Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-30 / 75. szám
1979. március 30., péntek Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. március 28-i üléséről Ki figyelje a költségeket? (Folytatás az 1. oldalról) nak erősítése során hasznos megbeszéléseket, folytatott a francia, a holland, a jugoszláv, az olasz és a Portugál Kommunista Párt vezető képviselőivel. Küldöttségünk részt vett a marokkói haladás és szocializmus pártjának kongresszusán. 10. A Központi Bizottság nagyra értékelte a magyar tömegszervezetek és mozgalmak aktív nemzetközi munkáját, az általuk szervezett szolidaritási akciókat, a nemzetközi fórumokon kifejtett tevékenységüket. II. A Központi Bizottság áttekintette belpolitikai életünk főbb jellemzőit, a gazdasági év indulásának tapasztalatait, az állami munka, valamint a pártélet egyes kérdéseit. Megállapította, hogy az ország belpolitikai helyzete szilárd és kiegyensúlyozott. A párt vezető szerepe érvényesül; erős a munkásosztály hatalma, s annak legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség; fejlődik a szocialista nemzeti egység, a párttagok és pártonkívüliek jó egyetértésben dolgoznak a közös célokért. A szocialista törvényesség biztosított, a közrend jó. Népünk bizalma a párt és a kormány politikája iránt kifejezésre jut a kongresz- szusi határozatok végrehajtásában, az országépítő munkáért érzett felelősségben, a helytállásban, a közügyekben való részvételben. politikai légkor es a közhangulat munkára, alkotásra ösztönöz. 1. A Központi Bizottság múlt évi áprilisi, a XI. kongresszusi határozatainak végrehajtását áttekintő állás- foglalását közvéleményünk egyetértéssel fogadta. A több mint 4 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek és -mozgalmak támogatják a párt politikájának megvalósítását, a társadalom fejlődéséért érzett felelősséggel végzik munkájukat. Pártunk szövetségi politikája, a tömegek támogatása jut kifejezésre abban, hogy a társadalom különböző osztályai, rétegei egyetértésben munkálkodnak a szocializmus építésén. A munkásosztály és a parasztság fegyelmezetten dolgozik, helytáll. Az értelmiség is tevékeny részese eredményeinknek, növekvő szerepének megfelelően alkotóképességeit a társadalom szolgálatába állítja. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk fokozódó részvétele a közös gondok megoldásában, a közéleti tevékenységben nélkülözhetetlen feltétele szocialista fejlődésünknek. A Központi Bizottság nagyra értékeli a nők tevékenységét a társadalmi élet különböző területein. Felelősen látják el feladataikat a munkahelyeken, vállalják a családi élet terheinek nagy részét, ugyanakkor fokozódik közéleti szerepük és aktivitásuk. Pártunk politikájának megfelelően tovább kell növelnünk a nők társadalmi megbecsülését. A magyar ifjúság széles tömegei egyetértenék a párt és a kormány politikájával, annak valóra váltását támogatják. Helytállnak a termelőmunkában, a tanulásban, részt vesznek a közéletben, becsülettel teljesítik honvédelmi kötelezettségeiket, felelősségteljes', hazafias, internacionalista magatartást tanúsítanak. Kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünk fontos tényezője az állam és az egyházak közötti rendezett viszony, amely megfelel a kölcsönös érdeknek, és a szocializmust építő magyar, nép egyetértésével találkozik. Eddigi politikánkat e vonatkozásban is folytatjuk. Az egész nép érdekét szolgáló feladatok megoldásában a jövőbeni az állam és az egyházak együttműködésére törekszünk, a különböző világnézetű emberek összefogására építünk. Népünk szocialista alapokon megvalósuló egységét erősíti, hogy hazánkban érvényesül a lenini nemzetiségi politika. A nemzetiségek a szocialista Magyarországon otthonra leltek. Szabadon ápolják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat. Az élet minden területén teljes egyenjogúságot élveznek, al- kotóan vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. A Központi Bizottság megállapította : társadalmunkban erősödik a dolgozó tömegek politikai öntudata, a közügyek iránti felelősségérzete, áldozatkészsége. Ez kifejezésre jut vívmányaink értékelésében és megbecsülésében ugyanúgy, mint az előrehaladásunkat akadályozó hibák, fogyatékosságok bírálatában, a közéletben való aktívabb részvételben. A közlemény a korábbinál reálisabban ítéli meg az ország bel- és külpolitikai helyzetét. Egyre inkább felismeri, hogy népünk, hazánk tekintélyét a világban a hazai építőmunka eredményei alapozzák meg. Ebből kiindulva egyre jobban érti, hogy a fő feladat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. Kész az ország fejlődéséért a magasabb követelmények szerint dolgozni. Országépítő munkánkban, feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk az öntudatos dolgozó tömegek helytállására. 2. Belpolitikánk, szocialista építőmunkánk legfontosabb területe a gazdaság. Az 1979-re kitűzött tervfeladatok végrehajtása nagyobb zökkenők nélkül megkezdődött. A felkészülés szakaszában javult a párt-, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervezetek munkája, együttműködése. A termelőüzemekben ütemes munka folyik, az energiaellátás biztosított, a termelés anyagi-műszaki megalapozottsága általában megfelelő. A trösztök, vállalatok, szövetkezetek többsége megértette és terveiben a korábbinál jobban érvényesítette a népgazdasági tervnek az egyensúly javítására irányuló követelményeit. A vállalatok nagy része törekszik a gazdaságosság, a termékszerkezet javítására, a hazai szükségletek kielégítésére, az exportképesség növelésére. Egyes vállalatok — mindenekelőtt azok, amelyek jobban gazdálkodnak — a termelést és az értékesítést az igényekhez igazítják, konkrét intézkedéseket tesznek a munkaerő észszerű felhasználására, átcsoportosítására. Ezeket a törekvéseket politikailag is támogatni kell. Tapasztalható az is, hogy á központi, a középfokú, valamint a helyi irányító szervekben dolgozó egyes vezetők még nem értik világosan a gazdasági munka jelenlegi követelményeit. Ez is szerepet játszik abban, hogy a vállalatok, szövetkezetek egy kisebb részének termelési, értékesítési törekvései eltérnek a népgazdasági terv céljaitól. Helyenként a lehetőségeket túlértékelik, erejüket meghaladó vállalkozásokba fognak, máshol pedig a felsőbb utasításokra várva elmaradnak a helyi, önállóan is megtehető intézkedések. Még nem elég erőteljes a törekvés á takarékosságra, a szellemi és az anyagi erőforrások ésszerű felhasználására; még nem általános és még nem elég rugalmas az alkalmazkodás a gazdálkodás megváltozott feltételeihez. A népgazdaság fejlesztésében, az életszínvonal emelésében elért eredményeink megszilárdítása és a további fejlődés megalapozása a fő feladat. Ennek érdekében mindent el kell követni, hogy a Központi Bizottság decemberi határozatát, az idei tervben foglalt célokat maradéktalanul elérjük, a minőségi és hatékonysági követelményeket minden területen következetesen érvényesítsük. Ezt segítse a politikai munka, a pártszervezetek irányító, szervező, nevelő és ellenőrző tevékenysége, s ez jusson kifejezésre a szocialista munkaversenyben is. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy állami életünk egészségesen fejlődik, javult az államapparátus munkája. Erősödött a központi irányítás, fejlődött a kormány testületi tevékenysége és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a végrehajtás szervezettsége, tervszerűbb lett az ellenőrzés. Jobb az összhang a központi és a helyi állami szervek között. Az intézkedések eredményeként az eljárások egy része egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Az állami szervek munkájában tapasztalható fejlődés mellett az is megállapítható, hogy a lehetségesnél lassúbb a magasabb követelményekhez való igazodás. Az állampolgárok részéről gyakran hangzanak el jogos kifogások a hosszadalmas és olykor lélektelen ügyintézés miatt. Az állami szerveknél az ügyintézés korszerűsítését és egyszerűsítését annak tudatában kell következetesen folytatni, hogy ez az állampolgárok közérzetére is kiható, fontos politikai kérdés. Az össztársadalmi és helyi célok megvalósítását segíti a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegének erősödése. A fővárosi, a megyei tanácsok, a járási tanácsi hivatalok, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok többnyire jól élnek önállóságukkal, hatáskörükkel. Szükséges azonban, hogy az eddigieknél jobban tárjájc fel a helyi anyagi és szellemi erőforrásokat, a község- és várospolitikában a megye, az ország terveihez illeszkedve még inkább építsenek a helybeli .tenniakarásra, a népfront szerveinek aktív közreműködésére. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy egyidejűleg erősítsük a központi irányítást, á helyi kezdeményezést, önállóságot az állami munkában is. 4. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői egymással és a dolgozó tömegekkel szorosan együttműködve védelmezik népünk szocialista vívmányait, társadalmi rendünket, hazánk függetlenségét, a békét. Néphadseregünk a Varsói Szerződés Szervezetébe tömörült testvéri országok fegyveres erőivel szoros együttműködésben teljesíti feladatát. Néphadseregünkben eredményesen folyik a kiképzés, katonáink elsajátítják a korszerű technika alkalmazásához szükséges ismereteket. A csapatok politikai, erkölcsi állapota, harc- készültsége megfelelő. Katonáink elismerésre méltóan kiveszik részüket a népgazdasági feladatok megoldásából is. A katonák — a többi fegyveres testület tagjaival együtt — példásan helytállnak az elemi csapások, károk elhárításában. A belügyi szervek — a bíróságokkal és az ügyészségekkel együtt — rendeltetésüknek megfelelően, jól látják el feladataikat. Fontos szerepük van abban, hogy népköztársaságunk belső rendje, a szocialista törvényesség és a közbiztonság szilárd. A rendőrség és a határőrség hivatása betöltésében, feladatai megoldásában támaszkodhat az önkéntes rendőrök és határőrök ezreinek önzetlen segítségére. A munkásőrség a munkás- osztály önkéntes fegyveres testületéként méltóan betölti hivatását. Tevékenységét a rendszerünk melletti áldozatkész kiállás, a munkásőri kötelességek becsületes teljesítése jellemzi. A munkásőrök a munkahelyükön, a köz- és magánéletben tanúsított magatartásukkal politikai, erkölcsi tekintélyt vívtak ki. A Központi Bizottság megvan győződve arról, hogy a fegyveres erők és testületek a jövőben is becsülettel teljesítik megtisztelő kötelességüket. Népünk érdekeinek, szövetségesi kötelezettségednek megfelelően, az ország gazdasági lehetőségeivel összhangban fejlesztjük honvédelmünket, gondoskodunk a fegyveres erők és testületek működéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekről. 5. Pártunk a XI. kongresszus határozatainak alapján végzi munkáját, irányítja, szervezi a magyar társadalom erőit az időszerű feladatok megoldására. Az elmúlt időszak egyik fontos jellemzője, hogy növekedett a párttagság aktivitása a munkában, a közéletben, a párt politikájának képviseletében. A kommunisták túlnyomó többsége pártszerű magatartást tanúsít, példamutatóan él és dolgozik, teljesíti kötelezettségeit. A párt belső életének egészséges fejlődése, a párttagság növekvő aktivitása kedvező hatást gyakorol egész közéletünkre, a szocialista demokrácia elmélyülésére. Mindez együtt nélkülözhetetlen feltétele a párt és a tömegek közti kapcsolat további erősítésének, az előttünk álló tennivalók jó elvégzésének. 6. Pártunk és népünk a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján felemelő rendezvényeken emlékezett meg nemzeti történelmünk és a magyar forradalmi munkásmozgalom e kiemelkedő eseményeiről. A Szovjetunióban, a szocialista országokban, a fejlődő világban, a kapitalista országokban számos testvérpárt és más haladó szervezet méltatta történelmünk e nagyszerű eseményének nemzetközi jelentőségét. A magyar nép, a magyar munkásosztály forradalmi harcának elismerése, a közös küzdelemben megedződött internacionalista barátság jut kifejezésre abban a magas kitüntetésben is, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége a jubileum alkalmából a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának adományozott. A Központi Bizottság ezúton is köszönetét mond a testvérpártoknak, külföldi barátainknak az internacionalista megemlékezésért. Megköszöni mindazokat az üdvözleteket és jókívánságokat, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság veteránjaitól, munkahelyi kollektíváktól. társadalmi és tömeg- szervezetktől. párttagoktól és pártonkívüliektől kapott. * * * A Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdésekben döntött: — Jakab Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt. érdemeinek elismerése mellett, felmentette osztály- vezetői beosztásából; — Baranyai Tibor elvtársat. a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét osztályvezetővé nevezte ki. A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. N em nehéz válaszolni a címben feltett kérdésre, hiszen kézenfekvő, a költségek szemmel tartása azok dolga, akik ezért kapják a fizetésüket. A könnyen megadott válasz pontosan arra figyelmeztet, ami a gondokat okozza: a hibás szemléletre, ami leszűkíti a költségelemzés és -gazdálkodás sokrétű feladatát néhány emberre. A termelőtevékenységben az előrelátás olyan, mint gépkocsivezető kezében a kormány; az iránytartás nélkülözhetetlen feltétele. Az előrelátásnak viszont elengedhetetlen eleme a költségek ismerete, s nemcsak utólag kiderítve, mi mibe került, milyen ráfordításokkal készült el, hanem a cselekvést megelőzve is tudva, mi mennyibe jöhet, azaz megéri-e egy-egy lépés a gyártás-, a gyártmányfejlesztésben az árát, megtérí- tik-e a hozamok a kiadásokat? Az idén megszűnik a sze- mélygépkocsiabroncs-ter- melés — nem gazdaságos —, ugyanakkor a tehergépkocsik és az autóbuszok abroncsainak előállítása gyorsan bővül, nagy mennyiség kerül belőle kivitelre is. A két irányban tett lépést a költségelemzés diktálta, az bizonyította, mit érdemes, mit nem érdemes tenni. Üjabb példáért nyúlva: a villamosgép- és -készülékiparban egy év alatt hetvennégy cikk gyártását szüntették meg, ezek átlagos kora — a termelés kezdetétől eltelt idő — 10,6 esztendő volt. Ugyanakkor 258 — egyedi és sorozat — termék előállítását kezdték meg, s 1,4 milliárd forint értékűt már el is adtak azokból. Reprezentatív vizsgálatok szerint a szóban forgó új áruk egyharmadánál nem készült részletes előkalkuláció; azaz a gyártók ugrottak egyet a sötétbe, abban bízva, hátha mégis sikerül a dolog. Két, három éve nagy visszhangot keltettek az értékelemzési ujjgyakorlatok, amikre néhány nagyobb vállalatnál sort kerítettek. A meghökkentő vizsgálati eredmények fölverte por azonban már leülepedett, ismét nagy a csend, a termékek java kerül, amibe kerül alapon hagyja el a készáruraktárakat. Az idézett esetek, bármennyire véletlenszerűen választottak is, tanúsítják: gyenge lábakon áll a költségek súlyának elismertetése, egyszer-egyszer ugyan látható némi nekibuzdulás, de utána marad a járt út, a kerül amibe kerül. S marad annak gyakorlata is, hogy törődjenek a költségekkel a közgazdasági osztály, a kalkulációs csoport beosztottjai, az ő munkakörük ez. A költségek alakulásának befolyásolása: mindenkinek a munkaköre! A mezőgazdaság és az élelmiszeripar VI. ötéves tervi koncepciójára kidolgozott elgondolásokat vitatta meg csütörtöki ülésén az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága, Cselőtei Lászlónak, a bizottság elnökének vezetésével. A parlamenti tanácskozáson Romany Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket az élelmiszer-termelés fejlődésének elmúlt három évi fontosabb tapasztalatairól. Ezt követően ismertette a MÉM VI. ötéves tervidőszakra kidolgozott, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatait körvonalazó elképzeléseit. A miniszSzénaboglyából húzkodva a szálakat: lefaraghat a költségekből tekintélyes részt a szállítási osztály, a legkedvezőbb továbbítási mód kiötlésével, hiszen ne feledjük, ma már a termékek árának nyolc—tizenkét százaléka — csekély értékű, de nagy tömegű cikkeknél harminc, ötven (!) százaléka — a szállítás fedezete. Hozzájárulhat a minőségellenőrzés is a költségek kedvezőbbé tételéhez; a villamos forróvíz-tárolók egy év alatti javításának — 91 ezer eset — a fele — 45,7 ezer eset — garanciális kötelezettség teljesítése volt. Ennek fedezete ugyan nem foglaltatik a termék árában, csakhogy elkerülhetetlen utolsó fillérig igénybe venni azt?! S persze, mindezeket, a hasonlókat megelőzően a költségek útjelzőit figyelve kellene haladnia a termékfejlesztésnek, a gyártás korszerűsítésének, a termékösszetétel változtatásának. Summa summárum: nincs olyan poszt, ahol ne akadna teendő. Abban a tényben, hogy a vállalatok ún. költségérzékenysége a kívánatosnál alacsonyabb, sokféle hatás összegeződik. Mert hiszen természetes, a költségek igazi súlyának érzékeléséhez valós viszonyokat, arányokat, értékeket tükröző árrendszerre éppúgy szükség van, mint az egyes költségnemek reális elkülönöníté- sére. Nemcsak vállalati gyengeségek, tétovaságok, következetlenségek sűrűsödnek tehát a mai helyzetben, hanem hasonló jelzőjű irányítási, szabályozási elemek is. Ezek együttesen vezetnek arra, hogy például az elő- és az utókalkuláció számításai között meghökkentő eltérések mutatkoznak, felületesség, alaptalan optimizmus stb. miatt. Ez egyébként új beruházások soránál is — sajnos — igazolódik, ahol — banki utólagos vizsgálatok ismétlődően figyelmeztetnek rá — az előzetes számításokkal szemben a tényleges termelési költségek 30—150 (!) százalékkal magasabbak! S az szintén elgondolkoztató, az ún. egyéb költségek sokkal gyorsabban nőnek, mint a termelési kiadások egésze. N incs olyan tényezője a termelési költségeknek — az anyagtól a munkásszállás működtetéséig —, ahol ne lehetne megállapítani a szükségest és a fölöslegest elválasztó határt. Amihez kell némi többletenergia, ám termelőhelyek nem csekély részén csupán annyi szükségeltetne hozzá, hogy megadják a költségek rangját, tiszteljék a forintot, s ne pusztán bevételben, hanem elkerülhetetlen kiadások, s elérhető haszon viszonyában lássák, mérlegeljék terveiket, gyakorlatban! lépéseiket. Mészáros Ottó tér az ágazat teendőit hosz- szú távra meghatározó, a tavaly márciusi központi bizottsági határozat alapján kimunkált három fejlesztési alternatívát terjesztett a bizottság tagjai elé. Az —egymástól nagyságában eltérő — termeléspolitikai javaslatok részletes kidolgozásáról a népgazdaság igényei és lehetőségei alapján döntenek majd. A mezőgazdasági bizottság ülésének vitájában felszólalt Antal Imre, Farkas Pál, S. Hegedűs László, Horváth László, Hütter Csaba, Kovács István, Mateovics József, Molnár Frigyes, Paló- czy Lajosné, Varga János és Vass József. Ülés! tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága
