Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
_1979;_április^30;i__Jiétfő_ o EDM. EDÜ. EDU Az elsőn szerepeltek Gyulán most kilencedszer lobban fel az Erkel-láng. Az első EDÜ 1963-ban volt. Vajon hol vannak, mit csinálnak most a 16 évvel ezelőtti seregszemle legjobbjai? Közülük hármat kerestünk meg. — A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium „színeiben” indultam annak idején az első EDÜ-n — emlékezik vissza Králik János, — mégpedig a társastánc kategóriában. Ez volt életem első táncversenye, s az első hat helyezett között végeztünk. Negyedikes voltam akkor. Hogy mi történt azután? Érettségi után asztalos szakmát tanultam, aztán jött a Králik János katonaság, majd elvégeztem a Műszaki Egyetem műszaki oktatói szakát. A békéscsabai 635-ös szakmunkásképzőben tanítok. — És a tánc? — Az végig kísért, csak tavaly áprilisban hagytam, illetve hagytuk abba a feleségemmel, mégpedig személyes okokból. Egyébként a tánc „hozott össze bennünket”, a Balassiban ismerkedtünk meg, amikor leszereltem a katonaságtól, táncpartnert kerestem — házasság lett belőle. A C osztályban kezdtük, aztán feljutottunk a Sonderclasseba, ahol tavaly országos hatodikok voltunk. Még vagy öt évig szívesen táncoltunk volna, annál is inkább, mert miniszteri dicséretet kaptunk, de hát így hozták a körülmények. Ha nem is versenyzünk, azért eljárunk szórakozni, táncolni. — Még m,a is emlékszem — meséli Koltai Éva, — hogy a zsürielnök két dolgot említett velem kapcsolatban: az érett versmondást és azt, A hagyományok a zenében is nagy szerepet játszanak. Északi szomszédainknál a dzsessz már a század 20—30-as éveiben népszerűvé vált. Így manapság idősebb és fiatal zenészgenerációk, régi és új irányzatok egyidejűleg meghatározók maradtak. Csehszlovákiában a jövő zenehallgatói és zenészei már az általános iskolában megismerkednek - a dzsessz alapvető tulajdonságaival. A „Konzervatófium”-nak nevezett zenei iskola keretein belül működő dzsessz-tanszak adja az utánpótlás jelentős hányadát. Az itt oktató zenei „elit” lelkesedése pótolja az anyagi lehetőségek hiányát. Jelentős szerepet játszanak az évente megrendezett nagyszabású dzsesszkoncer- tek, dzsesszfesztiválok, mint amilyen a prágai, vagy az olomouci dzsessznapok. A Supraphon cég lemezei pedig hogy rosszul választottam meg a verset. Én ugyanis — 16 évesen — Keats: Ód,a egy görög vázájához című versét választottam. Egyébként, nem tudom, mostanában, hogy van, de annak az első EDÜ-nek máig emlékezetes levegője, hangulata volt. Emlékszem arra a várakozásteljes, izgatott felkészülésre, a lelkesedésre, amivel egymást biztattuk! A szavalás mellett szerepeltem az iskolai irodalmi színpaddal, játszottam a kamarazenekarban is, így minden napra jutott szereplés ég próba is, de ezzel együtt is remekül éreztük magunkat, megismerkedtünk más iskolák diákjaival, és később is számon tartottuk egymást. — És érettségi után? — Szegeden voltam egyetemista, magyar—német szakon végeztem. Egyébként a férjemmel is az EDÜ-n ismerkedtem meg, ő később Klampeczkiné Koltai Éva Debrecenben volt egyetemista. Sokáig leveleztünk, míg összeházasodtunk 1968-ban, van egy ötéves kisfiúnk. Egy évig tanítottam általános iskolában Gyulaváriban, majd Elekre kerültünk, azóta is .az itteni gimnáziumban tanítok. Az EDÜ, a diákköri versenyek nagyon sokat adtak nekem, máig meghatóak. Az akkori emlékek, indítottak arra, hogy rábírjam a diákjaimat is a szereplésekre, hiszen az itt szerzett élmények formálhatják egyéniségüket. Dédelgetett tervem egy gyermekszínházhoz hasonló, például szakköri jelleggel működő, sok gyermeket megmozgató művészeti csoport létrehozása. — A szegedi Tömörkény Gimnáziumba jártam — akDzsessz Q. Praha igen széles választékot nyújtanak nemcsak a komoly zenében, de a dzsesszben is. E területen a legnagyobbak a zenészek és együttesek lehetőségei — elképzeléseik rövid idő alatt „mérhetővé” válnak. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Dzsessz Q. Praha otthon és külföldön egyaránt népszerűvé vált. Martin Kratochvil, ,az együttes vezetője 1965-ben alapította meg a Dzsessz Q.-t, amely azóta természetesen több személyi és zenei változáson ment keresztül. A hatvanas évek végén már jelentős koncertsikereket értek el, többek között Zürichben és San Sebastianban. Eddigi 11 nagylemezük közül 8 Csehszlovákiában jelenj meg, köztük elsőként a „Coniunctio” kor még zenegimnázium volt —, s egy népes delegáció tagjaként, lehettem ott az első EDÜ-n. Negyedikes voltam és fuvolán játszottam — mondja Marton György. — Kétszeresen is emlékezetes nekem ez az EDÜ, ugyanis éppen a diákünnepek miatt korábban érettségiztünk, így, túl a nagy vizsgán felszabadultan vettünk részt a versenyeken. eseményeken Emlékszem felvonulás is volt — és arra is emlékszem, hogy szakadt az eső. — Békés megyei születésű? — Nem, vásárhelyi vagyok. Érettségi után Szegeden, a Zeneművészeti Főiskolán tanultam. Egyszer átjött Szegedre Békéscsabáról Sárhelyi Jenő, és fuvolást kerestt az itteni zenekarban. így kerültem tulajdonképpen kapcsolatba Békés megyével, már diákként 1964-től tanítottam a csabai zeneiskolában, ahol most is dolgozom. Nem bántam meg. Jól érzem itt magam — ide is nősültem. A feleségemmel Szegeden ismerkedtem meg, ő a megyébe való és joghallgató volt az egyetemen. — Azóta volt-e EDÜ-n? Marton György Foto: Veress Erzsi—Martin Gábor — Minden alkalommal szerepelnek tanítványaim az Erkel Diákünnepeken, és mindig az érmesek között végeznek. Most is bejutott két tanuló — a csabai Rózsa Ferenc Gimnázium diákjai —, remélem ő^ is jól szerepelnek. Úgy tapasztalom, a hangulat az EDÜ-n most is a régi. S minden alkalommal nagy nosztalgiával gondolok arra az első EDÜ-re ... t. r. c. 1970-ben. E lemezen a zenekar rockzenészekkel játszott együtt, különböző elektronikus hangszerekkel egészítve ki a hangszerelést. A napjainkban oly népszerű dzsessz-rock irányzat tehát ekkor bontogatta szárnyait Csehszlovákiában — így jött létre az az együttes, amely következetesen dolgozta fel dzsessz és rock legprogresz- szívebb elemeit. A népszerű, könnyen befogadható zene hívei, stílusukhoz a Weather Report zenéjét érzik a legközelebb állónak. A Dzsessz Q. nálunk is sikert, aratott jól felépített kompozícióival, újszerű hangszerelésével. Legújabb nagylemezükön pedig tovább fejlesztették eddigi zenei irányzatukat, így biztosítva az eddig bevált alapokon való fejlődést. Vérten Sándor I Az Orosházi Üveggyár egyik épületcsoportja Tizenkilenc éve, 1960-ban indította el a KISZ Központi Bizottsága a védnök- ségi mozgalmat. Hosszú lenne sorra venni, hogy központi és helyi kezdeményezésre mennyi létesítmény készült el azóta a KISZ védnökségével az országban, a megyében. A legnagyobbakat azért próbáljuk felidézni: Békésben az első KISZ- védnökséggel létesült nagy- beruházás volt az Orosházi Üveggyár, azután a békéscsabai Kner Nyomda, a Gyulai Húskombinát. S ott dolgoztak Békés megyei ifjúmunkások az Uszty-Ilimszki Cellulóz Kombinát magyar építőbrigádjában, ott dolgoznak a Paksi Atomerőmű KISZ-építkezésén is. Nem kevésbé jelentősek a helyi járási, városi, községi, üzpmi védnökségek. így, járási KISZ-védnökséggel épült a szeghalmi harisnyagyár, városi védnökséggel folyik a békéscsabai városi kórház rekonstrukciója, épül a szarvasi óvoda. E védnökségek eredményesen segítették és segítik a beruházási határidő betartását, a minőségi munkát. S az elkészült gyárak, üzemek, iskolák mindannyiunk számára jelképezik az ifjúkommunisták építő, alkotó lendületét. Kner Nyomda, Békéscsaba. Alapkőletétel 1969-ben, avatás 1971-ben 1977 októbere: alapkőletétel a szeghalmi harisnyagyár építkezésén ... ... és már termelnek az új gyárban A Gyulai Húskombinát. Alapkőletétel 1974-ben, avatás 1978-ban Fotó: Veress Erzsi
