Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-20 / 66. szám

1979. március 20., kedd IgNiWfcfild----------------------------------------------------------------­..... • --- • • ­T anácsköztársasági emlékhely-avatás Díszünnepség a Jókai Színházban Gyulavári Pál ünnepi beszédét mondja (Folytatás az 1. oldalról) foknál, Orgoványnál, Buda­pesten és az egész ország­ban áldozatul estek a fehér­terrornak. Az első magyar proletár- diktatúrát — amelyet Euró- pa-szerte rokonszenwel fo­gadtak a munkástömegek, a népek — külső erő, a nem­zetközi imperializmus fegy­veres beavatkozása verte le. De a legkegyetlenebb terror sem tudta megsemmisíteni a Tanácsköztársaság emlékét. Az eszmét nem győzhették le. Üjult erővel, 25 éven át szakadatlanul folytatódott az illegalitásban dolgozó kom­munisták és más demokra­tikus erők harca a dolgozó nép Magyarországáért. Az első proletárdiktatúrát kö­vetni fogja a második — mondta Lenin a Magyar Ta­nácsköztársaság leverése után. Történelmi előrelátása beigazolódott. A II. világhá­borúban megsemmisítő ve­reséget szenvedett a fasiz­mus, a Szovjetunió Vörös Hadserege Magyarország szá­mára is elhozta a felszaba­dulást. Az emlékmű, amelyet most avatunk, nemcsak az ország hősi 133 napjára és Békés megye nem kevésbé hősi öt hetére emlékeztet bennünket, hanem azokra a tanulságokra, tapasztalatokra is, amelyeket az előttünk já­ró nemzedéknek a szabad­ságért és a haladásért vívott harca nyújtott számunkra. A ma politikája a tegnap tör­ténelmében gyökerezik, ame­lyet megismerni, érteni, és tudatosan vállalni: egy nem­zet felemelkedésének nél­külözhetetlen feltétele. A forradalmi mozgalom egész történetének egyik legfonto­sabb és sohasem figyelmen kívül hagyható tanulsága, hogy a párt erejét tömegbe­folyása adja. Pártunk nagy figyelmet szentel a munkás- osztály társadalmi vezető szerepének erősítésére, rendszerünk politikai alap­jának, a munkás-paraszt szövetségnek a fejlesztésére. Ezen a szilárd alapon kell folytatnunk szövetségi poli­tikánkat, tovább erősítenünk a szocialista nemzeti egysé­get. Tudatában kell lennünk, hogy a szocialista társada­lom, amely az egész nép ott­hona, csak az egész nép együttes munkájával épül­het fel. Történelmi tapaszta­latunk az is, hogy míg a burzsoá rendszer egymás el­len uszította a népeket, a magyar állam történetében először a Tanácsköztársaság biztosított teljes szabadságot a magyarsággal évszázadok óta együtt élő nemzetiségi dolgozóknak. A gyulai Vö­rös Zászló című újság így írt: „Korszakos, nagy átala­kulások izgalmas óráiban együttérzéssel fordulunk hoz­zátok, román ajkú testvére­ink. Itt a helyetek miköz- tünk! Az elnyomottak fáj­dalma nemzetközi fájdalom, amit csak nemzetközi forra­dalommal lehet orvosolni.” A Tanácsköztársaság terüle­tén élő nemzetiségek dolgo­zóinak túlnyomó többsége aktívan támogatta a prole­tárdiktatúrát. Sokan közülük fegyverrel a kézben tettek tanúságot arról, hogy a fel­szabadult munkásság álla­mát a magukénak tekintik. Nemcsak a fájdalom lehet nemzetközi, hanem az öröm is. Népi államunkban arra törekszünk, hogy az itt élő nemzetiségek teljes egyenlő­séget élvezzenek. A közös szocialista építési körülmé­nyek között a nemzetiségek a népek érdekeit, a népek kultúráját közvetítik. Az eltelt 60 esztendő alatt a világ és hazánk helyzete is gyökeresen megváltozott. A világ a kapitalizmusból a szocializmus irányába halad. Az enyhülés a nemzetközi élet fő vonása maradt, an­nak ellenére, hogy egyes események erősen és joggal aggasztják a békeszerető erőket. Határozott visszauta­sításban részesült a kínai ve­zetés szégyenletes támadása a Vietnami Szocialista Köz­társaság, annak hősies, sokat szenvedett népe ellen, a ha­ladás és a béke ellen. A vi­etnami nép maga mögött tudhatja a Szovjetunió, a szocialista országok — köz­tük hazánk — testvéri szo­lidaritását és támogatását, az egész békeszerető emberi­ség rokonszenvét. Történelmi örökségünk, hogy pártunk politikáját át­hatja a felelősség a nemzet­közi kommunista és» mun­kásmozgalom iránt. Pártunk a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus szellemében végzett' aktív nemzetközi tevékenységgel segíti a haladás erőinek tér­nyerését, ugyanakkor tisztá­ban van azzal, hogy szocia­lizmust építő országunk a nemzetközi színtéren a leg­nagyobb hatást az eredmé­nyes hazai építőmunkával, társadalmi fejlődésünk idő­szerű feladatainak megoldá­sával fejtheti ki. Akkor vagyunk legjobb folytatói az első magyar proletárállam ügyének, ha következetesen haladunk a XI. kongresszuson kijelölt úton, és eredményesen mun­kálkodunk nemzeti progra­munk valóra váltásán, a fejlett szocialista társadalom építésén. Célunk, hogy mind­inkább növekedjenek né­pünk társadalmi, szociális, kulturális felemelkedéséhez szükséges anyagi eszközök. Ezt tartjuk szem előtt, ami­kor leszögezzük: hozzá kell igazítani gondolkodásunkat, munkánkat az új, magasabb követelményekhez. Ezért szorgalmazzuk, hogy a gaz­dasági egyensúly helyreállí­tásának tartós tényezői ki­bontakozzanak, hogy hatá­rozottabban lépjünk előre a gazdasági hatékonyság foko­zásában. Ez az útja az V. ötéves tervben, s általában a szocialista társadalom építé­sében magunk elé tűzött cé­lok elérésének. Van miről megemlékez­nünk*, van mit megvédenünk, továbbfejlesztenünk. Mind­ehhez az alapot azok rakták le, akiknek ezt az emlékmű­vet állítottuk. Az ünnepi beszéd elhang­zása után ismét szavalat kö­A Magyar Tanácsköztár­saság forradalmi honvédő háborúja címmel nyílt nagyszabású kiállítás teg­nap az Országos Hadtörté­neti Múzeumban. A számos eredeti dokumentumot és a Tanácsköztársaság katona- politikáját első ízben ér­demben bemutató kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vettek a párt- és álla­mi szervek, a fegyveres tes­tületek képviselői, a ma­gyar néphadsereg vezetői, és sokan ott voltak a" Ta­nácsköztársaság Vörös Had­vetkezett, majd a békéscsa­bai Rózsa Ferenc Gimnázi­um és Szakközépiskola kó­rusa énekelt, s közben meg­történt az emlékműnél a díszőrségváltás is. Végül az emlékműnél a megyei párt- bizottság koszorúját Grósz Károly, Frank Ferenc és Szabó Miklós helyezte el, ko­szorúzott a penzai delegáció, a megyei tanács képviseleté­ben Gyulavári Pál és Abra­kára Béla, a három város; Békés, Békéscsaba és Gyula veteránjai, a KlSZ-megye- bizottság, a fegyveres erők, az SZMT, a Hazafias Nép­front képviselői, a három város pártbizottsági első tit­kárai, tanácselnökei és KISZ-titkárai. Tizenegy, vö­rös szegfűkből kötött ko­szorú sorakozott az emlék­oszlop tövében. Jelen volt az avatóünnep­ségen az emlékhely két al­kotóművésze, Bohus Zoltán és Mengyán András, akiket az ünnepség után pár per­ces beszélgetésre kértünk. Mint elmondták, mindket­ten békéscsabai születésűek, jelenleg Budapesten élnek, és az Iparművészeti Főisko­lán tanítanak. Bohus "Zoltán az üveg szakon, Mengyán András pedig az ipari for­matervezés szakon tanít. — A múlt év decemberé­ben kaptuk a megbízást — mondta Mengyán András —, a feladatért nagyon lelkesed­tünk, ilyen munkánk még nem volt. Arra törekedtünk, hogy ne csupán egy emlék­művet, hanem vele együtt az egész kömyezétet is meg­tervezzük. Sokféle elképzelé­sünk volt, végül is két vál­tozatot nyújtottunk be, s ezt fogadták el. Az obeliszk jelszerűségét próbáltuk mai anyagokból megoldani. A felfelé törő, rozsdamentes acélból készült oszlop kelet —nyugat tájolású, és nap­keltekor, naplementekor szinte lángol. Az oszlopot közrefogó két domb a ke­mény geometriai hasábbal szemben a természet lágysá­gát jelképezi. A kivitelező­ket, szervezőket minden el­ismerés megillet, gyorsan, szépen dolgoztak. seregének egykori harcosai közül is. Jelen voltak Jurij And- rejevics Naumenko vezérez­redes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyar- országi képviselője, Fedot Filipovics Krivda vezérezre­des, a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsno­ka, a szocialista országok diplomáciai testületéinek képviselői. Megnyitó be­szédet mondott Czinege La­jos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter. A Magyar Tanácsköztársa­ság győzelmének 60. évfor­dulója alkalmából március 19-én, hétfőn este diszünnep- séget rendeztek Békéscsabán, a Jókai Színházban. Az el­nökségben helyet foglaltak szűkebb hazánk párt-, álla­mi, tömegszervezeteinek, fegyveres testületéinek, a testvéri Penza megyének a képviselői, az 1919-es har­cokban részt vett veteránok, régi pártmunkások, közéle­tünk kiemelkedő személyisé­gei. A megyei és a városi párt- bizottság, a megyei tanács, a HNF megyei bizottsága, az SZMT szervezésében lebo­nyolított ünnepségen Gyula­vári Pál, a megyei tanácsel­nöke mondott beszédet. Elöl­járóban szólt 1919 dicsőséges tavaszáról, a Magyar Ta­nácsköztársaság születésnap­járól. Az 1918-as polgári de­mokratikus forradalom ked­vező lehetőséget teremtett a szocialista forradalom győ­zelméhez. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása fordulópontot jelentett az egész, nemzet történetében. A proletariátus kezébe olyan eszmei és szer­vezeti fegyver került, amely­nek birtokában Magyaror­szágon is megkezdődhetett a kizsákmányolás felszámolá­sáért, a munkásosztály ha­talmának megteremtéséért folyó harc. Beszédének további részé­ben hangsúlyozta: a tanács­Amint arról vasárnapi számunkban beszámoltunk, szombaton Mezőhegyesen, a filmszínházban rendezték meg a megyékben műkö­dő Magyar—Szovjet Baráti Társaságok tagcsoportjai ré­szére meghirdetett Együtt a közös úton című vetélke­dő megyei döntőjét. Ezen 10 csapat vett részt és a verseny a késő esti órá­kig tartott. Ezért a végső eredményről nem tudtunk beszámolni. Végig szoros verseny folyt a 10 csapat között, ami bizo­nyította a résztvevők ala­pos felkészültségét. Az utol­só fordulóban sem dőlt el az első hely sorsa, mert holtverseny alakult ki a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság és a Békés megyei Tanács csapata között. Pót­kérdésekkel döntötték el végül is, ami a mezőhegye- siek javára billentette a mérleget. így a helyi álla­mi gazdaság csapata — tag­jai: Lapusnyik Lajos, Varga Péter és Tóth P. Adorján — szerezte meg az első díjat, egy szovjetunióbeli utazást. Második helyen végzett — képünkön — a Békés me­gyei Tanács csapata, harma­hatalom 133 napja alatt a proletariátus bebizonyította, hogy a hatalmat nemcsak meghódítani, hanem gyako­rolni is tudja. Az április 2- án nyilvánosságra hozott ideiglenes alkotmány törté­nelmünk első szocialista alaptörvénye volt. Megyénk­ben csupán 33—37 napig áll­hatott fenn a proletárdikta­túra. Mégis a megvalósult szabadság a dolgozó nép nagyszerű alkotó energiáit' szabadította fel. Megdőlt az uralkodó osztály műveltségi monopóliuma. Gyulán, a kö­zépkori vár múzeummá ala­kításáról, Orosházán pedig népkönyvtár létrehozásáról hoztak határozatot a direk­tóriumok. Fontos szerepet játszott az agitációban — az országos lapokon kívül — a Békéscsabán megjelenő Bé­kés megyei Népszava, s be­töltötték hivatásukat az orosházi, gyulai, szarvasi pro­letárlapok is. A tőkés hatalmak fegyve­res intervenciója után meg­kezdődött a toborzás a Vö­rös Hadseregbe. Ebből a munkából kivették részüket a Viharsarok pártszervezetei, munkástanácsai, szakszerve­dik lett az Orosházi Üveg­gyár kollektívája. A zsűri különdíját kapta a békés­zetei. Amikor a francia meg­szállás miatt Szegedről Két- egyházára, majd Békéscsabá­ra került a 6-ik vörös had­osztály parancsnoksága, a mai megyeszékhely egy na­gyobb tájegység védelmének, .-hadseregszervezésének köz­pontjává emelkedett. A mos­tani megye területéről mint­egy 15 ezer proletár lépett be önként a Vörös Hadse­regbe. A viharsarki hadosz­tály proletárkatonái a Ta­nácsköztársaság honvédő há­borújának legemlékezetesebb lapjaira írták fel a nevüket. A Nógrád megyei bányászok­kal együtt harcoltak Salgó­tarján védelméért, a buda­pesti munkásezredekkel váll­vetve küzdöttek az északi hadjáratban, a K,assa és Eperjes közötti ütközetek­ben. Most, a 60. évforduló al­kalmából rájuk, a szocializ­mus ügyének ismert és név­telen harcosaira emlékezve rójuk, le a szocialista Ma­gyarország tiszteletét. A nép, a haladás, az építő munka ügyének áldozatkész szolgá­latában vállalt küzdelmük örök példa számunkra. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a Jókai Színház művészei adtak színvonalas kultúrműsort. csabai Sebes György Szak- középiskola csapata. Fotó: Béla Ottó x\ Penza megyei vendégekkel beszélget Frank Ferenc és Szabó Miklós < Emlékkiállítás Budapesten A tudósításokat írták: Seres Sándor, Tóth Ibolya A felvételeket Veress Erzsi készítette 0 Mezőhegyesi HG csapata lett az első

Next

/
Oldalképek
Tartalom