Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

1979. április 22., vasárnap tn... határőr, esküszöm! Szombat délelőtt civilek népesítették be az orosházi határőrkerület laktanyáját. Jöttek a szülők, a nagyszü­lők, a feleségek — sokan karjukon kisgyerekkel —, a menyasszonyok és barátok. Nevezetes nap volt ez az új határőrök életében, hi­szen kemény kiképzés után ekkor tettek esküt, fogadtak hűséget elöljáróiknak, a ha­zának. A téren felsorakoztak a fiatalok, akiket büszkén néztek a hozzátartozók. Az ünnepélyes alkalomnál ott volt Richweisz Ferenc, az MSZMP megyei bizottságá­nak munkatársa, a megyei tanács képviseletében dr. Kiss Bálint, valamint a társ fegyveres erők parancsnokai. A Himnusz elhangzása után Bana Ferenc alezredes üd­vözölte a fiatalokat és hoz­zátartozókat, a kerületpa­rancsnokság nevében. A szü­lőkhöz fordulva hangsúlyoz­ta, hogy továbbra is segít­sék, neveljék, támogassák gyermeküket, hogy az esküt minden körülmények között betartsák. Ezután felemelő és meg­ható pillanatok következtek, amikor sok torokból felhang­zott „Én... határőr eskü­szöm. ..”. Az ökölbe szorí­tott kezek elszánást, tettre- készséget és elkötelezettsé­get fejeztek ki. Az eskü el­hangzása után dr. Csentes Mihály alezredes, kerületpa­rancsnok lépett a mikrofon­hoz: „Az imént elhangzottak a katonai eskü felemelő sza­vai, egy életre szóló elköte­lezettséget jelentenek a haza és a szocializmus ügye iránt. A legnagyobb, a legfeleme­lőbb fogadalom, hiszen, a dolgozó nép szolgálatára; a haza, a szocializmus védel­mére esküszünk. Hűséget, odaadást, kitartást, becsüle­tes helytállást és áldozatvál­lalást jelentenek szocialista hazánk, a szocializmus érde­keinek internacionalista vé­delme iránt. A katonai eskü politikai elkötelezettséget, katonai tudást, éberséget és tisztánlátást követel. A ha­tárőrszolgálat megtisztelő feladni, szép, bár nehéz, egész embert kíván.” Beszéde befejező részében köszönetét mondott a szü­lőknek gyermekeik nevelé­séért, majd sikeres és ered­ményes szolgálatot kívánt az esküt tevőknek. A fiatalok nevében elhangzó köszönetét az egység díszmenete zárta a bensőséges hangulatú ünnep­ségen. fl Stabat Matert énekli Újvidéken a 3. sz. isknla kórusa Az újvidéki Nikola Tesla Általános Iskola meghívásá­ra április 23-án, holnap reg­gel Jugoszláviába, Növi Sadra utazik az Orosházi 3-as számú Általános Iskola zenei tagozatának 50 ének­kari tagja. A tanulók két napot tölte­nek Növi Sadon, ahol a vendéglátók iskolanapján Pergolesi: Stabat Mater cí­mű művét adják elő. Ugyan­ezt februárban Orosháza kö­zönsége hallhatta, március végén pedig Budapesten, a Zeneakadémián adtak elő “részleteket a műből. A kó­rus mindkét alkalommal nagy sikert aratott. Mi kell a jó cipőhöz? Egy művelet a sok közül — a verseny gyakorlati része Fotó: Gál Sándor Ezzel a címmel hirdetett a Békés megyei PTI az ENCI, a Körösvidéki és a Medgyes- egyházi Cipőipari Szövetke­zetekkel közösen cipőipari pályabemutatót a megye ál­talános iskola 7. osztályosai számára. A kétfordulós ve­télkedőre több mint 230 ci­pőfelsőrész-készítő és a ci­pész szakma iránt érdeklő­dő kisdiák jelentkezett. Ezek közül a legjobbak, mintegy 60-an április 20-án, pénte­ken mérték össze tudásukat az Endrődi Cipőipari Szövet­kezetben. A pályabemutató­val az országos beiskolázású gyomai Kiss Lajos Cipőipari Szakközépiskola és a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet gyomai kihelyezett ta­gozata beiskolázási gondján kívánták enyhíteni. A ver­senyző diákok és szüleik ko­rábban Békés megye mind­három cipőipari szövetkeze­tébe ellátogattak, valamint a döntőt megelőzően pálya­munkákat is készítettek. A tegnapi versenyen No- vodomszki Pál, a Békés me­gyei PTI munkatársa, a ver­seny felelős szervezője rövi­den szólt a pályabemutató jelentőségéről, megköszönve a szövetkezetek, a pedagógu­sok és a KISZÖV jelentős tá­mogatását. A vendéglátók ne­vében Kreizinger György, az ENCI műszaki vezetője üd­vözölte a versenyző pajtáso­kat. A három csapatra osztott versenyzők egymást váltva haladtak végig az állomás­helyeken. Míg az egyik cso­port tagjai tesztfeladatokat oldottak meg, a másik az üzem raktárában alap és se­gédanyagokat válogatott, majd szakmai totót töltött ki. A műhelyben a harmadik csapatnak 3 pár kész cipő meózását, valamint bőrko­rongok díszítését kellett el­végezni. A gyorsan pergő verseny közben a kísérőknek lehetősége nyílott Bőke Gyu­lával, a PTI igazgatóhelyet­tesével és az ENCI szakem­bereivel szakmai, beiskolázá­si kérdésekről beszélgetni. A legkiválóbb pályaválasztási munkát végző pedagógusok könyvjutalomban részesül­tek. A verseny eredményeit Kreizinger György, a zsűri elnöke ismertette. Az első helyen a battonyai 2. sz., a békéscsabai 11. sz. és a Med- gyesegyházi Általános Isko­la tanulóiból álló „Rámázó” csoport nyerte. A második a „Csákózó”, a harmadik pe­dig az „Egyenlítő” csoport lett. A versenyzők könyvju­talomban, és elismerő okle­vélben részesültek. Délután a részvevők ellátogattak a szak- középiskolába és az ipari szakmunkásképzőbe. Szlovák gyógyszerészek Békéscsabán A pozsonyi területi gyógy­szertári központ és a Békés megyei Gyógyszertári Köz­pont dolgozóit évek óta jó barátság köti össze. Több ízben került sor látogatások-, ra, tapasztalatcserékre. Most a csehszlovák—magyar ba­rátsági és együttműködési szerződés jubileuma tisztele­tére hívták meg Békéscsabá­ra a pozsonyi gyógyszerésze­ket. Április 20-án, pénteken a megyei gyógyszertári köz­pontban fogadták a vendé­geket. A rövid ünnepség ke­retében dr. Palovits Gyula igazgató a pozsonyi gyógy­szertári központ igazgatójá­nak, dr. Andrej Zahradnik- nak emlékérmet nyújtott át a szlovák—magyar gyógysze­részeti együttműködésben ki­fejtett tevékenységéért. A vendégek 3 napos itt- tartózkodásuk alatt elláto­gatnak a gyulai gyógyszer- tárba, kicserélik tapasztala­taikat a megyei gyógyszeré­szekkel. Hangversenyek a megyében Programok Gyulán, Orosházán ás Bákéscsabán Az Országos Filharmónia megyei kirendeltsége holnap, április 23-án rendezi meg Gyulán, a művelődési köz­pontban 6. bérleti hangver­senyét. A 19 órakor kezdődő előadáson Herbály András vezényletével a Gyulai ka­marazenekar lép fel, Kovács Kálmán (trombita) és Lőte Enikő (zongora) közreműkö­désével. Műsoron: Mozart Szöktetés a szerájból című művének nyitánya, valamint Stölzel trombitaversenye, Mozart d-moll zongoraverse­nye és Schubert V. (B-dur) szimfóniája szerepel. Az orosházi harmadik bér­leti hangverseny másnap, 24-én este 7 órakor lesz, a művelődési központban, amelyen a Budapesti MÁV szimfonikus zenekar lép fel, Oberfrank Géza vezényleté­vel. Előadják— Kiss Domo­kos Judit gordonkaművész közreműködésével — Mozart c-moll fúvósszerenádját, Haydn D-dur gordonkaver­senyét és Mozart D-dur (Haffner) szimfóniáját. A gyulai és az orosházi hang­versenyen Fasang Árpád mond műsorismertetőt. Ugyancsak április 24-én, kedden 19.30 órai kezdettel tartják Békéscsabán az Or­szágos Filharmónia 7. bérleti hangversenyét a Jókai Szín­házban. A Liszt Ferenc Ka­marazenekar Händel: a-moll cortertó grossó, Bach: d- moll zongoraverseny és Mo­zart : Három divertimento című művét adja elő. A mű­vészeti vezető Sándor Fri­gyes, hangversenymester Rolla János. Az előadáson — amelyen Friss Gábor tart műsorismertetőt — közremű­ködik Katona Ágnes zongo­rán. Gondolkodásmód A z értekezlet olyan volt, mint általában az ér­tekezletek. Volt vita­indító, a hozzászólók se hiá­nyoztak — ment minden a maga útján. A zárszó, az összefoglalás adta az újat. Az előadó, természetesen miután hasznosnak minősítette a vi­tát, vázolta a feladatokat. A legfőbb tennivaló — érvelt —, hogy változtassunk a szemléleten. Meg kell győz­nünk az embereket, hogy ők, megszívlelve a jó szót, más­képpen cselekedjenek, mint eddig. Magyarán: a gondol­kodásmódnak kell megvál­toznia, hogy rendben menje­nek a dolgok. Tulajdonképpen igaza volt. Jócskán akad olyan szférája életünknek, ahol elkelne a szemlélet hozzáigazítása a feladatokhoz. Legyen ele­gendő itt a munkafegyelem­re, a mindennapi szorgosko­dás intenzitására vagy ép­pen a többiekkel való együttélésre utalni. A gon­dolkodás tehát megváltoz­tatandó, csak hát a váltás korántsem azon múlik, hogy deklaráljuk-e szükségességét. Mostanság ugyanis meg- számolhatatlanul sok nyilat­kozat, interjú zárul a gon­dolkodásmód megváltoztatá­sáról szóló szép szavakkal. A megkérdezett kimondja a kulcsszót — szemléletformá­lás —, és úgy érzi, nem ér­heti szó a ház elejét. Rajta nem múlt semmi se, tudja és elmondta, mi a teendő, a többi már korántsem az ő dolga. A dologban csak az a bök­kenő, hogy esetünkben a szép szavakon múlik a leg­kevesebb. Vegyünk egy pél­dát, mondjuk a munkafegye­lemét. Adott egy műhely, ahol az ott dolgozók csak tessék-lássék végzik el fel­adatukat, jelen vannak, a kezükben ott a szerszám, csak éppen a teljesítmény nem akarja elérni a kívánt szintet. A vezetők megbízzák a művezetőt, hogy győzze meg beosztottjait az intenzív munka hasznosságáról. A megbízott, mit tehet mást, összehívja az embereit. És beszél. A gyárról, az érde­kekről, a becsületről. Szavai lehetnek a legszebbek, nem valószínű, hogy célt érnek önmagukban. Kell hozzámég valami, a tulajdonképpeni lé­nyeg, ami nélkül csupán hiú ábránd a szemlélet formáló­dása. És ez a valami az ér­dekeltség. A dolgozóknak érdekeltnek kell lenniük ben­ne, hogy a gondolkodásmód megváltoztatásával elérni szándékozott vágy valóság legyen. Ha mondjuk a zse­bük bánja a langyos munka­tempót, feltehetően inkább tüsténtkednek majd naponta nyolc órán át, mint érde­keltség nélkül. Példa természetesen akad erre is. Több üzemben jó néhányan nem kaptak nye­reségrészesedést vagy keve­sebb jutott nekik az idén, mint máskor, mert rendre el­késtek. Feltehetően a mun­kahelyeken is sok szó esett előzőleg a pontosság fontos­ságáról, a késés hátrányairól, csak hát a szép mondatok nem vezettek eredményre. Ezért határozták hát el a döntésre illetékesek, hogy a nyereségrészesedés megvoná­sával jelzik: a pontosságnak jelentősége van. Az említett eset végletes, hiszen nem minden, a gon­dolkodásmód megváltoztatá­sára érett területen lehetsé­ges anyagi eszközökkel ki­vívni a változást. Végletes, de alighanem szemléletes a minta. És követésre méltó. Még akkor is, ha ellene vet­hető: nem a gondolkodásmód változott, változik meg a nyereség elvonásával, ha­nem legfeljebb a munka fe­gyelme. És ez így igaz. Ez az állapot azonban koránt­sem káros a lényeg szem­pontjából. Előzőleg ugyanis azért vélték szükségesnek a szemlélet formálását, hogy a dolgozók időben beérkezze­nek munkahelyükre. A sza­vak nem használtak, a pénz elvonása feltehetően inkább. A cél szentesíti az eszközt. A lényeg tehát megvaló­sult. És az ügyben ez a leg­fontosabb. A példaként em­lített munkahelyeken dolgo­zók feltehetően a jövőben valamennyien megérkeznek a kezdésre. És az idő múltával a pontosság természetes lesz nekik. Megszokják. A meg­szokás pedig nagy úr. A töb­bi között utalhat a megvál­tozott gondolkodásmódra is. Mert pontosan definiálni az egyes ember szemléletét, gondolatait szinte lehetetlen. Ám a megkövetelt, s elvárt gyakorlat léte utalhat rá: a fejekben is megmozdult va­lami. P léldánk a munkafegye­lemről szólt. Ám he­lyette szerepelhetett volna más is. Minden olyan cél megvalósításához a szem­lélet átalakulására van szük­ség. Malonyai Péter Megkezdődött a műszaki fejlesztési hónap A tudományos, műszaki egyesületek néhány előadá­sával a héten megkezdődött megyénkben a műszaki fej­lesztési hónap. A programok, szakmai tanácskozások java azonban még hátra van: má­jus végéig csaknem száz mű­szaki továbbképző, ismeret­bővítő programot tartanak az MTESZ tagegyesületei. Merész, csaknem hiábavaló vállalkozás lenne az esemé­nyek ilyen bőségét ismertet­ni, néhány egyesület gazdag választékára azonban min­denképp fel kell hívni a fi­gyelmet. A legtöbb előadást a GTE rendezi: témáik fel­ölelik megyénk fejlődő gép- és vasiparának csaknem min­den fontos, a műszaki fej­lesztéssel kapcsolatos kérdé­sét. Érdekes előadásokat ígér szűkebb hazánk hagyomá­nyosan jelentős iparágában, a textiliparban dolgozóknak a Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesület — ők elsősorban az üzemszervezés­sel, a minőségszabályozással és az üzemi demokrácia kér­déseivel foglalkoznak. Nem maradnak el tőlük a mező­gazdászok és az élelmiszer- ipariak sem; az előbbiek egy- egy fontos termelési, takar­mányozási kérdést, az utób­biak elsősorban a minőség javításának problémáit tűzik napirendre, és foglalkoznak az anyagmozgatással is. Feladatához, hagyomá­nyaihoz híven nem annyira konkrét műszaki kérdések­kel, hanem inkább az üzem- szervezéssel, a vezetéssel és a folyamatok szabályozásá­val foglalkozik a rendezvé­nyek során a Szervezési és Vezetési Társaság. Legin­kább az a két előadásuk tart számot nagy érdeklő­désre, amelyik a kis- és kö­zépvállalatok szervezésfej­lesztési és számítástechnikai helyzetével, illetve mostani árrendszerünkkel és tovább­fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozik. Érdekesnek ígér­kező előadásokat tart — töb­bek között — az építőipari, a közlekedéstudományi és az energiagazdálkodási egyesü­let is, a papír- és nyomda­ipariak pedig a könyvgyár­tás, a csomagolóanyag-készí­tés, illetve az ofszettechnika néhány időszerű kérdését te­kintik át. Az egész rendezvénysoro­zat velejét, lényegét sum­mázza majd,, az az előadás, amelynek megtartására dr. Pál Lénárd akadémikust, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét kérte fel az MTESZ megyei elnöksé­ge. A várhatóan május 16. és 26. közötti napokban meg­tartandó program címe: A termelési struktúra korszerű­sítése és a műszaki fejlesz­tés. (vj) Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság!

Next

/
Oldalképek
Tartalom