Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
1979. március 25., vasárnap o minimagazin Perzsák és sárga indiaiak R szönyegszövésnek van lövőié—de van-e utánpótlás? Pillanatkép az elméleti versenyről. A kérdésre válaszol a mezőhegyes! csapatból Illés László A szőinyegszövés évszázadok óta nehéz fizikai munkának számít. De ez nem is jut eszünkbe, ha belépünk a szövödékbe, és minden elkészült szőnyegben ott látjuk a fürge és gondos kezek nyomát. Nagyon szeretik ezt a szakmát az itt dolgozók, a kazettás perzsák, a sárga indiaiak és a sokféle más szőnyeg, amelyek kikerülnek ebből a szövetkezetből, évszázadokra készülnek. Szőnyeget szőni azok tudtak legszebben, akik édesanyjuktól örökölték a szőnyegszövés mesterségét, szeretetét. Sajnos, egyre kevesebben vannak. A Békésszentandrá- si Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetben kevés a fiatal dolgozó. — A fiatalok milyen tájékozódás alapján választják ezt a szakmát? — kérdeztük meg Czuczi Ernőt, a szövetkezet elnökhelyettesét. — Tulajdonképpen nem elismert szakma a szövés, ezt iskolákban nem oktatják, mi is az idősebb generáció tagjaitól tanultuk. A fiatalokat a szakma szépsége vonzza, de nem utolsó szempont az sem, hogy ez helyben adódik, s akinek kisgyermeke van, az szívesebben marad meg a helyi munkalehetőség mellett. Az Ifjúkommunistában olvastuk A BÉKÉSCSABAI IFJÚSÁGI ÉS ÚTTÖRÖHAZRÖL A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőhá- zat mutatja be — egyebek körött — a legutóbbi számában az Ifjúkommunista című folyóirat. A „KISZ-esek és úttörők együtt” című cikk elismeréssel szól az ifjúsági intézmény munkájáról, programjairól, méltatja kezdeményezőkészségét. Többek körött a következőket olvashatjuk: „Figyelemre méltó módszertani munkát is kifejtenek az intézmény szakemberei a megyeszékhely 14 általános iskolájának, illetve a város környéki községek iskoláiban dolgozó úttörővezetők számára módszertani kiadványokat, útmutatókat, forgatókönyveket készítenek, a helyben hasznosítható, legjobb módszereket adják közre... Az elmúlt esztendőkben számos jó ötlettel, kezdeményezéssel is felhívta magára a figyelmet a békéscsabai ifjúsági és úttörőház, így például egy-egy gyár, üzem ifjúsági klubjának az intézmény ad otthont, a munkásfiatalok számára adottak a klub működéséhez szükséges tárgyi feltételek. Az intézmény igyekszik otthont adni az azonos érdeklődési körű, azonos szakmájú, hivatású fiataloknak, így a fiatalabb pedagógusoknak is ....” Befejezésül a KISZ—úttörő együttműködés jó példájára hívja fel a figyelmet D. S., a cikk írója, a következőkben : „Külön figyelmet érdemel az ifjúsági és úttörőháznak azon törekvése, hogy az úttörők, a KISZ- esek, a középiskolások, s a dolgozó fiatalok részére igyekeznek mind több azonos profilú klubot, illetve szakkört szervezni. Ezzel sikerült elérni, hogy az úttörők és KISZ-esek között szorosabb kapcsolat alakult ki. Az a tapasztalat, hogy akik úttörőként tagjai voltak egy klubnak, vagy szakkörnek, azok KISZ-es korukban is rendszeres látogatói az ifjúsági, szakmai kluboknak...” — A kereseti lehetőség milyen? — Az utóbbi években jelentős növekedést értünk el. Az elmúlt évben átlagosan 29 ezer forintot keresett egy dolgozó. Ebben az évben 6 százalékos béremelést tervez a szövetkezet vezetősége. Nálunk teljesítménybérezés van, ami azt jelenti, hogy 1000 csomóra meghatározott összeget fizetünk, és ha kiemelkedő munkát végez a dolgozó — vagy bedolgozó —, akkor prémiumot is kap. — Nemcsak Békésszent- andráson, hanem Öcsödön is van üzemük. Ott többen vannak a fiatalok? — Igen, ott kevesebb helyi lehetőség van, és mesz- szebbre kellene járni dolgozni. Amíg Békésszentandrásra hat a szarvasi ipari üzemek munkaerővonzása, addig Öcsödön a termelőszövetkezeten és ezen az üzemen kívül más lehetőség nem kínálkozik. Ezért ott többen vannak a fiatalok, és az üzem felépítése is más. Az öcsödi üzem látogatásakor felmérhettük, hogy Szentandráson és Öcsödön is egyformán jók a munkakörülmények. Tiszta, világos termékben dolgozhatnak a szövőnők. Itt találkoztunk Kérem az Elvtársakat, hogy a február 18-án közölt cikket — az ifjúság szórakozási lehetőségéről Mezőkovácshá- zán — ne fejezzék be, folytassák, talán kérdezzenek meg több fiatalt vagy másokat is. Véleményem szerint a község további fejlődését tekintve (a várossá fejlesztésre gondolok) aligha lehet fontosabb kérdés, mint az ifjúság megtartása, itthon tartása, ez pedig nem lehetséges anélkül, hogy ha kulturális, szórakozási igényeit nem tudja kielégíteni, akkor elvágyik és ha teheti, el is megy, ami mindenképpen hátráltatja a fejlődést. Véleményem szerint helytelen az a nézet is, miszerint csak nagy összegű beruházással lehet ezt a kérdést megoldani, vagyis ha majd felépül az ifjúsági ház. És addig? Sokkal inkább hozzáállás, törődés, felelősségérzet az ifjúság és a közösség jövője iránt. Továbbá véleményem szerint hol lenne az ifjúság helye addig is, míg a házuk felépül, ha nem a kultúr- házban? Hiszen ott lehetne „Az egykori Corvina együttes vezetői közül Soltész Rezső is új zenekart alakított, Oxigén néven. Nem Jean Michele Jarre hasonló című nagylemeze ihlette meg őket, sőt az elektronikus zenéhez sincs semmi közük. A régi Corvina számainál keményebb, de azért dallamos zenét játszik az új gárda. Dalaikat saját maguk szerzik, bemutatkozásuk még a múlt esztendő végén megtörtént a Fővárosi Művelődési Házban. Vadonatúj számaikkal művelődési házakban lépnek fel, a rádió is készített velük felvételt, első kislemezük a nyár elején jelenik meg.” (Ollóztuk az Ifjúsági Magazin idei harmadik számából.) Kerekes Gábartnéval és Kovács Istvárunéval, akik most jöttek vissza gyesről. — Itt, a szőrmeüzemben dolgoztunk szülés előtt is. Miután betanultuk a szakmát, általában 3 ezer forintot kerestünk. Most, 3 év után kicsit nehéz visszaszokni, de egymást segítjük, és reméljük, hamarosan gyorsak, ügyesek leszünk — meséli Kovács Istvánná és Kerekes Gábomé. Ebben az évben a szövetkezet vezetősége úgynevezett szakmásító tanfolyamot indít. Ehhez két év gyakorlat szükséges. A tanfolyam, amely 200 órás, 35 dolgozó részvételével Békésszentand- ráson vagy Öcsödön indul. A szövetkezet elnökhelyettese azt is elmondta, hogy szőnyegszövő szakkör működik az általános iskolákban. Szerveznek az iskolásoknak szövödelátogatást, és pályaválasztás előtt felkeresik a végzős kisdiákokat. Ezt a nagyon szép, igényes munkát csak ilyen módon lehet megszerettetni a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal. Lehet, és kell is, hiszen egy nagy múltú szakma jövője múlik valahogy elkezdeni az igényességre való nevelést, csak- hát nem azonnal és mindenáron, nem igét hirdetni, kijelenteni, hanem meggyőzni kellene az ifjúságot arról, hogy mi a korszerű, kulturált szórakozás, hogy nemcsak a tánc és ital. Ha nincs igény valami iránt, arról nemcsak az tehet elsősorban, aki nem igényli, hanem talán az is, aki nem terjeszti, nem megfelelően, nem vonzóan propagálja, vagy éppen erőlteti, és akkor már dacból sem .fogadja megfelelően, akinek az szólna. Szerintem helytelen az a nézet is, hogy a kultúrház teljesen szeszmentes, talán helyesebb volna valami formában korlátozni. Például pálinkát nem árulni, és a kiszolgálást úgy irányítani, hogy ne lehessen, és ne is legyen ittas ember. Ezt egy jó törzsgárdával meg is lehet csinálni, nem egy helyen már így is csinálják. A fiatalok maguk , közül választanak ilyen alkalmakra rendezőket, csak rájuk kell bízni. Például egy a sok közül: a zene megkedvelésének érdekében az egyik kisvárosban a kultúrház igazgatója meghívott 4-5 kitűnő énekest, és az énekszámok elhangzása előtt ismertette az opera tartalmát, keletkezését, a zeneszerző törekvését, megfelelően felkeltette iránta az érdeklődést, és a siker nem is maradt el. Talán még annyit, a felnőtt lakosság kulturális szórakozása sem megoldott. Nincs rá igény, válaszolják az illetékesek. Szerintem nem lehet arra igényünk, amit nem ismerünk, nem szerethetjük azt, amiről Tiem tudjuk, hogy mi. Mindezt közgazdasági kategóriákkal nem lehet mérni, a kultúra terjesztésére áldozni kell, és nem pedig a ráfizetést számolni. Minél később kezdjük el, annál kevesebb jut belőle. Setényi József Mezőkovácsháza „Sorolja a talaj fertőtlenítő granulátumokat, és alkalmazásuk módját, idejét!” „Milyen gyomirtási eljárásokat ismer?” — ilyen és hasonló szakmai kérdések hangzottak el az elmúlt hét végén —, nos ezúttal nem valamilyen vizsgán, hanem az ifjú növényvédő szak- és betanított munkások országos szakmai- politikai vetélkedőjén. Ezt pedig megyénkben, a Mező- hegyesi Állami Gazdaságban rendezte a KISZ KB, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, annak Növényvédelmi és Agrokémiai Központja, továbbá a Mező- gazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, a TOT és az Állami Gazdaságoké Országos Központja. Mint az idézett verseny- kérdésekből is kitűnik, komoly elméleti felkészültséget, pontosságot igénylő ez a szakma. Az utóbbi években rendkívüli módon megnövekedett fontosságát jelzi, hogy a növényvédelmet, az agrokémiát a mezőgazdaság nehéziparaként emlegetik. Mindez érzékelteti, milyen fontos, hogy jól felkészült, megbízható fiatal szakemberek lássák el a növényvédelmi, agrokémiai feladatokat a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Nos, ami a szakmai felkészültséget illeti, az országos versenyen részt vevő 20 csapat szinte kivétel nélkül megállta a helyét. A politikai tájékozottságukról tanúskodó pontszámok már kevésbé dicséretesek, a gyakorlati versenyen viszont ismét igen jól szerepelt a csapatok zö— Hogyan készültek fel? — Sokat segített a növényvédő szakmérnökünk, meg aztán ki-ki igyekezett minél többet hozzáolvasni a szak- irodalomból, és feleleveníteni a tanultakat — mondja a csapat másik két tagjára, Császár Gyulára és Sári Fe- rencre nézve Fazekas Kálmán. ök a Devecseri Virágzó Tsz-t, s egyben Veszprém megyét képviselik. A gyakorlati versenyen találkoztunk a budapesti csapat tagjaival is. — Mi a feladat? — A Novor—1005 szántóföldi növényvédő célgépet kell üzembe állítani, és egy adott folyadékfelhasználási normára beállítani — világosít fel dr. Bodrossy Erik, a Veszprém megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás főmérnök igazgató- helyettese, aki egy szakembertársával majd eldönti, jól oldották-e meg a fiúk a feladatot. A versenyzés mellett jutott idő szórákozásra, ismerkedésre, tapasztalatcserére is. Egyik este ifjúsági találkozót és klubestet rendeztek, az eredményhirdetés előtt pedig megismerkedhettek a fiatal munkások a nagyhírű mezőhegyes! gazdasággal. A vendéglátó házigazdák számára szép sikert hozott ez a verseny : a mezőhegyesi csapat — tagjai: Benkő Sándor, Illés László és Csányi László — szerezte meg az első helyet, s vele a külföldi utat, valamint számos különdíjat. Gratulálunk! Szállóigék, aforizmák Amicus certus in re incer- ta cernitur. Bizonytalan helyzetben dől el, ki a biztos barát. (Cicero, De arnic. 17, 64) Amicus est tanquam alter idem. A barát mintegy második énünk. (Cicero, De amic. 21, 80) (Szabó György: Sötétben tündöklőbb a fény című könyvéből válogattuk az idézett római szállóigéket, aforizmákat.) MINI JEGYZET Csaba „új népe” „Teve van egypúpú, van kétpúpú, vagy négy- pápá, sőt több...” Diszkó van ilyen is, olyan is, amolyan is ... sőt, még olyan is, ahol egyik jeles beategyütte- sünknek azt a víg nótáját játsszák, amely a fenti kezdetű dalocskának ... hmmm ... enyhén szólva, kissé az „utánérzése" ... De akárhány és akármilyen diszkó is van, nyilván egyik se jó azoknak a lányoknak és ifjaknak, akik naponta már déltájban megkezdik kellemes, lenge flangálá- sukat a Csaba étterem előtt — no meg odabent is, a meghitt műintézmény különféle árnyas ficakjaiban. Hogy abba se hagyják késő estig. Ezzel szemben, ha néhány csabai művelődési intézményt megkeresnék, kérdve: milyen programokat szerveznek nekik, tudom: véget nem érő lenne a lista. Szervezünk ám ezt is, azt is, amazt is — mondanák —, de hát nem jönnek ... Tudja, ezek a mai srácok olyan kificamodott, megátalkodott ízlésűek. A jó ég se tudja, mi kellene nekik ... Próbálkoztunk mi már mindennel, de hiába ... Meg aztán, nekem elhiheti, mindig lesznek olyanok, akik kilógnak a brancsból, akiknek nem jó semmi se ... Attól tartok, hogy a vendéglátóiparnál, meg az iskolában is valami hasonlót mondanának. Az eredmény ugyanaz: van a csabai — zömmel iskolás — ifjúságnak egy népes csoportja, amelyik naphosszat a falat vagy egymást támasztja a Csaba előtt, és nem tud mit kezdeni magával. Azt is tudom, hogy a sokféle igénynek, érdeklődésnek megfelelni, érdekes, alkalmas, vonzó programokat szervezni se egyik, se' másik cégnek, intézménynek nem könnyű. Nem könnyű, mert utánjárást, töprengést és némi pénzt igényel. Az azonban mégis tarthatatlan állapot, hogy a megyeszékhely nyolcvan, száz fiatal emberével — ennyi lehet a flangálok „tömegbázisa” — se az iskola, se valamelyik közművelődési intézmény nem törődik, így aztán nekik már csak a vendéglátóipari pult vagy asztal marad. „Mindenki másképp csinálja” -— velük viszont senki, sehogyan se csinálja. Varga János me. A harmadik helyen végzett budapesti csapat a gyakorlati versenyen beállítja a Novor—1005-ös célgépet Fotó: Veress Erzsi rajtuk. Sz. J. „Szép volt, fiúk!” Kovácsházi vélemény
