Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
1979. március 4.. vasárnap Oz egészségügyi ellátás javítása nemcsak az egészségügy feladata Több békéscsabai fiatalt várnak a pályára NÉPÚJSÁG Pályázati felhívás a marxista-leninista esti egyetem általános és szakosító tagozataira, valamint a továbbképző tanfolyamokra A lakosság egészségügyi el- . látása nem lehet csupán az egészségügy intézmények és az ott dolgozok feladata, mert ahhoz, hogy jobb legyen az ellátás, jobb feltételeket is kell teremteni. Békéscsabán például az egyik ilyen feltétel: a kórházi rekonstrukció meggyorsítása. De lehetne más példát is említeni annak érzékelésére, hogy az egészségügy mindnyájunk ügye kell, hogy legyen. A békéscsabai egyesített egészségügyi intézmények vezetőit ez az elv vezérelte, amikor kezdeményezték az együttműködési tanács létrehozását, amelyben az intézmények mellett képviseltetik magukat a város nagyüzemei is. A cél: közösen megállapodni abban, hogyan, milyen eszközökkel segíthetik a kórház hatósugarába tartozó lakosság — mintegy 120—130 ezer ember — jobb egészségügyi ellátását. Az első tanácskozáson — melyet március 1-én tartottak a békéscsabai városi kórház könyvtártermében — részt vett Sasala János, az MSZMP Békéscsabai városi Bizottságának titkára, Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese, Varga Imre, a KISZ városi bizottságának titkára, Banadics Antalné, a Hazafias Népfront városi titkára, Békéscsaba és Békés egészségügyi intézményeinek vezetői, valamint a BÉKÖT és a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat képviselői. Kár, hogy a többi nagyüzemből nem jöttek el a meghívottak, pedig lett volna miről hallani és beszélgetni. A jelenlevők ugyanis igen részletes tájékoztatást kaptak az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetéről, a gyógyító megelőző munkáról, a táppénzhelyzetről, a gazdasági tényezőkről és a kórház rekonstrukciójáról. 1 Javult a kórházi ellátás, jobb lett a műszerezettség, erről adott tájékoztatást dr. Sonkoly Kálmán főorvos, az egyesített egészségügyi intézmény igazgatóhelyettese, miután dr. Juhász István, városi főorvos megnyitotta a tanácskozást. Többek között elmondotta, hogy az integráció során sikerült eredményeket elérni, bár a végleges állapot kialakítása még évek munkája lesz. A városi kórházban az ágykihasználás 73,7 százalékos, alatta van az országos átlagnak. Am ezen belül egyes osztályok között nagy az eltérés. Jó tapasztalat, hogy egyes osztályokban már sikerült elérni, hogy a főorvos az integráció során részt vegyen a táppénzes felülvizsgálatokon. Vannak osztályok, aho] különösen kiemelkedő az orvosok tudományos munkája. Ilyen a sebészet és a ortho- péd osztály. Ami a feltételeket illeti, legrosszabbak a körülmények a gyermekosztálynál. Köztudomású ugyanis, hogy ez külön épületben van a Bartók Béla úton és az épület állaga nem kielégítő. A műszerezettség leginkább a baleseti osztályon jó, itt volt a legnagyobb fejlesztés. Nem szólva az intenzív osztályról, amely a legkorszerűbb műszerekkel rendelkezik. Tájékoztatást adott a főorvos a fogászati, az ideggyógyászati szakrendelésről, a tüdőgondozó, a bőrés nemibeteg-gondozó munkájáról, s az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről is. 2 Dr. Avar Zoltán, rendelőintézeti igazgató, főorvos, az egyesített egészségügyi intézmények igazgatóhelyettese a járóbeteg-ellátásról, az üzem- egészségügyről és a táppénzes helyzetről adott részletes tájékoztatást. Kiemelte az üzemegészségügy szerepét, amelynél fő cél kell, hogy legyen a megelőző munka, a veszélyes munkahelyek felkutatása, a különböző ártalmak felmérése — zaj-, por-, vegyi —, a szűrővizsgálatok és a rehabilitációs tevékenység. Ez utóbbiban kiemelkedő eredményeket értek el Békéscsaba üzemeiben. Ezenkívül közreműködnek a felvilágosító előadások, az elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésében és megtartásában. Szólt a felnőtt körzeti, valamint a gyermek körzeti rendelésekről is, azok helyzetéről. A táppénzes napok alakulásáról igen érdekes adatot mondott el. Az elmúlt évben 411 ezer volt a táppénzes napok száma, ez átszámítva annyit jelent, mintha 2611 ember egy évig nem dolgozna. Ennyi munkaerő esett ki a termelésből. 3 Dr. Szentpétery József, főorvos, igazgatóhelyettes a tudományos kutatómunkáról adott tájékoztatást, melyben a Békés megyeiek szép eredményeket érnek el. Az úgynevezett tudományos tanács előre kidolgozott terv alapján tevékenykedik, előadásokat, konferenciákat szervez. Gondoskodik a fiatal orvosok ilyen ösztönzéséről, többek között például nívódíj ^ pályázatot is kiírt. Egyébként 1978-ban 18 alkalommal tartottak tudományos előadást Békés megyei orvosok országos vándorgyűléseken, kongresszuson és még a jugoszláviai Zrenjaninban is. A tudományos tanács továbbképző előadásokat is szervez Békéscsabán, melyekre kiváló szaktekintélyű orvosokat hív meg Budapestről, Debrecenből, Szegedről és máshonnan. Idei kezdeményezés, hogy a békési orvosi napokat ebben az évben Békéscsabán rendezik meg. Kezdeményezték a nemzetközi gyermekév alkalmából 0—6 éves korig a gyermekek szűrővizsgálatát, gyermek- gyógyászati, szemészeti, fül-, orr-, gégészeti és mozgás- szervi témákban. Ez körülbelül 6 ezer gyermeket érint. 4 Dr. Juhász László, az egyesített egészségügyi intézmények igazgató főorvosa a kórház rekonstrukciójáról, s a személyi feltételek biztosításáról, illetve az etikai akcióprogramról adott tájékoztatást. Többek között elmondotta, hogy a rekonstrukció első üteme elkészültével 630 ágyas lesz a kórház, ahol a belgyógyászat 160, a gyermekgyógyászat 60, a szemészet 40 ágyat kap, s ebben az ütemben hozzák létre az új, úgynevezett krónikus osztályt is 40 ággyal. Természetesen több osztályt bővítenék. Sajnos a kivitelezésben lemaradás mutatkozik. A gyorsításhoz sok segítséget várnak a KISZ-tői, amely vállalta a védnökséget. Az egyeztető tárgyaláson megbeszélték a legfontosabb tennivalókat. Szólt a második ütem terveiről és arról is, hogy 282 egészség- ügyi dolgozóra lesz szükség, akik közül 40 orvos és 128 szakdolgozó lesz. Éppen ezért szükséges az egészségügyi szakiskolával való jó kapcsolat további erősítése, s az, hogy minél több békéscsabai fiatalt beiskolázzanak. A tanácskozást dr. Juhász István, városi főorvos zárta azzal, hogy az együttműködési tanács évente egy, esetleg két alkalommal ülésezik, s tervezik orvos-munkás találkozók szervezését is. Kasnyik Judit A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottság oktatási igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1979/80-as oktatási évre a marxista—leninista esti egyetem hároméves általános tagozatára, a hároméves szakosító tagozatokra és a továbbképző tanfolyamokra. hároméves Általános TAGOZAT: Az 1979/80-as Oktatási évben a hároméves általános tagozaton Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Mezőhegyesen, Mezőkovácsházán, Orosházán, Szarvason és Szeghalmon indulnak első évfolyamok. Az általános tagozaton a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetet tanulnak. Felvételüket azok kérhetik, akik egyetemi, főiskolai, középiskolai, illetve marxizmus—leniniz- mus esti középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. A hallgatók hetenként egyszer kötelező háromórás foglalkozáson (előadás, osztályfoglalkozás) vesznek részt. Negyedévenként beszámolót, félévenként kollokviumot, év végén szigorlati vizsgát tesznek. Azok a hallgatók, akik a hároméves általános tagozatot eredményesen elvégzik, az egyetemek és főiskolák esti és levelező tagozatain folytatott további tanulmányok esetén felmentést kapnák a marximus—leninizmus tárgyak vizsgái alól. Tudományos fokozat elnyeréséhez a kandidátusi minimum keretében előírt ideológiai vizsgát nem kell tenniük. A hároméves általános tagozatra jelentkezőknek pályázatukat 2 db 3x4 cm-es fényképpel — 1979. március 25-ig az illetékes járási-városi pártbizottságokra kell benyújtani. A jelentkezéshez szükséges kérdőívek ugyanott szerezhetők be. A jelentkezők 1979. május 7—26. között felvételi vizsgát tesznek. Felvételi vizsga a marxizmus—leninizmus esti középiskolájának 1978— 1979. évi anyagából lesz. Felvételt csak azok a jelentkezők nyerhetnek, akik a felvételi vizsgán megfelelnek, akiket a pártszervezet és a munkahely javasol. Az esti egyetemi oktatáshoz tananyagot az oktatási igazgatóság térítés ellenében biztosít. Az általános tagozat hallgatói évente 170,— Ft tandíjat fizetnek, melyet minden tanév szeptember 15- ig kell befizetni. Az esti egyetem sikeres elvégzése középfokú politikai végzettséget nyújt. SZAKOSÍTÓ TAGOZAT: Szakosító tagozatok csak Békéscsabán indulnak: filozófia, politikai gazdaságtan, magyar munkásmozgalom története és a nemzetközi munkásmozgalom története szakokon. Jelentkezési határidő: 1979. március 25. Szakosító tagozatra azok jelentkezhetnek, akiket a pártszervezet és munkahely javasol, akik egyetemi, főiskolai, illetve esti egyetemi végzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők a választott szakból felvételi vizsgát tesznek a szaknak megfelelő általános tagozati anyagból. A jelentkezésekhez szükséA Tanácsköztársaság dicső napjait, hatását a történelem, a marxista—leninista elmélet, a kultúra fejlődésére, honvédő háborújának tapasztalatait elemzik majd az eddigi és a legújabb tudományos kutatások eredményeinek ismertetésével azon a tudományos ülésszages kérdőíveket a járási, városi pártbizottságon lehet beszerezni, amelyeket kitöltve — 2 db 3x4 cm-es fényképpel ellátva — ugyanott kell leadni. Felvételi vizsga 1979. május 7—26. között lesz. A hároméves szakosító tagozat eredményes elvégzése után a hallgatók felsőfokú politikai végzettségről szóló bizonyítványt kapnak. A szakosító tagozat hallgatói hetenként háromórás kö-. telező foglalkozáson vesznek részt. Tanévenként 250,— Ft tandíjat fizetnek, melyet minden tanév szeptember 15- ig kell rendezni. .TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK: A tanfolyamok ismertetik a marxizmus—leninizmus fő alkotórészeiben a társadalomtudományok új eredményeit, fontos párthatározatok, pártpolitikai célok elméleti, ideológiai alapjait. Felvételre jelentkezhetnek azok, akik legalább az esti egyetem általános tagozatát elvégezték, vagy azzal azonos értékű politikai végzettséggel rendelkeznek. A pályázatokat az illetékes pártbizottságokra — 2 db 3x4 cm-es fényképpel — 1979. március 25- ig kell benyújtani. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a pártbizottságokon lehet igényelni. A felvett hallgatók hetenként egy alkalommal kötelező előadásokon vagy osztályfoglalkozásokon vesznek részt — félévkor és év végén a tanfolyam anyagából vizsgát tesznek. Eredményes vizsea alapián a továbbképző tanfolyam elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az 1979/80-as tanévben Békéscsabán a következő kétéves továbbképző tanfolyamokat indítjuk, megfelelő számú jelentkező esetén: — Gazdaságpolitika, — A magyar munkásmozgalom története, — Pártirányítás és pártélet, — A szocialista kultúra és közművelődés, — A marxista szociológia elvei és módszerei, — A politikai oktatás pedagógiája, — 10 hónapos megyei tematikájú agitációs tanfolyam. Érdeklődés esetén a fenti továbbképző tanfolyamok a városokban és a járási székhelyeken is indulnak. A továbbképzőkre jelentkező hallgatókkal felvételi beszélgetés lesz a tanulmányi munkáról 1979. május 7—26. között. Az esti egyetem általános, szakosító tagozatának hallgatói, valamint a továbbképző tanfolyamok hallgatói a vonatkozó rendeletek alapján tanulmányi szabadságra és munkaidő-kedvezményre jogosultak. (Magyar Közlöny. 1978. augusztus 15-i 53. sz.; Munkaügyi Közlöny. 1978. augusztus 31-i 10. sz.) A foglalkozások kezdete az esti egyetem általános és szakosító tagozatain, valamint a továbbképző tagozatokon egységesen 16.00 óra. Évi tandíj 250,— Ft, amelyet minden oktatási év szeptember 15-ig kell befizetni. MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁG, OKTATÁSI IGAZGATÓSAGA kon, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP Párttörténeti Intézete, a Társadalomtudományi Intézete, a Politikai Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Hadtörténeti Intézet rendez az Akadémián március 6-án és 7-én. Amikor tilos volt az Internacionálét énekelni Ülünk Gyulán, a Budrió- lakótelep egyik kis lakásában. Kádár Antalné illatosán gőzölgő kávéval kínál, majd hátrasimítja fejkendőjét és mesélni kezd. — A férjem a MÉMOSZ — Magyar Építő Munkások Országos Szövetsége — vezetőségi tagja volt. Gyakran járt az elvtársakhoz, s legtöbbször magam is elkísértem. Ott ismerkedtem össze néhány lánnyal, asz- szonnyal, akik a MÉMOSZ kultúrcsoportjában tevékenykedtek. Szívesen jártunk ezekre a rendezvényekre mi fiatalok, hiszen sok olyan dolgot hallottunk, tanultunk, amellyel jobban, tisztább értelemmel igazodhattunk el a világ dolgaiban. „A Budapesti Királyi Ügyészség. A nyomozás iratait bűnjellel együtt vádirat kapcsán teszem át: 1. Hajdú Sándor, született Bé- nyen, 1911. március 15. Fényező, budapesti lakost, aki 1936. szeptember 21—26-ig előzetes letartóztatásban volt, az 1921. III. te. 1. § I. bekezdésében ütköző az állami és_ társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntett címen” ... és még 21 vádlott neve következik, köztük a tizedik rendű vádlott Kádár Antalné Freiberger Teréz, született Gyulán, 1903. október 14-én, orsósnő, budapesti lakos. „Hajdú Sándor 1936. év elején a MÉMOSZ-kultúr- csoport elnevezés alatt olyan szervezetet hozott létre, melynek célja, s feladata volt a szövetség tagjainak kommunista lázító versek, kórusszövegek, színdarabok előadása útján, a kommunista gondolatkör és érzület irányába való befolyásolása, majd a kommunista szervezkedésbe való bekapcsolása, ennek a csoportnak tagjait a csoport vezetője hetenként kétszer összegyűjtötte, a versek, szövegek előadására és eléneklésére oktatta, illetve karéneklést vezette és igazgatta. Miáltal Hajdú Sándor az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló kommunista _ mozgalmat kezdeményezett és vezetett. A többi gyanúsított pedig abban tevékenyen részt vett, s azt előmozdította.” — így szól az írás. — Ez 1936. szeptember közepén volt — folytatja Ká- dárné —, a MÉMOSZ-szék- ház az Aréna út 68. szám alatti helyiségben kapott otthont. Ott gyülekeztünk, és lent az alagsorban énekelgettünk, meg szavaltunk. Nagyon szerettem ott lenni közöttük, jól éreztük magunkat, és az is megnyugtatott, hogy a férjem a közelben van. „1936. szeptember 18-án, este Balázs Ferenc őrszem, szolgálatban levő rendőr megfigyelte; hogy a bezárt és bepokrócolt ablakú pincehelyiségben összegyűlt egyének kórusban szavalnak, majd az Internacionálé dallamára énekelnek. Több rendőrtársával az ott összegyűlt 23 egyént, köztük a dirigens szerepét betöltő Hajdú Sándort előállította és a helyiségben talált nyomtatványokat, szövegeket beszolgáltatta.” — Nagyon megijedtünk, amikor láttuk, hogy a rendőrök beözönlenek az ajtón. Durván lökdösődni kezdtek bennünket és tereltek ki az utcára, ahol már ott állt a tolonckocsi. Nem volt üres. Csavargók, prostituáltak, koldusok szorongtak már benne, de mind a huszonhármunkat még bezsúfoltak a kocsiba. Vittek egyenesen a kapitányságra. — Na, jómadarak, itt vagytok — kérdezte az egyik civilruhás detektív. Azonnal megkezdték a kihallgatást, persze, hogy mindent tagadtunk, Hajdú Sanyi is csak azt ismert el, hogy a kultúr- csoport vezetője és az előadások rendezője. Azt nem tagadhattuk le, hogy részt vettünk az éneklésben, de azt igen, hogy az Internacio- nálét énekeltük volna, vagy kommunista propagandát űztünk volna. „A gyanúsítottak tagadásával szemben bűnösségüket a következő bizonyító anyagok igazolják: Az előállítást és megfigyelést teljesítő állami rendőrök, Balázs Ferenc, Pikola Mihály, Csöbör Gyula, Finte János, Kamzsás Lajos azt adták elő, hogy először a zárt helyiségből kihangzó szavalatot figyelték meg. Majd a következő passust jegyezték meg: „A marokkói bortól részeg tiszt urak kiveszik a kezünkből a kenyeret”, majd halották, hogy „Föl, föl, ti rabjai a földnek” ismert dallamára kezdtek énekelni kórusban valami ismeretlen szöveget. A helyiségben megtalálták a „Prológus” című kóruss^veg több példányát, továbbá a „Millió kizsákmányolt proletár” című kórusszöveget, a „Szabad szó” című párizsi kommunista sajtótermék egy példányát. Előadott és ismertetett adatok alapján bizonyítható, hogy a kultúrcsoport kommunista mozgalmi egyének által összehozott és foglalkoztatott olyan szervezet volt, amely a szavalat és ének fokozott hatású propagandaeszközeinek alkalmazásával igyekezett a szövetség munkástagjai közt a kommunista ideológia és taktika részére híveket szerezni, vagyis a szövetségen belül egy kommunista célú szervezetet kiépíteni és kifejleszteni. Megállapítható tehát, hogy az úgynevezett kultúrcsoport kommunista szervezkedés volt, a kommunista internacionálé mozgalmainak egy önálló része. A vád tehát velük szemben indokolt.” — A MÉMOSZ ezt követően feloszlott. Minket a rendőrségről a toloncházba vittek és még hosszú ideig voltunk rendőrségi felügyelet alatt. Sokszor még este tíz után is jött a detektív ellenőrizni, hogy otthon vagyok-e. Ügy nézett ki jó ideig, hogy „vörös múltam miatt’ nem kapok munkát, hiszen minden újság tele volt a nevünkkel, meg a „rémtettünkkel”. A haris- nyagyárba mégis jelentkeztem, felvettek, nagyon rendesek voltak a szaktársak, senki nem emlegette fel „rovott múltamat”. így élt egy munkásasz- szony a háború előtt. Béla Ottó Tudományos ülésszak az Akadémián
