Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-20 / 66. szám
1979. március 20., kedd IgNiWfcfild----------------------------------------------------------------..... • --- • • T anácsköztársasági emlékhely-avatás Díszünnepség a Jókai Színházban Gyulavári Pál ünnepi beszédét mondja (Folytatás az 1. oldalról) foknál, Orgoványnál, Budapesten és az egész országban áldozatul estek a fehérterrornak. Az első magyar proletár- diktatúrát — amelyet Euró- pa-szerte rokonszenwel fogadtak a munkástömegek, a népek — külső erő, a nemzetközi imperializmus fegyveres beavatkozása verte le. De a legkegyetlenebb terror sem tudta megsemmisíteni a Tanácsköztársaság emlékét. Az eszmét nem győzhették le. Üjult erővel, 25 éven át szakadatlanul folytatódott az illegalitásban dolgozó kommunisták és más demokratikus erők harca a dolgozó nép Magyarországáért. Az első proletárdiktatúrát követni fogja a második — mondta Lenin a Magyar Tanácsköztársaság leverése után. Történelmi előrelátása beigazolódott. A II. világháborúban megsemmisítő vereséget szenvedett a fasizmus, a Szovjetunió Vörös Hadserege Magyarország számára is elhozta a felszabadulást. Az emlékmű, amelyet most avatunk, nemcsak az ország hősi 133 napjára és Békés megye nem kevésbé hősi öt hetére emlékeztet bennünket, hanem azokra a tanulságokra, tapasztalatokra is, amelyeket az előttünk járó nemzedéknek a szabadságért és a haladásért vívott harca nyújtott számunkra. A ma politikája a tegnap történelmében gyökerezik, amelyet megismerni, érteni, és tudatosan vállalni: egy nemzet felemelkedésének nélkülözhetetlen feltétele. A forradalmi mozgalom egész történetének egyik legfontosabb és sohasem figyelmen kívül hagyható tanulsága, hogy a párt erejét tömegbefolyása adja. Pártunk nagy figyelmet szentel a munkás- osztály társadalmi vezető szerepének erősítésére, rendszerünk politikai alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek a fejlesztésére. Ezen a szilárd alapon kell folytatnunk szövetségi politikánkat, tovább erősítenünk a szocialista nemzeti egységet. Tudatában kell lennünk, hogy a szocialista társadalom, amely az egész nép otthona, csak az egész nép együttes munkájával épülhet fel. Történelmi tapasztalatunk az is, hogy míg a burzsoá rendszer egymás ellen uszította a népeket, a magyar állam történetében először a Tanácsköztársaság biztosított teljes szabadságot a magyarsággal évszázadok óta együtt élő nemzetiségi dolgozóknak. A gyulai Vörös Zászló című újság így írt: „Korszakos, nagy átalakulások izgalmas óráiban együttérzéssel fordulunk hozzátok, román ajkú testvéreink. Itt a helyetek miköz- tünk! Az elnyomottak fájdalma nemzetközi fájdalom, amit csak nemzetközi forradalommal lehet orvosolni.” A Tanácsköztársaság területén élő nemzetiségek dolgozóinak túlnyomó többsége aktívan támogatta a proletárdiktatúrát. Sokan közülük fegyverrel a kézben tettek tanúságot arról, hogy a felszabadult munkásság államát a magukénak tekintik. Nemcsak a fájdalom lehet nemzetközi, hanem az öröm is. Népi államunkban arra törekszünk, hogy az itt élő nemzetiségek teljes egyenlőséget élvezzenek. A közös szocialista építési körülmények között a nemzetiségek a népek érdekeit, a népek kultúráját közvetítik. Az eltelt 60 esztendő alatt a világ és hazánk helyzete is gyökeresen megváltozott. A világ a kapitalizmusból a szocializmus irányába halad. Az enyhülés a nemzetközi élet fő vonása maradt, annak ellenére, hogy egyes események erősen és joggal aggasztják a békeszerető erőket. Határozott visszautasításban részesült a kínai vezetés szégyenletes támadása a Vietnami Szocialista Köztársaság, annak hősies, sokat szenvedett népe ellen, a haladás és a béke ellen. A vietnami nép maga mögött tudhatja a Szovjetunió, a szocialista országok — köztük hazánk — testvéri szolidaritását és támogatását, az egész békeszerető emberiség rokonszenvét. Történelmi örökségünk, hogy pártunk politikáját áthatja a felelősség a nemzetközi kommunista és» munkásmozgalom iránt. Pártunk a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus szellemében végzett' aktív nemzetközi tevékenységgel segíti a haladás erőinek térnyerését, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy szocializmust építő országunk a nemzetközi színtéren a legnagyobb hatást az eredményes hazai építőmunkával, társadalmi fejlődésünk időszerű feladatainak megoldásával fejtheti ki. Akkor vagyunk legjobb folytatói az első magyar proletárállam ügyének, ha következetesen haladunk a XI. kongresszuson kijelölt úton, és eredményesen munkálkodunk nemzeti programunk valóra váltásán, a fejlett szocialista társadalom építésén. Célunk, hogy mindinkább növekedjenek népünk társadalmi, szociális, kulturális felemelkedéséhez szükséges anyagi eszközök. Ezt tartjuk szem előtt, amikor leszögezzük: hozzá kell igazítani gondolkodásunkat, munkánkat az új, magasabb követelményekhez. Ezért szorgalmazzuk, hogy a gazdasági egyensúly helyreállításának tartós tényezői kibontakozzanak, hogy határozottabban lépjünk előre a gazdasági hatékonyság fokozásában. Ez az útja az V. ötéves tervben, s általában a szocialista társadalom építésében magunk elé tűzött célok elérésének. Van miről megemlékeznünk*, van mit megvédenünk, továbbfejlesztenünk. Mindehhez az alapot azok rakták le, akiknek ezt az emlékművet állítottuk. Az ünnepi beszéd elhangzása után ismét szavalat köA Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja címmel nyílt nagyszabású kiállítás tegnap az Országos Hadtörténeti Múzeumban. A számos eredeti dokumentumot és a Tanácsköztársaság katona- politikáját első ízben érdemben bemutató kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vettek a párt- és állami szervek, a fegyveres testületek képviselői, a magyar néphadsereg vezetői, és sokan ott voltak a" Tanácsköztársaság Vörös Hadvetkezett, majd a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola kórusa énekelt, s közben megtörtént az emlékműnél a díszőrségváltás is. Végül az emlékműnél a megyei párt- bizottság koszorúját Grósz Károly, Frank Ferenc és Szabó Miklós helyezte el, koszorúzott a penzai delegáció, a megyei tanács képviseletében Gyulavári Pál és Abrakára Béla, a három város; Békés, Békéscsaba és Gyula veteránjai, a KlSZ-megye- bizottság, a fegyveres erők, az SZMT, a Hazafias Népfront képviselői, a három város pártbizottsági első titkárai, tanácselnökei és KISZ-titkárai. Tizenegy, vörös szegfűkből kötött koszorú sorakozott az emlékoszlop tövében. Jelen volt az avatóünnepségen az emlékhely két alkotóművésze, Bohus Zoltán és Mengyán András, akiket az ünnepség után pár perces beszélgetésre kértünk. Mint elmondták, mindketten békéscsabai születésűek, jelenleg Budapesten élnek, és az Iparművészeti Főiskolán tanítanak. Bohus "Zoltán az üveg szakon, Mengyán András pedig az ipari formatervezés szakon tanít. — A múlt év decemberében kaptuk a megbízást — mondta Mengyán András —, a feladatért nagyon lelkesedtünk, ilyen munkánk még nem volt. Arra törekedtünk, hogy ne csupán egy emlékművet, hanem vele együtt az egész kömyezétet is megtervezzük. Sokféle elképzelésünk volt, végül is két változatot nyújtottunk be, s ezt fogadták el. Az obeliszk jelszerűségét próbáltuk mai anyagokból megoldani. A felfelé törő, rozsdamentes acélból készült oszlop kelet —nyugat tájolású, és napkeltekor, naplementekor szinte lángol. Az oszlopot közrefogó két domb a kemény geometriai hasábbal szemben a természet lágyságát jelképezi. A kivitelezőket, szervezőket minden elismerés megillet, gyorsan, szépen dolgoztak. seregének egykori harcosai közül is. Jelen voltak Jurij And- rejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyar- országi képviselője, Fedot Filipovics Krivda vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, a szocialista országok diplomáciai testületéinek képviselői. Megnyitó beszédet mondott Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. A Magyar Tanácsköztársaság győzelmének 60. évfordulója alkalmából március 19-én, hétfőn este diszünnep- séget rendeztek Békéscsabán, a Jókai Színházban. Az elnökségben helyet foglaltak szűkebb hazánk párt-, állami, tömegszervezeteinek, fegyveres testületéinek, a testvéri Penza megyének a képviselői, az 1919-es harcokban részt vett veteránok, régi pártmunkások, közéletünk kiemelkedő személyiségei. A megyei és a városi párt- bizottság, a megyei tanács, a HNF megyei bizottsága, az SZMT szervezésében lebonyolított ünnepségen Gyulavári Pál, a megyei tanácselnöke mondott beszédet. Elöljáróban szólt 1919 dicsőséges tavaszáról, a Magyar Tanácsköztársaság születésnapjáról. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom kedvező lehetőséget teremtett a szocialista forradalom győzelméhez. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása fordulópontot jelentett az egész, nemzet történetében. A proletariátus kezébe olyan eszmei és szervezeti fegyver került, amelynek birtokában Magyarországon is megkezdődhetett a kizsákmányolás felszámolásáért, a munkásosztály hatalmának megteremtéséért folyó harc. Beszédének további részében hangsúlyozta: a tanácsAmint arról vasárnapi számunkban beszámoltunk, szombaton Mezőhegyesen, a filmszínházban rendezték meg a megyékben működő Magyar—Szovjet Baráti Társaságok tagcsoportjai részére meghirdetett Együtt a közös úton című vetélkedő megyei döntőjét. Ezen 10 csapat vett részt és a verseny a késő esti órákig tartott. Ezért a végső eredményről nem tudtunk beszámolni. Végig szoros verseny folyt a 10 csapat között, ami bizonyította a résztvevők alapos felkészültségét. Az utolsó fordulóban sem dőlt el az első hely sorsa, mert holtverseny alakult ki a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a Békés megyei Tanács csapata között. Pótkérdésekkel döntötték el végül is, ami a mezőhegye- siek javára billentette a mérleget. így a helyi állami gazdaság csapata — tagjai: Lapusnyik Lajos, Varga Péter és Tóth P. Adorján — szerezte meg az első díjat, egy szovjetunióbeli utazást. Második helyen végzett — képünkön — a Békés megyei Tanács csapata, harmahatalom 133 napja alatt a proletariátus bebizonyította, hogy a hatalmat nemcsak meghódítani, hanem gyakorolni is tudja. Az április 2- án nyilvánosságra hozott ideiglenes alkotmány történelmünk első szocialista alaptörvénye volt. Megyénkben csupán 33—37 napig állhatott fenn a proletárdiktatúra. Mégis a megvalósult szabadság a dolgozó nép nagyszerű alkotó energiáit' szabadította fel. Megdőlt az uralkodó osztály műveltségi monopóliuma. Gyulán, a középkori vár múzeummá alakításáról, Orosházán pedig népkönyvtár létrehozásáról hoztak határozatot a direktóriumok. Fontos szerepet játszott az agitációban — az országos lapokon kívül — a Békéscsabán megjelenő Békés megyei Népszava, s betöltötték hivatásukat az orosházi, gyulai, szarvasi proletárlapok is. A tőkés hatalmak fegyveres intervenciója után megkezdődött a toborzás a Vörös Hadseregbe. Ebből a munkából kivették részüket a Viharsarok pártszervezetei, munkástanácsai, szakszervedik lett az Orosházi Üveggyár kollektívája. A zsűri különdíját kapta a békészetei. Amikor a francia megszállás miatt Szegedről Két- egyházára, majd Békéscsabára került a 6-ik vörös hadosztály parancsnoksága, a mai megyeszékhely egy nagyobb tájegység védelmének, .-hadseregszervezésének központjává emelkedett. A mostani megye területéről mintegy 15 ezer proletár lépett be önként a Vörös Hadseregbe. A viharsarki hadosztály proletárkatonái a Tanácsköztársaság honvédő háborújának legemlékezetesebb lapjaira írták fel a nevüket. A Nógrád megyei bányászokkal együtt harcoltak Salgótarján védelméért, a budapesti munkásezredekkel vállvetve küzdöttek az északi hadjáratban, a K,assa és Eperjes közötti ütközetekben. Most, a 60. évforduló alkalmából rájuk, a szocializmus ügyének ismert és névtelen harcosaira emlékezve rójuk, le a szocialista Magyarország tiszteletét. A nép, a haladás, az építő munka ügyének áldozatkész szolgálatában vállalt küzdelmük örök példa számunkra. Az ünnepi beszéd elhangzása után a Jókai Színház művészei adtak színvonalas kultúrműsort. csabai Sebes György Szak- középiskola csapata. Fotó: Béla Ottó x\ Penza megyei vendégekkel beszélget Frank Ferenc és Szabó Miklós < Emlékkiállítás Budapesten A tudósításokat írták: Seres Sándor, Tóth Ibolya A felvételeket Veress Erzsi készítette 0 Mezőhegyesi HG csapata lett az első