Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-20 / 91. szám
1979. április 20., péntek NÉPÚJSÁG Kétszázötven nyelvművelő előadás aaeBBBBaBBBBBBBB»BBBBBaoBaaBBaBaBaBaBBBoaBaaBBBB«BB»BBaoeeBoBaaaBBaBaeBB megyénkben az anyanyelvi héten onoanaooooononeoooooonooonooBBoa»noo#óaoaoaoonoo»o<i»»BB»»on#,0*,B9,loan A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat felvilágosító munkájának mindig jelentős részét képviseli a nyelvművelés, a magyar nyelv szépségének megőrzése, az idegen nyelvek népszerűsítése. Az évről évre megrendezésre kerülő magyar nyelv hete is a nyelvművelés fontos állomása. Ebben az évben a hazánkban élő nemzetiségek nyelvének fejlődését, tisztaságának megőrzését is napirendre tűzte az országos mozgalom. Ezért lett az április 23-tól 28-ig tartó nyelvművelő hét az anyanyelv hete. Jelmondata Illyés Gyula találó gondolata: „Az anyanyelv maga a nép”. Az országos megnyitó ünnepségének megrendezése 4 nemzetiségű megyénk feladata lett. Április 23-án, hétfőn este 7 órakor felgördül a függöny a Jókai Színház színpadán Békéscsabán, hogy országosan is kezdetét vegye az anyanyelvi hét. A vendégeket Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára köszönti, majd Gosztonyi János államtitkár mond megnyitó beszédet. Ezt követően a Magyar Rádió nyilvános irodalmi estjének közvetítésére kerül sor. A műsor címe: Békési szőttes. Közreműködik Császár Angéla, Horváth Sándor, Juhász Jácint, Sin- kó László, Szokolay Ottó, a Balassi táncegyüttes és az eleki német nemzetiségi pávakor. Az anyanyelvi héten első alkalommal rendeznek országos tudományos konferenciát április 24—25-én Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Az első napon dr. Kertész Márton, a TIT megyei elnöke köszönti az ország minden részéből érkezett vendégeket, majd Lő- rincze Lajos, Benkő Lóránd, Sebestyén Árpád, dr. Zsolnai József, Kálmán Béla, Király Péter, Szépe György és Réger Zita nyelvtudós-pedagógusok előadása következik. A második nap a nemzetiségi nyelveké lesz. Az előadók itt is jeles nyelvtudósok: Dezső László, Mándics Mihály, Szende Béla, Gyivicsán Anna és Budai János. Az anyanyelvi hét jelentőségét nemcsak a meghívottak személye, hanem az előadások száma is bizonyítja. Az elmúlt években száz— százötven előadást rendeztek egy-egy anyanyelvi héten, most 126 előadó 250 előadását hallhatják megyénkben. A nyelvművelő előadások eljutnak a városokba, a ki- sebb-nagyobb községekbe, vállalatokhoz, intézményeké hez, iskolába és művelődési házakba. Különösen érdekesnek ígérkeznek a rendkívüli nyelvművelő órák a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, az Arad és Békés megye baráti és kulturális kapcsolatainak jelentős eseményére kerül sor ma délután 5 órakor Aradon. Pap István, a Békés megyei Művelődési Központ igazgatója nyitja meg Aradon a Fórum kiállítóteremben a megyénk népművészetét bemutató kiállítást. Békés megye legjobb nép- művészeti szakkörei és egyéÉdes-bús történet, mese és valóság költői keveredése Molnár Ferenc külvárosi legendája, a Liliom. A színpad nagy mestere ebben a darabjában is egyik pillanatban megnevetteti, a másikban elszomorítja a nézőt. Liliom, a hintáslegény ma este a Békés megyei Jókai Színházban találkozik a közönséggel. A főhőst Kárpáti Tibor játssza, szerelme, Juliegészségügyi szakközépiskolában, a 611-es és 635-ös számú szakmunkásképzőkben, a közgazdasági szakközépiskolában, a Kemény Gábor Szakközépiskolában és a gyors- és gépíró iskolában Békéscsabán. Az anyanyelvi hét záróeseményét Orosházán a művelődési központban rendezik április 28-án, szombaton délután 15 órától. Anyanyelvi fórumon válaszolnak nyelvművelő kérdésekre a nyelvészek: Kálmán Lajos akadémikus, Lőrincze Lajos egyetemi tanár, Nagy János egyetemi docens, Tolnai Gábor akadémikus, T. Urbán Ilona tudományos munkatárs és dr. Zilahi Lajos osztály- vezető. B. Zs. ni alkotói vitték el műveiket Aradra. Ott lesznek a békési, tótkomlósi, kétegyházi ködmönök, subák, rajtuk a vidékre jellemző hímzési motívumokkal. Chabracsek And- rásné nagybánhegyesi hímzőasszony díjnyertes térítői, s az orosházi szálonvarrott falvédők gyűjtő-készítőjének, Sonkolyos Károlynénak legszebb munkái is. ka pedig Seres Gabriella vendégművésznő lesz. A darab szereplői között találjuk Széplaky Endrét, Lengyel Istvánt, Gálfy Lászlót, Cseresnyés Rózsát, Fodor Zsó- kát és Pintér Gyulát is. A rendező S. Bán Ernő. A díszleteket Kölönte Zsolt, mint vendég, a jelmezeket Egedi Edit tervezte. Zenei vezető Holpert János. Békés megye népművészete Aradon Mo este bemutató a színházban: Molnár Ferenc: Liliom Ami ellen ő a legjobban tiltakozik: az évekkel ezelőtti rádiókabarék Gugyerák- szerepe. Mégis a bemutatását így kell kezdeni, hiszen a vidéki közönség zömének képzeletében ez a hangalakítás társult személyéhez. A , fogalommá vált kabaréalak kétségtelenül hamis, torz képet ad színészi munkájáról. Ezért is kelt útra néhány évvel ezelőtt Bárdi György, hogy „Az én színházam” című műsorával megmutassa azokat az oldalait is, amelyeket legfeljebb a budapesti Vígszínház közönsége láthat estéről estére. „Ebben a színházban nincsenek kellékek, nincsenek jelmezek, s legfőképpen: nincsenek partnerek!” — mondja bevezetőjében. Valóban, furcsa ez az egyszemélyes pódiumszínház. Több száz ember elé állni, saját dolgairól, sikereiről és kellemetlenségeiről beszélni, prózát és verset mondani — csak az a művész képes erre, akiben egv gugyeráknyin túl is van még valami. A művész igazsága. „Az én színházam” előadásait családi találkozóknak nevezi Bárdi György. Így hát természetesnek vesszük, ha személyes dolgairól beszél. A tanítómester Tímár Józsefről és Kiss Manyiról, az egykori epizodista-rendező nagybácsiról, Bárdi Ödönről, a ret- tegett-szeretett öregről, Csor- tos Gyuláról, a szállást-ba- rátságot adó Jávor Pálról, a A békéscsabai est után eszünkbe jut: mennyit is sikerült bizonyítania Bárdi Györgynek eredeti szándékából. Valóban, ő nemcsak a harsány röhejt ránkparancsoló Gugyerák. Kitűnő ado- mázó, madáchian realista Lucifer, önmagát megmutatni tudó színész-előadó. De egyvalamivel adósunk maradt. Az érdekes, figyelmet megfogó történeteit illusztrálta az néhány napja halott igazgatóról, Várkonyi Zoltánról. Néhány perc alatt valóban családiasnak nevezhető hát a teremtett légtér: a közönség még beszélgetni is hajlandó színpadi vendégével. Jól érezheti magát a közönség. elszavalt versekkel, az elmondott prózákkal. És nem fordítva. így hát a végeredmény elmaradt a vártnál; mégsem tudtunk meg annyit róla, amennyit nekünk adni akart. (nemesi) Munkára nevelés munkával Egy pedagógiai kísérlet eredményei A pedagógiai elmélet az iskolákban folyó munkára nevelés alapvető személyiség- formáló erejét, kiemelkedő társadalmi, politikai funkcióját jelentőségének megfelelően már tisztázta, a gyakorlati megvalósítás érdekében pedig az iskolák nevelésioktatási tevékenységét szabályozó úgynevezett. Alapel- vek-be a munkára nevelés alapvető célként került bele. A megvalósítás azonban — egyrészt szemléleti, másrészt megfelelő tárgyi, személyi feltételek hiányában —, közel sem ilyen egységes. Van, aki úgy véli, a gyermekek munkára nevelése elintézhető néhány mélyen szántó eszmefuttatással a fizikai és szellemi munka szépségéről, mindezt néhány irodalmi idézet hatásos citá- lásával alátámasztva. Mások átutalnák, illetve áthárítanák mindezt a nevelési feladatot a politechnikai oktatás kereteibe. (Nem hiszem, hogy például a gimnáziumi 5 + 1- es oktatás kudarcát a középkorúak generációja már elfelejtette volna!) Nevelési értekezletek témája is Talán éppen e sor tisztázásra váró kérdés vezetett oda, hogy az általános iskolák tavaszi nevelési értekezletein éppen a munkára nevelés hatékonyabbá tételének módjait kutatják közös erővel pedagógusaink. Jó ideje éppen egy ezzel kapcsolatos Békés megyei kísérlettel. s annak biztató eredményeivel ismerkedtem, mikor utólag kezembe került a Köznevelés ez év március 16-i száma. A lap még újdonságnak számító „Továbbképzés” rovata többek között „A munkára nevelés tervszerűbbé és hatékonyabbá tétele az általános iskolában” címmel igen részletes elméleti útmutatást ad, ezzel is segítve a nevelési értekezleteket. Ebben a kisdiákok tevékenységi formáihoz, lehetőségeihez kapcsolódóan feltárják az iskolai tanulás szerepét a munkára nevelésben, az önkiszolgálás, azaz a közösségért végzett tevékenységek szerepét, a társadalmi munka nevelő hatását (és buktatóit!), a gyermekek családi életben végzett munkájának jelentőségét. S ugyancsak itt olvashattam a gyulai kísérlettel megegyező témáról, az általános iskolai tanulók szorgalmi időben folytatott termelőmunkájáról is. Az Állami Ifjúsági Bizottság az Oktatási Minisztériummal, a Munkaügyi Minisztériummal és az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben 1970-ban irányelveket adott ki arról, hogy a 7—8. osztályos tanulók a tanév keretében legfeljebb 12 napon át, napi 4 óra termelőmunkát végezzenek arra alkalmas üzemekben. Az irányelvek nyomatékosan felhívják a figyelmet a megvalósítás fokozatosságára is. Békés megyében ilyen — még valóban próbálkozásnak, kísérletezésnek számító kezdeményezés — csak egy helyen, a Gyulai 2-es számú Általános Iskolában folyik. A megyei tanács művelődésügyi osztálya — mondotta Hárs Györgyné csoportvezető — alapos mérlegelés után választotta ezt az iskolát. — Sok előkészítést, nagy erőbefektetést igényelt, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk a kiválasztott üzemben. A gyulai kísérlet bizonyítja: érdemes kiszélesíteni a munkára nevelésnek ezt az új formáját. Éppen ezért nem maradtunk meg csak egy iskolánál. A városok, járások művelődés- ügyi osztályai már feladatul kapták, hogy keressék a megvalósítás helyi lehetőségeit. Mindenütt olyan egészségügyi, munkavédelmi, munkaszervezési helyzetet kell teremteni, hogy a végső cél, a gyermekek rendszeres üzemi termelőmunkával való találkozása biztos pedagógiai nyereséggel záruljon. Önkéntesség, vállalkozó kedv A Gyulai 2-es számú Általános Iskolában Kurucz Lajossal, az iskola. igazgatójával beszélgettünk a nemrég lezárult első kísérleti év tapasztalatairól. Már néhány mondat után kiderült, hogy egész sor buktató, szervezési nehézség vár a kísérletbe fogó iskolákra. Az eredmény azonban mégis bíztató. — Ügy tudom, az országban négy éve folynak hasonló kísérletek az általános iskolákban. A mi iskolánk alapos előkészületek után 1978 októberében a Gyulai Húskombinátban kezdte meg ezt a kísérletet. A tapasztalatok alapján állítom, hogy szükség volt erre az új lehetőségre. Hiszen a hetedik, nyolcadik osztályosok őszi betakarítási munkái gyakran a szervezetlenség miatt, pedagógiailag éppen az ellenkező hatást érték, el. Jól jött az ÁIB rendelete. Az egész kísérlet csak alapos, átgondolt, körültekintő szervező munkával valósítható meg. Mi sem vállalkoztunk arra, hogy minden 7., 8. osztályunkat bekapcsoljuk. A kísérletben csak a 8. b tanulói vettek részt. Hogy miért csak ez az osztály? Az üzem megfelelő munkát csak a munkaszombatokon tudott biztosítani. A húskombinátban ezenkívül azt is figyelembe kellett vennünk, hogy sok munkafolyamat nem alkalmas gyermekeknek. Hosz- szas vizsgálódás után csak egy terület maradt, ahol viszonylag balesetmentesen oldható meg a gyerekek foglalkoztatása : az előkészítő, csoínagoló. Szerződésünk minden apró részletre kiterjedt. Az üzem állandó munkásgárdát biztosított, és egy üzemmérnök foglalkozott rendszeresen a munkaszervezéssel, de mindig volt a gyerekekkel pedagógus kísérő is. A gyerekekkel dolgozó munkásemberekről csak jót mondhatunk. De térjünk még vissza az osztály kiválasztásához! Egyszerűen kizárásos alapon jutott a 8- b-re választásunk. Ugyanig a tagozatos osztályok óraszámát képtelenség tíz napra elosztani. így maradt az általános tantervű osztály. Végeztem megelőzően a kiválasztott osztállyal egy felmérést is. Ez azt bizonyította, hogy a gyerekek szeretik a fizikai munkát, s többségében szakmunkástanulónak jelentkeznék. Az egész önkéntességi alapon ment. A gyerekek egyhangúan ég szívesen vállalták az üzemi termelőmunkát. Lehet, hogy a kolbász is vonzotta egy kicsit őket... — Ég mit szóltak a szülők? — Miután a gyerekek vállalták, csak azután következett a szülők meggyőzése. Nem a népgazdasági hasznot hangsúlyoztam, bár lényeges, hogy a gyerekek értékteremtő feladatra vállalkoztak Itt a lényeg a munka személyiségformáló erejében van. A szülők végül is örömmel egyeztek bele a kísérletbe. Ezután kötöttük meg a szerződést. A kísérlet a tavaszi szünettel véget ért. Csak egyértelműen pozitív dolgokat tudok róla mondani. Sok múlik az üzemen Magam ig többször jártam kint az üzemben. A gyereke^ megszokták a pontos munkakezdést, s természetesnek vették, hogy mindig határozott feladatok várták őket. Páldául étolajjal bekenték a kolbászokat, papírdobozokat készítettek, a kész kolbászt fóliázó modem gépeket szolgálták ki. de volt, aki címkézett. Arra mindig vigyáztunk, hogy a gyerekeknek alkalma nyíljon a munkafolyamatok közötti önkéntes választásra. Ez nevelési szempontból lényeges. A velük dolgozókkal mi is tanácskoztunk. S nagyon örvendetes, hogy példamutatóan, becsületesen foglalkoztak gyerekeinkkel. Nem is maradt el megbecsülésük. Szakmai tudásukat elismerve. az az érdekes helyzet alakult ki, hogy az üzemben inkább a munkások szavára hallgattak. Megállapodásunk szerint a gyerekek órabérben dolgoztak. Most dolgozzuk ki a jegyzett teljesítmények alapján a munka szerinti bérezés elvét. Ugyanakkor üzemi helytállásuk lat- bia esik az év végi magatartás ős szorgalom jegynél is. Érdemes megemlíteni, hogy ez az osztály alsótagozatos korában korrekciós volt, s most mégis kitűnően megáll ták a helyüket. Ügy érzem, nagyon jó hatással volt az üzemi munka személyiségükre. A továbblépés útját a következő nevelési értekezleten tárgyaljuk meg. — Foglalkoznak-e a kísérlet iskolán belüli kiterjesztésének gondolatával? — Igen, már több vállalattal tárgyalunk. Végeztünk a gyerekek körében egy felmérést. Ebben többek között arra is kerestünk választ, hogy ipari, vagy mezőgazda- sági jellegű termelésben vennének részt szívesen. A vélemények megoszlottak. Ennek alapján valószínű, hogy a Gyulai Kertészeti Vállalattal és a Gyulai Fa- és Fém- bútoripari Szövetkezettel tárgyalunk. De a lehetőségek ismeretében meggyőződésem, hogy nem voln,a jó a kísérlet meggondolatlan kiterjesztése. Meg kell várni, míg az üzemi feltételek megérnék rá, és megfelelő iskolai tapasztalatot gyűjtünk össze. Pedig sürget az idő. Nagyon csökken a gyerekek fizikai állóképessége. Egy felmérés azt mutatja, hogy a bérházban lakó gyerekek otthon jóformán semmi fizikai munkát nem végeznek. Ez egyre több gondot jelent, amin érdemes elgondolkozni. E kísérlet éppen a fizikai munkából eredő nevelési hatást aknázza ki amellett, hogy megismerkednek a munkások életével, s így módjuk nyílig arra, hogy a maguk munkáján keresztül becsüljék a fizikai munkát. B. Sajti Emese Bárdi György „ s
