Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

1979. március 4., vasárnap

o

SZÜLŐFÖLDÜNK Üreg házak vallatása

Zomba, ahonnan elindultak

„Kinek bölcsője,

[volt kinek háza, kinek menedéke"

v. a.

ház funkciójánál fogva arra hivatott, hogy különböző minőségi fokon biztosítsa a lakást, és általában mind magasabb színvonalon elégítse ki az emberek változó igényeit. De a házaknak nem csak funkciójuk, hanem történetük is van. Az igazán öreg házak pedig egész történelmet őriznek. Orosházán, a Zombai utca 24. számú ház is régen őrzi emlékeit. A hajdani óriás falu egyik legöregebb háza. Bár korát pontosan senki nem ismeri, óvatos becslések szerint az érintetlenül hagyott hátsó traktus közel kétszáz esztendős.

Sajátos módon ennek a háznak van egy új, tízéves története is. Az 1969-es év ugyanis Orosházán a jubileumok éve volt. Ekkor ünnepeltük Orosháza újjáala- pításának 225 éves évfordulóját, Táncsics Mihály képviselővé választásának 100.. Gyopárosfürdő fennállásának 100., a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. és városunk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját.

A Zombai utcai öreg háznak tíz évvel ezelőtt külön ünneplésben volt része, településtörténeti rangot kapott azáltal, hogy a városi

tanács határozata alapján, falán került elhelyezésre Rajki László orosházi származású szobrászművész kőbe vésett alkotása. Tisztelgő emléket állított ezzel a város a Zombáról és környékéről elindult honkereső atyánkfiáinak, kik 1744-ben Szt. György napján vetették meg lábukat és rakták le az első fundamentumokat Orosházán.

Az 1969. április 23-án felavatott emléktábla betűi is ezt hirdetik és örökítik: — 1744—1969 — Hálás emlékezéssel a városalapító zom- baiakra — Városi Tanács —. A Tolna megyei Zombán, a várost szülő kisfaluban ez idő tájt az élő kapcsolat szimbólumaként ,.Orosháza utca” avatására került sor. Az egész Alföld és benne Orosháza története is úgy alakult, hogy nincsenek gazdag, több évszázados műemlékegyütteseink. Éppen ezért meg kell becsülnünk azt, ami mégis megmaradt, mert ezek is népünk alkotó munkájának emlékei.

Verasztó Antal

A szülőhely helyzetének vizsgálata Orosházán sem hagyomány nélküli tevékenység. Nem új dologról van tehát szó, s a bölcs megállapítás is ismerősen hangzik, hogy: amit a fiák az apáktól hallhatnak, az eljuthat a nagyapákon keresztül az unokáig is. A harmadik generáció azonban már csak hallomásból ismeri a helyileg megőrzésre érdemes emlékeket. A későbbi utódoknál pedig legendává változik az egykori esemény.

Mint hazánk településeinek jelentős része, Orosháza is évszázados fejlődés eredményeként nyerte el mai arculatát. Ezt a tényt erősíti Petik Ambrus 1784-ben kelt Békés megyei leírása is, melyben Orosháza lakóépületeiről így ír... „egész Helységbéli házak alatsony rendűek, földből, de tsinossan és alkalmatosán kifejérítet- tek”. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, ma azt mondhatnánk, hogy az ember élete folyamán — lakik —, így a

| Hogyan kell I harangot önteni? |

s »

Egy kihaló mesterség — a harangöntés — utolsó magyarországi művelője Gombos Lajos. Grbottyáni műhelyében háromtonnás harang is készül

A mester hangvillákkal hangolja az elkészült harangot

(MTl-fotó — Danis Barna felvételei — Kg)

Harangtisztítás — öntés után

Utazás ’79

Matyó népviseletbe öltözött menyecskék a Heves megyei pavilonban

Bábu, gladiátoröltözékben — az olasz pavilon egyik reklámfogása

(MTI-fotók, Fényes Tamás felvételei — KS)

Nagyszüleink idejében nem mindennapi eseménynek számított, ha felkerekedett a család, s szekérre ülve átdöcögtek a harmadik faluba, a kirakodó vásárra. Pár évtizeddel ezelőtt még sokan a megyehatárt se lépték át, vagy sohasem jutottak el a fővárosig.

Ma: utazik az ország.

Hazánkban egyre növekszik az érdeklődés az idegen- forgalom, a turizmus iránt. 1970-ben 1 millió magyar állampolgár utazott külföldre, tavaly csaknem öt és fél millió magyar turista, kiránduló kereste fel az országhatáron túli tájakat.

Bejárni a világot — egyre több ember vágya. Ezt fejezi ki az a megállásra késztető szellemes plakát is, amely a napokban jelent meg az utcák hirdetőoszlopain. Hátizsákba rakott földgolyó. .. Utazás ’79 címmel kiállítás nyílt Budapesten, a Néprajzi Múzeumban — adja tudtunkra a hirdetés. — Megtekinthető: február 23- tól március 11-ig, naponta 10—18 óra között.

Az idegenforgalmi bemutatón 15 ország hetven kiállítója vesz részt. Pavilonjaikban minden érdeklődő felvilágosítást, tanácsot kap egyéni és csoportos utazásokhoz, kiránduláshoz, üdüléshez, a szabad idő eltöltéséhez.

Középpontban a falusi turizmus — vissza a természethez. Valamennyi megyei és városi idegenforgalmi hivatal képviselteti magát a kiállításon: színes prospektusaikon a magyar vidék néprajzi, népművészeti látnivalóit kínálják a látogatóknak.

Az utazási irodák — az IBUSZ, a Budapest Tourist, a COOPTOUEIST, a Lokomotiv-, a Volán Tourist, a MALÉV Air Tours, — 1979. évi társasutazásainak gazdag programját ismertetik a „glóbusz-tárlaton”.

Már az első naptól kezdve sok látogatója van a Szovjetunió és a szocialista országok képviseletének. Elegáns, szép kiállítású a finn, az osztrák, az olasz, a spanyol és a svájci bemutató. A brazil, az egyiptomi és az iraki pavilonok színes posz- terjai, plakátjai szinte megelevenítik az egzotikus tájakat, az antik városokat.

Kedvet ad az utazáshoz ez a kiállítás, de sok látogatót rá is ébreszt arra, hogy bár többször járt már külföldön, azért itthon is vannak még mulasztásai: nem ismeri a pilisi parkerdőt, az őrséget Vas megyében, nem járt Nagycenken Széchenyi kastélyában, vagy Fertődön a XVIII. századbeli versailles-i mintára épült kastélyban, ahol az Interfórum hangversenyeit rendezik.

Magyarország „felfedezését” szolgálják a többi között a kiállítás tájegységi bemutatói — Kisalföld, Nyu- gat-Dunántúl, Hajdúság, Nyírség stb. — és a rendezvények is: február 28-a az ifjúsági turizmus napja, március 2-át pedig a belföldi turizmus napjaként jelölték meg, amikor a Tájak, korok, múzeumok akció 1979. évi feladatairól tanácskoznak a megyék kulturális szakemberei.

A legifjabb nemzedékről sem feledkeztek meg a kiállítás rendezői: március 3-a a gyermekturizmus napja.

H. A.

Orosháza, ahová érkeztek

Fotó: Csömör József