Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. ÁPRILIS 7., SZOMBAT Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Napirenden a nőpolitikái és a közművelődési határozat végrehajtása Ülést tartott a Békés megyei pártbizottság Frank Ferenc megyei első litkár tájékoztatóját a nem­zetközi helyzetről és belpo­litikai életünk egyes kérdé­seiről, amelyek a Központi Bizottság legutóbbi ülésén szerepeltek, a megyei párt- bizottság tudomásul vette. (A Központi Bizottság 1979. március 28-i üléséről kiadott közleményt lapunk március 30-i számában közöltük.) A nőpolitikái határozat megyei végrehajtásáról szóló jelentéshez Szabó Miklós megyei titkár, a napirend előadója szóbeli kiegészítést fűzött. Ebben hangsúlyozta, hogy a nők egyenjogúságát még nem sikerült maradék­talanul érvényesíteni, s en­nek egyik oka a gondolko­dásmódban keresendő. A nők hivatásának torz felfo­gása ugyan egyre szűkebb körben, de még mindig mind­két nemnél megtalálható. A maradi nézet elsősorban ál­humánus megnyilatkozások­ban és gyakorlatokban je­lentkezik: „ne terheljük a nőket közélettel, vezető funkciókkal”, „akkor szol­gáljuk jól az ügyet, ha mi­nél kevesebb terhet rakunk rájuk”. Ezek a nézetek ide­genek pártunk politikájától, e szemlélet és gyakorlat el­len fel kell lépni. A XI. kongresszus prog­ramnyilatkozata a nőkérdés­sel összefüggésben leszögezi: „A továbblépés iránya: a nők fokozódó részvétele a társadalmilag szervezett munkában, szakmai és álta­lános műveltségük növelése, valamint a vezető funkciók betöltésében és a bérezésben még fennálló hátrányok meg­szüntetése.” A nők foglalkoztatása és bérezése tekintetében ma már számottevő gondjaink nincsenek — folytatta ki­egészítőjét Szabó Miklós, megyei titkár —, de a szak­mai műveltség kérdésében és a vezető funkciók betöl­tésében még vannak tenni­valóink bőven. Ugyanis a nők részvétele a társadalmi­lag szervezett munkában az egyenjogúság alapkérdése. A munkában való helytál­lásnak pedig feltétele a megfelelő szakmai, politikai felkészültség. Ezért jelentő­sen javítani kell a pálya- orientációt, hogy a nők tel­jesebben élhessenek a me­gyében meglevő új foglal­kozási lehetőségekkel. Ma még sokszor előítéletektől vezetve választanak pályát, s nem a társadalmi szük­ségletnek, egyéni képessé­geinknek megfelelően. Hangsúllyal kell szólni — folytatta — a tehetséges nők előléptetéséről. Gyakran ta­lálkozunk még a férfiaknál a nőket lebecsülő nézetek­kel, a nőknél pedig az ön­bizalom hiányával. Van­nak, akik a nők vezetésre való alkalmasságát az anyai hivatásra hivatkozással te­szik kérdésessé. Jogos igény, hogy a nők is bátrabban merjék vállalni a vezetői megbízást. A határozat eredményes végrehajtása feltételezi a pártszervezetek irányító, el­lenőrző, koordináló mun­kája színvonalának további növelését. A tanácsoktól, tö­megszervezetektől és szö­vetkezetektől azt várjuk, hogy megfelelő gondosság­gal és felelősséggel foglal­kozzanak a nők társadalmi helyzetének javításával. A vitában felszólaló dr. Gyuris Jenő elsősorban az egészségügyi területén dol­gozó nők helyzetével foglal­kozott. Elmondotta, hogy ezen a területen nyolcvan százalékban nők dolgoznak. Az orvosok között 43 szá­zalék az arányuk, a szak­dolgozók esetében 98 szá­zalék. összességükben a magasan kvalifikáltak kö­rét képezik. Ám ezek az arányok távolról sem tükrö­ződnek a vezetésben. A me­gyei kórházban a 24 orvos- vezetői munkakör közül hatot töltenek be a nők. A békéscsabai kórházban csak egy női főorvos van osztá­lyon. Tudjuk, hogy a nők •vezetővé válásában több tényező közrejátszik, de ennek ellenére sem helyes ez az arány. Főleg szemlé­leti problémák állnak az út­ban. Felszólalása további részében szólt néhány, a nők munkáját könnyítő kezdeményezésről, valamint felhívta a figyelmet a szak­képzett munkaerő biztosí­tása érdekében teendő anya­gi vonzatú intézkedés szük­ségességére. Erdei Lászlóné, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke felszólalá­sában tolmácsolta a Közpon­ti Bizottság üdvözletét. Majd a napirenden levő kérdés­hez kapcsolódva hangsú­lyozta — miként a jelentés is —, hogy a nőknek nagy szerepe van a termelőmun­kában, a közéletben, a csa­ládban. A nőpolitikái hatá­rozat végrehajtásának mér­céje elsősorban az, hogy a nők hogyan vettek részt a szocializmus építésében és a társadalom mit adott a nőknek. Nem kiugró ered­ményekről van szó, hanem szívós, ütemes munkáról, a nőkért, a nők érdekében. Ez mutatja a szemléletbeli változást is. Véleménye sze­rint helyesen járt el a me­gyei pártbizottság, amikor az elmúlt években nem kü­lön tárgyalta a nőkérdést, hanem a mindennapi éle­tünkbe ágyazva, a társada­lom egészébe integrálva. Ha elkülönítve néznénk, so­ha nem válhatna össztársa­dalmi üggyé. Az elért ered­ményeknek komoly politikai háttere is van: aktivizáltuk a társadalmat a szocializmus építésének feladataira. Lé­nyeges szociálpolitikai kér­dések is meghúzódnak a nő­politikái határozat végrehaj­tása mögött. Az például, hogy a bölcsődés korúak tíz százalékának bölcsődei fé­rőhely jut már, hogy jelen­tős az iskolai étkeztetésben részt vevő, az óvodákban el­helyezett gyermekek száma itt a megyében is. Valóban sok tennivaló van még az emberek gondolkodá­sának formálásában. Ez fel­adatmeghatározás is. De fe­ledni sem szabad, hogy ered­ményeink is komolyak. Ezt akkor tudjuk mérni, ha a határozat óta eltelt évtizedet hasonlítjuk. Ma már más­ként néznek egy női vezető­re, mint tíz évvel ezelőtt. A családon belül is jelentősek a változások, pedig a család­ban a legnehezebb elfogad­tatni az egyenjogúságot. A női vezetőkkel kapcso­latban azt hangsúlyozta Er­dei Lászlóné, a Központi Bi­zottság tagja, hogy ne en­gedjük meg leterhelni sok funkcióval őket. Ahol ilyen van, ott jobb munkamegosz­tással változtatni kell ezen. Ezzel is a nők egyenjogúsá­gának kiteljesedését segítjük. Felszólalását azzal fejezte be, hogy a munka koordiná­lására hívta fel a figyelmet, nehogy erőinket felszabdal­juk. A Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa nevében megkö­szönte azt a sok javaslatot, kezdeményezést, amelyet a tanácsban Békés megye kép­viselői, asszonyai tettek. Nyári Sándor hozzászólásá­ban arra hívta fel a pártbi­zottság figyelmét, hogy a statisztikai adatok mögött meghúzódó minőségi színvo­nalra még nagyobb figyelmet kell fordítani. A továbbiak­ban a gyesen levő nők hely­zetével, a társadalmi erővel épített gyermekintézmények működtetése körüli problé­mákkal és a nők szakmai képzése gyorsabb ütemének szükségességével foglalkozott. A Békés megyei pártbizott­ság — a vita lezárása után — állást foglalt, hogy a nő­politikái határozat végrehaj­tása megyénkben a párt XI. kongresszusa határozatainak, valamint a megyei pártbi­zottság intézkedési tervében megjelölt feladatoknak meg­felelően történik. Megállapí­totta, hogy a határozat vég­rehajtása a pártmunka szer­ves részévé vált. Ennek ha­tására lényegesen megválto­zott a nők megítélésével kap­csolatos közvélemény. Álta­lánossá vált annak felisme­rése, hogy a nők helyzeté­nek javítása társadalmi fel­adat. A nők munkájára min­den területen számítanak, és becsülik őket. A határozat eredményes végrehajtását tükrözi, hogy javult a nők közéleti tevé­kenysége az élet minden te­rületén. Ez mérhető a vá­lasztott testületekben, a tár­sadalmi funkciókban, a fa­lugyűlések, a pártnapok, a különböző kulturális rendez­vények résztvevői arányá­ban. A megye párttagságá­nak több mint 27 százaléka nő. Az alapszervezetek veze­tőségében, a ‘•pártbizottságok­ban a nők aránya meghalad­ja a tagságon belüli arányu­kat. Kedvező a változás egyéb területeken is. A szak- szervezeti tisztséget viselők 43, a KISZ-vezetőségi tagok 52, a népfrontbizottsági ta­gok 37 százaléka nő. A me­gyei tanács és országgyűlési képviselőink egyharmada szintén körükből került ki. A nők többsége felkészültsé­génél fogva képes a követel­mények teljesítésére. A közéleti aktivitás alap­vető feltétele a felkészültség. Jelentősen nőtt a különböző szintű politikai oktatásban részt vevő nők aránya. Ko­moly mértékben javult a nőknek a vezetésben való részvétele, bár a különböző területeken figyelemre méltó egyenetlenségek tapasztalha­tók. A nők vezető munka­körbe léptetését még ma is nehezíti az előítélet, a bizal­matlanság, a nőknél jelent­kező önbizalom hiánya, a családon belüli nagyobb le­terheltség. Megyénkben a nők foglal­koztatottsága megoldott. A munkaképes korú nők csak­nem 63 százaléka dolgozik, több mint 7 százalékuk ta­nul, nyolc és fél százalékuk gyesen van. Az aktív kereső nők 39 százaléka az iparban, 32 százaléka a szolgáltatás­ban dolgozik. Számottevő az előrelépés a nők szakmai képzésében, de még nem ki­(Folytatás a 3. oldalon) A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat az idén mintegy há­romszáznegyvenmillió forint értékű bútort gyárt. E meny- nyiség a tavalyit három százalékkal meghaladja. Üj termé­kük a házgyári lakásokba készüld beépített szekrénysor. A képen: szerelik a szobabútorajtókra a csuklópántot (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Lázár György hazaérkezett Moszkvából Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, aki Alekszej Kosziginnek, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására tartózkodott Moszkvában, pénteken haza­utazott a szovjet fővárosból. Kíséretében volt Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke." A kormány elnökét a szov­jet főváros Vnukovói repülő­terén Alekszej Koszigin, va­lamint Konsztantyin Katu- sev, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese és más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták. A kormány elnöke tegnap este hazaérkezett Budapest­re. A látogatásról szóló köz­leményt lapunk 2. oldalán ismertetjük. flz építőipar hatíkonyabb fejlesztéséről tárgyaltak Az építésügyi ágazat fej­lesztésében is meghatározó szerepe van a minőségnek és a hatékonyságnak — hang­súlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az ágazathoz tar­tozó minisztériumi és taná­csi vállalatok, valamint szö­vetkezetek gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői­nek pénteki tanácskozásán, amelyen az építő- és építő­anyagipar rövid és hosszú távú feladatainak végrehaj­tásáról tárgyaltak. A miniszter elmondotta, hogy az ÉVM számos intéz­kedéssel szorgalmazza társu­lások létrehozását, amellyel a hosszú távú együttműkö­dés kedvező szervezeti kere­teit teremtik meg. Alapvető feladat, hangsú­lyozta a miniszter az építés­iparosítás, az építésgépesítés, a szállítás és az építés hát­tériparának komplex fejlesz­tése. Az idei EOÜ-re kétezer diákot várnak A hazánk városaiban meg­rendezett diáknapok sorá­ban rangos helyet foglal el a gyulai Erkel Diákünnepek eseménysorozata. Az idei EDÜ lángja hagyományo­san az Erkel-szobomál, áp­rilis 28-án, délután 3 órakor lobban fel a Körös-parti vá­rosban. Erről is tájékoztat­ták azokat a diákképviselő­ket, akik ezekben a napok­ban azért tartózkodnak az EDÜ-nek otthont adó Gyu­lán, hogy részleteiben is tá­jékozódjanak az előkészüle­tekről. Budapest és Szeged, valamint Csongrád, Hajdú- Bihar és Békés megye két- két diákküldöttje megelége­déssel látta a szervezők rész­letekre kiterjedő, a vendé­gül várt kétezer szakmun­kástanulónak, szakközépis­kolásnak és gimnazistának minden kényelmét, szórako­zását biztosító munkáját. A szombat délutáni nyitó­ünnepséget követően a me­gyék és városok küldöttsé­gei megkoszorúzzák a Le- nin-szobrot, majd látvá­nyos felvonuláson köszön­tik a vendéglátó város la­kosságát. Az első nap zenés­táncos ismerkedési esttel zárul. Vasárnap és hétfőn há­rom helyszínen — az előze­tes nevezések alapján ösz- szeállított műsor alapján — lépnek színpadra és pódium­ra a vers- és prózamondók, az énekkarok, hangszeres szólisták, népi és beatzene­karok, irodalmi színpadok, bábcsoportok. A délelőtt 9 órától délután négyig tartó műsorokra minden érdeklő­dőt-várnak az előadók, a művészeti csoportok. Május elsején az EDÜ résztvevői is ott lesznek a hagyományos felvonuláson. Este gálaműsorral zárul az Erkel Diákünnepek idei ese­ménysorozata. Május 2-án délelőtt utaznak haza a diá­kok lakóhelyükre. részt vettek és felszólaltak Erdei I.ászlóné. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Rátki András, a Központi Bizott­ság alosztályvezetője. A Békés megyei pártbizottság napirendjén szerepelt: 1. Frank Ferencnek, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatója a Köz­ponti Bizottság 1979. március 28-i üléséről. 2. A Központi Bizottság 1970. február 18—19-i nőpoli­tikái határozatának megyei végrehajtásáról szóló jelentés és a további feladatokra vonatkozó javaslatok Szabó Miklós megyei titkár előterjesztésében. 3. A Központi Bizottság 1974. március 18—20-i közmű­velődési határozata végrehajtásának megyei tapasztala­tai — különös tekintettel a munkásság és az ifjúság mű­velődési helyzetére — szóló jelentés Nagy Jenő megyei titkár előterjesztésében. 4. A Békés megyei pártbizottság munkabizottságainak kiegészítésére vonatkozó javaslat Csatári Béla megyei titkár előterjesztésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom