Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

1979. április 29., vasárnap flmi a sarkadkeresztúriaknak hiányzik Törvényerejű rendelet a szabálysértési kódex módosításáról és kiegészítéséről Győri Margit, az MTI munkatársa írja: Május elsejék mikrofon mellöl A tavalyi május 1-én Vo- lent Zoltán — balról —, s mellette segítőtársa: Jenei Kálmán — Ha jól emlékszem 1954-ben kértek meg elő­ször arra, hogy konferáljam a május 1-i felvonulást. így bizony már a mostani lesz a 25., amit mikrofon mellett töltök. Talán az első volt a legnehezebb, minden külö­nösebb felkészülés nélkül kezdtem és jóformán csak arra szorítkoztam, hogy be­jelentsem, melyik iskola, üzem vagy intézmény dolgo­zói érnek éppen a díszelnök­ség tribünje elé. A követke­zőkre már tudatosabban ké­szültem, jó előre beszereztem az adatokat, a kitüntetett dolgozók neveit, a kollektí­vák eredményeit, kitünteté­seit, hogy valamivel részle­tesebben tudjak beszámolni a látottakról. — Milyen különbségeket lát a korábbi és a mostani május 1. között? — Az 1950-es években na­gyobb hangsúlyt kapott a dekoráció, a látványosság. A mostaniak családiasabb han­gulatúak, kötetlenebbek, persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy fegyelmezet­lenebbek lennének. Tartal­mukban lettek mélyebbek. — S a szóvivőnek kik a legkedvesebb felvonulók? — A legkisebbek. Én is el- érzékenyülök, amikor látom a kis pöttöm fiúkat, lányo­kat, amikor bemutatják egy­szerű gyakorlataikat és ér­zem, hogy milyen őszintén, milyen lelkesen csinálják, sokat készültek rá, úgy vár­ják ezt az ünnepséget is, mint a Télapót vagy a kará­csonyt. De nem tudok elér- zékenyülés nélkül a legidő­sebbekre, a veteránokra sem gondolni. Közvetlenül az el­nökség tribünje mellett fog­lalnak helyet, évről évre ke­vesebben. ök is a gyerekek­hez hasonlóan, nagyon tiszta szívvel készülnek az ünnep­re, titokban megfigyelem őket is és sokszor látni, hogy mennyire érzékenyen reagál­nak minden újdonságra. — S hogyan készül fel mostanában erre a 3 órás be­szédre? — Most már jóval köny- nyebb a dolgom, mert a párt- bizottságtól időben megkap­juk a felvonulás sorrendjét, a teljes programot, a kitün­tetett vállalatok, dolgozók neveit. Persze ez még kevés, megpróbálom valami egysé­ges formába önteni, összekö­tő szövegeket írok, hogy ki- töltsem azt az űrt, ami a két felvonuló egység között van. Felhasználom a május 1-i jelszavakat is, de sokszor csak úgy az érzelmek hatása alatt mondom el, amit látok és érzek. Most már a rutin is segít ebben a munkában. — Néhány évvel ezelőtt segítséget kapott. Fárasztó volt már? — Felettem is elszálltak az évek, három órán keresztül egyfolytában kommentálni az eseményeket egyre nehezebb feladat. Kértem segítséget és Jenei Kálmán barátom van mellettem most már három vagy négy éve. Az idei má­jus 1-én bővül a kis stábunk Chrisztián Lacival. Ezt azért is találom jónak, mert több szem többet lát, meg ahány ember, annyi a stílus, kife­jezőkészség. Bízom abban, hogy ezzel is színesebb, per­gőbb, lendületesebb lesz a műsorközlés — mondja Vo- lent Zoltán, a Jókai Kultúr- ház igazgatója, a jubiláns kommentátor. A gyulai má­jus elsejékhez már úgy hoz­zátartozik. hogy nélküle sze­gényebb lenne az ünnepség, hiszen hangját, orgánumát lassan már két nemzedék is­meri. Kép, szöveg: Béla Ottó A szükség törvényt bont — mondhatnánk például olyan­kor is, amikor presszóban való ebédelésekről hallunk. Hogyan lehetséges az, hogy nincs ennél alkalmasabb he­lyiség a községben? Erről és más egyéb témákról beszél­getünk Debreczeni Sándor tanácselnökkel, Nagy József tsz-párttitkárral és Rajki Tóth László kultúrház- igazgatóval. Inni lehet, de enni nem? — Miért nincs étterem? — A lakosság igényeit fi­gyelembe véve — mondja a tanácselnök — nagy szüksé­günk lenne egy vendéglátó­ipari egységre, ahol naponta főznének és 10—12 forintért megebédelhetnének az embe­rek. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ illetékesei anyagi fe­dezet hiányára hivatkozva kérésünket elutasították, vagyis azzal érveltek, hogy nincs pénz a beruházásra. Az én véleményem viszont az, hogy itt a központban is tudnánk találni olyan épüle­tet, ahol ki lehetne alakíta­ni egy konyhát és egy étter­met. — Hányán ebédelnek most a presszóban? — Az ételt Sarkadról gép­kocsival szállítják ide, ami egyúttal növeli a költsége­ket. Jelenleg 15—20 adagot hoznak naponta, és ezt a presszóban fogyasztják el az előfizetők. — Mennyi italbolt van a faluban? — öt—hát helyen lehet iszogatni, de kimondottan ét­kezésre alkalmas terem nincs. Ez a legfurcsább az egész­ben. Szerintem és mások sze­rint is valamelyik kocsmát át lehetne alakítani étterem­mé. — Ha már az élelmezésnél tartunk, milyen a kereske­delmi ellátás Sarkadkeresz- túron? — Olyan mindennap hasz­nálatos árucikkekhez — mint például gumicsizma, ba­kancs, kapa, ásó... — nehéz hozzájutni. Ritkán lehet kap­ni villanykörtét, dróthálót, ereszcsatornát és sorolhat­nám tovább. A kenyérellátás viszont jó, mert a gyulai sü­tőüzem felállított egy fahá­zat, ahol a forgalom 120—140 ezer forintot is eléri havon­ta. Itt szeretném megjegyez­ni, hogy gondjaink vannak a szén beszerzésével. össze­gezve az elmondottakat, úgy fogalmazhatnánk, hogy a ke­reskedelemben bizonyos áru­cikkekre vonatkoztatva elég rapszódikus az ellátás. — Mi a helyzet az új víz­művel ? — Ezt a létesítményt a szerződés szerint ez év de­cemberében kellene átadni. A 100 köbméteres glóbusz már a helyén áll, és lefektették a 17 'kilométer hosszú csőháló­zatot is. Most épül a szi­vattyúház és felszerelik a 'gáztalanító, illetve a vasta- lanító berendezéseket. Ennek a 14 millió forintos beruhá­zásnak a felét a megyei ta­nács és a vízügyi igazgató­ság, a másik felét maga a lakosság fedezi. A vízmű mű­szaki dokumentációját a me­gyei tervező vállalat készí­tette. Több olyan építőanyag van, amelyet nem tudunk be­szerezni. — Hány család kívánja be­vezetni a vizet? — Eddig csaknem 160-an jelentkeztek, de valószínű, hogy az igénylők száma még emelkedni fog, hiszen 640 ház van a faluban. Nincs kultúrház — Milyen a kulturális élet? — Sajnos — válaszolja Nagy József, az Egyetértés Tsz párttitkára —, a község fiatalsága kétlaki. Ebből adó­dik, hogy közös akcióinkba elég nehéz bevonni az ifjú­ságot. Nem tudunk nagyter- mi rendezvényeket tartani, mert nincs megfelelő épüle­tünk erre a célra. A falu lakossága lassan elöregszik és elnéptelenedik. Ez utób­biban a munka- és életkö­rülmények alacsony volta is közrejátszik. A mezőgazda­ság korábbi gondjai bele­rögződtek a szülőkbe, ami azután kihat a gyermekek gondolkodásmódjára és pá­lyaválasztására is. Ennek alapján nem nehéz megin­dokolni, miért érvényesül, erősödik a környező telepü­lések üzemeinek elszívó ha­tása közöttük. — A szűkös lehetőségekhez képest — veszi át a szót Raj­ki Tóth László tanár, kul­túrház igazgató — mégis igyekszünk mind a fiatalok­nak, mind a felnőtteknek hasznos programokat szer­vezni. A kismamaklub és a népművészeti szakkör tagjai például május végén elláto­gatnak Kalocsára és Szeged­re. Nemrég Eleken a kultu­rális úttörő szemlén sikere­sen szerepelt az irodalmi klub: egy arany- és két-két ezüst-, illetve bronzérmet szereztek vers- és prózamon­dóink. A tánccsoportunk bronzéremmel tért haza. Má­jusban megszervezzük a szo­cialista brigádok vetélkedő­jét is. — Van-e elegendő helyisé­gük a fiataloknak? — Nincs, nagyon elkelne egy ifjúsági ház. A helyzeten úgy lehetne segíteni, ha- a Vöröshadsereg útján levő há­zat úttörő- és KlSZ-foglal- kozások céljaira megkaphat­nánk. Ez nem kerülne pénz­be, és jó néhány évig nem kellene teremproblémákkal küszködnünk. « — Hosszabb távra — teszi hozzá Nagy József — az len­ne a megoldás, ha a víz- és csatornamű vállalattól meg­vehetnénk a felvonulási épü­letet. így helyiségeket tud­nánk adni az önkéntes tűz­oltóknak, a KISZ-eséknek és az MHSZ-nek is. Biztató jelek — Végezetül szeretnénk valamit hallani a mezőgaz­daságról is. Mi a jelenlegi helyzet? — Az időjárás tavaly sok gondot okozott -nekünk. Év végén szanálási eljárás in­dult, de az idei gazdasági mutatókat biztatóknak mond­hatjuk. Különösen a búzater­mő-területünk sínylette meg a belvizet. Mivel a vetés 50 százaléka tönkre ment, most tavasziakkal és felülvetéssel próbáljuk pótolni a kiesést. Az elmúlt évben 500 és az idén is csaknem ugyaneny- nyi hektárt érint a talajjaví­tás. A 4 éves programban összesen 2 ezer hektárnyi te­rületen végezzük el ezeket a munkálatokat. — Milyen a szakemberel­látás? — A termelőszövetkezet szakvezetése hiányos volt, ami még jobban tetézte a feladatok végrehajtásakor je­lentkező nehézségeinket. Nemrég két új szakemberünk kezdte el az irányítást, és reméljük — ha nem jön köz­be valamilyen rendkívüli esemény —, akkor időben be tudjuk fejezni a mezőgazda- sági munkákat és a heíyi viszonyoknak megfelelő ter­mésátlagokat érhetünk el. Bukovinszky István r á llampolgári fegyelme­zetlenségek, egyes foglalkozások alapve­tő szabályainak megsértése, államigazgatási szabályok, például helyi tanácsrendele­tek semmibe vétele, végül, de nem utolsósorban a BTK- ban bűncselekménynek nyil­vánított magatartások eny­hébb „változatai” — vagyis sokféle szabályszegés tarto­zik az 1968-ban hozott sza­bálysértési kódexbe. Az El­nöki Tanács pénteki ülésén vette revízió alá szabályait, s törvényerejű rendeletet al­kotva igazította hozzá a jú­lius 1-én hatályba lépő BTK-hoz. Az új jogszabály több mint 50 paragrafussal módosítja vagy egészíti ki a szabálysértési törvényt. Decemberben az ország- gyűlés úgy vélekedett, hogy nem minden magánlaksértő követ el bűncselekményt. Nem lehet egy kalap alá ven­ni az éjjel, csoportosan, fel­fegyverkezve, vagy erőszak­kal cselekvőket azokkal, akiknél a jogtalanság mögött nincs bűnözési szándék. Vagyis a jövőben nem a bí­rói ítélőszék előtt, hanem — a helyi körülményeket job­ban ismerő — szabálysértési hatóság előtt felelnek azok a „háborúskodók”, akik több­nyire társbérleti viszony, vagy más kényszerű együtt­lakás, harag „ellensúlyozá­sára” követnek el magán­laksértéseket. A vétkest pe­dig ilyenkor is csak a má­sik fél magánindítványára büntetik meg. Ugyancsak a szabálysértések körét szapo­rítják az enyhébben megítél­hető szabálysértési ügyek. Mivel nem ritkán találkoz­nak az igazságtevők kölcsö­nösséggel — vagyis, hogy az egyik fél becsületsértő kije­lentésére a másik hasonló módon válaszol — sajátos el­járási szabállyal teszi lehető­vé a törvény mindkét peres­kedő jogorvoslatát. A figyelmetlen gépjárműd vezetők, akik a KRESZ • megszegésével mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélybe sodorják, vagy nyolc napon belül gyó­gyuló sérülést okoznak, jú­lius 1-től szabálysértésért fe­lelnek. Az új BTK a törvény tel­jes szigorával lép fel az ittas gépjárművezetőkkel szem­ben. Ami a szabálysértési törvényt illeti, itt is bővül­nek a szeszes itallal kap­csolatos tilalmak. Tehát nemcsak a gépjárművezetők, Április 27-én délután dr. Raf Miklósnak, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesének „Az ál­lamelmélet és a szocialista demokrácia időszerű kérdé­sei” című előadásával ért véget a megyei tanács vb oktatási és továbbképző in­tézetében a nagyközségi és a községi vb-titkárok kéthe­tes vezetőképző tanfolyama. Nyári Sándor, az intézmény igazgatója értékelte az ered­ményeket és szólt a további tennivalókról is. Ez idő alatt — mint mon­dotta — az előadók politikai, szakmai és vezetéselméleti kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. A tematika összeállításakor az oktatási intézet dolgozói figyelembe vették a MTTH, az állam- igazgatási főiskola, vala­mint a megyei tanács aján­lásait. Noha fórumot nem tartottak, az elmélet és gyakorlat egységének be­mutatásakor tartalmas és hatékony módszereknek bi­zonyultak az előadások, a konzultációk és korreferátu­mok. Ez utóbbiak egyúttal kitűnő alkalmat teremtettek újabb tapasztalatok gyűjté­sére, s a szakmai ismeretek hanem a vasúti, légi vagy ví­zi közlekedés „szesztilalmát” semmibe vevők is szabály- sértőknek minősülnek. Ugyanígy a spiccesen lovas kocsit hajtól és kerékpáro­zók is, mivel közlekedésük megannyi balesetveszélyt rejt. Ha pedig italozásuk sú­lyos következménnyel jár, ugyanúgy bűncselekményért ítélik el őket, mint a „veszé­lyes” gépi meghajtású jár­művek vezetőit. Az új maga® szintű jogsza­bály szerint az eddiginél egy­értelműbben szétválaszthatok majd a bűncselekmények a szabálysértésektől. A lopás­nál, sikkasztásnál, csalásnál, jogtalan elsajátításnál, or­gazdaságnál és hűtlen keze­lésnél ezer forintnál „ér vé­get” ,a BTK: az értékhatár alatt a szabálysértési törvény az irányadó. A devizával kapcsolatos ügyeknél 3000 forint, adócsalásnál, csempé­szésnél, vámorgazdaságnál pedig 10 ezer forint jelenti a különbségtételt. Éppen ,az értékhatár emel­kedése folytán indokolt a ki­szabható pénzbírság — a leg­gyakrabban alkalmazott sza­bálysértési büntetés — felső határának emelése. A pénz- büntetések alsó határát száz forintra, a felsőt 5000-re, il­letve a jogszabályban meg­határozott esetekben 10 ezer forintra emelték. Ha indo­kolt, akár elzárással is sújt­ható a szabálysértő: ,a bün­tetés 30 napig terjedő sza­badságmegvonás lehet. Lé­nyegesen egyszerűsíti és gyorsítja a hatósági munkát több módosítás: „nyilvánva­ló” szabályszegéseknél tár­gyalás, bizonyítási eljárás nélkül is elegendő lehet a helyszíni bírság. E nergiát, pénzt takarít meg az új jogszabály azzal, hogy nem a ki­szabható pénzbírság összegé­hez köti a tárgyalás megtar­tását. Ezzel elejét veszi olyan ügybonyolításnák, amikor ,a megidézettek kieső munkaideje, az eljáró szer­vek munka terhének értéke meghaladja azt az összeget, amit végül is az elkövető pénzbüntetésként kapott. A fiatalkorúik felelősségre vo­nása viszont továbbra is csak tárgyaláson történhet, hiszen nálunk a „legapróbb” jog­sértésnél is nagy szükség van az okító szóra, a szemé­lyes meggyőzésre, magatar­tásuk helyes irányú megvál­toztatására. felfrissítésére. A vb-titkárok munkájához, tanulásához szükséges feltételeket az MTVB oktatási és tovább­képző intézete megfelelően biztosította. Ezt a véleményt tükrözték a kérdőíveken ol­vasható válaszok is. Ugyan­akkor a hallgatók kritikus észrevételeket és javaslato­kat is leírtak. Lássunk kö­zülük néhányat: „Azok az előadások váltottak ki nagy tetszést, amelyek az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának bemutatására törekedtek.” „Nincs vitatkozási lehetőség, mert a konzultációk erre nem alkalmasak. Kisebb csoportos szemináriumi fog­lalkozásokra van szükség a szakmai témákból.” Általá­nos igény, hogy a szervezett továbbképzést nem négy- évenként, hanem évenként egyhetes időtartammal kel­lene megoldani..Nagy megelégedettséggel nyug­tázták a hallgatók, hogy megyei vezetőkkel is talál­kozhattak a tanfolyam ide­jén. Szeretnék, ha a munka­helyeken is lehetőség nyíl­na ezekre az összejövetelek­re.-y-n XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXAXXXXXXXXXXXXXXXX A Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzemében új gépsorok termelnek. A korszerű, tetszetős csomagolású száraztészták már az üzletek polcain várják a vásárlókat pot(j. Martin Gábor Befejeződött a tanácsok vb-titkárainak tanfolyama

Next

/
Oldalképek
Tartalom