Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

1979. március 7., szerda o Hétfőn délután Békéscsabán, a Csaba Szálló télikertjében tiltakozó nagygyűlésen vettek részt a Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat dolgozói. Futaki László személyzeti osztályvezető és Iga Istvánná párttitkár beszédét követően 2 ezer dolgozó nevében küldték el a Vietnamban elkövetett kínai agresszió ellen tiltakozó táviratukat az Országos Bé­ketanácshoz Fotó: Lengyel Lóránt Békét a vietnami gyermekeknek! Készülnek az idegenforgalmi szezonra Békésen A mezőberényi Körösi Csorna Sándor Úttörőcsapat nyolcadik A osztályos rajá­nak kezdeményezésére a diákok a budapesti VSZK- nagykövetség részére szoli­daritási levelet fogalmaz­tak, amelyet más rajokba tartozó tanulók is aláírtak. Tiltakozásukat a következő sorokban fejtették ki: „Mélységes aggodalommal tölt el bennünket, hogy a vietnami gyerekek a kínai támadás miatt nem élhetnek úgy, mint ahogyan azt or­száguk — békés körülmé­nyek között — biztosítani tudná. Mi békében élünk, a nemzetközi gyermekévben még fokozottabb, szerető gondoskodás vesz körül ben­nünket. Együttérzésünket fejezzük ki a nehéz körül­mények közé jutott társa­inknak, akik számíthatnak támogatásunkra. Veled va­gyunk Vietnam! Követeljük a kínai csapatok azonnali visszavonását Vietnam föld­jéről ! Nyomatékosan kér­jük, hogy az ENSZ 1959. évi deklarációjában megfogal­mazott jogokat a föld min­Egész hetes rendezvényso­rozattá kerekítették Gyulán a tudományos-technikai úttö­rőszemle városi döntőjét. Az úttörő szövetség városi el­nöksége és a városi tanács művelődésügyi osztálya feb­ruár 26—március 3-a között rendezte meg a szemle hetét. A program a „technika ba­rátai” elnevezésű bemutató­val kezdődött, melyet az út­törő- és ifjúsági házban tar­tottak. Ezen a modellezéssel foglalkozó úttörőszafckörök tagjai, és a barkácsoló úttö­rők munkáit mutatták be, s a megnyitón találkoztak a kiállított tárgyak gazdái, ösz- szesen hatvanan. örvendetes, hogy e bemutatón teret kap­tak és éltek is a szereplés lehetőségével azok a gyere­kek, akik a közösségben ke­vésbé aktívak,^ sem a tanu­lásban, sem a kulturális szemlén, versenyeken nem járnak élen, viszont ügyesen barkácsolnak, modelleznek. A következő napon került sor a tudományos-technikai szemle városi vetélkedőjére, amelyen a, csapatszintű szem­lék legjobbjai versenyeztek. Négy témakörben, a társa­dalomkutatók, a természet­kutatók, az orosz nyelv ba­rátai és az úttörőtechniku­sok versenyén összesen 16 csapat 42 tagja mérte össze tudását. Végül is a zsűri — amelyben a pedagógusok, út­törővezetők mellett a város közéleti személyiségei, az adott terület szakemberei Is részt vettek — úgy döntött, hogy a társadalomkutatók kategóriájában a Petőfi Sán­den gyermekének biztosít­sák. Eszerint a gyermekek­nek joguk van arra, hogy békében és egyetemes test­vériségben növekedjenek.” Mezőberény, 1-es számú Ál­talános Iskola II. Rákóczi Ferenc rajának tagjai. (103 aláírás.) Az orosházi városi nép­front nő- és rétegpolitikai munkabizottsága az alábbi levelet küldte szerkesztősé­günknek : „Mély megdöbbe­néssel értesültünk arról, hogy a hosszú ideje húzódó határprovokáció után a nagyhatalmi törekvéseket képviselő pekingi vezetés utasítására a kínai hadsereg megtámadta a Vietnami Szocialista Köztársaságot. Csatlakozva a világ becsüle­tes és haladó gondolkodá­sú embereihez, együttérzé­sünkről és támogatásunkról biztosítjuk a hős vietnami népet. Követeljük, hogy a Kínai Népköztársaság fel­tétlenül és végérvényesen vessen véget mindenfajta agressziós cselekedetnek, s vonja ki csapatait Vietnam területéről...” dór Úttörőcsapatot képviselő csoport szerepelt a legjob­ban. A természetkutatók ve­télkedőjéről a Zrínyi Ilona csapat képviselői jutottak to­vább, az orosz nyelv bará­tainak versenyén a Medgye- si Sándor és a Dobos István Úttörőcsapat, a technikusok vetélkedőjéről pedig a Dobos István csapat pajtásai jutot­tak a megyei szemlére. A vetélkedők után, február 28-án nyitott iskolanap volt a 613-as számú ipari szak­munkásképzőben és az egész­ségügyi szakiskolán. A szak­munkásképző a város 5 ál­talános iskolájának minden tanulóját fogadta, a tanulók végighallgattak egy elméleti órát, majd megtekintették a gyakorlati oktatást. Az egész­ségügyi szakiskolában a he­tedik osztályos lányok is­merkedtek az intézmény cél­jával, a tantárgyakkal. Mind­két iskola elismerésre mél­tóan készült fel erre a nyi­tott iskolanapra, s igyekezett olyan lehetőségeket teremte­ni, hogy minél jobban bele­láthassanak a továbbtanulás előtt álló gyermekek az in­tézmény életébe. A pályavá­lasztás jegyében telt a kö­vetkező nap is; március 1- én a megyei pályaválasztási intézet tartott ismertetőt az Erkel Művelődési Központ­ban a szakmunkáspályák iránt érdeklődő fiataloknak. A heti program március 2- án a Petőfi moziban zárult, ahol a városi szemle leg­jobbjai a „Gyöngyvirágtól lombhullásig” című filmet láthatták. A Dél-alföldi Idegenfor­galmi Intéző Bizottság elnök­sége tegnap délelőtt 10 óra­kor tartotta ülését Békésen, a városi tanács vb-termében. Az első napirendi pontban a három megyét — Békés, Csongrád, Szolnok — érintő idegenforgalmi tapasztala­tokról, az elmúlt évi mun­káról Miklós Sándor tartott tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a ha­tárállomásokon belépett kül­földiek száma meghaladta a 2 milliót, így a külföldi ven­dégforgalom 1977-hez képest 21 százalékkal növekedett. Ez annak köszönhető, hogy megyénkben például a szarvasi Árpád Szálloda be­fogadóképessége, valamint a gyulai kempingtáborok férő­helyeinek növekedése, az orosházi 120 ágyas szálloda üzembe helyezése következ­tében Békés megye több ven­déget tudott fogadni. Az elmúlt évben a ren­dezvények is több nézőt von­zottak. A szegedi ipari vá­sáron 155 ezren, a szabadté­ri játékokon 97 ezren, a gyulai nyári rendezvényen 23 ezren vettek részt. Az ide­genforgalmi ' hivatalok tevé­kenységét értékelve Miklós Sándor elmondotta, hogy az elmúlt évben a vendéglátás valamennyi feltétele biztosí­tott volt, bár néha érkeztek elmarasztaló vélemények is. Így például az igényekhez képest még mindig kevés a szállás. Nem megfelelőek az utazási lehetőségek és a tisztaság sem. A megyénk­be érkező turisták kedvelik az olcsó szálláshelyeket, ezért törekedni kell a fize­tővendég-szolgálat bővítésé­re. Érdekes jelenségre figyel­hettünk fel az elmúlt év­ben. A hazánkba érkező kül­földi turistákkal szemben ki­sebb arányban nőtt a ki­menő forgalom. Így például Békés megye határállomása­in 1978-ban közel félmillió külföldivel több lépett be, mint 1977-ben. Csongrád megyéhez képest viszont je­lentős a Románia és Bulgá­ria felé kilépő magyar tu­risták száma. Főként a ten­gerpart vonzza a külföldre látogatókat. Ezután Makoviczki János, a békési tanács végrehajtó bizottságának elnöke ismer­tette Békés idegenforgalmi helyzetét, fejlesztési lehető­ségeit. Ebben az évben ter­vezik annak a propaganda- kiadványnak az elkészítését, amely — illeszkedve a me­gyei kiadványokhoz — Bé­kést mutatja be kiránduló- helyeivel, az itt fellelhető helytörténeti nevezetességek­kel. Az elképzelések között szerepel a horgász- és az autóskemping kialakítása. Mindkettőt a Körös-parton kívánják kialakítani, ahol erre a hely is megfelelő, sőt betonozott út visz a Körö­sig. A Dél-alföldi Idegenforgal­mi Intéző Bizottság elnöksé­ge feladatként határozta meg Békésen a kajak-kenu- pálya kialakítását, amely az elkövetkezendő időkben or­szágos rendezvények lebo­nyolítására is alkalmassá vá­lik majd. A csónakház már áll, a kiszolgálóépületek még ez évben elkészülnek. Nemcsak a békésiek ked­venc kirándulóhelye . a fás­pusztai erdőség, ezért az idegenforgalom számára al­kalmas kirándulóhellyé sze­retnék fejleszteni. Ez a tö­rekvés várhatóan 1980-ig realizálódik majd. Ezen túl szó esett még arról is, hogy a békés-tarhosi zenei napok látogatása szerepeljen az ide­genforgalmi nevezetességek között. Szóltak arról is, hogy a zeneiskolában levő emlék­szoba az iskola megalakulá­sától napjainkig tartogat az idelátogatók számára mon­danivalót. Szó volt még a dánfoki üdülőtábor tovább­fejlesztéséről, sétahajózás szervezéséről a Körösön. A sok-sok elképzelés megvaló­sítására az intéző bizottság 100 ezer forintot, a békési Városi Tanács 200 ezer fo­rintot fordít ebben az év­ben. R észletek egy panaszos levélből: „1974-ben kerültem a termelő- szövetkezetbe, ahol főága- zatvezető lettem, letelepedé­semet 40 ezer forinttal tá­mogatták ... 1976—78 kö­zött kórházban feküdtem, közben munkakörömet más­sal betöltötték ... 1978 óta újból dolgozom, önálló, fe­lelősségteljes beosztásom nincs ... Főiskolai végzett­séggel és 15 éves szakmai gyakorlattal, egészségesen miért nem tudom helyemet a termelésben újra megta­lálni? ... Az elmúlt évben felmerült bennem az állás­változtatás gondolata, de a letelepedési segélyt képte­len lennék visszafizetni, nem tudok megfelelő megoldást találni.” Milliókat, ha nem milliár- dokat tesznek ki azok az összegek, amelyeket válla­lataink, gazdaságaink csak azért különítenek el évről évre nyereségükből, hogy a lakásépítés támogatásával, letelepedési segéllyel, a sze­mélyi juttatások megannyi formájának kialakításával tegyék vonzóvá azokat a munkahelyeket, amelyek hi­ányt szenvednek jól képzett szakemberekben, fiatal diplomásokban. Nem lehet sokkal kevesebb az előbbi­nél' azoknak a ráfordítások­nak az együttese sem, ame­lyekkel gazdasági egysége­ink — nem egyszer egymás­sal vetekedve — varázsol­ják csábítóvá, otthonossá az üzemet, a gyárat* a gazda­ságot. Az ebédlőnek, a für­dőnek, a színes tévével fel­szerelt klubnak az üzem sa­ját üdülőjének — és sorol­hatnánk — különösen az ipari központtá fejlődött vá­rosok termelőszövetkezetei­nél, van nagy jelentősége. Végül a harmadik tétéi — legalább is a jelen felso­rolás szerint, mert forintban aligha törpül el a másik kettő mellett — mind az a pénz, amit a megfelelően megválasztott ünnepélyes alkalommal esztendőről esz­tendőre osztanak szét a vál­lalati törzsgárda tagjai kö­zött. De miről van szó? Legelőször arról; ahogy szűkül a munkavállalók kö­re, a munkára vállalkozók közötti válogatás lehetősége, úgy színesedik az a tabló, amely vállalatonként az új belépők előtt kitáruló le­hetőségeket reprezentálja. Már most bocsássuk előre, hogy nem a munkahelyi szociális körülmények ja­vulásával, a borítékon kí­vüli juttatások színvonalá­nak emelésével, a pálya­kezdők segítésének általá­nossá vált rendszerével van gondunk. Nem is a törzsgár­da anyagi-erkölcsi megbe­csülését igyekszünk meg­kérdőjelezni, hiszen az ese­tek többségében éppen ez a mag — a törzsgárda — az, amelyből a vállalati terme­lés el-elfonnyadó virága új erőt meríthet. A helyesen kialakított gyakorlat méltatása helyett most sokkal inkább a mun­kaerő-gazdálkodásunk vad­hajtásairól, tévutat sejtető irányairól kell szólnunk. Mert erről van szó. Akkor is, amikor a munkaerő-csá­bítás eléggé el nem ítélhető módjait és végleteit osto­rozzuk, de akkor is, ami­kor az adott termelési egy­séghez, kollektívához való hűség méltánylásának ürü­gyén, igazán nemes emberi A SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1979. március 5-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 7 614 Trabant Lim. (Győr) 7 099 Trabant Lim. (Bp.) 17 680 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 25 462 Trabant Lim. Spec. (Győr) 16 003 Trabant Combi (Bp.) 4 312 Trabant Combi (Győr) 1327 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 794 Wartburg Lim. (Bp.) 12 957 Wartburg de Luxe, tolótetős (Budapest) 4 808 Wartburg Lim., tulajdonságunk tulajdon­képpeni leértékelésével, a „röghözkötés” szellemét hintjük el akarva-akarat- lanul. Vita tárgya lehetne ugyan­is, hogy ki érdemel inkább aranygyűrűt? Az, aki har­minc évet „húzott ki” egyet­len egy munkahelyen, anél­kül, hogy különösebben hasznát vette volna az a gárda, amelyhez tartozott, vagy az, aki mindig kész volt az új feladatra, nem habozott, amikor a szükség szólította? Tanult, tanfolya­mokat is végzett menet köz­ben, hogy ott állhasson helyt, ahol kevésbé volt nél­külözhető. Tévedés ne essék: nem a vándormadarak himnuszát fogalmazzuk. Időt sem vesztegetnénk rájuk, ha nem kísértene munkaerő-gazdál­kodásunk eddigi tételeinek — jelenlegi gazdasági hely­zetünkhöz mért — szükség- szerű átértékelésekor a fél­reértés veszélye. A meg nem szolgált előnyökre vadászó, a sorozatos munkahely-vál­toztatást csupán egy furcsa „bérharc” formájaként mű­velő lógósoknak tárgykö­rünkben nem sok helye van. Más kérdés, hogy nem is legyinthetünk könnyedén jö­vés-menésüket látva, mert éppen ők az első számú ve­szélyeztetői annak az erősö­désben levő munkafegye­lemnek, amelyen most és az elkövetkezőkben különö­sen sok múlik. A fegyelem, az elkötele­zettség, a hűség magasabb foka ez, ami közös céljaink elfogadásából, terveink tel­jesítésének vállalásából, s többek között annak megér­téséből táplálkozik, amelyet a párt Központi Bizottságá­nak tavaly decemberi hatá­rozata a következőképpen szövegez meg: „A gazdaságtalan cikkek termelésének megszünteté­sével felszabaduló kapaci­tásokon — ahol ez lehetsé­ges — szervezzék meg a gazdaságosan előállítható, főleg importot helyettesítő termékek, alkatrészek, rész­egységek gyártását, más esetekben csoportosítsák át a munkaerőt a hatékony te­vékenységre.” Dőreség lenne feltételez­ni, hogy ez a határozat a vándormadarakra épít, de megvalósulásában hiába számítanak a hűségnek arra a válfajára is, amelynek értéke csupán éveinek szá­mával emelkedik. Előbbre lépni csak tettekkel lehet. A törzsgárda előtt is új kö­vetelmények állnak tehát. Tagjainak hűségüket szé­lesebb körben — egész nép­gazdaságunk céljainak meg­valósításában — az új fel­adatok vállalásával, teljesí­tésével kell bizonyítaniuk. Az embert végül is teljesít­ménye, nem pedig évei kell, hogy mérjék. T ermészetesen mindez elképzelhetetlen a külső feltételek meg­teremtése nélkül, mert akit mindössze néhány hónap távolságból csábít a jubi­leumi jutalom, vagy akit legjobb meggyőződése elle­nére is letelepedési segély „marasztal”, bajosan moz­dul — lássa, érezze bármi­lyen tisztán" is, együttes ha­ladásunkhoz csak a régi ér­telemben vett hűség ma már kevés. tolótetős (Budapest) 3 963 Wartburg Tourist (Bp.) 4 583 Skoda 105 (Bp.) 4 833 Skoda 105 (Debrecen) 1613 Skoda 105 (Győr) 1735 Skoda 130 L (Bp.) 4 751 Skoda 130 L (Debrecen) 1 881 Skoda 130 I, (Győr) 3 833 Lada 1300 (Bp.) 99 163 Lada 1300 (Debrecen) 51037 Lada 1300 (Bp.) 11688 Lada 1300 (Debrecen) 7 387 Lada 1500 (Bp.) 30 444 Lada Combi (Bp.) 13 933 Polski Fiat 136 (Bp.) 14 940 Dacia (Budapest) 13 416 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 937 Zaporozsec (Bp.) 38 337 Moszkvics (Bp.) 4 300 Lada 1600 (Bp.) 3 749 Lada 1600 (Debrecen) 1146 Sz. J. A békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskolában rendez­ték meg a gépjárműtechnikai, a vasútgépészeti és a hajózási szakközépiskolák országos szakmai tanulmányi versenyé­nek területi elődöntőjét. Tegnap, március 6-án az ország keleti megyéiből, összesen 10 iskolából érkezett 25 fiatal az írásbeli feladatokat oldotta meg. A versenyzőket kísérő ta­nárok ez idő alatt megnézték a MÁV irányítóközpontját, s ellátogattak a Volán 8-as számú Vállalathoz. Délután taná­rok, diákok egyaránt a gyulai Várfürdőben pihenték ki az első nap fáradalmait. Képünkön: készül az írásbeli dol­gozat Fotó: Gál Edit Tudományos-technikai úttörőszemle Gyulán Kőváry E. Péter n hűség kevés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom