Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
Jr NÉPÚJSÁG 1979. március 4., vasárnap v * „...a rák gyógyítható!...” BESZÉLGETÉS w ECKHARDT SÁNDOR V fABlf Af AU ONKOLÓGUSSAL 0£lCIVCfcCOp szűrés, gyógyítás, kutatás A közelmúltban mutatta be a Magyar Televízió három részből álló riportfüzérét a rákról. A filmsorozat hatását most még nem lehet lemérni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a munkahelyeken kialakult, és azóta is fel-feléledő viták. Kétségtelen viszont, hogy társadalmunk nagy része igényelte a szembesítést korunk egyik legveszedelmesebb betegségével, a rákkal. Ugyanakkor a film — korlátozott lehetősége folytán — a nézőnek nem adhatott több gyakorlatias kérdésre választ. Mintegy kiegészítésként, egy 1978. októberében folytatott beszélgetés részletét közöljük most. Beszélgetőpartnerünk dr. Eckhardt Sándor professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosa, a daganat- gyógyítás-kutatás nemzetközileg elismert tekintélye. — Mikor volt Magyarországon az első rákszűrés, hogyan változott azóta szervezési formáiban? — Első ízben 1948-ban tartottak rákszűrést Magyarországon. Az egyik ilyen hely pl. az Anya- és Csecsemővédő Intézet nővédelmi rendelése volt. Aztán 1952-ben sorra alakultak az onkológiai gondozók. , A szervezésben három fázist figyelhettünk meg. Az elsőben a szűrést az onkológiai hálózat végezte el. A másodikban, a módszere^ elterjedése révén a daganatszűrés mindjobban beépült a betegek általános ellátásába. Bekapcsolódtak a munkába a kórházak, rendelőintézetek. A harmadik fázisban a szűrés szervezése lényegesen módosult. Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézettel közös módszertani levélben (1976) kötelezővé tettük a kolposzkópos, valamint a szövettani vizsgálatok alkalmazását. — A betegek nagy része olyankor kerül orvoshoz, amikor már a daganat az egész szervezetben szétterjedt, ún. áttétek, keletkeztek. Érthető tehát, hogy minden klinikai kutatási program célul tűzi magának a daganatos betegség tünetmentes szakaszban való felismerését. Milyen tudományos előzménye volt a tömegszűrés megkezdésének? — Bebizonyosodott, hogy a citodiagnosztika alkalmas olyan betegségek felkutatására, melyek talaján daganat képződhet. Ezeket nevezzük praecancerosisoknak, magyarul : veszélybetegségeknek. A tömegszűrés személyi feltételeinek biztosítására 1972-ben az Onkopathológiai Kutatóban citológusiskolát indítottunk. A végzett, orvossegédi színvonalú asszisztensek alkalmasak ,a rutinszerű kenetvizsgálatok elvégzésére, azok értékelésére, leletezésére. Szükség esetén az orvoscitológusok segítségét is igénybe veszik. A várt eredmények nem maradtak el: 1977-ig ötszörösére nőtt azon méhnyakrákos betegek száma, akiknek daganatát már egészen a kezdetén, illetve az első stádiumban fedeztük fel. A betegségnek ebben a szakaszában, a beteg teljesen gyógyítható! Arra törekszünk, hogy mindkét nemnél és egyre több szervre alkalmazzuk az előszűréseket. E programunk megvalósításának az ütemtervét is elkészítettük. Először is el kell érnünk a veszélyeztetett korú nők három, illetve később kétévenkénti szűrését. Ezzel egyidejűleg meg kell szervezni általánosságban a szájüregi, légúti daganatok, valamint a égbélkarcinómák korai felkutatását, férfiaknál külön a prosztata daganatokét. is. Mindkét nemnél külön gondot kell fordítani a bőr daganatainak korai felismerésére. A harmadik szakaszban a 40—60 éves korú lakosság teljes átvizsgálása válik lehetővé, függetlenül .attól, hogy vannak-e panaszaik vagy sem, beleértve a belső szerveket is. Ezek az „onkológiai bajmegállapító részlegek” az ország adott helyeire telepítve látnák el feladataikat a rendelkezésükre álló műszerekkel és vizsgáló személyzettel. — Az állatoknál a daganatok fajspecifikusak. A halaknál a bélcsatorna, a két- éltűeknél a mirigyek, az egérnél az emlő, a szarvas- marhánál a szem vagy szintén a mirigyek, a lónál az orrüreg betegszik meg daganatosán. Ez a tény összefüggésben lehet az egyes fajok törzsfán elfoglalt helyével? — Az evolúció következményei kétségtelenek. Bonyolultabb szervezetekben nagyobb a „kisiklás” lehetősége. Az emberi daganatoknak az érzékenysége igen különböző az említett állatokon (és általában az állatokon) kipróbálj szerekre. Ezért az utóbbi 10 évben olyan szereket próbálunk előállítani, amelyek daganatspecifikusak. De még nagyon sok a tennivalónk. Az ember szervezetében kb. 140- féle daganat fordulhat elő. Közülük csupán 5 gyógyítható gyógyszeresen, és az élet meghosszabbítására is mindössze 30 áll az orvostudomány rendelkezésére. E téren évente 2—3 százalékos ,a javulás. Tehát nagyon kismérvű. Ez magyarázza a gyógyításban alkalmazott módszereket is. Gyógyszerkutató munkánk fontos feladata volt, és marad is, hogy gyors eljárás segítségével kipróbáljuk a rendelkezésünkre álló vegyü- leteket pl. kínai hörcsögökön vagy daganattenyészeten. Újabban (aspirációs módszerrel) emberi daganatsejteket is sikeresen tenyésztünk. — A kutató munka az Onkopathológiai Intézetben folyik. 1954-ben alakult, és azóta az Onkológiai Intézet keretében működik, akárcsak a járóbeteg-részleg. Milyen feladatokat láj el? — Az Onkopathológiai Kutató Intézetben két irányban folyik a munka. Egyrészt a daganatok, illetve veszélybetegségeik klinikai és experimentális vizsgálatával foglalkozunk, másrészt a daganatellenes, főleg állatkísérletes gyógyszerkutatással, a vegyi anyagok kipróbálásával. E téren különösén jelentékeny eredményeink születtek. Innen került ki az első hatékony daganatellenes szer, a Degranol, majd ezt követően az Elobromol, a Lykurin, a Vincristin, a Zytostop és még mondhatnék kettőt-hármat. — Hogyan történik e szerek kipróbálása? — Először pl. egy érzékeny egértumoron figyeljük meg a vegyületnek azt a hatását, amelyet a daganat növekedése elíen fejt ki, és tanulmányozzuk az állat élettartamnövekedésre tett hatását is. Ha legalább 50 százalékban gátolja a daganat növekedését, vagy az élet meghosszabbodását vonja maga után, akkor további vizsgálatokat végzünk vele. Nagyobb számú, különböző, más-más daganatos állattal. — A KGST rákkutatási egyezménye alapján Magyarország (közvetlenül az Országos Onkológiai Intézet) irányítja a gyógyszerkutatást. Munkatársai közül, a Nemzetközi Rákunió ösztöndíjasaként többen dolgoztak külföldi kutatóintézetekben (pl. Fleischmann Tamás, Lapis Károly, Pálfi István, Sugár János). Az elmúlt évek kitartó munkájával a magyar onkológusok megbecsülést, elismerést vívtak ki nemcsak maguknak, hanem az egész hazai tudománynak ... Némi ünneprontásként, beszéljünk végezetül a gondokról is, és arról, hogy miben terveznek változtatásokat. — Aggasztó az az értelmetlen félelem, elzárkózás, amelyet a daganatos betegségekkel szemben tapasztalhatunk. Pedig, ha idejében lépünk közbe, a fák gyógyítható! Akadályozza a diagnosztikai és gyógyító munkát, hogy nincs elég devizánk, és képtelenek vagyunk nagyon fontos műszereket megvásárolni ... Az intézet az évek során szűk lett, egyre kevésbé tudunk megfelelni a korszerű követelményeknek. Államunk előrelátásának köszönhető, hogy erről komolyan beszélgettünk, és a jövőre vonatkozó kilátásaink kedvezőek. Magyarországon általában megoldatlan az idős emberek szociális elhelyezése, ellátása. Ez alól nem kivételek a daganatos betegek sem. Ebből ered egyik legnagyobb gondunk, hogy lekötik az aktív ágyak jelentős részét, amelyeken másokat gyógyíthatnánk, míg rendszerint az időskori daganatokkal érdemben nem tudunk mit kezdeni. A kérdés másik részére a következőket válaszolhatom. Szeretnénk a továbbiakban is mindent megtenni annak érdekében, hogy gyógyítsuk a gyógyíthatok Ehhez még jobban hasznosítanunk kell azokat a lehetőségeket, amelyek a gyógyításban eddig is a rendelkezésünkre álltak. Fejlesztjük a klinikai kutatást is. Azt a teret, amelyben dolgozunk, emberközpontúvá akarjuk tenni. Törekszünk az elmélet és a gyakorlat közelítésére. Idejét múlta az a szemlélet, hogy — Magyar Imre professzort idézném — van emberorvos és van egérorvos. Ezért is egyesült az Onkolopatholó- giai Kutató Intézet a klinikával. A beteg ágya mellől kell elindulnunk, innen kell a felmerülő kérdések nyomába szegődnünk! — Köszönöm a beszélgetést. Kert — háztáji Nagy érték a méz Jelentős támogatás méhészeknek Napjainkban negyvenezren méhészkednek hazánkban. Vannak, akik főfoglalkozásként, mások kedvtelésből tartanak méheket. Vasutas, gyári munkás, iskolaigazgató ugyanúgy megtalálható soraikban, mint az orvos, a kereskedelmi dolgozó és a termelőszövetkezeti tag. A méhcsaládok száma meghaladja a 600 ezret. Kedvezmények Az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása, az idei szokatlanul kemény tél igen megviselte a méhállományt, próbára tette a méheket, méhészeket egyaránt. A Hun- garonektár, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat javaslatára a Pénzügyminisztérium mérlegelte a nehézségeket. A méhcsaládok kedvező átteleltetésének segítésére cukorkedvezményben részesítették a méhészeket : a méhészek normál cukrot kaptak,, illetve kapnak 10 forintos egységáron. A méhészetek fejlesztésére és korszerűsítésére, illetve a méhcsaládok megerősítésére 1977—78-ban az OTP és a takarékszövetkezetek ötéves törlesztésre, évi 2 százalékos kamatra, több mint 100 millió forint kölcsönt folyósítottak a méhészeknek. A kamatkülönbözetet — 6 százalékot — a Hungaronektár vállalta magára. A termelés sokirányú támogatása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a két egymást követő kedvezőtlen év ellenére a méhál- lomány nem csökkent és ’a méhcsaládok megfelelő élelemkészlettel teleltek át. Ez az idei esztendő várható jó termelésének fontos előfeltétele. Keresett exportcikk a méz. Tavaly mézből — amelyet a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat értékesít — 8 millió dollár bevétel származott. Az idei évre 9 millióra tervezik növelni a bevételt. A méhészek jó szakmai felkészültségét mutatja, hogy az egy méhcsaládra jutó árutermelés — az európai országok között — nálunk a legnagyobb. Emelik a felvásárlási árat Ha a kiskerttulajdonosoknak csupán egy százaléka létesítene négy—ötcsaládos Február 26-án jelent meg a nemzetközi gyermekév 3 bélyegből álló sorozata egyenként 1,— Ft névértékben. A bélyegeket Kass János tervrajza alapján Kass János grafikusművész tervezte és a Pénzjegynyomdában készült négyszínű ofszetnyomással. Megjelent 393 300 fogazott és 9 900 vágott példányban. A bélyegek színes figurái kisiskolások rajzait utánozzák. Bemutatják a tarka réten, a méhészetet, ezzel 80—100 ezer méhcsaláddal szaporíthatnák a jelenlegi állományt. Szerencsés esetben — jó időjárási viszonyok mellett — még a helybeni méhészkedéssel is 5—10 kiló mézet lehet nyerni családonként. A termelők anyagi érdekeltségének fokozása érdekében — az idén egy forinttal felemelték — az akácméz felvásárlási árát. A június 15-ig átadott virágporért kilónként 75 forint helyett 95 forintot fizetnek. Az ezt követő időszakban a felvásárlási ár változatlan. Többet fizetnek 10 forinttal a viasz kilójáért is. Mézből, méhviaszból, virágporból, méh- szurokból — minden meny- nyiséget átvesznek. Segítik a vándoroltatást A Volán Tröszt az idén is fuvarengedménnyel, a Hungaronektár pedig további szállítási kedvezménnyel segíti majd a vándoroltatást, amelyre időben megkezdik a felkészülést. Az ÁFÉSZ-ek önköltségi áron adnak termelőeszközöket (egyebek köAz utóbbi években mindjobban elterjedtek a nagy pontosságú, kontrasztos, ibolyántúli sugárzóval felszerelt és így különlegesen jól áttekinthető színes képet mutató fénymikroszkópok. Felmerült az az igény is, hogy a mikroszkópokkal ne csak megtekinthetők legyenek az egyes preparátumok, tárgyak, hanem azok biológiai fejlődése, változása, olvadása vagy dermedése fotográfiai úton is követhető és rögzíthető legyen. Ez alapvetően elősegíti a vizsgált eljárás dokumentálását és más kísérletekkel, eljárásokkal való objektív összehasonlítását. A természetes világítás a mikroszkópi felvételek készítéséhez elégtelen. Az izzólámpás megvilágítás koncentrált fénysugarai pedig sokszor olyan hőt fejlesztenek, amely káros a preparátumra. Mindamellett mind a természetes, mind az izzólámpás világítással viszonylag hosszú expozíciós időre természeti környezetben játszó gyerekeket, akik a szülői szeretetet élvezik. A sorozat harmadik bélyegén látjuk az egymás kezét fogó fiatalokat, ezek a nemzetközi barátságot mutatják be. A három értékes sorozatot itt mutatjuk be. A nemzetközi gyermekévről igen sok ország postája emlékezik meg, többek között Dánia, Jugoszlávia. Ausztria, Svédország, zött kaptárt) a méhészeknek. Egyre több mezőgazdasági nagyüzem köt szerződést almáskertje, maglucernája, napraforgója, repcéje meg- porzására a szakcsoportokkal. A gazdaságok térítés nélkül szállítják a méheket és fizetnek is a méhek igénybevételéért. Felmérések szerint a méhek végezte megporzás több mint 90 mezőgazdasági növény termesztésénél nélkülözhetetlen. Világhírű méztermelésünk alapja: hazánk gazdag akácosai. Több akácfaerdőnk van, mint valamennyi európai országnak együttvéve. Az idei tavaszon mintegy 300 ezer hektár akácerdő és 400 ezer hektárnyi egyéb mézelő terület várja a szorgalmas méheket. A hazai méztermelés 60— 70 százalékát az akácméz adja. Jellegzetessége, hogy évekig folyékony marad, szép világos színű és nem kristályosodik. Az akácméz értékét növeli, hogy mivel az erdőket nem kell vegyszerez- ni a növényi kártevők ellen — ebbe a mézbe nem kerülhet az emberi szervezetre káros vegyszer. Szente Erzsébet volt szükség, és ez a képek elmozdulás okozta életlenségét vonta maga után. E nehézségeken azáltal lettek úrrá, hogy olyan kis méretű villanófény-berendezést konstruáltak, amely a mikroszkópba beépíthető, és fényét az optikai útba beillesztve sugározza a vizsgált tárgyra. E „mikroblitz” készülékkel már megoldható a mikrovilágban élő és mozgó tárgyak, kristályok növekedésének, átalakulásának tetszés szerinti mozgásszakaszokban való lefényképezése. A beépített villanófény megvilágítási ideje kb 1 ezred másodperc, ami elegendő ahhoz, hogy 0,001 milliméter nagyságrendű részleteket megörökíthetővé tegyen. A villanások — tehát az egyes felvételek is — kb. 3 másodpercenként követhetik egymást. Ennél nagyobb felbontóképességet nem is várnak el a fénymikroszkópoktól, annál inkább a más elven működő elektronmikroszkópoktól. Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, az USA és még számos állam. Bizonyos, hogy egy év múlva gazdag és szép motívumgyűjtemény állítható össze a gyermekév alkalmából megjelent bélyegekből, futott levelekből és egyéb filatelista dokumentumokból. Március 31-én adják ki az ifjúsági bélyeget, mely a közművelődés fontosságát népszerűsíti szoborreprodukcióval. A bélyeg névértéke 3,— Ft plusz 1.50 Ft, ennek a fotóját legközelebb mutatjuk be. Vas Tibor „Mindentudó” mikroszkóp Filatéliai hírek Zana Zoltán
