Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

1979. március 27., kedd o / KISZ-esek a cigányfiatalokért Huszonhét horgászegyesület van a megyében Erősödött a horgászok és a halászok együttműködése A KISZ Békés megyei bi­zottsága tegnap délelőtt a járási, városi, községi és munkaihelyi KISZ-szerveze­tek titkárainak részvételével tanácskozást tartott a ci­gányfiatalokkal való foglal­kozás eredményesebbé téte­le érdekében'. A tanácskozá­son részt vettek a megyei pártbizottság, az SZMT, a Vöröskereszt, a megyei ta­nács képviselői is. A KISZ megyei bizottsága titkárának, Kibédi-Varga La­josnak megnyitója után Csizmás Attila, a HNF Or­szágos Tanácsa mozgalmi és rétegpolitikai osztálya he­lyettes vezetője tartott elő­adást a napirenden levő té­ma országos tapasztalatairól és a legfontosabb teendőkről. Az előadó beszédében hangsúlyozta, hogy a cigány­fiatalokkal való eredménye­sebb foglalkozás olyan tár­sadalompolitikai ügy, amely nem választható el a társa­dalom egészétől. Többen ma is inkább a kuriózumot lát­ják e témában, mintsem a társadalomiba való beillesz­Az első félévi ruházati áruellátás összességében jónak ítélhető, a beszer­zés feltételei adottak a tervezett forgalmi fejlődés­hez — állapította meg a Belkereskedelmi Miniszté­rium ruházati kereskedelmi főosztálya, amely most ösz- szesítette a nagy- és kiske­! Rikkancs- i hamisság j • Budapest, Keleti pá- • ■ lyaudvar. Lassan min- ■ j den fülke megtelik a i S Békéscsaba felé induló j i esti expresszen. Negyed Z • óra múlva indulunk. Idő- Z Z södő férfival bámuljuk a j ; nyitott ablakon át a vég- ■ • telenül ömlő tömeget. A Z • kocsi végében fölharsan i ; egy bormarta tenor. ; ; „Most jelent meg a szí- ! • nes magazin. Világhírű Z ; színművészek magánéle- ■ ■ te! Itt a színes magazin! ! ■ Mikor bomlik föl az AB- : ! BA együttes! Most jelent • S meg, asszonyom, a pári- Z • zsi divattal, keresztrejt- | • vényekkel! Négy forint ; 5 az új színes magazin!” ■ ■ Útitársammal összemo- Z S solygunk. Mögénk ér a | ; rikkancs, kék overállban, ■ • karján a kínált, valóban S : színes képes magazin kö- ; ; lege. A fülkénkből egy ■ ■ női kéz már nyújtja is S • a négy forintot. „Drága | ; hölgyem, ebben a lap- i ■ ban nem csalódhat! Két- • • száz kilométerre garan- ! ; táltan elég érdekességet ■ • vásárolt most magának!” • j Közben gondolkozom, • : melyik magyar lap le- ; • hét ez, amelyik... De a ■ ■ fülkéből máris jön a vá- I : lógatott gorombaságok- : 5 kai fűszerezett vélemény • ■ e magazinról. Hát igen: | ! a színes magazin, az a l ; friss, a Lányok, Asszo- ; ; nyok című lap — de- ! • cemberi száma. S hogy a \ : folyóirat közepéméi kifor- ■ ! ditva volt, mindez csak 5 • akkor derült ki, amikor : • a rikkancsunk már a kö- ; : vetkező kocsiban járt. ■ ■ Árulva tovább remitten- Z ! da-portékáját és hamis- 5 S ságát. Idősödő útitársam- • ■ mai újra összenézünk. S • „Olvassa? Ez garantál- j S tan mai!” — s az Esti • • Hírlapot nyújtja. (N. L.) • kedés elősegítését. Az eddig elért jelentős eredmények el­lenére számos megoldásra váró feladat van még, ame­lyekben a KISZ-szervezetek, a fiatalok kölcsönös együtt­működése nélkül nehéz lenne előrelépni. A legfontosabb megoldás­ra váró feladat — emelte ki az előadó — a cigányfiata­lok iskoláztatása, hogy mi­nél többen elvégezzék az ál­talános iskolát. Ezzel együtt az iskolából kikerültek rendszeres munkavégzésének biztosítása. Jelentős körük­ben még az alkalmi munkát végzők száma. A társada­lomba való beilleszkedésük további feltétele: lakáshely­zetük gyorsabb megoldása. Áz előadást követően szá­mos kérdés hangzott el, ame­lyekre az előadón kívül a jelen volt szervek, intézmé­nyek képviselői adtak kielé­gítő választ. A tanácskozás részvevői befejezésül megtekintették Schiffer Pál: Cséplő Gyuri című filmjét. reskedelmi vállalatok tava- ' szi-nyári felkészülésének ta­pasztalatait. A ruházati kereskedelem a tavalyinál, és az egész évinél is, 6—7 százalékkal magasabb forgalmat tervez. Az ehhez szükséges 23 mil­liárd forint értékű árualap megfelelő ütemű és összeté­telű beszerzése kellő fedeze­tet nyújt az igények kielé­gítéséhez, és a második fél­évi zavartalan átmenethez szükséges készletek össze­gyűjtésére is. A tervezett árufedezet 80 százaléka ha­zai termésből, 20 százaléka importból származik. A tavalyihoz képest ör­vendetesen javul a méter­áru-kínálat, amiből a nyári választék is az üzletekben van. Az idén az exportra készült termékekből is töb­bet kapott a kereskedelem. Az üzletek a divatos nyo­mott viszkóza ruhaanyagok, zsugorított ing és blúz mé­teráruk, a nyári ruhára, Vasárnap 9 órától délután 6 óráig tartott a megyei fodrászverseny Békéscsabán, a Csaba Szálló télikertjében. A rövid megnyitó után a férfiak ültek a tükrök elé, ahol divatfrizurákat fésültek a gyors kezű fodrászok. Ez­i csabai tűzoltók nyerteit A március 24-i II. ipari tűzoltóverseny valamennyi számát a Békéscsabai Ba- romfifeldogozó Vállalat fér­firaja nyerte, ami egyben a felkészítés magas színvona­lát is tanúsítja. Az össze­tett verseny második helye­zettje a sárvári, a harmadik a szentesi vállalat férficsa­pata lett. A női rajok közül a sárváriak az első, a bé­késcsabaiak a második és a kecskemétiek a harmadik helyezést szerezték meg. Az egyéni (elméleti) ver­senyben Plavecz Mária, a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó VáHalat dolgozója győ­zött, aki az értékelő bizott­ságtól különdíjat és okleve­let is kapott. A Magyar Országos Hor­gász Szövetség (MOHOSZ) Békés megyei Intéző Bizott­sága (IB) március 25-én kül­döttközgyűlést tartott, me­lyen megjelent Készéi Ká^ roly, a MOHOSZ főtitkára és dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese is. Dr. Várnai Péternek, a megyei intéző bizottság el­nökének megnyitó szavai után Gulyás György titkár is­mertette az IB beszámolóját a legutóbbi küldöttközgyűlés óta végzett munkáról és az új országos horgászrenddel kap­csolatos feladatokról. El­mondta egyebek között, hogy tavaly a megyében három új horgászegyesület alakult, s ezzel az egyesületek száma 27-re emelkedett. Az egyesületek az éves köz­gyűlést megtartották. Több egyesület csatlakozott a „Tiszta víz, rendezett part” mozgalomhoz. Elégedettséget váltott ki az IB halasítási te­vékenysége. Néhány közgyű­lésen elhatározták, hogy az új horgászrend ismeretéről minden horgászt beszámol­tatnak. Gulyás György a további­vagy otthonkára alkalmas olcsó kartonok — köztük például NDK és afgán anyagok — széles választé­kát kínálják. A második negyedévben még több újfajta szövött női ruhaselyem is az üzletekbe kerül. A választékot újfaj­ta csehszlovák, jugoszláv és NDK importból származó kötött-hurkolt selyem típusú kelmék színesítik. A pamut méteráru közül viszont — az import ellenére — szá­molni kell a kordbársony, a düftin és a hullámkrepp anyagok kisebb hiányával. Ezúttal nem feledkeztek meg a kismamákról sem. A tavalyi hiányos ellátásból okulva, a vállalatok mintegy 50 százalékkal több ruhát szereztek be részükre. A kínálat is választékosabb, ezen belül is növekedett a korszerű, könnyen kezelhető, olcsó termékek aránya. A női és gyermekfehérne­műből a kereslet és a kíná­lat összhangja várható, a férfiingválaszték összetéte­le is igen gazdag, a beszer­zés csaknem 55 százaléka import. után az elkészült frizurát a zsűri pontozta, értékelte. Hamarosan eldőlt a sorrend, így Nagy Kálmán orosházi fodrász lett az első. A má­sodik és harmadik helyezést Mónus Péter és Cseh István, ugyancsak orosházi verseny­zők szerezték meg. Nagy érdeklődéssel szem­lélték a gálafrizura készíté­sét a terembe gyűlt vendé­gek. Fonott, fésült, virággal díszített, alkalmi öltözethez illő frizurákat készítettek ügyes női fodrászok. Ebben a kategóriában Szeverényi Mihály békéscsabai verseny­ző lett a győztes. A második Dercsényi Dezsőné békési, a harmadik Szabó Márta, ugyancsak békési versenyző lett. A délelőtti program ezzel véget ért, és a szünet­ben Kőszegi Ferenc, a buda­pesti állami fodrászat ver­senyzője a hideg dauer mo­dern formáit mutatta be sasoonvágással egybekötve. A délutáni programban sportos frizurák készültek a férfiaknak, majd ezután a nők ültek a tükrök elé, akiknek a kozmetikusok a hétköznapokra is alkalmas kozmetikát készítették el. Délután 3 órától modern frizurát készítettek a női akban a horgászok téli okta­tásáról beszélt, amely igen sikeres volt. Az alapismereti beszámoltatásokat az IB be­fejezte. Az idén már csak az új belépőknek kell beszámol­niuk. Szó volt az ifjúsági horgászokkal való foglalko­zásról, majd az előző évi fo­gási eredménynaplók vezeté­séről, időben való leadásáról. A fegyelmi helyzettel kap­csolatban a beszámoló meg­állapította, hogy 1978-ban 28 esetben kellett szabálysértési feljelentést tenni, 48 horgász ellen pedig fegyelmi eljárás kezdeményezésére került sor. Dr. Szabó Sándor a me­gyei tanács vb nevében kö­szöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit, majd elismerés­sel szólt arról, hogy erősödött a horgászok és a halászok együttműködése. Beszélt a természetvédelem jelentősé­géről & felhívta a figyelmet a belső ellenőrzés és a fel­ügyeleti ellenőrzés további fejlesztésének fontosságára. Csorna Antal, a Gyomai Viharsarok Halászati Szövet­kezet elnöke a halász-horgász együttműködés fontosságát hangsúlyozta, s megállapítot­ta, hogy, ma már lényeges ellentét nincs. Kifogásolta, hogy a szabálysértések ellen nem mindig lépnek fel kellő szigorral. Készéi Károly tájékoztatást adott arról, hogy 1978-ban 26 ezerrel nőtt a horgászok száma. Beszélt arról, hogy a horgászokkal szemben nőnek a követelmények, és helyes­nek tartaná, ha az alapisme­retekből előbb-utóbb min­denkit beszámoltatnának az egyesületek. Hangsúlyozta, hogy a gaz­dálkodást javítani kell. Fon­tos a víz termőképességének optimális kihasználása. Ára­dás után elengedhetetlenül fontos hogy a kubikgödrökben rekedt halakat kimentsék, és visszahelyezzék a folyókba. Közölte még, hogy a jövőben a horgászlétszám arányában a szakosított megyei boltokat is ellátják horgászkellékek­kel. Végül a rend és a fegyelem megtartására és fokozására hívta fel a küldöttek figyel­mét. A szabálysértések elbí­rálásánál figyelembe kell venni a kár társadalmi sú­lyosságát is. Kérte még, hogy a horgászok mutassanak pél­dát a környezet védelmében, a természet megóvásában. P. B. fodrászok, majd színházi kozmetika következett, vé­gül szaktanácsadással ért véget a program. A kozme­tikusok között Zoltán Tibor- né békéscsabai versenyző bizonyult a legjobbnak. Má­sodik helyen Csicsely And- rásné békéscsabai, a harma­dik helyen Oláh Istvánná gyulai versenyző végzett. Kiss Mária, a mezőberényi 16-os női fodrászat dolgozó­ja készíti a versenymunkát Kép, szöveg: Számadó Julianna A ruházati kereskedelem tavaszi-nyári felkészülése A fodrászverseny győztesei Fogadooran kívül H ivatásos patrióta a szomszédom. Ta­nácstag. Míg elődje elefántcsonttoronyban élt, addig tőle alig jutnak lé­legzethez választói. Fáradt­ságot nem ismerve szondáz­za a közvéleményt, búvár­kodik, kutat, beadványok százait indítja útjukra, há­rom tanácsi bizottságban tevékenykedik, a tanácsülé­seken meg ő az örökös fel­szólaló. Mesélik, hogy az el­nök egy ízben akkor is meg­adta neki megszokásból a szót, mikor nem is jelentke­zett szólásra... A körzeté­ben valahogy megszokták, talán kendőzetlen, szűnni nem akaró segíteni akarása miatt. Ahogy hallani néha: „az emberek manapság el- foglaltabbak annál, sem­hogy rendre a más dolga után szaladgáljanak”. A példa persze csak óva­tosan általánosítható, hi­szen ahány körzet, annyifé­le tanácstag, legfeljebb ab­ban rokonítható legtöbbjük, hogy hűséggel szolgálják' azt a tisztet, amelyet válasz­tóik bizalmából betöltenek. Vagy közönyéből... mert bizony jó néhány olyan vá­lasztókörzet akad az ország­ban, ahol tisztújításról tiszt­újításra, a jelölőgyűlésen csak úgy kong a terem az ürességtől. A választáson a népfront nyilván bölcsen kiszemelt jelöltjére, látat­lanba adják a voksukat. Ám erről a megválasztott mit sem tehet. Ahogy arról sem, ha szolgálata alatt egyetlen csoda nem fűződik a nevéhez. Dehát nem is csodatevésre való a ta­nácstag, hanem arra, hogy talpalja ki, ami a körzetét megilleti. Szem előtt tartva természetesen az egész te­lepülés érdekeit. Így van ez akkor is — kivált év elején, a költségvetés és fejlesztési alap felosztásánál —, ha gyakran olyan érzésünk van, hogy kevesebb jut ab­ból a bizonyos nagykalap­ból a falu végére, mint mondjuk a korzó környéké­re ... Tehet róla a tanácstag, meg nem is. Azt persze nem vitatom, hogy a fellépés ma is sokat nyom a latban, s bi­zony akinek több összeköt­tetése van — s ezt nem kell feltétlenül elmarasztalóan értelmezni —, azt a válasz­tói jobban értékelik. Még ha azelőtt nem is tudták róla, hogy kiféle-miféle ember. Csalhatatlan recept persze nincs. Legfeljebb annyi, hogy e megtisztelő hivatal viselőjének benne kell él­nie abban a közegben, ame­lyet képvisel. Folyamatosan és intenzíven. Ezért fura az, hogy jó néhány körzetben ingázó a tanácstag ... Ott kell laknia,' ahol a választók, és ha lehet, nem kell mereven ragaszkodni a fo­gadóórákhoz. A kapcsolat afféle jószomszédi legyen, mint ahogyan a legtöbb he­lyen olyan is. Kivált ott, ahol már a sokadik ciklust szolgálják becsülettel a mandátumukat megtartó ta­nácstagok. Tanácstagbetegség persze akad nem is egy. Van akit például beválasztottak egy, vagy több bizottságba, s azután már csak azzal törő­dik, hogy a körzetében meg­tartsa a beszámolókat, s az­zal kész. Persze teheti, ha hagyják. Márpedig hagyják, főleg ott, ahol már a vá­lasztásnál érdekeltség mu­tatkozott. Másik kóreset a passzivitás: „aki nem koc­káztat, az nem hibáz”. Lé­nyegében az ilyen tanácsta­gok ludasok abban, hogy a testületi ülések sok helyütt, mint azt nemrég a Minisz­tertanács is szóvá tette, túl­ságosan csendesek, mente­sek az éltető vitától. Van­nak, akik akkor sem emel­kednek szólásra, ha valami nyomja a szívüket, azt gon­dolván, hogy „akik az anya­got előterjesztették, náluk úgyis okosabbak”. Ami per? sze nem jelentheti azt, hogy akár a legbölcsebb előter­jesztés is mellőzni tudná a kollektív bölcsesség értő, új­raalkotó visszaigazolását, így aztán — nagy hiba len­ne elhallgatni — még ma­napság is születnek, főleg kisebb településeken, de olykor városban is, mérle­gelés nélküli, formális dön­tések. A tanácsi munkában, csakúgy, mint az élet, megannyi terü­letén, jócskán vannak tar­talékok. Ezek feltárásából nagyobb részt vállalhatná­nak magukra a tanácstagok, s ugyanakkor fokozottab­ban lehetne támaszkodni rájuk. Ez markánsabban minősítené munkájukat, s egyszersmind megméretésül is szolgálna. Jóllehet olyat nem hallottam, hogy vala­kit két választás között al­kalmatlannak találtak volna e valóban megtisztelő, meg­lehet nem túlságosan hálás tisztség gyakorlására. Rend­hagyó tisztújításra legfel­jebb akkor kerül sor, ha va­laki meghal, messzire költö­zik, vagy uram bocsá’, min­denkinek szemet szúró dol­got követett el. A jónál is v keresni kell a jobb megol­dást, hát még a felületes, társadalmi küldetését csak úgy tessék-lássék elvégző, a választó közösséget ezzel károsító tanácstagnál. Kertész Péter Kincskeresü-ankét Baka István, a Kincskere­ső című irodalmi folyóirat szerkesztője szombaton az ifjúsági és úttörőház vendé­ge volt. A nagyszámú gyereksereg, és a velük ér­kezett tanárok két csoportja találkozott a költővel. Az ankét tájékoztató jellegű volt, illetve a szabad be­szélgetés jellemezte. Az el­sőn főleg olyan gyerekek vettek részt, akik most is­merkednek a Kincskereső­vel, vagy még kialakulóban van vele a kapcsolatuk. A másik csoportban már a la­pot jól ismerő gyerekekkel találkozhattunk. Szó volt a Kincskereső alapításáról, az időközben beállt változá­sokról, a lap céljairól, mun­katársairól, a szerzőkről, az anyagválogatásról, a szer­kesztésről, az egyes rova­tokról. Baka István azt is elmondta vendéglátóinak, hogy a Kincskereső szep­temberi számát teljes egé­szében gyerekek illusztrál­ják majd. Felolvasó ülés A Pedagógusok Szakszer­vezete Békés megyei bizott­sága és a Magyar Pedagó­giai Társaság Békés megyei tagozata a Tanácsköztársa­ság 60. évfordulója alkalmá­ból ma, március 27-én dél­előtt 9.30 órai kezdettel fel­olvasó ülést rendez Békés­csabán, az SZMT-székház- ban. Elsőként dr. Simon Gyula a Tanácsköztársaság közok­tatásügyi politikájáról szá­mol be, majd dr. Tóth La­jos „Krecsmarik Endre, a demokratikus közéletiség és népművelés századelői szarvasi1 úttörője” címmel tart előadást. Végül Kör­mendi János tájékoztatja a résztvevőket a pedagógusok szakszervezetének megala­kulásáról, s 1919-es Békés megyei tevékenységéről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom