Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Ismét Leonyid Brezsnyev Aktívaülés a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke nőknek Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: A Legfelsőbb Tanács küldöttei a két ház délutáni együttes ülésén ismét Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát választották a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnökévé. A kormányalakításra újból Alekszej Koszigin kapott megbízást. Mihail Szuszlov, az SZKP KB titkára javasolta, hogy a tanács elnöksége elnökéül ismét Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát válasszák meg. A képviselők nagy lelkesedéssel, egyöntetűen fogadták el a javaslatot Ugyancsak egyöntetűen választották a tanács elnök­sége elnökének első helyetteséül Vaszilij Kuznyecovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját. Kuznye- cov a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása óta tölti be ezt a tisztet. Az újonnan megválasztott elnök­ség nevében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke mondott kö­szönetét a Központi Bizottságnak és a tanács tagjainak a megtisztelő bizalomért Leonyid Brezsnyev javasolta, hogy a Legfelsőbb Tanács ismét Alekszej Koszigint bíz­za meg a kormány megalakításával. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának ülésszaka csütörtökön folytajta munkáját. Leonyid Brezsnyev beszé­dében az elnökség tagjai ne­vében köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságá­nak és a Legfelsőbb Tanács tagjainak a megtisztelő meg­bízatásért. „Nem fogjuk saj­nálni erőnket azért, hogy ele­get tegyünk ennek” —mon­dotta, majd a többi között hangsúlyozta: A Legfelsőbb Tanács kép­viselői a munka emberei, a dolgozó kollektívák képvise­lői, akik a gyakorlatból tud­ják, hogyan valósulnak meg a helyszínen a legfőbb ál­lamhatalmi szerv határoza­tai, milyen kérdéseket állít ma előtérbe az élet. — Mindenekelőtt arról van szó, hogy szüntelenül fej­leszteni kell az ország gaz­daságának hatékonyságát, fel kell tárni és ki kell használ­ni hatalmas lehetőségeit. Ez jelenti a népjólét további emelésének, országunk ereje minden oldalú megszilárdí­tásának alapvető feltételét. — Az ország alkotmányá­nak megfelelően a Legfel­sőbb Tanács ezeket a felada­tokat részben közvetlenül, részben az általa létrehozott szerveken keresztül valósítja meg. — Gazdasági és szociális politikánk véghezvitelében rendkívüli fontosságú a kor­mány, a minisztériumok és az állami bizottságok szere­pe. A fejlett szocializmus korszaka, a tudományos­technikai forradalom mind nagyobb követelményeket tá­maszt a gazdaságirányítás mechanizmusával szemben, feltételezi e mechanizmus to­vábbi tökéletesítését, nagy és célratörő szervező munkát igényel. Arra van szüksé­günk, hogy az egész irányí­tó apparátus pontosan és ösz- szehangoltan tevékenykedjék, mindenki felelős legyen a rábízott ügyért, következete­sen harcoljon az állami fe­gyelem megsértése, minden­fajta pazarlás, hanyag gaz­dálkodás és visszaélés ellen. *’ t— A most megválasztott Legfelsőbb Tanácsnak át kell tekintenie mindazokat a kérdéseket, amelyek jelenle­gi ötéves tervünk megvalósí­tásával függnek össze, kikeli dolgoznia és valóra kell vál­tania országunk következő ötéves tervét. A pártkong­resszusok és a Központi Bi­zottság plénumainak határo­zataitól vezettetve foglalko­zunk majd a gazdaság és a kultúra, a tervezés, s a ter­melés anyagi ösztönzésének kérdéseivel. Állandóan fi­gyelmünk központjában áll­nak majd a szovjet emberek életszínvonala fejlesztésének kérdései, országunk további előrehaladása a kommunista építés útján. — Az új alkotmány elfo­gadásával érezhetően meg­növekedett a Legfelsőbb Ta­nács ellenőrzése a törvények, a tervfeladatok megtartása, az irányító szervek munkája fölött. Hasznos tapasztalato­kat szereztünk a téren, hogy a Legfelsőbb Tanács üléssza­kain, a tanács elnökségében, állandó bizottságaiban te­kintsük át a kormány, az egyes minisztériumok és fő­hatóságok beszámolóit. Ezt a gyakorlatot a jövőben is meg kell tartanunk, s nemcsak megtartanunk kell, hanem még céltudatosabban kell al­kalmaznunk. — E téren különösen fon­tos az állandó bizottságok munkája. A bizottságoknak még energikusabban kell mű­ködniük a leglényegesebb, a legidőszerűbb kérdéseket kell napirendre tűzniük, követke­zetesen el kell érniük, hogy javaslataik megvalósuljanak, jobban kell ellenőrizniük ha­tározataik végrehajtását. Beszéde befejező részében Brezsnyev hangsúlyozta: — A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának következe­tesen meg kell valósítania a gazdasági és szociális fejlesz­tés pártunk XXV. kongresz- szusa által kidolgozott prog­ramját. A tanács feladata ezzel kapcsolatban az, hogy állandóan biztosítsa a leg­jobb nemzetközi feltételeket •az országunkban folyó kom­munista építéshez, növelje az ország védelmi erejét. A Legfelsőbb Tanács hivatott arra, hogy pártunk külpoli­tikájának lenini elveitől ve­zettetve a jövőben is követ­kezetesen biztosítsa a béke fenntartását földünkön. — E célból még intenzíveb­ben kell együttműködnünk a testvér szocialista államok képviseleti szerveivel, parla­mentjeivel, a világ minden országa békeszerető közvéle­ményével, tevékenyen tá­mogatnunk kell azokat a né­peket, amelyek harcolnak nemzeti és társadalmi fel- szabadulásukért. — Nagy munka áll előt­tünk, mind belpolitikai, mind külpolitikai téren. Dolgoz­zunk úgy, hogy igazoljuk a szovjet nép, a kommunista párt lenini zászlaja alatt ha­ladó dolgozó és harcoló nép megtisztelő bizalmát. (MTI) Tegnap, április 18-án a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa által szervezett 2 he­tes nőfelelősi tanfolyam ré­szeként kibővített aktívaülést tartottak Békéscsabán, az SZMT megyei székházában. Déri Ernőné, a SZOT fő­munkatársa színvonalas elő­adás keretében ismertette és elemezte a nőpolitikái hatá­rozat megvalósításának ta­pasztalatait, eredményeit. Előadásában hangsúlyozta a nők hármas hivatását, társa­dalmi helyzetüket és a tör­ténelmi hagyományok hatá­sát. Az egyenjogúság kérdé­séről úgy vélekedett, hogy még mindig van tennivaló; ugyanis a nők munkavállalá­sát és anyai hivatását társa­dalmi szinten egyeztetni kell. Az 1970-es 1013-as kor­mányhatározat nyomán az évek alatt kiderült: a nőpo­litikái munka nem kampány- szerű, hanem folyamatos te­vékenység. Ennek tudható be az is, hogy a nők 77,7 szá­zaléka munkavállaló. Az el­múlt 5 éves tervben 90 ezer bölcsődei hely épült, a gyes összege felemelkedett és sok más intézkedés segítette, hogy a nők minél nagyobb számban — összesen 2 millió 368 ezren .■— munkába áll­janak. A témát sokrétűen elemző beszámoló szólt a béregyen­lőtlenségről, a lemaradásról, amely a képzésben is meg­mutatkozik. A munkakörül­ményeket érintve elmondta, hogy az üzemek, intézmé­nyek sokat tesznek a kisma­mákért, például könnyebb munkahelyeken foglalkoztat­ják őket. Az előadás után egyórás konzultáció következett, ahol a nők választ kaptak kérdé­seikre. A délutáni program­ban a nőfelelősök és a nő­bizottságok feladatáról, ha­tásköréről, munkamódszeré­ről adott tájékoztatót Déri Ernőné, aki ezenkívül a mindennapi gyakorlati ta­pasztalatokat és a hasznos módszereket ismertette. Ez­után ismét konzultáció kö­vetkezett, majd végezetül az elnökség másik két tagja — Nagy Imréné, az MSZMP nőreferense, valamint Sze- menyei Márta, az SZMT nő­felelőse — összefoglalta a hallottakat. Fejlődik a szolgáltatóipar Együttműködés a határ mentén A magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatokról, vala­mint a határ menti területek gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködéséről tárgyaltak a Szovjetunió Ke­reskedelmi és Iparkamarája magyar tagozatának és a Magyar Kereskedelmi Ka­mara szovjet tagozatának szerdán Debrecenben meg­tartott együttes elnökségi ülésén. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok jelen­legi helyzetét és ^ fejlesztés tendenciáit elemezve a ta­nácskozáson elmondották: az 1976—1980. évi hosszú lejá­ratú államközi kereskedelmi megállapodás, illetve egyéb más megállapodások elő­irányzata szerint az ötéves tervidőszak végére, 1980-ra a két ország közötti éves áru­forgalom meghaladja az öt- milliárd rubelt. Jelenleg mintegy 50 köz­ponti mosó-vegytisztító üzem és több mint másfél száz szalon foglalkozik ország­szerte lakossági szolgáltatás­sal. 1300 felvevőhelyet tarta­nak üzemben, s a fővárosi patyolat egymaga több mint 1000 székrényrekeszt kezel a lakóépületekben. A textil- tisztítás bázisüzemeinek há­lózata — Borsod és Veszp­rém megye kivételével — gyakorlatilag kiépült. Most a lakókörzetieket ellátó kis­üzemek, szalonok számának gyarapítása a cél. Még az idén valamennyi megyében nyílik ilyen szolgáltató egy­ség. A kisebb településeken Pest megyében már jó egy éve kísérleteznek, Borsodban pedig újabban ismerkednek a mozgó felvevőrendszerrel. Hetenként meghatározott időben érkezik a busz; hoz­za a tisztát, viszi a szeny- nyest. A szövetkezeti ipar Bács megyében rövidesen út­nak indít egy gépkocsira te­lepült mozgó vegytisztító „szalont”, amely a „megál­lókban”, helyben végzi el a a kért munkát. E rugalmas szolgáltatási formák mellett Budapesten, a Gyömrői úton, Miskolcon és Veszprémben építenek mosodát és Békás­megyeren rövidesen hozzá­látnak egy műszakonként 1,5 tonna teljesítményű üzem építéséhez is, amely a lakó­telepnek és környékének afféle „házimosodája” lesz. Budapesten 8, vidéken 10 százalékkal több személygép­kocsi javítására, karbantar­tására vállalkozhatnak az idén az Autófenntartó Ipari Tröszt üzemei. A lakossági szolgáltatás további bővítése — a korlátozott anyagi lehe­tőségek miatt — csak nehe­zen tart lépést az igényekkel. Az idei második félévben csupán egy, tízezer gépkocsi javítására alkalmas szerviz nyílik Győrött. Másutt ki­sebb bővítésekkel, a második műszak teljes kihasználásá­val, belső szervezési intézke­désekkel, a technikai színvo­nal fejlesztésével enyhítenek a gdndokon. Űjabb 8 üzem­ben teremtik meg a techno­lógiai feltételeket a személy- gépkocsik vizsgáztatásához, amit az év végére már 67 AFIT-szerviz vállal. Az év végéig 9 autó-, il­letve motorkerékpár-szerviz bővítése, rekonstrukciója fe­jeződik be á szövetkezeti iparban. Három új autószer­vizt is nyitnak. Egerben, Nyíregyházán és Pakson. Ugyancsak 3 új motorkerék­pár-szerviz építése fejeződik be, s átadják a Hungaroszer- viz fődarab-felújító üzemét. Tovább folytatódik a szövet­kezeti szervizek bekapcsoló­dása az országos garanciális vevőszolgálati hálózatba. I A mozgó tengelysúlymérő állomáson bemutatták a csoport munkáját, egyben a különféle teherelosztásokat elemezték A túlsúlyosak fizetnek Egy nehéz gépjármű = ezer személygépkocsi Az elmúlt évtized a közúti közlekedés szerkezetében óriási fejlődést hozott. A szállíttatók részéről alapvető célkitűzés, hogy minél ki­sebb élőmunkával, minél rö- videbb idő alatt, nagy töme­gű árut juttassanak a ren­deltetési helyére. Ahogyan közutainkon szaporodtak a nagy súlyú gépjárművek, ez­zel egy időben az utak igénybevételé is megnőtt. E gondolatokkal kezdődött teg­nap, szerdán délelőtt Békés­csabán az a mozgó tengely­súlymérő bemutató, melyet a KPM Közúti Igazgatóság szervezett a megye nagyobb gépjárműparkkal és nehéz gépjárművekkel rendelkező üzemeltetőinek, a közlekedé­si szakembereknek. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a forgalomban egy ne­héz gépjármű ezer személy­gyulai határátkelőn belépő külföldi kamionok is. így az­tán érthető, egyben szükség- szerű követelmény is az utak védelme, a túlsúlyos, nehéz gépjárművek forga­lomból való kiszűrése. Korábban az ellenőrzések szúrópróbaszerűek voltak, ápriüs- utolsó napjaitól vi­szont már állandóan figye­lemmel kíséri az egy mérő­kocsiból és három szakem­berből álló, hatósági jogkör­rel felruházott csoport az utakon közlekedő nehéz gép­járműveket. A mérőkocsit nagy pontosságú, svéd mű­szerekkel szerelték fel, a tű­rési határok igen csekélyek. A túlsúlydíjakból befolyt összegek egy központi szám­lára futnak be, amelyeket azután az országban útépí­tésre, útfenntartásra fordíta­nak. .. A mérőkocsit nagy pontosságú, digitális rendszerű műsze­rekkel szerelték fel Fotó: Veress Erzsi gépkocsi forgalmával felér. Az utóbbi időben több he­lyen tapasztalták a nagy igénybevétel hatásait. Csak egy példa: az elmúlt évben megyénkben közlekedő ten­gelytúlsúlyos járművek üze­meltetői több mint 30 mil­lió forintot fizettek büntetés­ként. Az összegnek mintegy 40 százalékát a kőolajfeltá­rásban részt vevő járművek után rótták le, de ugyan­ennyi büntetést fizettek a A bemutatón a KPM Köz­úti Igazgatóság vezetői, szak­embered hangsúlyozták: nem a büntetés a céljuk, hanem a már meglevő úthálózat vé­delmét tartják szem előtt, hogy az utak rendeltetéssze­rű használatával minél to­vább feleljenek meg az igé­nyeknek. A bemutatón a köz­lekedési szakemberek a meg­rakott járművek különféle teherelosztását is elemezték. — sz —

Next

/
Oldalképek
Tartalom