Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1979. MÁRCIUS 28., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM 73. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tart az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 28-ra összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintő elő­terjesztés és a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseit elem­ző tájékoztató megvitatását javasolja a Központi Bizottság­nak. (MTI) Koszorúzások, ifjúsági nagygyűlés Készülődés a felszabadulás 34. évfordulójára Lázár György fogadta a japán kereskedelmi kamara elnökét Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Shi- geo Naganot, a japán keres­kedelmi és Iparkamara el­nökét, aki küldöttség élén a Magyar Kereskedelmi Ka­mara meghívására tartózko­dik hazánkban. Az eszme­cserén jelen volt Biró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­ke és Shinich Sugihara, Ja­pán budapesti nagykövete. Legnagyobb nemzeti ünne­pünk, április 4-e, felszabadu­lásunk 34. évfordulója meg­ünneplésére készül az or­szág. A városokban, a fal­vakban, a munkahelyeken ünnepségeken emlékeznek meg a hazánk szabadságáért elesett hősökről, s visszate­kintenek a szocialista építő­munkában 1945-től napjaink­ig elért eredményekre. Hagyományos ünnepséggel köszönti a főváros népe eb­ben az esztendőben is fel- szabadulásunk évfordulóját. fl színházról, a színházi műsortervről tanácskoztak a közművelődési felügyelők és müvelődésiház-igazgaték Mit vár a közönség a színháztól? Mit vár a szín­ház a közönségtől ? Hogyan lehetne jobban és színvona­lasabban megvalósítani mű­velődéspolitikai feladatain­kat? Ezekről az igen jelentős témakörökről tanácskoztak tegnap, kedden délelőtt Bé­késcsabán, a színházban a megye közművelődési fel­ügyelői, művelődésiház-igaz- gatók, a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya és a színház vezetői. A jövő évad tervezett mű­soráról, az idei évad színhá­zi előadásairól többen kifej­tették véleményüket. Balogh Ferenc, a mezőberényi mű­velődési ház igazgatója az 1979/80-as évad tervét az ideinél jobbnak tartja. Vá­laszt kért azonban arra, hogy a tervezett zenés dara­bokat (Koldusopera, Mont- martrei ibolya) ki tudja-e osztani a színház megfelelő énekes színészeknek? Több fegyelmet vár a tájelőadáso­kon, elsősorban a műszaki dolgozóktól. Sándor Jenő né, a szeghalmi művelődési ház igazgatója kifogásolta, hogy az idei évadban jó néhány darab változás történt, ez pe­dig a bérletezést igencsak megnehezíti. A közönség csa­lódik, ha nem azt kapja, amit vár. A nézők tájhelye­ken is igényesek, és színvo-' nalas, fegyelmezett előadást szeretnének látni. Megtörté­nik, mondotta, hogy a zene­kar tagjai előadás alatt ol­vasnak, keresztrejtvényt fej­tenek, zavarják a színpadi munkát, mindezt a közönség szeme láttára. Varga András, a gyulai művelődési ház igaz­gatója a színházcsinálás kö­zös gondjaival kezdte. Az új műsortervezetet jónak tart-, ja, az ideit annál kevésbé. Helytelenítette azt az egyol-. dalúságot, hogy túlnyomó- részt csak prózai előadásokat tartott a színház. „A színház a nevelésen kívül szórakoz­tasson is, de színvonalasan! Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Jókai Színház megyei színház, és a megye közönsége sok rétegű. Csak vájtfülűeknek csinálni szín­házat éppen olyan hiba len­ne, mint engedni a színvo­nalból” — mondotta. Az új Poliészter betonnal kísérleteznek Barcson, a Kemikál Építési £ és Műanyagfeldolgozó Gyárában. A korszerű technológiával i előállított „műanyag beton” kiváló tulajdonságokkal rendel- £ kezik. Húzó és szakító szilárdsága többszöröse a hagyomá- £ nyos betonénak, ugyanakkor víz- és saválló is. A képen: a gyár jelenleg kis szériában csőelágazó idomokat készít a £ Fővárosi Csatornázási Műveknek (MTI-fotó — Gyertyás László felvétele — KS) * műsortervezet azt tükrözi, hogy a színház is felismerte, mi volt a hiba eddigi darab­választási koncepciójában. Vojtek Edit orosházi járási művelődési felügyelő tapasz­talatairól beszélt. Elmondot­ta, hogy a színház tájelőadá­sairól nem mindig jó a véle­mény. Nagyszénáson például az „Egy szerelem három éj­szakája” előadása alatt a ze­nekar tagjai minősíthetetle­nül viselkedtek. Wébel De­zső, a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese a 'gyermekszínház előadásait dicsérte, majd szintén alá­húzta, hogy a nevelés mel­lett a szórakoztatás is köz- művelődési feladat. Több hozzászólás után Jur- ka László, a színiház igazga­tója szólt elképzeléseikről, a műsorterv kialakításának gondjairól. Irodalmi igényű műsorterv kell, mondotta, és cáfolta azt, mintha a békés­csabai színháztól sok jó mű­vész elment volna. A távo­zók helyett jöttek is, így alakult ki az a helyzet, hogy a színháznak „hallatlanul jó lehetősége van énekes-zenés darabok kiosztására.” Nagy András László főrendező — többek között — arról be­szélt, hogy „a magunk igé­nye szerint iszonyatos erőfe­szítéssel tudunk egy-egy ze­nés produkciót létrehozni, mégis az úgynevezett buká­sok mindig a zenés és köny- nyű műfajban történtek az elmúlt évadokban. A Kol­dusoperára viszont országos színvonalú szereposztásunk van.” Dr. Keczer András ügyvezető igazgató néhány gyakorlati kérdésről tartott ezután tájékoztatót, majd dr. Becsei József, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője emelte ki annak jelentőségét, hogy olyan színházra van szük­ség, mely a közönség holna­pi és holnaputáni igényeit is kielégíti. Hangsúlyozta a kö­zös felelősség fontosságát, kiemelve, hogy a színház színvonalát csak úgy lehet emelni, ha sokak véleményét meghallgatják. Dr. Csende Béla, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályvezető­helyettese zárta be a tanács­kozást, melyet hasznosnak és szükségesnek tartott. A színház 1979/80-as vég­leges műsortervének ismer­tetésére visszatérünk. S. E. Fellobogózzák a központi te­reket, s üdvözlő feliratokkal, színes dekorációkkal díszítik a középületek és a fontosabb állami intézmények homlok­zatát. Az ünnep egyik látvá­nyossága lesz az esti díszki­világítás : nagy fényerejű reflektorokkal „emelik ki” az esti városképből a köz­ponti épületeket, műemléke­ket, valamint a gellérthegyi felszabadulási emlékművet és a Felvonulás téri Lenin- szobrot. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással vonják fel az állami zászlót az Országház előtt a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a mun­kásmozgalom vörös zászla­ját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én, délben zenés őrségváltás lesz. A felszabadulásunk dátu­mához kapcsolódó megemlé­kezések már napokkal előbb megkezdődnek. Április 2-án kerül sor a kiváló és érde­mes művész címek átadásá­ra, továbbá a Rózsa Ferenc- díjak adományozására. Más­nap a Parlamentben kitünte­téseket nyújtanak át a ter­melőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyó­gyítás és az oktatás területén elért kimagasló eredmények­ért. A rádióban és a televí­zióban 3-án, kedden hangzik el Huszár Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének ünnepi köszöntője. Aznap este dísz­ünnepséget rendeznek az Operaházban: Bartók három művét: A kékszakállú herceg várát, A fából faragott ki­rályfit és A csodálatos man­darint mutatják be. Április 4-én este az Elnöki Tanács ünnepi fogadást ad a Parla­mentben: a meghívottak kö­zött lesznek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vállala­tok, intézmények kiváló dol­gozói. Az ünnepi megemlékezések kegyeleteg aktusai: tisztelet- adás a hazánk felszabadítá­sáért elesett hősök, köztük a szabadságunkért életét áldo­zó 300 ezer szovjet katona emléke előtt. Április 3-án a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek ég -mozgal­mak képviselői megkoszorúz­zák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet és a Ma­gyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Hétfőn a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány, valamint a fegy­veres erők nevében elhelye­zik a kegyelet virágait a rákosligeti temetőben a ro­mán hősök síremlékénél. Ko- szorúzási ünnepség lesz a solymári angol katonai te­metőben a felszabadító har­cokban elesett angol, auszt­rál, lengyel, kanadai és új- zélandi katonák emlékművé­nél. továbbá a Budaörsi úton, a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai ka­tonák emlékművénél. Koszo- rúzási ünnepséget tartanak a harkányi bolgár hősi em­lékműnél, valamint Bere- menden, a jugoszláv katonai temetőben. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállítá­sának gazdag anyagát megtekintve sok segítséget kapnak ezek a fiatalok is helytörténeti ismereteik gyarapításához Fotó: Gál Edit VHWWHWWWWWWVWWWWWWWtWW Tanácskozott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Az építéstervezés VI. öt­éves tervének fejlesztési koncepcióját és a kiemelt feladatokra vonatkozó javas­latokat vitatta meg keddi ülésén az országgyűlés építé­si és közlekedési bizottsága. A képviselőknek adott be­számoló leszögezte, már a beruházások előkészítésében erősíteni kell az építés-terve­zési munkákat, ezzel is ja­vítva a szervezettséget, rö­vidítve a megvalósítás ide­jét. A fejlesztési koncepció alapvető követelménye, hogy az építészet a társadalom számára (ól használható, esz­tétikailag is magas színvona­lú. a természettel harmoni­kus környezetet hozzon lét­re. A szakemberektől, kol­lektíváktól mind az építés­ben, mind az üzemeltetés­ben és a fenntartásban anyag- és energiatakarékos megoldásokat várnak. Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium a tervezői, építészeti tevékenységet meg_ felelő hatáskörrel és felelős­séggel a beruházási folyamat minden szakaszába bekap­csolja. Az eddiginél jobban egyeztetik a feladatokat, s a tervező intézeteket ég ma­gukat az építészeket is ér­dekeltté teszik abban, hogy munkájukban, döntéseikben mindenekelőtt a társadalmi érdekeket, a népgazdasági célokat érvényesítsék. A kereslethez igazodó zöldségtermesztésé a jövö A zöldség és gyümölcs termeltetéséről, forgalmazá­sáról tartottak tegnap, ked­den egyeztető tanácskozást Békéscsabán, a megye és a ZÖLDKER Vállalat veze­tői. A megbeszélés munkájá­ban részt vett Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, vala­mint a ZÖLDKER Vállalat vezérigazgatója, Panák Lász­ló. Először Panák László d tá­jékoztatta a megjelenteket a zöldségtermelés, -forgalma­zás időszerű kérdéseiről. Az utóbbi években — mint mondotta — jelentősen ja­vult a zöldség- és gyümölcs­ellátás. Mindez azoknak a kormányintézkedéseknek kö­szönhető, amelyek nyomán nőtt a termesztés biztonsá­ga. A termesztés növekedé­se azonban ellentmondások sorát hozta napvilágra. Az áruk minősége ugyanis nem mindig felelt meg a piaci igényeknek, s a ZÖLDERT- vállalatok értékesítési osz­tályai is számtalan gonddal küszködtek. A jövőben tervszerűbb, szervezettebb, a piacok igé­nyeihez jobban igazodó ter­meltetésre, forgalmazásra lesz szükség. Különösen fon­tos ebből a szempontból, hogy a zöldség- és gyü­mölcsfélék legnagyobb kül­földi felvásárlójaként, a Szovjetunió megrendelései­vel egyik meghatározója a termeltetésnek. Ugyanakkor egyre kevésbé lehet elvonat­koztatni a világpiaci árak­tól és kereslettől. A makói hagyma és burgonya keres­lete és ára például az utób­bi időben jelentősen csök­kent. A zöldségtermesztés­ben tehát a termelés szer­kezetének átalakítása, mó­dosítása állandó folyamat, amely feltételezi az alapos piacismeretet. Ilyen viszonyok között kü­lönösen fontos szerepet kap a termelők és a felvásárlók jó együttműködése, továbbá a kölcsönös érdekeltség és kockázat. Elsődlegesen a ter­mesztőknek kell megtalálni­uk számításaikat, mert ez a továbblépés legalapvetőbb feltétele. A megye vezetői elsősor­ban azokról a gondokról szóltak, amelyek a zöldséget termesztő gazdaságokat érintik. Az utóbbi 3—4 év­ben a zödségtermesztésben több társulás alakult a me­gyében. Az üzemek állami támogatással zöldségter­mesztő gépsorokat vsároltak. A ZÖLDKER Vállalat által 1979-re adott szerződéses keretszámok azonban csak részben teszik lehetővé a berendezések kihasználását, elsősorban a hagyma és a burgonya termesztésében. A megye és a ZÖLDKER Vállalat vezetőinek a jövő­ben hasonló intézkedések előtt egyeztető megbeszélést kell tartaniuk. Ezt indokol­ja a felsoroltakon kívül az is, hogy nem egy zöldségfé­le termesztésének hagyomá­nyai vannak e térségben, s ehhez jók a termő adottságok is. Ez egyik feltétele az egészségesebb termeltetői kapcsolatoknak. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat egyéb­ként ebben az évben a ter­vezettnél 200 vagonnal több zöldség és gyümölcs felvá­sárlására kötött szerződést. A jövő feladatai közé tar­tozik: a VI. ötéves tervben korszerűsítik az üzlethálóza­tot, tovább bővítik a tároló­teret. Az elhangzottakkal a megbeszélés résztvevői egyetértettek. *■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom