Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint • XXXIV. ÉVFOLYAM 59. SZÁM BÉKÉS MEGYEI II baromfiipar fejlesztéséről tárgyaltak a megye és az ágazat vezetői A közelmúltban tanácskozást tartottak Békéscsabán a megye és a baromfiipar vezetői. A megbeszélésen részt vett dr. Tobak István, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint a békéscsabai vállalat több vezetője. Elsőként • Ulbert István, a vállalat igazgatója tájékoztatta a részvevőket a múlt évi munkáról és az idei feladatokról, valamint a VI. ötéves terv előkészítésének főbb állomásairól. Elmondta többek között, hogy míg 1975-ben 2850 vagon baromfit vásároltak fel, addig a múlt évben 3630-at. A termeltetési és felvásárlási feladatokat az V. ötéves terv irányzatainak figyelembevételével határozták meg. A tervciklus első és második évében — a kiváló értékesítési lehetőségekre való tekintettel — nagyobb mértékű fejlesztésre ösztönöztek. Kidolgozták a VI. ötéves tervre áthúzódó árutermelési programot, s több évre szóló szerződésekkel, rugalmasan alkalmazott felvásárlási árakkal kedvező irányba igyekeztek terelni a baromfiágazattal kapcsolatos szemléletet. Az idei feladatokról szólva elmondta, hogy a tervezett 3550 vagon baromfi feldolgozásának feltételei biztosítottak. Ami a következő tervidőszakot illeti, a mező- gazdasági háttér színvonalának emelése és az ipari rekonstrukció befejezése a cél. A VI. ötéves terv végére a jelenlegi 3500 vagonnal szemben mintegy 4300 vagon baromfi megtermelteté- se látszik indokoltnak. Figyelembe véve a felvásárlásiterület-változást — Hajdú- Bihar megye leválását —, a megyében mintegy 1000 vagonnal több és jobb minőségű baromfit szükséges megtermeltetni. Ez a meglevő telepek technológiai fejlesztésével és újak létesítésével valósítható meg. Ennek jegyében készül a füzesgyarmati Vörös Csillag és a medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben új, korszerű csirkenevelő. A mezőgazdasági háttér mellett legalább ilyen fontos a korszerű feldolgozókapacitás megteremtése. A piac igényei ugyanis ma már nem csupán mennyiségiek, hanem minőségiek. Épp ezért indokolt a békéscsabai vállalatnál most folyó rekonst„Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” — a KISZ Radar mozgalom jól ismert jelszava gazdagabb tartalommal, munkamódszerekkel telik meg az elkövetkező mozgalmi évben. A cél változatlan — mondották el a KISZ KB ifjúmunkás osztályán. Jelesül: a több százezer dolgozó fiatal ne menjen el munkahelyén a termelékenység növelését, a jobb eredményeket akadályozó hibák mellett. Több mint egy évtizede szerepel a dolgozó fiatalok akciórukció tervezett határidőre — 1982. december 31. —történő befejezése. Jelenleg pénzügyi és kivitelezői gondok nehezítik a munkát, de remélhetőleg ezek hamarosan megszűnnek. A VT ötéves tervben szerepel még az orosházi gyár hűtőrekonstrukciója, a konzervüzem fejlesztése, valamint Békéscsabán egy húslisztüzem építése. Mindez bizonyítja, hogy a baromfiipar a jövőben is fejlődik, hiszen táplálkozásunkban növekvő szerepe van a baromfihúsnak, tojásnak. A tanácskozás résztvevői az elhangzottakkal egyetértettek, és támogatásukról biztosították a vállalatot. programjaiban a Radar. Mivel az ifjúsági szövetség pontos receptet központilag — éppen a vállalati feladatok különbözősége, az eltérő adottságok miatt — nem adhatott a KlSZ-szervezetek- nek, ezernyi forma alakult ■ki. Több-kevesebb sikerrel vállalták közösségi megbízatásként a fiatalok a Radarőrjáratok szervezését, amellyel a belső tartalékok feltárását, a takarékosabb gazdálkodást, vagy például a balesetek megelőzését szolgálták. Barátság körút fiatal újságíróknak Szombaton befejeződött a szocialista országok ifjúsági és ifjúságpolitikai újságíróinak magyarországi barátság- kőrútja. A KISZ Központi Bizottságának meghívására tíz ország — Bulgária, Csehszlovákia, Laosz, Lengyelország, Kuba, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Vietnam — újságírói és rádióriporterei ismerkedtek a Tanácsköztársaság közelgő 60. évfordulója alkalmából Magyarországgal, a magyar nép, a magyar ifjúság életével, a KISZ tevékenységével. Az újságíró-vendégeket fogadta Pálos Tamás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is. Az iparban es mezőgazdaságban dolgozó fiatalok már megismerkedhettek az 1979—80-as akcióprogram tartalmával, s hamarosan sort kerítenek munkahelyükön a „tervező” taggyűlésekre. Ekkor öntik formába a Radar-feladatokat is. A korábbi tapasztalatok alapján az ifjúsági szövetség arra a következtetésre jutott, hogy a KISZ elsősorban a népi — emellett a vállalati felügyeleti —, valamint a belső ellenőrzés fejlesztésében tud hatékonyan részt venni. Az is fontos, hogy a kifogásolható jelenségek megszüntetésére, a jobb megoldásokra tervek is szülessenek, amelyek megvalósításában éppen a KISZ- esek vállalhatnak főszerepet. Alig van vállalat, ahol ne lenne múltja e mozgalomnak. Szervezésében a munkahelyek Radar-irodái fontos feladatokat töltenek be. Jórészt rajtuk is múlik, hogyan sikerül összehangolni a közösségi megbízatásként vállalt Radar-feladatokat a vállalaton belül kiépített ellenőrzési lánccal, például a meo-val, vagy a függetlenített belső ellenőrzési hálózat napi tevékenységével. Arra van szükség: hogy a KISZ-esek termelést segítő, jó szándékú, hibafeltáró munkája az üzemi demokrácia olyan sajátos fórumává fejlődjön, amely a vállalati tervfeladatokhoz, a belsőd ellenőrzés éves programjához igazodva működik. Ami a tervek valóra váltását illeti, az ifjúsági szövetség továbbra sem ad megmásíthatatlan szabályokat. A végrehajtásban számítanak az ifik leleményességére. Sok helyen például bevált a hasznosítható észrevételeket „gyűjtő” Radarnapló, vagy az „ötletvásár” fórumainak időnkénti ösz- szehívása. A Papíripari Vállalat Csepeli Papírgyárában a termékszerkezet módosítása után úgynevezett zsáknátronpapirt, csomagolópapírokat és különféle alappapírokat gyártanak. Üj termékként megkezdték a kátránypapír alapanyagának készítését is. Ezekből a papírféleségekből az év végéig több mint kilencvenezer tonnát állítanak elő. A képen: készül a csomagolópapír (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) flz új mozgalmi évre is érvényes fl társadalmi és az állami ellenőrzéshez kapcsolják a KISZ Radart Éled a határ, mind■ többen töltik munkanapjukat a földeken. Képriportunk az ötödik oldalon Fotó: Veress Erzsi Remetei délután Nagyobb településtől néhány kilométerre ugyan, de nem a tanyák remetei elzártságában él a gyularemete« nevelőotthon 75 lakója. Nem könnyű összehangolni a különböző környezetből kikerült, 10—18 éves fiúk és lányok napi programját. A délelőttöt iskolában töltik. Déltől kettőig hozza az autóbusz Gyuláról a gyerekeket. Hogyan sikerült az otthonban megfelelő életritmust kialakítani? — Erről szól írásunk lapunk 4. oldalán. Szomorú évforduló A korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy az 1879 tavaszán bekövetkezett szegedi árvíz veszélyéről már korábban is tudtak a Tisza-szabályozással foglalkozó szakemberek. A tőkés magánérdek azonban nem egyezhetett meg a sok százezer folyóparti ember létérdekével... A száz évvel ezelőtti tragédia eseményeit mondja el írásunk a 7. oldalon. Hogyan tovább téglaipar? Ezelőtt 5-6 évvel még 100 millió forint felett volt a Békés—Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat nyeresége. Ahogy múltak az évek, úgy fogyott a nyereség, tavaly csak 6 millió forint körül volt a vállalati eredmény. Mi ennek az oka, és mi lesz a jövőben? Ezekről a kérdésekről, az iparág gondjairól és a kibontakozás lehetőségeiről olvashatunk lapunk 5. oldalán. Sportlövészek — eredményekkel, gondokkal A békéscsabai városi lövészklub legkiemelkedőbb eredménye a Serkédi—Felegyi—Szűcs trió nevéhez fűződik. Ok sportpisztollyal országos ifjúsági csoportbajnokságot nyertek. De a hatvannyolc tagot számláló klub nemcsak ezzel az eredménnyel dicsekedhet. Bár a csillogó érmeket néhány apróság azért el akarja homályosítani... Erről szól riportunk a 16. oldalon. Gergely-járás Nehéz ma elképzelni, az általános tankötelezettség, s az iskolák túlzsúfoltsága idején, amikor a felsőfokú iskolákba sokszoros a túljelentkezés, hogy egykor az iskolák — a katonasághoz hasonlóan — toborozták diákjaikat. Pedig a március 12-i, Gergely-naphoz fűződő népi szokások ebben a hagyományban gyökereznek... Cikkünk a 6. oldalon.
