Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

BÉKÉS MEGYEI Tovább nőttek a különbségek a gazdálkodás eredményességében Tegnap, kedden Békés­csabán, a Kulich Gyula If­júsági és Üttörőházban tar­totta küldöttgyűlését a Kö­rösök Vidéke Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­sége. Ezen a küldöttek je­lenlétében áttekintették a szövetség közös gazdaságai­nak, vállalatainak 1978-as gazdálkodását. Tavaly a szövetséghez tar­tozó termelőszövetkezetek, közös vállalkozások összes­ségében teljesítették tervei­ket. A termelési érték az előirányzottnál gyorsabban, csaknem 6 százalékkal nőtt. A korábbinál is kedvezőb­bek a feltételek az iparszerű termelés további kibontako­zásához. Ez minőségileg új feladatokat jelentett és je­lent a jövőben a termelés szervezésében, irányításá­ban, a munkában és a mun­kaerő megtartásában. A közös gazdaságokban vég­bemenő generációváltás leg­jellemzőbb vonása, hogy kü­lönösen a kedvező viszo­nyok között gazdálkodó tsz- ekben tovább javult a szak­ember-ellátottság. A küldöttgyűlésen nyílt vita bontakozott ki arról, milyen valóságos okai van­nak a tsz-ek további diffe­renciálódásának. Az objektív vagy a szubjektív okok játsszák ebben a főszerepet? Ennek tisztázását az teszi szükségessé, hogy míg 1977- ben 6, tavaly már 13 közös gazdaság zárta veszteséggel az évet a Körösök völgyé­ben. A gazdálkodás végered­ményében mutatkozó kü­lönbségek tűnnek ki egyéb­ként abból a kedvező jelen­ségből is, hogy a szövetség közös gazdaságainak 27 szá­zaléka érte el az idén a Ki­váló Szövetkezet címet, illet­ve kapott oklevelet. Az or­szágos átlag ezzel szemben alig több mint tíz százalék. A gazdálkodás gondjait mutatja, hogy e térségben 71 ezer hektáron vízrende­zést, 46 ezer hektáron re­konstrukciót, 73 ezer hek­táron talajjavítást és 118 ezer hektáron mélylazítást kell végezni a következő években. Ezért készült el a Körösök völgyének meliorá­ciós tanulmányterve. A komplex meliorációs mun­kálatok mintegy 1,1 mil­liárd forintba kerülnek. Addig is azonban, amíg a komplex melioráció az érin­tett 35 közös gazdaságban befejeződik, javítani kell a gazdálkodás színvonalát. A tsz-szövetség javaslatára kü­lönösen a kedvezőtlen adott­ságú körzetekben módosí­tották a vetésszerkezetet. Vésztő környékén 38, Sar­kad környékén 12 százalék­kal nőtt a búza vetésterüle­te. A gazdálkodás biztonsá­gát növelheti az ipari mel­léktevékenység elterjeszté­se. Már az elmúlt években is kedvező tapasztalatai vol­tak az ipari üzemekkel tör­ténő kooperációnak. Olyan viszonyok között, amikor a gazdálkodás külső körülményei kedvezőtlenül alakulnak, egyre nagyobb szerepet kap az anyagi és szellemi erők ésszerűbb fel- használása — állapították meg a jövőre vonatkozóan a küldöttgyűlés résztvevői. — kepenyes — Jelentősek a huszonöt év eredményei A megyei véradómozgalom ünnepsége Békéscsabán Németh Károly Edward Giereknél Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, kedden fo­gadta Németh Károlyt, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására látogatott Len­gyelországba. A megbeszélé­sen, amelyen részt vett Ed­ward Babiuch, a LEMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, áttekintet­ték az MSZMP és a LEMP együttműködése szorosabbra fűzésének fő irányait. Né­meth Károly kedden este befejezte lengyelországi lá­togatását és hazautazott. jezeskeszlet, illetve szóhasz­nálat) következik be, ám a nyelvjárások közeli pusztulá­sa, valamint az artikulációs jelenség eltűnése a közeljö­vőben még nem várható. Sőt, az egyes tájnyelvi „ízeket” az elterjedt sablonos kifejezések ellenhatásaként értékelhet­jük. Kimondottan új nyelv­járási formák nem jelentkez­nek, viszont előtérbe kerül­nek a réteg- és csoportnyel­vek, a legkülönfélébb fog­lalkozásokkal kapcsolatos szavak és kifejezések. A vál­tozások leginkább szókin­csünkben és frazeológiánk­ban csúcsosodnak ki, s tö­megkommunikációs eszkö­zeink révén éreztetik hatá­sukat a határainkon kívül élők nyelvében is. Minden időben érdekes je­lenségnek számított az ifjú­ság nyelvének nagy mérté­kű újítása, amely többnyire a fiatalok állandó útkeresé­sével, „lázadásával” magya­rázható. A nemegyszer érde­kes kifejezésmódjuk, színes szóhasználatuk miatt is nyu­godtan befogadhatjuk őket (az elkoptatott nyelvi klisék helyett) — feltéve, ha nem modorosak. Sajnálatos azon­ban, hogy egyik-másik szép- irodalmi kiadványunk szinte terjeszti a trágárságokat. Ezek a jelenségek csakis esz­tétikai neveléssel szüntethe­tők meg. Az előadás további része az írott nyelvnek a beszélt nyelvre gyakorolt hatását, valamint nyelvünkben ta­pasztalható komplikálódási és egyszerűsödési folyamatok okait taglalta. Például az in­tézménynevek bonyolulttá, hangzatosabbá tételében bi­zonyos üzleti és nem ritkán „a kollektív sznobizmusra visszavezethető megfontolá­sok” is közrejátszhatnak. Az úgynevezett betűszók, szórö­vidülések létrejötte azonban világjelenség. A klisék, a sablonok és a közhelyek használata a ma nyelvében tipikus, de számolnunk kell azzal, hogy ez a holnap nyel­vében még tipikusabb lesz. A tegnapi programban a konferencia részvevői meg­hallgatták továbbá az isko­lai anyanyelvi neveléssel, a kétnyelvűséggel összefüggő előadásokat és korreferátu­mokat is, A mai rendezvény- sorozaton pedig a magyaror­szági nemzetiségi oktatás helyzetéről tartanak tudomá­nyos tájékoztatókat a szak­emberek. —y—n 1979. Április 25., szerda Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Zsuzsa orosházi körzeti or­vos, Szoó Lajosné nagyszé- nási védőnő, községi csúcs­titkár és Kiss Gyula, a kö- rösladányi Községi Tanács elnöke. A „Vöröskereszt- munkáért” ezüst fokozatot: Bódi Sándorné békéscsabai alapszervezeti titkár, Bor­bély Andor, a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet Vöröske­reszt vezetőségi tagja, Ladá­nyi Gyula, a megyei Vörös- kereszt számvizsgáló bizott­ságának tagjai Köröstarcsa, valamint dr. König János, a MENCS főorvosa, a megyei Vöröskereszt vezetőségi tag­ja. A „Vöröskereszt-munká­ért” bronz fokozat kitünte­tést 8-an kapták, „Kiváló Véradószervező” kitüntetés­ben 8-an részesültek, vala­mint egy aktíva a véradás szervezéséért emlékplakettet kapott. A kitüntetéseket Hantos János adta át. A mozgalom kiterjesztésé­ben, a véradók megbecsülé­sében és az eredmények megtartásában kiemelkedő mezőkovácsházi járást, Bé­kés várost, az Orosházi Üveg­gyárat, a Körösladányi Me- takémia Szövetkezetét, Szeg­halom nagyközséget, Dombi­ratos községet, Kamutot, mint város környéki közsé­get, a mezőberényi Aranyka­lász Tsz-t, a Mezőhegyesi Állami Gazdaságot, a békés­csabai kórházat és a szeg­halmi Sárréti ÁFÉSZ kol­lektíváját a Vöröskereszt megyei vezetősége és a me­gyei vérellátó központ által alapított vándorzászlóval ju­talmazták. Ezeket a zászló­kat dr. Rucz László, a Békés megyei Vér transzfúziós Ál­lomás vezető főorvosa adta át. Befejezésül Hantos János méltatta a 25 év munkáját, eredményeit, majd hozzátet­te, hogy a mozgalom elérte célját, és az aktívák szívesen folytatnak a Vöröskereszt- alapszervezetekben társadal­mi munkát. Sz. J. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ keltetőüzemében csaknem 400 ezer naposlibát keltetnek egy szezonban. A nemrég üzembe he­lyezett, a monori MEZŐGÉP által gyártott libakeltető gépek­kel az eddig is eredményes termelés még tovább növelhető. Képünkön: az üzemből kikerülő naposlibákat influenza ellen oltják Fotó: Veress Erzsi Bnyanyeiv és kultúra Hantos János átadja Ladányi Gyulának, a megyei számvizs­gáló bizottság tagjának a „Vöröskereszt-munkáért” kitünte­tés ezüst fokozatát Fotó: Martin Gábor Aki vért ad, életet ment! Ez a mottója a negyedszáza­dos mozgalomnak. Ez idő alatt a vér sok embernek mentette meg az életét, amely a legdrágább, a leg­fontosabb. A jelentős évfor­dulóról tegnap, április 24-én Békéscsabán, a megyei ta­nács nagytermében emlékez­tek meg a küzdelmes, aka­dályokkal telített évek har­cosai, részvevői. Az ünnepsé­get kedves szavalat és vidám dalok köszöntötték, majd öz Ferenc, a Vöröskereszt me­gyei vezetőségének titkára mondott megnyitót, melyben üdvözölte az elnökségben helyet foglaló párt-, állami és társadalmi szervek képvi­selőit, köztük Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt Or­szágos Végrehajtó Bizottsá­gának elnökét, dr. Báné Jú­liát, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének osz­tályvezetőjét. Ezután dr. Sar- nyai Ferenc, a Békés megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának vezető főorvosa, a megyei Vöröskereszt elnö­ke tartott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta a véradás tár­sadalompolitikai jelentőségét, a gyógyító munkában oly fontos szerepét. A megyei Vöröskereszt végrehajtó bizottsága elisme­rését fejezte ki ezután, azok­nak az aktíváknak, akik eb­ben a munkában kiemelkedő eredményekkel segítették a mozgalmat. A „Vöröskereszt­munkáért” kitüntetés arany fokozatát kapták: dr. Bodicsi Benkő Loránd akadémikus előadása Április 24-én, kedden dél­előtt 10 órakor Lőrincze La­jos címzetes egyetemi tanár a városi tanács dísztermében megnyitotta azt a kétnapos országos tudományos konfe­renciát, amelyet a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a TIT országos választmánya és megyei szervezete, a má- gyarországi nemzetiségek szö­vetségei, valamint a megyei, illetve a városi tanács mű­velődési osztályai szerveztek Békéscsabán. Ezt megelőzően dr. Kertész Márton, a TIT megyei elnöke a rendező szervek nevében köszöntötte az elnökség tagjait és a ta­nácskozás részvevőit. A meg­nyitó beszéd elhangzása után Benkő Loránd akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke „Nyelvünk a XX. század utolsó negyedé­ben” címmel tartott előadást. Bevezetőjében megemlítet­te: noha e téma a jelenlegi helyzetre utal, mégsem tér­hetünk ki a jövőre vonatkozó kérdések elől. Lássunk közü­lük néhányat: milyen jelen­ségek mutatkoznak a má­ban, és hogyan lehet ezek alapján a jövőbe „látni”? Mi történik a nyelvvel? Való igaz, hogy a társada­lom anyagi és szellemi álla­potában, s az emberek szem­léletében bekövetkező válto­zások lényegbevágóan meg­határozzák a nyelvi fejlődés irányát. Ez a megállapítás különösen a műszaki nyelvre érvényes, mert a technikai előrehaladás nagy mértékben befolyásolja a köznyelv ala­kulását. Sok múlik azon is, milyen lesz az iskolai okta­tás és a nyelvművelés szín­vonala; milyen lesz a társa­dalom gondolkodásmódja, íz­lése, érdeklődése. A gyorsuló, meg lassuló szakaszokkal váltakozó nyel­vi fejlődés elsősorban a fra­zeológiában (szólás- és kife­Benkő Loránd akadémikus a magyar nyelv fejlődéséről tart előadást Fotó: Martin Gábor N É PÚJSÁG A MEGYEI PÚRTBIZOTTSáG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom