Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

ESSES 1979. március 1., csütörtök Tegnap, szerdán délelőtt bensőséges hangulatú ünnepséget tartottak Mezőberényben, ahol 100. születésnapja alkalmá­ból köszöntötték özv. Németh Lászlónét, született Hammer­schmidt Juliannát, aki 1879. február 28-án, a Tolna megyei Ozorán született. Az idős asszony korát meghazudtoló egész­ségnek örvend, szellemi frisseségének birtokában él család­jának körében. Cipész szakmájában több mint fél évszáza­dot dolgozott. Férje 1922-ben meghalt, s egyedül nevelte fel négy gyermekét. A nevezetes születésnapon köszöntötte még négy unokája, hat dédunokája, és két ükunokája. A mező- berényi Nagyközségi Tanács nevében a tanács adócsoportjá­nak Béke Szocialista Brigádja, a Petőfi Sándor úttörőcsapat nevében a Delfin, a Napsugár és a Gagarin őrs képviselői virágokkal, ajándékokkal köszöntötték a település legidő­sebb lakóját Fotó: Szekeres András 118 ezer nyolcadikos Március 20-ig továbbítják a jelentkezési lapokat Ünnepség vállalatunknál és szerkesztőségünkben Mérleg és egyensúly Ezekben a napokban már egyre több általános iskola adja postára továbbtanuló nyolcadikosainak jelentkezé­si lapját. Középiskolának cí­mezve. A lapok továbbításá­nak végső határideje: már­cius 20-a. Az idén az ország általá­nos iskoláinak nappali tago­zatán ,a tavalyinál mintegy ötezerrel több, 118 ezer nyolcadikos fejezi be tanul­mányait, és túlnyomó több­ségük továbbtanul. A gimná­ziumok a végzettek mintegy 18—20, a szakközépiskolák pedig 27—30 százalékát vár­ják, a szakmunkásképző in­tézetek pedig 59 400 — a ta­valyinál 7500-zal több — tanuló jelentkezésére számí­tanak. Az Oktatási Minisztérium középiskolai főosztálya a pályaválasztás megkönnyíté­sére gimnáziumi, valamint szakközépiskolai tájékoztató könyvet adott, ki, amelyeket eljuttattak az általános isko­lákba. Ezeket az idén külö­nösen nagy érdeklődéssel forgatták a pedagógusok és szülők, ,a gyerekek is. A gimnáziumokban ugyanis szeptembertől új tanterv szerint kezdődik meg az el­sősöknek a tanítás, a szak- középiskolákban pedig to­vább bővül az úgynevezett szakmunkásképzési célú osz­tályok köre. Az ide jelent­kezők négy év múltán az érettségivel egyidejűleg szakmunkás-oklevelet is kapnak. A tájékoztatók a továbbtanulás feltételeit is közük. Középiskolai továbbtanu­lásra változatlanul azok a nyolcadik osztályt eredmé­nyesen elvégző tanulók je­lentkezhetnek, akik szep­tember 1-ig nem töltik be 17. életévüket. A szakmun­kásképzőbe azok a fiatalon Sarkad! véradók Régóta hagyomány a Sar­kad és Vidéke ÁJTÉSZ-nél az évente egy alkalommal megtartott véradónap. Ta­valy 35-en adtak vért, a közelmúltban megrendezett önkéntes véradáson 43 ÁFÉSZ-dolgozó jelent meg, hogy segítsen bajba jutott embertársain. Sok szocialista brigádtag is vállalkozott a térítésmentes véradásra. A nagyközség ABC-áruházában do’lgozó Kállai Éva Szocialis­ta Brigádnak csaknem fele adott gyógyító, életmentő vért. jelentkezhetnek, akik 18. életévüket ebben a naptári évben még nem töltik be. A szakközépiskolába és a szak­munkásképzőbe jelentkezők­nek az előírt egészségügyi követelményeknek is meg kell felelniük. A tanulók a továbbtanulá­si lapjukon változatlanul két iskolát jelölhetnek meg, függetlenül azok típusától. A szakközépiskolákban és a gimnáziumokban túljelentke­zés esetén a tanulókat be­szélgetésre hívhatják be, a művészeti szakközépiskolák­ban pedig felvételi vizsga van. Ugyancsak felvételi vizsga alapján . döntenek- a gimnáziumok matematika II. —programozó, a speciális idegennyelvi, valamint az ének-zene szakosított tan­tervű osztályaiba jelentke­zőknél. Ha a tanuló két szakkö­zépiskolát jelöl meg, az első helyen feltüntetett középis­kola igazgatója április 12-ig .ad választ, elutasítás esetén pedig a lapot azonnal továb­bítja a második helyen meg­jelölt iskolába. A gimnáziu­mok szakosított tantervű osztályaiban és a szakközép- iskolákban április 25-ig fe­jeződik be a felvételi mun­ka, a gimnáziumokban, a gépíró és gyorsíró iskolák­ban pedig május 15-e a ha­táridő. Tegnap, február 28-án bensőséges ünnepségre ke­rült sor Békéscsabán, a Bé­kés megyei Lapkiadó Válla­lat és a Békés megyei Nép­újság székházában. Lehocz- ki Mihály, a vállalat igazga­tója nyugdíjba vonult, he­lyére dr. Árpási Zoltánt ne­vezték ki. Az összejövetelen ott volt Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára, Várai Mi- hályné, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese. A megjelenteket Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Népújság főszerkesztője üd­vözölte, majd Vass Henrik­né méltatta Lehoczki Mi­hálynak a munkásmozga­Huszonöt évvel ezelőtt, 1954. február 28-án csapoltak először nyersvasat a Dunai Vasmű I. számú kohójából. Az eseményre szerdán jubi­leumi csapolással emlékeztek a nagyolvasztó gyárrészleg dolgozói. Az ország legna­gyobb kohójából Elekes Jó­A Mezőkovácsháza és Vi­déke ÁFÉSZ összforgalma tavaly csaknem elérte a fél- milüárd forintot. Ebből a já­rási székhely 178 millió fo­rinttal részesedett, ami 7,8 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A Mozaik Áru­ház mintegy 108 millió fo­rint forgalmat bonyolított le, de jelentős a 20 kiskereske­delmi és a 13 vendéglátóipa­ri egység teljesítménye is. A számokból egyértelmű­en látszik: tovább javult az áruellátás, bővült a válasz­ték. Vitathatatlan, hogy a nagyközség kereskedelmében meghatározó az előbb emlí­tett áruház, amelynek ABC- osztályán több mint 45 mil­lió forint értékű élelmiszert, apró cikket adnák el évente. Jól alakult a ruházati forga­lom is, amelyhez hozzájárult az ősszel megrendezett Ská­la-hét. A Budapesti Skála Áruház a műsoros divatbe­mutatóval egybekötött vásá­ron 3 millió forint értékű áru leszállításával biztosítot­ta az utánpótlást. Figyelemre méltó a mező- gazdasági szakbolt munkája, amely a megyei AGROKER Vállalattal megkötött együtt­működési szerződés alapján jó ellátást valósít meg mű­lomban és a vállalat élén el­töltött több évtizedes ered­ményes munkáját. Ezután átadta a Hírlapkiadó Válla­lat jubileumi jutalmát és ajándékát, valamint a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevében a „Kiváló Munkáért” kitüntetést. Nagy Jenő a megyei pártbizottság nevében meleg szavak kísé­retében átnyújtotta a kiváló pártmunkáért elismerést. Kőváry E. Péter, a szakszer­vezeti bizottság titkára a szakszervezet és a dolgozók nevében ugyancsak ajándék­kal kedveskedett a búcsúzó igazgatónak. Ezt követően Vass Henrik­né átadta a kinevezési ok­levelet dr. Árpási Zoltán­nak. zsef főolvasztár nyitott utat a folyékony vasnak, majd a jubileumi adagból emlékpla­kettet öntöttek. Az elmúlt negyedszázad alatt a Dunai Vasmű két kohója több mint 14 millió tonna nyersvasat adott. trágyákból,' növényvédő sze­rekből. Nemcsak a nagyköz­ség, hanem a járás többi te­lepülésének az igényeit igyekszik kielégíteni a vető­magbolt is. A zöldség-, gyü­mölcsellátás szintén zavarta­lan, hiszen télire burgonyá­ból 18, almából 5, vöröshagy­mából pedig 1 vagonnal he­lyeztek el a tárolókban. A húsbeszerzési gondok enyhí­tésére a szakcsoporttól 1123, a saját hizlaldájukból 240 sertés került vágóhídra. Nö­velték a baromfihús értéke­sítését: csak a Mozaik Áru­házban az elmúlt évben 884 ezer forint értékűt adtak el. A lakosság ellátásában nem kis feladat hárul a vendég­látóipari egységekre, örven­detes a 133-as számú büfé saját termelésű ételforgalmá­nak a növekedése. Ezekből az árukból 1977-ben még csak 944 ezer forintot for­galmaztak, a tavalyi árbevé­tel viszont meghaladta az 1,5 millió forintot. Bővült a sü­temények választéka is. Ez elsősorban az új cukrász­üzemnek köszönhető, ahol a megrendeléseket hiánytala­nul teljesítik. Lehetőség van a vendéglátás további fej­lesztésére is. A Ságvári-la- kótelepen jövőre presszót adnak át, még ebben az év­ben korszerűsítik az Arany­kacsa vendéglőt. A cukrász­üzemben fagylaltfőző-beren- dezést helyeznek üzembe. A tervidőszak végén — 1980- ban — zöldséges- és húsbolt nyílik ugyancsak a lakótele­pen. Ajándék néptáncműsor A megyénkben szereplő Budapest Táncegyüttes Já­nosi András által irányított héttagú csoportja szerdán délelőtt a Békéscsabai 11. számú Általános Iskola gye­rekeinek adott ajándékmű­sort. A táncosok között sze­repeltek az Állami Balettin­tézet néptánctagozata első évfolyamának hallgatói is. Műsorukban beszéltek a népzenéről a gyerekeknek, hangszerismertetőt, majd táncbemutatót tartottak. Sze­replésük végén táncházjáték­ra kérték fel a gyerekéket. A nagy sikerű produkciót pén­teken délelőtt a 9-es és 10- es számú iskolába járók lát­ják majd. S okat használt közgaz­dasági fogalom: az egyensúly, az egyen­súlyi helyzet és annak javí­tása. A kifejezés messzire el­távolodott az eredeti jelen­téstől. Valamikor, ha a mér­leg mindkét serpenyőjébe egyenlő súlyok kerültek, ak­kor beszéltek egyensúlyról. Tehát a mérleg nyelve jelzi a súlypont alakulását. A mérleg fogalmát viszont át­vitt értelemben már régóta használja a gazdasági szak­nyelv. Most készülnek pél­dául a vállálati mérlegek, az 1978. évi gazdálkodás tény­szerű értékelései. Mint min­den mérlegnek, ennek is két oldala van. Az egyik olda­lán szerepelnek a kiadások, (ráfordítások), a másik ol­dalán a bevételek. A két oldal különbözeié mutatja a tavalyi gazdálkodás eredmé­nyét, nyereségét vagy vesz­teségét. A népgazdasági tervezés során sokféle mérleg készül. A kőolaj mérleg például az egyik oldalán felsorolja és összegzi az 1979. évi szük­ségleteket (a petrolkémiai ipar, a lakosság, az üzemek, a közületek benzin-, gáz­olaj- stb. igényeit normatí­vák alapján számolják át kőolajra.) A mérleg másik oldalán találjuk a forráso­kat, így a 2 millió tonnás hazai termelést, a 7 és fél millió tonna szovjet impor­tot, illetve az 1 millió ton­na közel-keleti olajat. A mérlegrendszer megteremti a különböző területek, az egyes részek összhangját. Segítsé­gével szűk keresztmetszete­ket és tartalékokat tárnak fel, különböző összefüggése­ket elemeznek. Az ágazati kapcsolatok mérlege matematikai mód­szer és számítógép felhasz­nálásával már nem csupán két-, hanem sokoldalúan végzi ugyanezt. A mérlegek egy másik típusa pedig két­oldalas marad ugyan, de mind magasabb szinten, mind átfogóbb összefüggé­sekre világít rá. Az úgyneve­zett szintetikus mérlegek az újratermelés különböző ke­resztmetszeteiről adnak ké­pet. így például mérlegsze­rűen elemezhető és megter­vezhető a nemzeti jövedelem termelése és elosztása. Az állami költségvetés, mint átfogó jellegű mérleg a nem­zeti jövedelem újraelosztá­sának eszköze. Az egyik ol­dal felsorolja az állami be­vételeket, a másik oldal a kiadásokat. Ha két oldal nincs egyensúlyban, akkor költségvetési hiányról, defi­citről beszélünk. Három átfogó területen van különösen nagy jelentő­sége az egyensúly megterem­tésének: a vásárlóerő és az árualapok összehangolásá­ban; a beruházási összegek és eszközök (kapacitások) arányosításában; valamint a nemzetközi külkereskedelmi forgalom, illetve pénzügyi el­számolások terén. Közülük az első kettő a belső, a harmadik a külső egyensúlyi viszonyokat jelzi. A belső és a külső egyensúly között nincs merev határ, kölcsönösen hatnak egymás­ra. A lakosságot közvetlenül az érinti hátrányosan, ha jö­vedelmét és megtakarításait nem tudja a számára szük­séges termékek, vagy szol­gáltatások vásárlására elköl­teni, vagyis, ha a vásárlóerő és az árualap között nincs kellő összhang. Napjainkban, amikor a lakosság reáljöve­delme viszonylag magas és csak szerény mértékben nö­vekszik, különösen megnő az életkörülmények, a társadal­mi közérzet alakulására ha­tó nem anyagi tényezők sze­repe. Köztük is kiemelkedő, hogy kellemes, avagy kelle­metlen feltétel között — sor­ban állással, hiánycikkek után futkosva avagy gazdag választási lehetőség, udva­rias kiszolgálás mellett — költhetjük el pénzjövedel­münket. Nem véletlen te­hát, hogy a párt és a kor­mány megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a lakosság áruellátására. Nem volt ez mindig így. A szociaüzmus építésének el­ső időszakában minden gaz­dasági feszültség lecsapódott a lakosság áruellátásában. A külkereskedelmi mérleg ja­vítása, az export megelőzte a hazai szükségleteket, a belföldi ellátást. Pult alatti kiszolgálás esetén például azzal emelték az áru ázsió­ját, hogy az „exportból visszamaradt”. A fogyasztási cikkek importja pedig je­lentéktelen volt. Minden erőt, eszközt a szocialista iparosításnak, a termelőesz­köz-gyártás fejlesztésének, a jövő megalapozásának ren­deltünk alá. Ezért az egyen­súlyhiány is a legélesebben a beruházási javak piacán jelentkezett. A feszültségek innen transzportálódtak a külkereskedelmi szférába és a fogyasztási javak piacára egyaránt. Jelenleg a nemzetközi fi­zetési mérleg hiánya feszítő. A párt és a kormány arra törekszik, hogy a külső egyensúlyhiány, az ország gazdasági nehézségeit hatá­rozottan érzékeljék a válla­latok, de a fogyasztók mi­nél kedvezőbb feltételek kö­zött költhessék el jövedel­meiket. A nemzetközi fizetési mér­leg hazánk és más országok pénzügyi elszámolásainak végeredményét mutatja. Ala­kulásában a külkereskedel­mi forgalom egyenlege ját­szik döntő szerepet. De nem lebecsülhető hatást gyako­rolnak az ország nemzetközi fizetési mérlegére a fuvaro­zás devizabevételei és -ki­adásai, a turistaforgalom, a különböző pénzügyi művele­tek (pl. kamatfizetés, hitel- törlesztés). Amikor jelenleg a gazdasági egyensúly javí­tásáról beszélünk, akkor ezen a nemzetközi fizetési mérleghiány növekedésének lefékezését, illetve megállí­tását értjük. Hazánk nemzetközi fizeté­si mérleghiánya a dollár el­számolású területen jelentős. Döntő .oka a nemzetközi cse­rearányok változása. Az im­portáruk (főleg nyersanya­gok, energiahordozók és mű­szakilag igényes alkatrészek, berendezések) világpiaci drá­gulásával nem tartott lé­pést exporttermékeink ár­emelkedése. Ezért országun­kat jelentős külgazdasági veszteségek érték és érik. E veszteségeket külföldi hite­lek felvételével pótoltuk. Az ország hitelállományát — nemzetközi fizetési mérleg­hiányát — növelte a vállala­tok túlköltekezése a beruhá­zásokban és készletezésben. A külgazdasági egyensúly javításának három módja le­hetséges: 1.) Több árut ex­portálunk; 2.) Csökkentjük az importot; 3.) Növeljük az elérhető exportárakat (piaci munkával, rugalmassággal, az előnyösen értékesíthető termékek kiviteli arányának növelésével). Jelenleg mind­három módszerrel élünk, kö­zülük az első megoldás egy­értelmű levonás a belső fel- használásból (a felhalmozás­ból, fogyasztásból). A máso­dik módszer lehet egyértel­műen előnyös (ésszerű im­porttakarékosság), de lehet kényszermegoldás is (im­portkorlátozás, az ipari ter­melés növekedési ütemének mérséklése). A harmadik megoldás az egyértelműen előnyös, hasznos és tartósan alkalmazható. M ás összefüggésben ar­ról is beszélünk, hogy a hatékonyság fokozásával ellensúlyozzuk külgazdasági veszteségein­ket. Ezzel a módszerrel, erő­forrásaink jobb hasznosítá­sával, többletimport, eszköz és munkaerő felhasználása nélkül növeljük nemzeti jö­vedelmünket. Kovács József Jubileumi csapolás a Dunai Vasműben Felújítják az Aranykacsát Mezökovácsházán ' a -w, A búcsúzó negyedik B-sek is jókedvűen várták a szalag feltűzését a békéscsabai közgazdasági szakközépiskola va­sárnapi szalagavató bálján Fotó: Császár Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom