Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-26 / 96. szám
SZERKESSZEN VELÜNK! Szerkesztői üzenetek Bár még elég szeszélyes az időjárás, máris megkezdődött az idegenforgalmi szezon. Annál elszomorítóbb, hogy Gyulán, a városba vezető Mártírok útján már két hete hever derékba törve egy kandeláber oszlopa. Pótlására, megjavítására vagy elszállítására nem elég két hét? Válaszolnak az illetékesek „Cérnagomb tasakban” — címen közöltük a Szerkesz- szen velünk rovatban egy régi olvasónk levelét, amelyben többek között azt írta: két boltban vásárolt ugyanolyan csomagolásban cérnagombot, kétféle áron árusítják. Melyik az igaz? Az írásra Steigervald György, a Békés megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője reagált: „ ... A vonatkozó hatósági rendelkezés értelmében a rövidáru ipari termékek — így a cérnagomb is — a szabad árformába tartoznak. Az árforma lényege, hogy az árak árhatósági megkötés nélkül, szabadon alakíthatók, a piaci viszonyok figyelembevételével, a vállalatok megállapodása alapján. A panaszban szereplő 25 darabos cémagomb esetében két üzletben eltérő — kilenc, illetve 15 forintos árat alkalmaztak. A kilenc forintos ár esetében a bolt .a szállító nagykereskedelmi vállalat 40 százalékos engedményét továbbadta a vásárlónak, a 15 forintos árnál nem, hanem „Árkockázati alap”-ba helyezte, hogy azt más cikk árleszállításához használhassa fel. Erre a kiskereskedelemnek joga, lehetősége van. A jelenleg érvényben levő árszabályozó rendelkezések, rendeletek szerint a szabad árfomában azonos cikkeknél kétféle ár lehetséges, ezzel a boltokat fenntartó vállalat jogszabályt nem sértett. Más kérdés, hogy árpolitikai célkitűzéseikben a vállalatoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a vállalat egyes egységei között ne legyenek ilyen aránytalanságok, mert ettől eltérő gyakorlat a vásárló bizalmát ingatja meg az árakat illetően. Felhívták a vállalat figyelmét, hogy a boltok ár- alkalmazásánál, az árak engedélyezésénél erre legyen tekintettel.” □ □ Gyöngyfonál ügyben ugyancsak több panasz érkezett. Egyebek között arról számolnak be az olvasók, hogy színes fonál vásárlásakor feketét, szürkét és más kevésbé keresett színeket is meg kell vásárolni. Kíváncsiak arra is: valójában mennyi a gyöngyfonál ára? A jelzett boltban többszöri próbavásárlással sem sikerült meggyőződni áru- kapcsolásról. Ezért az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vállalathoz fordultunk, hogy gyöngyfonál ügyben mi is tisztán lássunk. Cs. Szabó Imre igazgatóhelyettestől kaptunk választ. Többek között arról ír, hogy a vállalat vezetői nem értenek egyet az árukapcsolással, sőt! Elítélik azt a boltost, aki ilyen kereskedelmi „fogást” alkalmaz. Egy azonban tény: hazánkban nagy divat a kézimun- kázás, ennélfogva a legkeresettebb színekből — mint a fehér, piros, bordó, lila és zöld — közel sem tudják kielégíteni a vásárlók igényeit. Fekete, mustár, barna, szürke inkább kapható. A bolti eladó udvariasságból felhívhatja a vevő figyelmét a raktáron levő színekre, de a fogyasztó csak azt vásárolja meg, amelyikre szüksége van. Amíg a színes fonálból a készlet tart, adni kell a vevőnek. „ ... A nagykereskedelmi vállalatoktól szerzett értesülésünk alapján sajnos nem reménykedhetünk abban, hogy e cikkből az ellátás a közeljövőben javulna. A közelmúltban kaptunk olyan árközlést szállítóinktól, melynek alapján várható 10 grammos kínai import gyöngyperié beérkezése. Ennek viszont az ára lényegesen magasabb lesz, 18 forintos fogyasztói áron kerül forgalomba...” Az árakkal kapcsolatban a következőket írta az igazgatóhelyettes : „... április 2- től változott a cérnák és a fonalak ára. A korábban 6,40 forintos gombolyag gyöngyfonál most nyolc forint, ami 7,50 forint volt, az most kilenc. Az ötven grammos matringos perié 32 forint helyett 40 forint. Így for- dulhatot elő, hogy egyik levélírónk legutóbb fél matrin- gért 20 forintot fizetett...” Egyébként az ellenőrök több boltban megnézték a számlákat. A készleten levő fonalakat mindenütt az érvényben levő számlán tartják, árdrágítást nem tapasztaltak. „Nem a negyven forint miatt” Dr. Kóczy Kálmán nyugalmazott szarvasi körzeti orvos írja egyebek között, hogy a napokban Békéscsabán járt, a Centrum áruház előtt levő újságos bódéban 40 forintért vásárolt folyóiratokat, s mindjárt ott is hagyta a pulton. Levelet írt a békéscsabai postahivatalnak, s borítékban megkapta a sajtótermékeket. ... „Nem azért a negyven forintért, csak a szemlélet miatt érdemes megdicsérni azt a két hölgyet, akik számomra megőrizték és a cím birtokában visszajuttatták kedvenc folyóirataimat” — írja régi olvasónk. □ □ Az I. számú békéscsabai postahivatalban megtudtuk: Kondacs Andrásnét és Alt Jánosnál illeti a dicséret, akik évek óta becsülettel látják el lapárusítói feladataikat. Tudásban sokat gyarapodtunk A közelmúltban rendezték meg a közművelődési vetélkedőt a Békéscsabai Konzervgyárban, amelyen 14 brigád szerepelt nagy sikerrel. „... A jó eredményekhez sokat segített a vállalat vezetősége. Köszönetét szeretnénk mondani külön a konzervgyár könyvtárosának, aki a brigádok felkészítésében igen nagy szerepet vállalt magára ...” „Három brigád továbbjutott, a brigádtagok újabb nemes vetélkedőre készülhetnek. Ügy érzem, tudásban ismét sokat gyarapodtunk ...” Petneházi István Békés, Kossuth Lajos u. 5. Sz. Katalin, Békéscsaba: 1977. január 1-én lépett életbe az a rendelet, miszerint tanulmányi szerződés megszegése esetén a visszafizetendő összeget a dolgozónak kell vállalnia. Nem térítheti meg helyette az a vállalat, melynél újabb munkaviszonyt létesített. * * * Ktitkai Ferenc, Elek: Mint szabómester 21 éve dolgozik a községben. Nyilván a műhely kisajátításánál ezt figyelembe veszik. Levelét továbbítottuk a községi tanácshoz. * * * Bojtos Tibor, Nagykamarás: A tulajdonát képező szántóterületet haszonélvezet terheli. A földjáradékot a tsz a rendelkezések értelmében a haszonélvezőnek adja. A férj és feleség földjáradékát együtt számolják, s a terheléseket együttesen vonják le. * * * Nagy Károly, Vésztő: Levelében azt írja, hogy 1949- ben súlyos balesetet szenvedett. A baleseti járadékkal kapcsolatos levelére a Társadalombiztosítás Békés megyei Igazgatósága fog válaszolni. * * * Guth Mihályné, Békéscsaba: Levelét örömmel vettük. Az természetes, hogy egy két és fél éves kisgyermek, ha baleseti osztályra kerül, állandóan anyukáját keresi, írásából kitűnik: Andriska olyan szobába került, ahol a felnőttek szeretettel pótolták az édesanya távollétét. A segítőszándék — főként a kisgyermekeknek — jólesik. * * * Dékány Györgyné, Kétegy- háza: Közérdekű bejelentését a Szerkesszen velünk rovat kivizsgálás céljából továbbította. A választ lapunk hasábjain keresse. * * * Szebenyi Jánosné, Békéscsaba: A Szerkesszen velünk rovathoz írt levelét intézkedés céljából illetékes szervhez továbbítottuk. Reméljük, újabb baleset nem lesz az említett helyen. * * * Bartucz Mihály, Kunágota: Panaszlevelét kivizsgálásra továbbítottuk, levélben válaszolunk. * * * Özv. Kiss Jánosné, Békéscsaba: Lapzártáig „gazdára talált” a hetek óta veszteglő gépjármű. Kaszaperen, az útelágazásnál kapta lencsevégre fotóriporterünk ezt a „madárfelhőt”, de hasonló kép megyénk más tájain is látható. A szemes terményt szállító gépjárművek sok takarmányt elcsurgatnak, s a verebek népes csoportjai találnak eleséget, ezért csapatostul szállják meg az országutak szegélyeit. Kétszeres bosszúságot okoz a látvány: elcsurog a sok drága szemes termény, a madárfelhő pedig a gépkocsi- vezetőknek okoz külön gondot Fotó: Veress Erzsi MIT MOND 11 JOGSZABÁLY? P. T.-né, Békéscsaba: Elszomorító levelet küldött szerkesztőségünkbe. Férje keresetét hónapok óta italra költi. Családjáról nem gondoskodik. Pedig három kiskorú gyermeke van. Alkoholelvonó kezelésről hallani sem akar. Lehet-e erre kötelezni? Igen. A kötelező gondozás iránti eljárás hivatalból, vagy kezdeményezésre a lakóhely, illetve a munkahely szerint illetékes tanács egészségügyi hatóságán indul meg. Az eljárást kezdeményezheti a házastárs, az egyenesági rokon, vagy más érdekelt személy. De megvan arra is a lehetőség, hogy állami szerv, vagy társadalmi szerv kezdeményezzen ilyen eljárást. Ennek során a férje önkéntesen is vállalhatja a gondozást. Ebben az esetben viszont az egészségügyi hatóság megszünteti az eljárást. Azt azonban újra hivatalból folytatják, ha férje szándékos magatartásával meghiúsítja az önkéntes gondozást. Az egészségügyi hatóság a kötelező gondozást elrendelő határozatát a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja, ha azt életveszély, közbiztonsági okok, vagy egyéb körülmények indokolják. Ugyanígy járhat el akkor is, ha az alkoholista családja eltartását veszélyezteti. A kórház alkohológiai osztályának vezetője a végrehajthatóvá nyilvánított határozatnak a kézbevétele után írásban szólítja fel az alkoholistát, hogy meghatározott időben jelenjen meg a gondozásra. A gyógykezelést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kezdik meg, s egy alkalommal nem haladhatja meg a 6 hónapot. Ennek az időnek az elmúltával a gyógykezelt személyt el kell bocsátani a kórházból. Előbb is elhagyhatja a kórházat, ha a gyógykezelés rendelő- intézetben is eredményes lehet. El kell bocsátani a gondozottat, ha a bíróság olyan határozatot hozott, amely kötelező intézeti gyógykezelést rendel el. A gyógyuláshoz szükséges, hat hónap után az utókezelés rendelő- intézetben folytatható. Ha azonban a gondozásra kötelezett nem tartja meg az egészségügyi előírásokat, s meghúsítja a rendelőintézeti kezelést, a tanács egészségügyi hatósága kezdeményezheti, hogy rendeljék el a kötelező intézeti gyógykezelést. Boros Pál, Gyula: A kollektív szerződés éjszakai munka esetére, ha a munkaidő nem haladja meg a heti 44 órát, a heti pihenőnapon belül 7 hetenként további egy szabadnapot biztosíthat. A túlmunka idejére a rendes munkabéren felül pótlék illeti meg. A kollektív szerződés viszont nem állapíthat meg jutalomszabadságot az állami, vagy társadalmi szervek által alapított, illetve adományozott kitüntetésekhez. Amennyiben munkaviszonya év közben szűnt meg és az addig járó szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kérheti. Ha viszont a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munkavégzés alól, ez esetben a szabadságot pénzbeni megváltás nélkül kiadottnak kell venni. (Dr. Serédi) VISSZHANG „Gazdaságosság, óh!” címmel lapunk hasábjain jegyzet jelent meg a közelmúltban. „A szakmunkásképzés irányát ismerve, várhatóan egyre sokoldalúbb, az egymáshoz közelálló szakmák jó részében járatos, új szakmunkás-generációt nevelünk fel a jövőben. Tudtommal, csaknem 10 éve a gázvezeték-szerelő szakmunkástanulók egyben vízvezetékek szerelését is megtanulják, sőt napjainkban még általánosabb: víz-, gáz-, csőhálózat-szerelő szakmunkások hagyják el az iskola kapuit” — közli bevezetőjében az újságíró. Amint később kiderül, más az elmélet és más a gyakorlat. Valóságos kálváriát kellett megjárnia, amikor a fürdőszobájában elromlott a gázbojler. A gázszerelő szakmunkás addig nem volt hajlandó munkához látni, amíg valakivel meg nem forrasztanák a bojlerből kivezető ólomcsövet. Vízvezeték-szerelőt pedig nem könnyű találni, ezért napokig elhúzódott az ügy. Amikor megkérdezte: „Mondja kérem, Önöket víz- és gázszerelőnek képezték ki?” — a szerelő elnéző mosollyal válaszolta, hogy igen, de! A vállalatnak nincs szüksége a vízvezetékszerelői szaktudásra, ezért ehhez szerszámot nem is ad. Az állam több milliós beruházással szereli fel a sokoldalú képzéshez a szakmunkástanuló műhelyeket. Vajon tényleg nem lenne gazdaságos a vállalatoknak a sokoldalú képzettség együttes hasznosítása? — meditál az újságíró. A fent említett jegyzetre az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetői reagáltak. A DÉGÁZ békéscsabai üzemegységének munkáját a helyszínen megvizsgálták és többek között azt írják: „ ... Az igaz, hogy a szerelők képzésük során a gázvezetékek és berendezések szereléséhez, karbantartásához szükséges ismeretek megszerzése mellett, a vízvezeték-szereléssel kapcsolatos tudnivalókat is megszerzik. Tehát ahhoz, hogy a gázkészülékek javításához, felszereléséhez közvetlenül kapcsolódó víz- és elektromos szakipari munkát is elvégeztesse a vállalat, a személyi feltételek adottak. Mindezek gyakorlati megvalósításához azonban az objektív feltételek nem biztosítottak, nincs megfelelő raktározási lehetőség, az ehhez szükséges munkaeszközök, anyagok stb. nem állnak a vállalat rendelkezésére, nincsenek vízvezeték-szerelést, -javítást szabályozó normatételek, az ezzel szorosan összefüggő díjszabások. A fentiek realizálása hosz- szú időt venne igénybe, melynek bevezetése mindaddig nem volna célszerű, amíg a vállalat nem rendelkezik egy olyan szerelőgárdával, akik képzésük során szerzett tudásukat a gyakorlatban olyan mértékben és színvonalon valósítják meg, hogy az abszolút hiba- és reklamációmentes legyen.” Háztáji alkalmazottaknak Az orosházi Űj Élet Tsz az alkalmazottaknak is ad háztáji földet. Aki öt éve ott dolgozik, annak 800, aki három éve, annak 400 négyszögölet. Pleskó János kifogásolja, hogy felesége 1974. január 1. óta dolgozik a szövetkezetben, mégis csak 400 négyszögölet kap. Jogásztól és a tsz vezetőitől kapott információ szerint a szövetkezet legmagasabb fóruma, a közgyűlés döntött háztájiügyben, amikor módosították az alapszabályt. Az Üj Élet Tsz alapszabálya a szövetkezeti törvény egy része, amit megszegni nem lehet. Márpedig ez esetben úgy szól a közgyűlés döntése, hogy az Űj Élet Tsz-ben az alkalmazottak munkaévét az előző év utolsó munkanapjától számítják. Alkalmazott részháztájit nem kaphat. A szövetkezet tehát jogosan járt el háztáji ügyben.
