Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-21 / 92. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. ÁPRILIS 21., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Kiváló propagandistákat tüntettek ki Lenin születésének 109. évfordulója alkalmából pénteken az MSZMP Központi Bizottságának székházában ünnepséget tartottak. Ebinek keretében kitüntetéseket adtak át a lenini eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak. Az ünnepséget — amelyen a kiváló propagandisták mellett részt vettek a budapesti és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai, a központi pártintézmények vezetői — Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: — A marxizmus—len inizmus, mint élő elmélet állandóan fejlődik, és éppen a hatására létrejött változások közepette képes arra, hogy további változtatások kiindulópontja legyen. Kitért arra is, hogy a le- ninizmusról ma viták folynak a nemzetközi kommunista mozgalomban. Egyes kommunista pártokban vitatják a kifejezés használatát, illetve megkérdőjelezik mint elméletnek a létjogosultságát is. Pártunk Központi Bizottsága nemzetközi téren is változatlanul és határozottan • képviseli a leni- nizmussal kapcsolatos álláspontunkat, és ennek propagandánkban is tükröződnie kell. A propagandamunkával kapcsolatban Benke Valéria kiemelte: — Akárcsak a tudományos megismerésben, a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztésében sem tudunk előrehaladni becsületes, nyílt viták nélkül. Eszméink térhódítása azon múlik: mennyire válik az emberek gondolkodásmódjává. Ez pedig a régi eszmékkel vagy más ideológiai forrásból táplálkozó nézetekkel szemben mélyreható és érvelő polémiát követel. Szövetségeseinkhez való viszonyunk, sőt egész társadalmunk szellemi, erkölcsi fejlődésének folyamata is viták közben megy végbe, ily módon juthat előre. Erről a világnézeti nevelő munka sem mondhat le. Vége! ért a négy szomszédos megye tájértekezlete Tegnap, április 20-án folytatódott a tájértekezlet munkája, amelyen a négy szomszédos megye: Csongrád, Hajdu-Bihar, Szolnok és Békés megye munka- és oktatásügyi, valamint pályaválasztási szakemberei a délelőtt folyamán több lényeges — szakmunkásképzést és munkaerő-gazdálkodást érintő — kérdést tárgyaltak meg. Vasadi Gizella, a MüM szak- oktatási és továbbképzési főosztálya munkatársa előadásában szólt a szakmunkás- képző iskolák V. ötéves tervben napjainkig megvalósított beiskolázási munkájáról. Az országos beiskolázási adatok szerint évente közel 50 ezer diákot fogadnak a szakmunkásképző intézetek, s ezen felül, az egyes vállalatok által szervezett felnőtt- képzési formákban pedig évente átlag 25 ezer dolgozó szerzi meg a szakmunkásbizonyítványt. A felnőttszakmunkásképzésnek azért van különös jelentősége, mert a dolgozók többnyire olyan szakmákban szereznek képesítést, amelyekben az ifjúsági képzés pem nyújt elegendő utánpótlást. Ezután a szakmunkásképzési alap felhasználásában jelentkező országos gondokat fogalmazta meg a tanácskozás következő előadója, Ost- rosits Istvánná, a MüM szakoktatási és továbbképzési főosztályának munkatársa. Elöljáróban néhány tájékoztató számadatot közölt az előadó. A vállalatok által befizetett szakmunkás- képzési hozzájárulás évenként 400 millió forint, amelynek 10 százalékát — a most bevezetésre került — szakmunkásképzési célú szakközépiskolai osztályok, 200 millió forintot pedig az ipari szakmák támogatására fordítanak. Az eddigi gyakorlat azt mutatja — hangsúlyozta az előadó —, hogy a vállalatok kellő körültekintés nélkül, pontos tervek híján adják be kérelmeiket a szakmunkásképzési alapra. Az alap célja: támogatást, anyagi segítséget nyújtani a vállalatoknak tanműhelyek létesítéséhez. Éppen ezért, a kérelmi javaslatot támogató iskoláknak és megyei művelődésügyi osztályoknak a jövőben átgondoltabban kell majd rangsorolnia a vállalatok kérelmeit. Ugyanis a háromezer beérkezett kérelemből évente csak kettőszázat tudnak elfogadni! A tanácskozás a déli órákban Bőke Gyula, a Békés megyei PTI igazgatóhelyettese: „A szakmunkástanulók fluktuációja egy vizsgálat tükrében” című előadásával és konzultációval folytatódott. A kétnapos program záróaktusaként a résztvevők megtekintették a békéscsabai szlovák tájházat. B. S. E. Növekszik a húsipari termelés Az idén tovább növekszik a húsipar termelése, az elmúlt évinél több szalámi, szárazáru, konzerv kerül ki az üzemekből. Ebben jelentős szerepük van a húsipari vállalatok szocialista brigádjainak — hangsúlyozták az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szocialista brigádvezetőinek X. iparági tanácskozásán, amelyet pénteken rendeztek a MÉM kultúrtermében. A tanácskozás résztvevői elmondották, hogy a szocialista brigádok versenyvállalásai nyomán elsősorban húskészítményekből az idén előreláthatóan mintegy 80 millió forint értékű többletterméket állítanak elő. — A propagandisták munkája nemcsak a párt tevékenységének fontos része, hanem beépül a társadalom életébe, elősegíti a társadalmi folyamatok szocialista irányú alakítását is — mondotta befejezésül Benke Valéria. Ezt követően a Politikai Bizottság tagja átadta az állami kitüntetéseket és a Központi Bizottság emlékplakettjeit. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ketten kapták. Tizennyolcán a Munka Érdemrend ezüst, négyen pedig bronz fokozatát vették át. A Központi Bizottság 123 propagandistát Lenin-emlék- plakettel jutalmazott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. Kádár János fogadta Kurt Hagert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Kurt Hagert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. III. helyezett a szarvasi Dózsa * Megyénk kistermelői sikerrel szerepeltek az országos tejtermeiési versenyben 1978-ban a tejtermelési verseny harmadik évében a megadott irányelvek szerint több kategóriában versenyeztek és értek el kiváló eredményeket nagyüzemeink és kistermelőink. A megyei versenybizottságok a versenybe nevezett 797 nagyüzem és 17 098 kistermelő 1978. évi tejtermelési eredményei alapján elkészítették a nagyüzemek és kistermelők megyei rangsorát. Ezek közül a legjobbak az országos rangsorban versenykategóriájuk harmadik, második vagy első helyezettjei lettek. Az első kategóriában négy fajtacsoportban versenyeztek a gazdaságok é* összesen 20, a második versenykategóriában (100 hektár szántórét és legelőterületre jutó árutejtermelés) versenyző gazdaságok és az 1977. évihez viszonyított árutejtermelést legjobban növelő gazdaságok közül 6-6 nagyüzem képviselője vehette át az elmúlt évi tejtermelési eredményekért járó oklevelet és díjakat. Az 1978. évben harmadszor meghirdetett tejtermelési verseny első kategóriájában: az egy fejt tehénre jutó, kiemelkedő tejtermelést elérő gazdaság díjáért versenyző gazdaságok közül a kiírás szerint négy fajta- csoportban, csoportonként két harmadik, két második és egy első helyezett gazdaság van. Ezek között szerepel megyénkből a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a magyartarka tehénállománnyal elért 4595 kilogrammos átlagos tejtermelésével, mint a kategória III. helyezettje. A kistermelők tehénállományukkal jelentősen járulnak hozzá az ország tejellá- tásához. A versenyhez csatlakozott gazdák közül az elmúlt évhez hasonlóan, sokan értek el kimagasló tej termelési eredményt. Közülük tízen, a legkiválóbbak országos díjat nyertek. öten a kistermelők részére meghirdetett verseny I. kategóriájában az összes árutejterme- lési eredményükkel, öten a II. kategóriában: az egy tehénre jutó kiemelkedő átlagos árutejtermelésükkel értek el harmadik, második, vagy első helyezést. Megyénkből az összes áru- tejértékesítés alapján legjobb eredményt elért kistermelő Kriger András egyéni gazda, gyulai lakos, 8 tehenétől 45 996 liter tejet értékesített, és ezzel elnyerte a kategória III. díját, és az ezzel járó 5000 forint pénz- ~ jutalmat. Előző évi árutejtermelését 20 161 literrel növelte, és ezzel a kimagasló eredményével harmadszor is a kategória I. helyezettje lett Timár Sándor, endrődi kistermelő. Tizenhat tehene után 80 657 liter tejet értékesített. Jutalma 10 ezer forint. A tervezettnél gyorsabban nőttek a termelési költségek a BÜGE gazdaságaiban Április 20-án Újkígyóson tartotta tanácsülését a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés. Ezen a BAGE gazdaságainak, vállalatainak 1978-as gazdálkodásáról, idei terveiről, feladatairól volt szó. Az elmúlt évben minden eddiginél élesebben rajzolódtak ki a gazdálkodás erényei és hibái. Kitűnt például, hogy mely üzemek képesek a kedvezőtlen időjárás hatásait is ellensúlyozni. Tavaly az egyesülés gazdaságaiban 9,4 százalékkal nőtt a termelési érték. Két közös gazdaság, a gyulai Lenin és a békéscsabai Szabadság Tsz zárta veszteséggel az évet. A termelési érték megyei és országos átlagot is meghaladó dinamikus növekedése ellenére csökkent az eredményesség. A termelési költségek ugyanis 13 százalékkal lépték túl az egy évvel korábbit. Elsősorban az ipar- vállalatok és állami gazdaságok termelési költségnövekedése múlta felül a termelési érték növekedését. A BAGE gazdaságaiban tovább erősödött a szakosodási folyamat, a vetőmag a Átadták az okleveleket a kiváló és a jó minőségű nyomdaipari termékekért A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete és a Nyomdaipari Egyesülés által meghirdetett Kiváló nyomdaipari termék című minőségi munkaverseny 1978. évi termékeinek értékelése alapján a Dürer Nyomdának — mint már részletesen közöltük — 10 könyve lett Kiváló nyomdaipari termék. A Kner Nyomdának ugyancsak 10 könyve nyerte el a Kiváló nyomdaipari termék címet. Ezek a következők: Hidas Antal: Cseresznyefák (Szépirodalmi Kiadó), Imre Madách: Die Fragödie des Mensehen (Corvina), Henrik Ibsen: A tenger vonzása (Helikon), Híd az éren át (Battonya), Artur Lundkvist: Az Ég akarata (Európa), Magyar tallózósorozat, 3 kötet (Magvető), Tevan Amatőr Könyvek, 12 kötet (Magvető) és az Űj Aurora 1978. I. folyóirat. Jó minőségű nyomdaipari termék címet 11 könyv és hatféle dísz-csomagolópapír kapott. A Nyomdaipari Egyesülés április 18-án ünnepség keretében adta át az okleveleket. szemes termény, a zöldség, a tej- és a hústermelésben. Tavaly 1800 hektár belvizes terület maradt vetetlenül, a késői vetésű kukoricából sokat silótakarmányként hasznosítottak. A kukorica termésátlaga 15 százalékkal nőtt. A vetőmagtermesztés műszaki színvonala nem javult kielégítően, változatlanul kevés a szárító és a tároló. Zöldséget 3 százalékkal nagyobb területen termesztettek a gazdaságok. Jelentős előrelépés történt néhány zöldségféle gépi betakarításában. Az állattenyésztésben 220 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Különösen gyors volt a fejlődés a tejtermelésre szakosodott gazdaságokban. A mezőgazdasági üzemek 22 százalékkal több vágott csirkét, 6,5 százalékkal több vágómarhát értékesítettek. Csökkent az importtakarmányok felhasználása, s erőteljes törekvés tapasztalható a melléktermékek hasznosításában. A feldolgozó üzemek közül a konzervgyár 1978-ban 9,1 százalékkal növelte tőkés exportját. Míg a konzervter- melés csökkent, addig 60 százalékkal több száraztésztát állítottak elő. A hűtőház tőkésexportja a kedvezőtlen alapanyag-ellátás miatt jelentősen csökkent. összességében megállapítható, hogy a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés gazdaságai az együttműködés új formájának megfelelően fejlődtek tovább. A tavalyi eredmények alapján 7 mezőgazdasági üzem és a konzervgyár Kiváló Vállalati címet ért el. Az idén a mezőgazdasági üzemek a tavalyinál szerényebb, 1,2 százalékos, az ipari üzemek ennél gyorsabb, 6,9 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. E feladatok megvalósítása a tavalyinál hatékonyabb gazdálkodással valósítható meg. Kukorica vetésére készítik az IH-Cyclo vetőgépet a nagyszénás! Október 6. Termelőszövetkezet egyik tábláján. A 7 ezer 500 hektáros szántóterület 47 százalékán termel az üzem kukoricát az idén, ebből eddig ezer hektáron került földbe a mag. A nagyszénásiak úgy tervezik, május elsejére befejezik ezt a fontos munkát Fotó: Veress Erzsi
