Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

1979. április 15., vasárnap o IgNilMUiM Az orosházi 91-es ABC-áruházban a gondolák bőséges hús­véti áruval teli várták a vevőket Fotó: Béla Ottó Korszerűsítették az orosházi ŰBC-áruházakat A Békés megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat V. ötéves tervi üzletpo­litikai célkitűzéseinek meg­felelően a több évre terve­zett technológiai felújítást az ABC-áruházaknál befe­jezte. Március 24—25-én, il­letve április 7—8-án az utolsó két orosházi ABC- áruháznál is megtörtént az átszervezés. A technológiai felújítással az volt a cél, hogy az árudákban növel­jék az önkiszolgálás rész­arányát, az áteresztő képes­séget és ezzel a yásárlás kö­rülményeit kultúráltabbá te­gyék. Az új technológiai terveket bolti javaslatok is­meretében, a vállalat szer­vezéssel foglalkozó csoport­ja vitatta meg. A több lép­csős előkészítést az tette szükségessé, hogy a körül­ményekhez képest a leg­jobb megoldást sikerüljön kiválasztani. Április 7-én és 8-án ke­rült sor az orosházi 87. szá­mú ABC-áruház átalakítá­sára. Ennek alapján az el­Felhívás! Gyermekeknek egy cseppet sem Húsvét hétfőn kedves népszokás a locsolás. Ilyenkor a férfiak, fiúk felkeresik nőrokonaikat, ismerőseiket és hódolnak a vidám szórakozásnak. Sajnos azonban még ma is, e vidám tavaszi napon sok gyermeket kell sú­lyos alkoholmérgezéssel kórházba szállítani, eny­hébb esetben otthon ápol­ni. A felnőttek gondolja­nak arra: a gyermeknek minden csepp alkohol méreg! A fiatal szerve­zetet az is károsítja, ha minden háznál csak „gyű- szűnyi” szeszes itallal kí­nálják is őket. A felnőt­tek meggondolatlan ven­déglátásukkal ne rontsák el az ünnepi népszokás örömét. A kedves, szívé­lyes hangulatban elfo­gyasztott üdítő ital, süte­mény, gyümölcs teljes mértékben viszonozhatja a locsolók figyelmességét. Kérjük, másokat is fi­gyelmeztessen: „gyer­meknek egy cseppet sem!” Megértésüket köszöni az ORSZÁGOS EGÉSZSÉGNEVELÉSI INTÉZET adótérben levő gondolák rakfelületének változatlanul hagyása mellett azok elhe­lyezését úgy szervezték át, hogy közben a vásárlói út­vonalakat, valamint az el­adóteret megnövelték. A hűtőigényes áruk választéká­nak növelését teszi lehető­vé az, hogy az áruda hűtő- kapacitása 530 liter normál hűtőtérrel, valamint 5 négy­zetméter rakfelülettel nőtt. Nagyon lényegesnek tart­ják, hogy az átalakításokat jó előkészítéssel, jó szerve­zéssel, valamint a bolti kollektívák társadalmi fel­ajánlásaival úgy sikerült lebonyolítani, hogy az áru- dák szombati zárását kö­vetően, hétfőn a szokásos időben nyithattak. Az átalakításoknál a jól szervezett, pontos és lelki- ismeretes munkáért dicsé­ret illeti a karbantartó bri­gád Április 4. és a Déri Miksa Szocialista Brigád­ját, akik az éjszakai mű­szakot vállalva dolgoztak. Az árudák hétfő reggeli, szokásos időben való nyitá­sát az tette lehetővé, hogy március 25-én (vasárnap) a 91. számú ABC-áruház Há- mán Kató Szocialista Bri­gád 28 tagja 325 óra társa­dalmi munkában dolgozott. Április 8-án (vasárnap) a 87. számú áruház Váci Mi­hály Szocialista Brigád 15 tagja 286 óra társadalmi munkát teljesített. Az át­alakításban részt vevő és társadalmi munkát folyta­tó kollektívák igazgatói di­cséretben részesültek. A Volán közleménye A Volán 8-as számú „Vál­lalat értesíti az utazóközön­séget, hogy Békéscsabán 1979. április 21-én koszorú­zás lesz a Szabadság téri Le- nin-szobornál. Az autóbusz- járatok délelőtt emiatt 9.30 órától előreláthatólag 11.00 óráig nem érintik a Szabad­ság teret. A 3-as, a 10-es jel­zésű helyi járatok végál­lomása a Munkácsy utcában lesz. A 3-as, a 10-es, a 17-es jelzésű helyi járatok nem érintik a Szabadság tér és a Jókai Színház előtti megállóhelyeket. A 8-as, a 14-es jelzésű helyi járatok nem érintik a Szabadság tér és Körös Hotel elnevezésű megállóhelyeket, megállnak viszont a Bánszky utcában, a toronyház mellett, illetve a Bartók Béla úton, a rendőr­ség előtt. Ez utóbbinál meg­áll még a 17-es jelzésű járat is. Szomszédolás, országjárás, sport Gazdag program a telekgerendás! MEDOSZ művelődési házában Negyedszázados múlttal rendelkezik a telekgerendási MEDOSZ művelődési ház. Az elmúlt évek tapasztalatait jól hasznosítják és igen gazdag a program ebben az eszten­dőben is. Szinte minden nap­ra jut valami próba, össze­jövetel, rendezvény, elő­adás. Ez nem véletlen, hi­szen többek között nőklub, ifjúsági klub, szlovák klub, agrárklub, gyermekklub, szo­cialista brigádklub és sok szakkör tevékenykedik. A nőklub összejövetelein többek között megvitatják: milyen a korszerű táplálko­zás, hogyan főzzünk zsír nélkül, mi várható a válto­zó korban és utána. A nők kétnapos kirándulást szer­veznek Romániába, s többek között felkeresik a kalota­szegi népművészeti szakkört. A kézimunka- és fotószakkör munkáiból kiállítást rendez­nek. Hagyomány már az úgynevezett szomszédolás. A szlovák klub tagjai elláto­gatnak Csabaszabadiba, Bé­késcsabára, az ifjúsági klub tagjai Csorvásra és más szlo­vák lakta helységbe. Ország­járó kirándulásokat is szer­veznek, előadásokat hallanak a Szovjetunió legszebb tájai­ról, népművészetéről, vala­mint arról: hogyan élnek más országokban a nők és a fiatalok. A gyermekeknek mesedélutánokat szerveznek, az agrárklubnak a könyvtár igyekszik a legújabb szak­könyveket beszerezni. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a közművelődésbe be­vonják a külső kerületben dolgozókat. Központi ren­dezvény esetén autóbusszal szállítják be a külső kerüle­tek dolgozóit, de kinn Pe- reg-pusztán, Petőfi-pusztán, Gyulán és más kerületben is szervezték klubokat, ahol kihelyezett könyvtár, rádió, tv, társasjáték áll a dolgozók rendelkezésére. A. R. A tavaszias időjárás és a meleg napsütés hatására a déli fekvésű Mecsek-oldal kertjeiben rügyeznek gyümölcsfák. Pécsett a Barbakán várkertben pedig már virágot bontot­tak a mandulafák (MTI-fotó — Kálmándy Ferenc felvétele — KS) IWWHHIMmiMHMMMHHMWMWmVMMWmMM 0 május elseje körüli munkarend A munkaügyi miniszter szabályozta az 1979. évi mun­kaszüneti napok körüli mun­karendet. Ennek megfelelően április 28-án, szombaton teljes mun­kanap lesz, ekkor kell ledol­gozni az április 30-i munka­időt. Április 29-én, vasárnap, 30-án, hétfőn és május 1-én kedden munkaszünet lesz, ezeken a napokon adják ki a szabad szombatot, a heti pihenőnapot és a május el­sejei munkaszüneti napot. Mivel április 29-én minden dolgozó részére szabadnapot kell adni, ezért azoknak, akik április 28-án nem lennének szabad szombatosok, az áp­rilis 28-i munkaidőt egy hét­tel korábban, április 21-én kell teljesíteniük. (Április 21-én tehát mindenkinek dol­goznia kell.) A rendelet nem vonatko­zik a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetésük folytán e na­pokon is működő vállalatok­ra, illetve az ilyen jellegű munkakörökben foglalkozta­tott dolgozókra. Közérzet Hiába, a cigánynak soha nem lesz becsülete. El nem za­varják, fel nem kötik, de becsülete az nem lesz. — Miért van úgy nekikeseredve? — Van rá okom, higgye el! — Szép háza, jó munkahelye, két egészséges gyereke, fiatal felesége van. Mi oka lehet a búsulásra? — Igaz, kaptam házat a tanácstól. Mindnyájan kaptunk, amikor felszámolták a telepet. Ki itt, ki ott. Hiszen éppen ekkor kezdődött a baj. Szétszórtak minket a faluban, mint szél a szalmát, örültünk az új háznak. De az örömbe mind­járt üröm vegyült. A jobb oldali szomszédom már másnap árulni kezdte a házát. Kétszázezerre tartotta, de már lejjebb adta jóval. „Inkább adom ingyen, de nem lakom tetvesek mellett.” — Magam hallottam, amikor ezt mondta. Ha nincs velem a gyerek, nekimegyek. Nem volt nekünk tétünk soha. Az asszonyt kinevették a telepen, annyit sikált, meszelt. — Maga becsületesen dolgozik, él. Ha ezt látják az embe­rek, majd csak megbékülnek. Az előítéletek nem szűnnek meg máról holnapra. — Tudom én azt. De sehogy sem értem, mások bűnéért miért mi szenvedünk? Még, hogy mi, de a gyerekek! A múltkor is sírva jött haza a kislányom. Elültették a padszomszédját. A tanítónénit nem hagyták békén a szülei. Azt mondták, még valami betegséget kap a gyerekük. Pedig már olyan jól ösz- szebarátkoztak. — És a tsz? Ügy tudom, felvették a brigádba is. — Mondogatják, hogy szorgalmas ember vagyok. De barát­kozni csak nem akar velünk senki. A kiránduláson is csak elhúzódtak mellőlünk. Az asszony sírva fakadt, mikor haza­értünk. Becsülettel dolgozom, nem kocsmázom, rendes csa­ládi életet élek. A házam is van Olyan tiszta, mint másé. A falubeliek mégis ferde szemmel néznek rám. Mondja, meddig lesz ez így? „ —gubucz— B magyar—csehszlovák kapcsolatok 30 éve II barátság szerződése ■■■Márom évtizede, hogy Magyarország és Csehszlová- I kia első ízben barátsági, együttműködési és köl- Wkm csönös segítségnyújtási szerződést kötött. Rend­kívül fontos lépés volt ez: hazánk és az északi szom­szédország között a megelőző évtizedekben kedvezőtle­nül fejlődtek a kapcsolatok. A Horthy-rendszer ellen­ségesen tekintett a polgári Csehszlovák Köztársaságra, irredenta propagandával uszított Prága ellen, s részt vett Csehszlovákia feldarabolásában is. A második világháború után mind a két ország a népi demokratikus fejlődés útjára lépett: a kétoldalú kapcsolatok rendezésére azonban csak azután kerül­hetett sor, hogy 1948. februárjában a Csehszlovák Kom­munista Párt vezetésével az országban végbement a forradalmi fordulat, s a burzsoá politikusokat kiszorí­tották a kormányból. Rendeződött a csehszlovákiai ma­gyarság helyzete is. Az elmúlt három évtizedben dinamikusan fejlődtek a magyar—csehszlovák kapcsolatok, a 679 kilométer hosszú államhatár immár nem elválasztó, de összekötő kapoccsá vált. Bizonyítja ezt a tény: a hozzánk láto­gató külföldi vendégek-turisták legnagyobb csoportja (6,5 millió fő) a Csehszlovákiából érkezőké. Az állam­közi kapcsolatok magas szintjét jelzik a gyakori magas szintű eszmecserék, a párt- és kormányvezetők talál­kozásai. Legutóbb 1977-ben került sor találkozóra Ká­dár János és dr. Gustáv Husák között Budapesten. Ter­mészetesen számos alkalommal találkoznak a két kom­munista párt különböző szintű vezetői, tárgyaltak egy­mással a parlamenti küldöttségek, a szakszervezetek és az ifjúsági szövetségek képviselői is. Jellemző mo­mentuma a kapcsolatoknak: mindkét országban ott vannak a „munka diplomatái”. Magyar építők emeltek szállodákat, diákszállókat Csehszlovákiában, s cseh­szlovák szerelők vettek részt a magyar vasútvonalak villamosításában, ők építették a budapesti trolihálózat több új vonalát is. Ez is jelzi, milyen kiterjedtek or­szágaink között a gazdasági kapcsolatok. Ma már nem csupán egyszerű árucseréről van szó, megjelent a kö­zös gyártás, a kooperáció, számos terméket közös fej­lesztés alapján állítanak elő. Jó példa erre az Ikarusz és prágai Avia gyár kis munkásszállító busza és még számos hasonló kezdeményezés. Ami a kereskedelmi forgalmat illeti, az idén már megközelíti az egymilliárd rubelt. Mind a két fél szál­lít egymásnak különböző gépeket és komplett beren­dezéseket, például magyar buszokat a népszerű Skoda személygépkocsikért és teherautókért. Nemrég kezdte meg munkáját egy csehországi „magyar kenyérgyár”, s az -épülő paksi atomerőmű reaktorának fontos al­kotórészeit a plzeni Skoda Művek gyártja. A fejlődés irányát jelzi: 1980-ban már előreláthatólag az árucsere értékének 30 százalékát a kooperáció és szakosítás alap­ján gyártott termékek teszik ki. Országaink részesei a nemzetközi szocialista gazda­sági integráció nagy vállalkozásainak, de vannak két­oldalú kezdeményezéseink is. Ilyen például az Adria- kőolajvezeték, s ilyen a Gabcikovo—Nagymaros dunai vízlépcső- és vízierőmű-rendszer. A két ország polgárai közötti kapcsolatokra, a jó vi­szony alakulására utalnak a turisztika számadatai, de talán a magyar—csehszlovák „vegyes házasságok” is, amelyek ma niár igazán nem jelentenek ritkaságot. Köztudott, hazánkban sok ezer szlovák nemzetiségű polgára van, s Szlovákia lakói közül 600 ezer vallja magyarnak magát. Nos, országaink bebizonyították: a nemzetiségek nem elválasztanak, hanem összekötő kap­csot, hidat jelentenek a szocialista államok között. Példázza ezt a közös könyvkiadás, a nemzetiségi ok­tatás, az egymás kultúrája iránti fokozódó érdeklődés. adapesten a Csehszlovák Kultúra már több éve működik, az elmúlt esztendőben Prága történel­mi belvárosában is megnyitotta kapuját a Ma­gyar Kultúra palotája, irodalmunk, zenénk, képzőmű­vészetünk csehszlovákiai nagykövetsége. Persze nem „üres helyen” kezdték meg munkájukat kultúránk dip­lomatái. Az „arany Prága” Károly Egyetemén, ott, ahol hajdan Húsz Jánost hallgatták a magyar diákok, rég­óta tanítja nyelvünket és irodalmunkat a Magyar In­tézet tudós kollektívája. Miklós Gábor Békés megyei siker Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács a közel­múltban Tatán, az edzőtá­borban rendezte meg a XVII. Nemzetközi Iskola Kupa és a IV. Ifjúsági Közlekedés- biztonsági Kupa otszágos döntőjét. A 19 megye és a főváros nyolc-nyolc tagú csa­pata érdekes versenyt vívott. Megyénket 4 kerékpáros és 4 segédmotor-kerékpáros di­ák képviselte, akiket az or­szágos döntőre az MKBT ak­tívái készítettek fel. A ra­gyogó környezetben és ideális körülmények között rende­zett versenyen szép számú közönség szurkolta végig a versenyt. A kerékpároscsapa­toknak elméleti, ügyességi és szabályossági versenyen kel­lett bizonyítaniuk tudásukat. A segédmotor-kerékpáros csapatoknak a fenti verseny­számokon kívül még terepen is be kellett bizonyítaniuk felkészültségüket. A Békés megyei verseny­zők a hagyományokhoz hí­ven az idén is jól szerepel­tek az országos döntőben. Ezt bizonyítja az is, hogy a kerékpárosok versenyében a leányok közül Petykó Csilla, a Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola tanulója el­ső helyezést ért el. A segéd­motor-kerékpáros csapat — tagjai Remeczki László, Bau­er Károly, Gazsó Pál és Nagy Endre — a 4. helyet szerezte meg és ezzel elnyer­te az MHSZ Országos Köz­pont gépjárműkiképzési osz­tály díszserlegét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom