Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-07 / 81. szám
1979. április 7., szombat Ülést tartott a Békés megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) elégítő. Az ipari munkásnők 24 százaléka a szakmunkás, 57 százalékuk betanított munkás. A mezőgazdaságban kedvezőtlenebb a helyzet. A nők keresete általában nem éri el a férfiakét. Az okok a szakképzettség hiányára, a munkakörülményekre, az ágazati bérarányok különbözőségére vezethetők. A nők életkörülményeit nagymértékben javították az utóbbi évtizedben bevezetett szociálpolitikai intézkedések, kedvezmények. A családosokra, a gyermeküket egyedül nevelőkre különösen nagy figyelmet fordítanak a munkahelyek. Jelentős az előrelépés a gyermekintézmény-ellátottságban, bár az igények gyorsabban növekedtek, mint lehetőségeink. A szolgáltatások színvonala is hatással van a nők, a családok életére. A szolgáltatások jelenlegi szintje a városokban megfelelő, a községek egy részében közepes, többségében még alacsony szinten elégíti ki csak az igényeket. A megyei pártbizottság úgy döntött, hogy a nőpolitikái határozat végrehajtásában a folyamatosság biztosítására, az eredményesség fokozására további erőfeszítéseket kell tenni. Egyben részletesen megjelölte azokat a feladatokat, amelyek végrehajtására a párt, állami, tömegszervezetek, mozgalmak különös figyelmet fordítsanak. Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára a közművelődési határozat végrehajtásának megyei tapasztalatairól szólva, a jelentés szóbeli kiegészítéseként kiemelte, hogy társadalmi, gazdasági, politikai fejlődésünk következtében a közművelődés mindennapi életünk fontos területévé vált, a korábbihoz képest megnőttek a művelődés lehetőségei, de az iránta való igények is. S ez nem kultúrpolitikai reszortkérdés, hanem a társadalom szocialista jövőjének emberi oldalát alapvetően meghatározó tényező. Szólt az e területen tapasztalható fejlődésről, majd arról, hogy ennek ellenére vannak gondjaink is. A kibontakozó jó tendenciák például még nem minden réteget érintenek egyformán. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók egy része még kívül esik a szervezett művelődés hatókörén. A bejáró dolgozók kulturálódá- sában keveset léptünk előre. A kultúra, a művelődés társadalmi presztízsének növekedése mellett elvétve találkozunk olyan szemlélettel is, amely a kultúrát valamilyen másodlagos, dekorációs jelenségnek tartja, vagy amely lebecsüli a humán kultúrát a szakmaival szemben, és esetleg csak szórakoztató szerepében értelmezi. Jelentős a javulás a művelődésre fordítható alapok képzésében, de a felhasználás hatékonysága még nem kielégítő. A szabad idő növekedésével megnőtt a szórakozás iránti igény. Ezek kielégítésére történnek eredményes erőfeszítések, mégis jelentős azon fiatalok száma, akik szabad idejükben nem tudnak mit kezdeni magukkal. A továbbiakban a megye művészeti életéről szólt. A megye művészei jelentős szerepet vállalnak a megye kulturális életében, a közművelődésben. Szerepük számottevő a szocialista szellemű ember kiművelésében. Foglalkozott az amatőr művészeti mozgalommal is, amely jó közösségi forma és lehetőség a fiatalok szabad idejének értelmes eltöltésére. Ugyanakkor az amatőr művészeti mozgalomra ugyanaz a művészpolitika érvényes, mint a hivatásosra. A mozgalom megítéléséről viszont megyénkben is viták vannak. Azt kell világosan látni — hangsúlyozta —, hogy az amatőr művészeti mozgalom nem rivalizálhat a hivatásos művészeti mozgalommal, hiszen eleve más a funkciója. Mi továbbra is a szocialista művészeti törekvéseket segítjük, terjesztésüket minden rendelkezésünkre álló eszközzel előmozdítjuk. A közművelődési intézményhálózatunk fejlődéséről és gondjairól is szólt az előadó. Üjra és újra visszatérő gondunk — mondta —, hogy a megyei feladatkört ellátó kulturális intézmények a fel- szabadulás előtt épültek, egyre kevésbé tudnak megfelelni a korszerű közművelődési igényeknek. Figyelemre méltó körülmény, hogy egyre jobb összhang kezd kialakulni a megyében a közművelődési munkában. Ennek az volt a feltétele, hogy a párt és állami irányítás hatékonyabbá vált. A tanácsok irányító, koordináló munkája különösen a nagyközségekben és a városokban fejlődött sokat. Befejezésül az eredmények és gondok mérlegelésénél arra utalt, hogy az emberek gondolkodásmódja, tudata, életformája nem változtatható meg egyik napról a másikra. Eredményeink hosszú távon mérhetők, de nap mint nap meg kell dolgozni értük. A napirend vitájában felszólaló Kesztyűs Lajos, a gyulai járás és Sarkad község közművelődési eredményeiről és gondjairól szólt. Ennek során hangsúlyozta, hogy az emberek felismerték: munkájukat hosszú távon csak úgy tudják jól ellátni, ha tanulnak. A gazdasági vezetők is azon a véleményen vannak, hogy a napi termelési feladatok megoldásától nem idegen a dolgozók képzettségének növelése, az ezért folyó erőfeszítések segítése. Sokat várnak most az üzemi közművelődési bizottságok munkájától. Felszólalása végén segítséget kért néhány helyi probléma megoldásához. Józsa Béláné annak a véleményének adott kifejezést, hogy a közművelődéssel törődni olyan szellemi beruházás, amely bőségesen megtérül a mindennapi munkában. Nehezményezte, hogy a Központi Bizottság közművelődési határozatát követően évek teltek el, amíg állami vonalon megszületett a köz- művelődési törvény. Szerinte ez is oka volt annak, hogy kezdetben sokan kampány- feladatnak tekintették végrehajtását. A továbbiakban az orosházi közművelődési bizottság jó munkatapasztalatairól, és a vállalatok, üzemek erőfeszítéseiről, eredményeiről szólt. Duna Mihály a KISZ köz- művelődési tevékenységét ismertette. Hangsúlyozta, hogy a közművelődést ideológiai és politikai feladatként kezelik munkájuk során. Törekszenek egységes művelődési folyamattá szervezni az egyéni és a közösségi művelődési törekvéseket. A továbbiakban beszélt az ifjúsági klubok közművelődési szerepéről, a széles ifjúsági tömegeket megmozgató jelentősebb akciókról, így a forradalmi dalok fesztiváljáról, az Erkel-diákünnepek- ről, a tarhosi éneklő táborról, a Békés megyei Fiatal Alkotók Köréről. Jelentős szerepet szánnak a mostani mozgalmi akciójuk keretében is a közművelődésnek. Arra törekszenek, hogy a közművelődési munka mozgalmi jellege erősödjön, amelynek színtere az alapszervezet legyen. Dér László a múzeumokban folyó közművelődési tevékenység hatókörének bővüléséről szólt. Vitába szállt azzal a véleménnyel, hogy a közművelődésről szóló törvény későbbi meghozatala hátrányos lett volna. Szerinte éppen ellenkezőleg: újra a társadalom érdeklődésének homlokterébe állította a kérdést. A továbbiakban többek között arról is szólt, hogy a jövőben a gazdaság és a művelődés értékrendje megfordulhat. Elérkezhetünk oda, hogy a műveltség lesz a meghatározója a gazdaság fejlesztési lehetőségeinek, hiszen az ember a maga tudásával, tapasztalataival a legfőbb termelőerő. Ezért fokozódó figyelmet kell a köz- művelődés, a műveltség fejlesztésére fordítani minden munkahelyen, minden közösségben. Rátkai András, a Központi Bizottság alosztályvezetője felszólalásában arról szólt, hogy ma már kitapintható az a szemléletváltozás, amely a fejlett szocialista társadalom építéséhez, a szocialista emberhez kell. A társadalom anyagi, szellemi fejlesztése nem képzelhető el spontán módon, vágyak alapján. Nem lehet figyelmen kívül hagynunk lehétőségeink határait, mert csak ezek között mozoghatunk. Ez a közművelődésre is érvényes. Kétségtelen, hogy a termelés érdekében a művelődés szükséges. De ez igaz a kapitalizmusra is. A különbség éppen abban van, hogy mi nemcsak az anyagi szféra érdekei miatt törekszünk nagyobb műveltségre, hanem mert a közélet kíván magasabb műveltséget mindenkitől. A szocializmus felépítéséhez pedig tudatos közéleti, elkötelezett emberekre van szükség. Lehetőségeink határai viszont nem olyanok, hogy öt év alatt e határozatot végre lehessen hajtani, ez hosszú távú feladat, s ez igényeinket is orientáló. A továbbiakban azt fejtette ki, hogy művelődési tevékenységünkben tulajdonképpen két irányú munkát végeztünk. A már rendszeresen művelődök igényeinek kielégítésére törekedtünk és az alulképzettek számára a művelődés feltételeit igyekeztünk megteremteni. Tapasztalat, hogy munkánk ez utóbbira nagyobb hangsúllyal irányult.A jövőben többet kell törődnünk a nem alulképzettekkel, hiszen a munkásosztálynak ez jelenti a nagy többségét és ezzel a munkával a munkásosztály műveltségi színvonalát hatékonyabban emelhetjük, azo- két, akik az egész osztály politikai magatartását meghatározzák. Felszólalásában foglalkozott a közművelődésben, a szocialista brigádmozgalomban tapasztalható mennyiségi, számszerű szemlélettel, amely pem egyszer éppen a tartalmas művelődés ellenébe hat. Valójában nem a szervezeti kérdések oldják meg a művelődési gondokat. Két tényezőre kell figyelemmel lenni: mit hozott otthonról, az iskolából az illető és hogy mit vár tőle és mit követel a munkahely. Ha például a munkahely időben közli, hogy milyen technológiai váltásra készül, s ez mit követel az embertől, akkor erre a dolgozók is felkészülhetnek a műveltség oldaláról is. Befejezésül elismeréssel szólt a megye számos, helyes kezdeményezéséről. amelyek jól szolgálták a közművelődés ügyét a meglevő anyagi gondok ellenére is. A vit,a után a megyei párt- bizottság elfogadta a beterjesztett jelentést a közművelődési határozat végrehajtásának megyei tapasztalatairól, amely hangsúlyozta, hogy a politikai és gazdasági életben jelentkező eredmények kedvezően segítették a köz- művelődési munka erőfeszítéseit a szemléleti módosulásban, a termelés és a műveltség kölcsönviszonyának tudatos felismerésében. és ugyanakkor kedvezőbb lehetőségeket teremtettek a kulturális fejlődés számára, kiszélesítették a különféle kulturális javak fogyasztóinak körét, differenciáltabb, új típusú kulturális igényeket keltettek. A pártszervek, szervezetek, a tömegszervezetek javuló munkája vitathatatlan szemléletváltozásokat eredményezett valamennyi társadalmi réteg körében a közművelődési tevékenység társadalmi megítélését illetően. Mind többen ismerik fel, hogy a tudomány, az oktatás és a közművelődés szervesebb és sokoldalúbb kapcsolatba került a termeléssel, a társadalmi, politikai gyakorlattal, a közösségi és egyéni aktivitással. A közművelődés társadalmi szerepének megítélésében ugyanakkor problémák is tapasztalhatók. Egyebek között abban, hogy ,a gyakorlatban közvetlenebbül használható tudás tekintélyének örvendetes növekedése mellett a kultúra, a művészet szerepével kapcsolatban helyenként technokrata szemlélet is érvényesül. A munkahelyi közösségekben és közművelődési intézményekben gazdagabb és korszerűbbé váltak a különböző közművelődési formák a munkások és ifjúság körében. A szocialista brigádmozgalom alkotja a munkahelyi közművelődés legjelentősebb bázisát, de még igen nagy az eltérés az egyes üzemek között. A művelődési vállalások egyoldalúságán, formális vonásain még keveset sikerült változtatni. A műveltség és a szak- képzettség rángja emelkedett a munkahelyi közösségekben. A munkahelyek és a közoktatási, közművelődési intézmények együttműködve jelentős eredményeket értek el a felnőttoktatásban. A politikai műveltség az általános műveltség szerves részévé vált megyénkben, mely a közművelődési tevékenység egész tartalmában és formájában erősödött. A bejáró dolgozók művelődésének megszervezésében néhány biztató kezdeményezés ellenére a lehetőségekhez képest lassú a javulás. A kisebb településeken és tanyákon élő lakosság szervezett művelődésében az intézmények hiánya, illetve alacsony színvonalú működése miatt nem sikerült számottevően előrelépni. Ugyanakkor a rádió, a televízió, a sajtótermékek, a könyvek számának emelkedése jelzi a művelődési igények növekedését. Az ifjúság tömegszórakoztatása, az ilyen jellegű igényeik kielégítése tekintetében sincs számottevően javulás. Kevés a fiatalság igényeit kielégítő zenés szórakozóhely, szervezett program. Változatlanul alacsony szintűek a szolgáltatások és a környezeti feltételek a megye vendéglátóipari szórakozóhelyeinek zömében. A megye szellemi erőinek koncentrálása érdekében több eredményes intézkedés történt. Javult a közoktatási és közművelődési intézmények kapcsolata. Jól fejlődött a könyvtárak, múzeumok és az oktatási intézmények együttműködése. Javultak a munkahelyi köz- művelődés anyagi és szellemi feltételei, viszont a köz- művelődési intézmények feltételeinek javulása csak kis mértékű volt, különösen a megyeszékhelyen. A pártszervek nagy mértékben járultak hozzá a művelődés, a korszerűen művelt ember tekintélyének növekedéséhez. A kulturális nevelő munka egyre inkább a pártmunka szerves részévé válik a megye párt- alapszervezeteiben. A művelődés a társadalmi figyelem középpontjába került és egyre többen értik, hogy a párt programnyilatkozatában megfogalmazott feladatok csak marxista—leninista világnézetű, szocialista eszmeiségű és erkölcsű, korszerűen művelt, a szocializmusért tudatosan dolgozó emberek sokaságával oldhatók meg. A megyei pártbizottság ülésének végén a pártbizottság munkabizottságai tagjainak összetételében szükségessé vált módosításokban döntött. „Jöjj velünk vadonba, jöjj virágos rétre” Pesti fiú Suga Jancsi, a Zápor utcai iskolába jár, és egy bérházi lakásban van az otthona. — Ahol mi lakunk, azt a részt régebben kertvárosként emlegették, de már annyira beépült, hogy csak mutatóba marad egy kis zöld — meséli. — De az úttörő természet- védelmi szakkörünk, meg a turistaszakkör kirándulásokat szervez. Járjuk az országot, az erdőket, s ez nagyon szép, érdekes. Jancsi és 90 pajtása ezekben a napokban a szarvasi Krecsmarik Endre Úttörő- ház, Szarvas város vendége. Itt rendezték meg ugyanis a Hazafias Népfront és az úttörőszövetség országos, megyei és helyi szervei április 5-től 7-ig a környezet- és természetvédő úttörők II. országos találkozóját. Hazánk A komáromiak csapata az arborétumban rendezett akadályversenyen. Az I. számú állomás előtt Valach Jánosné fogadja a pajtásokat Fotó: Gál Edit minden tájáról érkeztek résztvevők; megyénket egy békéscsabai és egy szarvasi csapat képviseli. A tiszavas- váriak, mint előző házigazdák, magukkal hozták és továbbadták az I. találkozó eseményeit őrző albumot, amely a szarvasi emlékekkel gyarapodva vándorol majd tovább. A megnyitón, amelyet április 5-én este az úttörőházban tartottak, Juhász Sándor, Szarvas város tanácselnök-helyettese könzöntötte a házigazdák nevében az úttörőket, és a felnőtt vendégeket, majd dr. Koller Mihály, a Hazafias Népfront országos környezetvédelmi bizottságának alelnöke mondott beszédet. A megnyitó második felében azután bemutatkoztak a csapatok; kiki elmondta, mit tett az első országos találkozó óta. A madárodú-építéstől, víztisztítástól a természetvédelmi őrjáratig, a természeti ritkaságok feltérképezéséig sok minden szóba került ezen az estén. Nem szegte kedvét a lányoknak, fiúknak a tegnapi rossz idő sem, bár mindenki elképzelte, milyen szép lesz az arborétum tavaszi napsütésben. Esőkabátban, csizmában indultak reggel útnak, megnézték a meteorológiai obszervatóriumot, jártak a Haltenyésztési Kutatóintézetben, és az arborétumban akadályversenyen vettek részt. Az esőkunyhókban állították fel az állomásokat. „Mi ronthatja a talaj minőségét, és hogyan védekezhetünk ez ellen?”; „Mit jelent az a kifejezés, hogy öregszik a Balaton?” — Például ilyen és hasonló kérdésekre kellett válaszolni az I. számú állomáson, ahol ottjártunkkor éppen a budapesti és alsónémeti úttörőkből álló csapat tagjai válaszoltak, mégpedig kitűnően. Valach Jánosné tanárnő elégedetten írta fel a versenylapra: a megszerezhető 37 pontból 32-t ért el ez a csapat. És már meg is érkeztek a komáromiak... A tegnap délután a várossal való ismerkedés jegyében telt, mégpedig játékos, izgalmas „rókavadászat” keretében, URH rádióadó-vevő segítségével. Estére is vonzó program készült: a tegnap látottak-hallottak alapján összeállított szellemi totó után egy Szarvasról készített filmet vetítettek az úttörőházban, majd táncházzal ért véget a nap. Ma, április 7-én délelőtt lesz a díjkiosztó, délután a dévaványai túzokrezervátumot nézik meg a pajtások, este pedig a Magyar Rádió irodalmi osztálya „Jöjj velünk vadonba, jöjj virágos rétre” című irodalmi estjének nyilvános felvételén Gobbi Hildát, Kohut Magdát, Bánffy Györgyöt, Lukács Sándort, Papp Jánost, Pataki Jenőt és a Kalamajka együttest láthatják, hallhatják az országos találkozó résztvevői az úttörőház nagytermében. T. I. Vendéglátóipari szakemberek utaztak Penzába A Békés és a Penza megyei pártbizottság, a megyei tanács megállapodott abban, hogy bizonyos időközönként szakemberek utaznak a két testvérmegyébe. Ennek megvalósításaként az elmúlt évben öt Penza megyei vendéglátóipari szakember látogatott szűkebb hazánkba. Útjuk során tanulmányozták a megye, a Balaton-kömyék és Budapest éttermeinek, bisztróinak, csárdáinak, cukrászüzemeinek, szállodáinak munkáját, ismerkedtek a speciális magyar konyhával. Ennek viszonzásaként április 5-én szintén egyhónapos tanulmányútra Penzába utazott öt Békés megyei vendéglátóipari szakember. A csoport vezetője Kolozsi Gyula, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője, Vidovenyecz József, a békéscsabai Körös étterem vezetője, Tuska János vezetőhelyettes, Takács Mihály szakács és Demjén István felszolgáló. A tapasztalatcsere-látogatás jó alap arra, hogy megismerjék a két ország főzési szokásait, konyhatechnikáját, ismereteket gyűjtsenek a Pen- zában, illetve Békéscsabán megnyíló magyar, valamin' szovjet étterem működése hez. Plenáris ülés! tartott az OKBT A hazai gépjárműállomány és a forgalom a múlt évben is dinamikusan növekedett. A gépjárművek száma 1978 végére 1,8 millióra emelkedett, s a növekedés 1977-hez viszonyítva 6,1 százalékos volt. A személygépkocsik száma 837 ezer, 12 százalékkal több mint az előző évben. Ebből 794 ezer személy- gépkocsi a lakosság tulajdonában van, hangzott el egyebek között az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ülésén Ladvánszky Károly rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes tájékoztatójában. Elmondotta: az elmúlt évben a balesetek következtében 2018 ember vesztette életét, 11,9 százalékkal több, mint 1977-ben. Ez azt jelenti, hogy majd mindennap hat ember hal meg útjainkon. A súlyos és könnyű sérülést szenvedett személyek száma kismértékben csökkent, de így is megközelítette a 25 ezret.
