Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. Április is., szerda Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 89. SZÄM Újabb földrengés Jugoszláviában — további halottak, sebesültek Tegnap reggel 6 óra 40 perckor a Kotori-öböl bejá­rata körüli epicentrummal újabb, a Mercalli-skálán 6,5 fok erősségű földrengés ráz­ta meg a Crna Gora-i tenger­melléket. Hatására a szakadó esőben újabb épületek dől­tek össze, s halott és sebesült áldozatok is vannak. A Her- cegnoviból a Kotori-öbölbe vezető országút közel 100 méteres szakaszon a tenger­be süllyedt. szovon, Szerbiában. Az első rengések hatására az embe­rek nagyobb pusztítástól tart­va sok városban és község­ben tömegesen az utcára tó­dultak. A földrengés epicentruma Crna Gorában, a Kotori-öböl környékén romboló erejű volt. Hercegnoviban házak dőltek össze. A lökések ere­je Szkopljében és Szarajevó­ban a Mercalli-skálán 6, Belgrádban pedig 5 fokos Tito jugoszláv elnök megtekintette a földrengés sújtotta Crna Gora-i településeket (Képtávírónkon érkezett) A vasárnap reggel óta tar­tó sorozatos földmozgások megváltoztatták néhány he­gyi patak és folyó medrét, s félő, hogy a nehézségeket he­lyenként még árvíz is sú­lyosbíthatja. A jugoszláv rádióállomá­sok kedd délutáni adásai új­ra meg újra hangsúlyozták, hogy a hajléktalanoknak el­sősorban sátrakra van szük­ségük. A szövetségi kormány ha­tározatot hozott, hogy a köz­ponti tartalékalapokból 50 millió dinár gyorssegélyt utal ki a földrengés áldozatainak. Az egész országból érkeznek a további élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok Crna Gorába. Mint ismeretes, földrengés riasztotta vasárnap reggel Jugoszlávia lakóinak millió­it. 7 óra 20—22 perc között földmozgást észleltek Crna Gorában, Bosznia-Hercego­vinában, Makedóniában, Ko­volt. A legerősebb mozgást utórezgések követték. Hercegnoviban és Igaion több ház összedőlt. A víz- és villanyáram-szolgáltatás szü­netel. Az Adria-parti autóút Crna Gora-i szakasza több helyütt megrongálódott. A Kotori-öböl partján, Kame- narinál 200 méter hosszúság­ban elsüllyedt az országút. A 7 óra 20 perces földren­gést röviddel 9 óra előtt újabb, kisebb erejű mozgá­sok követték. A reggel 7 óra 20 perckor kezdődött földlökéseket Ju­goszlávia területének 80 szá­zalékán érezték. A földlökések komoly anyagi károkat okoztak a Kotori-öböltől északra is. Dubrovnikban és környékén ledőlt, vagy megsérült több műemlék jellegű épület. Szplitben 100 családot kel­lett szükséglakásba költöztet­A jugoszláviai Adria-part- vidéket vasárnap ért súlyos földrengés a szomszédos Al­bániában is súlyos károkat okozott emberéletben és anyagiakban. Az ATA hír- ügynökség jelentése szerint legalább 35 személy vesztette életét, több mint háromszá­zan megsérültek és házak ezrei váltak romhalmazzá Albániában. Az első és legnagyobb, Richter-skálán 7,2 fokos rom­boló földmozgást Jugoszlá­viában 48 órán belül további 80 kisebb követte. Közülük keddre virradóra kettő a Richter-skálán 2,8-as erőssé­gű volt. Kedd reggelre megeredt az eső. Ez nemcsak a romelta­karítást nehezíti, hanem a hajléktalanok számára is fo­kozott gondokat jelent. A la­kás nélkül maradt 80 ezer ember egy részét még min­dig nem tudták megfelelő sátrakban elhelyezni, ezért a Crna Gora-i köztársasági kormány felhívással fordult a köztársasághoz és tarto­mányokhoz, hogy sürgősen juttassanak el 20 000 sátrat a természeti csapás pusztította városokba és falvakba. Továbbra is gond az ivó- vízellátás folyamatos bizto­sítása. Mivel a falusi kutak fertőzöttek, 50 000 embert vé­dőoltásban kell részesíteni. A jelentések a társadalom egyöntetű szolidaritásáról ta­núskodnak. Nemcsak segély- szállítmányokat küldenek, hanem tömegesen felajánlják a» hajléktalanok befogadását is. A városok százai várják a földrengés sújtotta vidékek gyermekeit, otthont és tanu­lási lehetőséget biztosítva számukra. Barban szinte nincs olyan épület, amely nem dőlt ösz- sze, vagy nem rongálódott meg. Az élelmiszer- és víz­ellátást megszervezték. Az áramszolgáltatás csak részle­ges. A telefonösszeköttetést sem állították még helyre. A közúti és vasúti forgalom új­ból megindult. A hazai és külföldi turistákat és gyere­keket biztonságos helyre szállították. Még keddre vir­radóra is több ezren töltöt­ték az éjszakát a szabad ég alatt: az ország minden ré­széből érkezik a segítség Bar­ba. Mintegy 50 000 takarót már szétosztottak a hajlékta­lanok között. Szükség van Kádár János fogadta az amerikai képviselőház küldöttségét Amerikai parlamenti kül­döttség érkezett hétfőn dél­után Budapestre. Az ország- gyűlés meghívására, hivata­los látogatásra érkezett de­legációt Thomas P. O’Neilly az Amerikai Egyesült Álla­mok képviselőházának elnö­ke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, továbbá a magyar tör­vényhozó testület több tiszt­ségviselője, és több ország- gyűlési képviselő fogadta. Jelen volt Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok képviselőházának kül­döttsége kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzást követően az Országházban megkezdődtek a hivatalos parlamenti tár­gyalások. A magyar tárgya­lócsoportot Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az Ame­rikai Egyesült Államok kül­döttségének tárgyalócsoport­ját pedig Thomas P. O’Neill vezeti. Délután Púja Frigyes kül­ügyminiszter fogadta az amerikai parlamenti küldött­séget, a találkozón részt vett Nagy János és Philip M. Kai­ser. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden délután a Központi Bizottság székházá­ban fogadta az Amerikai Egyesült Államok képviselő­házának küldöttségét, amely Thomas P. O’NeiUnek, a képviselőház elnökének veze­tésével a magyar országgyű­lés meghívására tartózkodik Budapesten. A szívélyes légkörű talál­kozón eszmecserét folytattak a magyar—amerikai kapcso­latokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes. Jelen volt Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. azonban sátrakra, tejre és ruhaneműre. Rendkívül súlyos károk keletkeztek a bari kikötőben: a rakpartok elsüllyedtek, vagy megrepedtek. Az óriás emelődaruk ledőltek, vagy kiugrottak helyükről. Leégett a gyapotraktár. A földrengés súlyosan meg­rongálta a bari kőolajtartá­lyokat is, amelyekből hétfőn ömleni kezdett a tengerbe az olaj. Zadarból 3 tartályhajó indult Barba, hogy elszállít­(Folytatás a 3. oldalon) A Petőházi Cukorgyár nagycenki drazsírozó üzeméből negy­ven vagon répavetőmagot juttattak el Észak-Dunántúl gaz­daságaiba. A kiszállított mennyiség nagyobb hányada dra- zsírozott, azaz agyagásvánnyal bevont (MTI-fotó — Matusz Károly felvétele — KS) Megyei tanácsülés: május 10-én Veszteséges, alaphiányos tsz-ek rendezése a végrehajtó bizottság napirendjén A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap Gyula­vári Pál elnökletével ülést tartott. A korábban hozott ha­tározatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása után megtárgyalta a tanács ülésére előterjesztendő anyagokat. A tanács legközelebbi ülésére 1979. május 10-én kerül sor. A továbbiakban napirenden szerepelt: az 1978. évi költségvetési revíziók, a vállalatok és szövetkezetek el­lenőrzésének tapasztalatai; az 1978. évben veszteséges, alaphiányos mezőgazdasági termelőszövetkezetek veszte­ségrendezési eljárása és pénzügyi rendezése; a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tevékenysége, valamint bejelentések. Az ellenőrzések tapaszta­latai azt igazolják, hogy a vizsgált tanácsi vállalatok gazdálkodása az elmúlt idő­szakban javult, a termelés és szolgáltatás árbevétele növe­kedett. A lakosság árukkal és szolgáltatásokkal való el­látása is kiegyensúlyozot­tabb. A fogyasztói igények kielégítése egyre jobb és ma­gasabb színvonalon történik, de a hiánycikkek száma, saj­nos, alig csökkent. Az ellen­őrzött vállalatok távlati fej­lesztési célkitűzéseinek meg­valósítását a fejlesztési ala­pok többszörös leterheltsége nehezíti. Általában a pozitív tapasztalatok a meghatáro­zóak az ellenőrzésbe bevont vállalatoknál. A költségvetési üzemek el­lenőrzése már nem eredmé­nyezett ennyire kedvező ké­pet, mert például az oroshá­zi Városi Tanács költségveté­si üzeménél az állami lakó­házkezelés és -javítás szám­viteli nyilvántartása, a bat- tonyai Nagyközségi Tanács költségvetési üzeménél a társadalmi tulajdon védelme területén volt tapasztalható hiányosság. Ez utóbbi eset­ben felelősségre vonást is kezdeményezni kellett. A költségvetési revíziók szám,a az elmúlt évben 381, a felelősségre vont szemé­lyek szánva 50 fő volt (ez 22 fővel kevesebb az előző évi­nél). Az ismétlődő hibák száma csökkenő, a belső el­lenőrzés erősödése is kedve­zően hat a gazdálkodási sza­bályok betartására. A leg­több fogyatékosság még a nagyközségek és községek gazdálkodásában tapasztal­ható. Elsősorban a társadal­mi tulajdon védelmében je­lentkező hiányosságok felszá­molására kell a fő figyelmet fordítani — hangsúlyozta a végrehajtó bizottság. Javult .a különböző, ellen­őrzésre jogosult szervek kö­zötti összhang, aminek kö­vetkeztében csökkent a pár­huzamos vagy egymást gyor­san követő ellenőrzések szá­ma. A megyei Bevételi Hivatal tavaly 133 gazdálkodó szerv­nél végzett pénzügyi, gazda­sági ellenőrzést. Azt a ta­pasztalatot szűrték le. hogy nem kielégítő a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodási, pénzügyi és fizetési fegyel­me, hasonlóan a számviteli és bizonylati rendhez. A ta­nácsi vállalatok számviteli munkája viszont jó. szerve­zett. Legtöbb probléma a szövetkezeteknél található.- Előfordult nyereségnövelési szándék, a felszámíthatónál magasabb bruttó haszónkulcs alkalmazása építőipari tevé­kenységnél. Három szövet­kezetnél kellett gazdasági bírságot kezdeményezni. Gyakrabban kellett élni az eyéni felelősségre vonással is. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrzései közül külön figyelmet érdemelt az újítómozgalom helyzetének vizsgálta. Megállapította, hogy a szervezeti keretek ál­talában biztosítottak, de újí­tási feladatterv nem minde­nütt készül, a pályázati for­mát nem alkalmazzák, s a nyilvántartás sem megfelelő. Az, viszont kedvező, hogy az elfogadott újítások zöme megvalósul. Javítani volna szükséges az újítók erkölcsi elismerésén, és az újítómoz­galom propagandáján. Tavaly hét mezőgazdasági termelőszövetkezet lett vesz­teséges, alaphiányos Békés megyében. Ezeknél a szüksé­ges revíziót a megyei Bevé­teli Hivatal más érdekelt szervekkel közösen lefolytat­ta. döntéselőkészítési javas­latot terjesztett a végrehajtó bizottság elé. Az érintett, termelőszövet­kezetek : a békéscsabai Sza­badság, a bélmegyeri Üj Ba­rázda, a biharugrai Felsza­badult Föld, gyulai Lenin, a sarkadkeresztúri Egyetér­tés, a vésztői Körösmenti és a zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet. A veszteség és alaphiány keletkezésében — hangsú­lyozta a jelentés, és ezt pél­dákkal támasztotta alá a végrehajtó bizottság is — az objektív, nem az embertől közvetlenül függő tényezők játszottak az említett tsz-ek- ben főszerepet. E tsz-eknél közel háromezer hektár olyan szántóművelésű terü­let van, amely korábban ős­gyep volt, ég évek óta tény­legesen nem hasznosítható szántóként. Hét-, nyolcezer hektárra tehető az elmúlt években a tartós belvízterü­let. Több tsz-nél az előző évek veszteségrendezése, a felélt források is közreját­szottak a jelenlegi helyzet kialakulásában. A mostoha körülmények következtében jelentősen megnőtt ezeknél a tsz-eknél is a betakarítási és tárolási veszteség, a talajmű­velés többletköltsége, ,a ta­karmányhiány biztosítására fordítandó költség. E meghatározó külső kö­rülményeken kívül személyi problémák, helytelen dönté­sek természetesen kedvezőt­lenül alakították az évi ered­ményt. A végrehajtó bizott­ság mélyreható vita alapján egyetértett a rendezésre vo­natkozó javaslatokkal, de a személyi felelősség differen­ciáltabb megállapítására leg­közelebbi ülésén tér vissza. A végrehajtó bizottság meghallgatta a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság tájékoztató jelentését, és azt, valamint a bejelen­téseket tudomásul vette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom