Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-28 / 98. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. ÁPRILIS 28., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM A megyei pártbizottság ülése: Hz építőágazat helyzetéről, fejlesztésének feladatairól Az MSZMP Békés megyei bizottsága tegnap ülést tartott Frank Ferenc megyei első titkár elnökletével. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vett Rubik László, a KB megyei instruktora és számos állami, tömegszervezeti, gazdasági vezető. Napirenden a Központi Bizottság 1978. október 12-i határozata alapján Békés megye építő- és építőanyag-iparának helyzete és fejlesztésének feladata szerepelt — különös tekintettel a lakásépítésre. Az előterjesztés előadója Csatári Béla megyei titkár volt, aki szóbeli kiegészítőjében a legfontosabb kérdésekre hívta fel a figyelmet. A vitában kifejtette véleményét Czina Sándor, Körös- falvy Pál, Korek Ferenc, Baukó Mihály, Frank Sándor, Dér László, Nyári Sándor, dr. Takács János és Kneif el- Antal. A megyei pártbizottság az előterjesztést változtatás nélkül jóváhagyta, feladati részét határozattá emelte. Somogyi Lajosné vágta át a nemzetiszínű szalagot. Mellette dr. Szabó Imre miniszterhelyettes és Szurovecz Béláné, a harisnyagyár vezérigazgatója Fotó: Lónyai László Üzemavatás Szeghalmon A jelentés megállapította, hogy az építőipar tevékenysége nagymértékben hozzájárult megyénk gazdasági, társadalmi fejlődéséhez. Eredményesen valósította meg a megyei iparfejlesztés, a mezőgazdasági beruházások, lakásépítés és intézményhálózat-bővítés feladatait. Dicséret és elismerés illeti a megyei építöágazat munkásait, vezetőit azért, hogy az építőipari adottságok mellett a meg^e országos jelentőségű, kiemelt nagyberuházásai — Kner Nyomda, cserépgyár, orosházi síküveggyár, Gyulai Húskombinát — határidőre, illetve gyorsított ütemben valósultak meg. Az eredmények ellenére nem csökkent az építési igények és a rendelkezésre álló kapacitás közötti feszültség a megyében. Az előkészítés, a kivitelezés szervezettsége, a megvalósítás időtartama és költsége, több esetben a minőség is elmarad még a követelményektől és a lehetőségtől. Az építőipari kapacitás szervezetileg elaprózott, a korszerű építési technológiák aránya ma még alig haladja meg a 20 százalékot. Területi eloszlása nem megfelelő. Nem kielégítő a- géppark kihasználtsága, sem a szakmunkás-ellátottság. Az építési feladatok műszaki követelményeivel párhuzamosan nőtt a műszaki szakemberek aránya, de a képzettség színvonala — különösen az építési munkák közvetlen irányításában — elmarad a követelményektől. Hátrányos, hogy a megye távol esik az országos ipari, építőipari bázisoktól, kivéve a tégla-, cserép-, üveg- és vízszigetelő- anyagipart. A lakásépítés feladatainak teljesítése kedvező: az V. ötéves terv első három évében 15,3 százalékos túlteljesítéssel valósult meg. Az oktatási, művelődési, egészség- ügyi és gyermekjóléti, valamint kereskedelmi beruházásoknál mutatkozó országos lemaradás viszont a megyére is jellemző. Az épületmegóvási, felújítási feladatokat tekintve — különösen az állami lakások tekintetében — az országosnál kedvezőbb helyzet volt biztosítható a megyében. A későbbiek során azonban egyre nagyobb feszültséget fog jelenteni, hogy a nagyarányú társas- és magántulajdonban levő telepszerű több szintes lakások állagmegóvási, felújítási feladataira nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitás. Az építőanyag-ipari termelés mintegy 10 százalékát adja az ország építőanyag-ipari termelésének. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat az ország cserépigényének csaknem kétharmadát, a téglaigényeknek mintegy egyhatodát termeli. A termékszerkezet korszerűsítése érdekében növelte a falazóblokkok, üreges téglatermékek, valamint a sajtolt cserép, vázkerámia, vázkerámia beton szerkezet gyártási arányát. A korábbi időszak lakásépítésében jelentős szerepet betöltő téglaközépblokk gyártási kapacitása visszafejlesztés, illetve átállítás alatt áll. Az Orosházi Üveggyár építészeti üvegtermékeivel biztosítja az országos szükséglet több mint 50 százalékát. E gyár adja az Üvegipari Művek termelésének egyharmadát. A Kemi- kál Építővegyianyagokat Gyártó Vállalat újkígyósi gyára az országos termelés 35 százalékát képviseli a hagyományos, papíralapú víz- szigetelő lemezgyártásnak. A korszerű szigetelőanyagok mennyiségét folyamatosan növeli. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat panelgyártó üzeme évi 400 lakáshoz állít elő kerámia panelt, amelynek saját erős kapacitásnövelése és az energiatakarékosság céljából való korszerűsítése folyamatban van. Gondok, hogy az építőipari szervezetek többsége a megelőző ötéves tervidőszakban nagyobb mértékben törekedett a munkaerővel való kapacitásnövelésre, mint a műszaki fejlesztésre; nem javult kellő mértékben a legfontosabb gépek kihasználása; a fejlődés ellenére is feszültségek vannak a munkaerőlétszámon belüli szakképzettségi arányokban; a munkaerőmozgás a kedvezőtlenebb hatékonyságú területek (Folytatás a 3. oldalon) Ülés! tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az új Büntető Törvénykönyvvel összhangban az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a szabálysértésekről szóló 1969. évi I. törvényt. Minthogy az új Büntető Törvénykönyv szűkíti a bűncselekmények körét és egy sor, társadalmilag kevésbé veszélyes magatartást szabálysértéssé minősít, a törvényerejű rendelet bővíti a szabálysértések körét, ugyanakkor gyorsítja és egyszerűsíti a szabálysértési eljárást és hatékonyabbá teszi a bírságolási rendszert. Az új Büntető Törvény- könyv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Elnöki Tanács átfogó új törvényerejű rendeletet alkotott a büntetések és intézkedések végrehajtásáról. A jogszabály korszerűsíti és továbbfejleszti büntetésvégrehajtásunk egész rendszerét. Mindkét törvényerejű rendelet 1979. július 1-én lép hatályba. A Magyar Népköztársaság Hőse elnevezéssel az Elnöki Tanács új kitüntetést és kitüntető címet alapított. Az Elnöki Tanács — a képviselői helyek megürese- dése miatt — időközi képviselőválasztást tűzött ki 1979. június hó 10. napjára a budapesti 28. számú és a Zala megyei 10-es számú ország- gyűlési képviselői választó- kerületben. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyekben döntött. lói halad a vetés Az elmúlt hét időjárása hasznosnak bizonyult a vetéshez. Bár még mindig sok az a terület, amelyre nem lehet géppel rámenni, jól haladt a két legfontosabb növény, a kukorica és a napraforgó vetése. A napraforgónak eddig 65, a kukoricának 60 százalékát vetették el az üzemek. Sok kárt okozott az elmúlt napok szeles időjárása, megközelítőleg 500 hektáros területen kitépte a szél a már szépen fejlődő cukorrépa- növénykéket, ezeket újrave- téssel még pótolni lehet, azonban egy ilyen újravetés már csökkenti a terméskilátásokat. Lapzártakor érkezett: a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet április 27- én, este befejezte 3 ezer 500 hektáron a kukorica, 780 hektáron pedig a napraforgó vetését. Tegnap délelőtt 10 órakor 30 percre abbahagyták a munkát a Budapesti Harisnyagyár Gyulai Gyára szeghalmi üzemének dolgozói: felavatták az egyébként már működő új üzemet. Szurovecz Béláné, a Budapesti Harisnyagyár vezér- igazgatója köszöntötte az üzem dolgozóit és a meghívott vendégeket, köztük dr. Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettest, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét és Varga Istvánt, a járási pártbizottság első titkárát, majd jelentette a miniszter- helyettesnek, hogy a szeghalmi üzem KlSZ-védnök- séggel alig több mint egy év alatt 55 millió forintos költséggel elkészült. A munkáért az ÉPSZER Vállalatot illeti meg dicséret, mert jó minőségben készítették el a 291 dolgozónak — zömükben nőknek — munkát adó üzemet, melyben évente 15 millió pár zokni és harisnya készül majd. Ez az új üzem egyébként a harisnyagyár szeghalmi beruházásának csak egy része. Pénteken délelőtt Vichnál Pál politikai munkatárs, a Hazafias Népfront Békés megyei titkársága pevében köszöntötte annak az ülésnek a résztvevőit, amelyet az európai fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján (május 9.) kezdődő rendezvénysorozat alkalmából békeaktíváknak szerveztek a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban. Strassenreiter József, a HNF Országos Tanácsának politikai főmunkatársa arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogyan lehet a lakosság minden egyes tagja számára közérthetőbbé tenni a nemzetközi jelenségek közötti összefüggéseket, és mik azok a tényezők, amelyek figyelembevételével lehet csak eligazodni a külpolitikai vonatkozású eseményekben. Az előadó kitért a kapitalista és a szocialista világ- rendszer békés egymás mellett élésével összefüggő feltételek ismertetésére, majd megemlítette azokat az okokat, melyek arra kényszerítik az imperializmus reakciós erőit, hogy elálljanak felhalmozott tömegpusztító Még egy hasonló épül meg, és akkor 400-an találnak munkát a korszerű üzemben. Erre hívta fel a figyelmet dr. Szabó Imre miniszterhelyettes is, amikor köszöntötte a szeghalmiakat. Elismeréssel szólt a gyors betanulásról, és kiemelte a gyulai, valamint a budapesti szakmunkások segítségét. Ezek után a miniszterhelyettes átadta a Munka Érdemrend bronz fokozatát Székely Árpádnak, a Gyulai Harisnyagyár igazgatójának az üzem létrehozásában kifejtett eredményes munkájáért. Többen kaptak Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, illetve Kiváló Dolgozó elismerést. A rövid ünnepség után az egyik kitüntetett dolgozó, Somogyi Lajosné vágta át a nemzetiszínű szalagot — és ezzeí ünnepélyesen is felavatták az új szeghalmi üzemrészt. Mire a vendégek üzemlátogatásra indultak, már minden dolgozó elfoglalta a helyét és a termelés zavartalanul folyt tovább. fegyvereik bevetésétől. Tény, hogy a két tábor közötti ideológiai ellentétek nem szüntethetők meg, s hogy különböző helyeken különféle válsággócok is keletkezhetnek. A szocialista országok a saját politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális pozícióikból kiindulva azonban arra törekednek, hogy e kritikus helyzetek ellenére se következzenek be nyílt összecsapások, melyek könnyen egy újabb világháborúba sodorhatnák az egész emberiséget. A béke megőrzéséért folytatott küzdelemben minden propagandistának tisztában kell lennie a legfontosabb történelmi körülményekkel, az ok-okozati tényezőkkel és azokkal a módszerekkel, amelyek ismeretében sikerrel vehetik fel a harcot a reakciós erők legdurvább rágalmazásaival szemben is. A tájékoztató befejező részében a kínai—vietnami konfliktus hátteréről hallgattak érdekes információkat az ülés résztvevői. Az előadó ezután a külpolitikai helyzettel kapcsolatos egyéb kérdésekre válaszolt. Ilyen a Budapesti Harisnyagyár új szeghalmi üzeme Fotó: Lónyai László Békeaktíva-értekezlet Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért!
