Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

1979. március 21., szerda Üdít, frissít, jókedvre derít A sörfogyasztás reneszánsza A bajorok csaknem elvesztették vitat­hatatlan elsőségüket a világ sörivóinak ranglistáján: ilyen értelemben rossz hírek érkeztek Afrika fiatal államaiból. Ezek­ben ugyanis a sör a jólét szimbóluma lett. A „Drum” cfmű magazinban így ír egy zambiai férfi: „Zaire megverhet bennün­ket labdarúgásban, Kenya könnyűatlétiká­ban, de sörivási versenyben elinnánk min­dent Zambia elől”. Nigéria viszont 1977- ben kizárólag az NSZK-ból 117 millió már­ka értékű sört Importált. Ezzel egy csapás­ra Nigéria vált a sörexport legértékesebb felvevő piacává. A nyugatnémet serfőzők álma azonban ugyanolyan gyorsan szerte­foszlott. S mint a Stern magazin megálla­pítja, a nigériai kormány kénytelen volt sörimportstopot elrendelni, mert még a kutakból gazdagon ömlő olaj hozama sem tudott elég devizát termelni a nigériaiak szomjának enyhítésére. T udomány—technika Fiahordó hajók így aztán nem marad más hátra, mint elfelejteni azt a 240 liter sört, amelyet a bő­ség éveiben a nigériaiak a statisztika szerint fejenként elfogyasztottak, s most újra a bajorok vezetnek. 1977-ben minden bajor 235,7 liter sört engedett le a torkán. Ez 59 százalékkal haladja meg az NSZK átlagfogyasztását, ahol 1977-ben az egy főre jutó sörfogyasztás 148,7 liter volt, s ez már maga is világcsúcs. A sörolimpián az ezüstérmes Ausztrália lett egy főre ju­tó éppen csak 140 literrel, szorosan követi a harmadik helyen Csehszlovákia 139 li­ter egy főre jutó fogyasztás­sal. (Magyarországon az egy főre jutó sörfogyasztás 86 li­ter.) A nyugatnémet sörgyáro­sok mégsem elégedettek, mert a sörfogyasztás, s ez­zel együtt a sörfőzés 1976- ban elérte tetőfokát, ekkor 9.5 milliárd liter fogyott el. Most már csak 9,4 milli­árd liter fogy el. Persze ez még így is elképzelhetetle­nül sok. Palackokba töltve ez akkora távolságot töltene ki, mint a föld—hold távol­ság hatszorosa. Viszont a nyugatnémet sörgyárosok szegény árvagyerekek, ha összehasonlítjuk őket ameri­kai kollégáikkal, akik éven­te 18 milliárd liter sört gyár­tanák. A sör termelését te­kintve a második helyen áll az NSZK, a harmadik he­lyen pedig Anglia, amely 6,3 milliárd liter sört termel. Sör négy alkotóelemből A fentiekből következik, hogy a világ legnagyobb sör­főzdéi az Egyesült Államok­ban vannak. Egyedül az An- heuser—Busch _ cég évi 4 milliárd litert ’ termel, a Schlitz 2,7 milliárdot. ösz- szehasonlításul: a legnagyobb dortmundi cégek, Nyugat- Németország első számú ser­főzdéi összesen alig hoznak össze évi 700 millió litert. Nincs a világon egyetlen államnak sem annyi serfőz­déje, mint az NSZK-nak. összesen 1500. Ebből 1000 Bajorországban. Az üzemek nagy száma azonban azt is jelenti, hogy sehol a világon nem termelnek annyiféle sört, mint a Szövetségi Köz­társaságban. Ismerünk vilá­gos és sötét erős sört, vilá­gos és barna exportsört, aranybama márciusi sörö­ket, fehér- vagy búzasörö­ket, berlini fehéret, világos és sötét baksört, duplabakot, fehér bakot, kulmbachi jég­bakot, kölst, düsselt, rajnai ósört, frank sört, maláta­sört, diétás sört, münsteri és bamberi söröket, a lágerfé­léket. S e fajták száma nyu­godt lélekkel megszorozható az előállító üzemek számá­val. Hogy a német sör min­denféle járulékos anyag nél- kü csupán négy alkotóelem­ből, nevezetesen komlóból, malátából, élesztőből és víz­ből áll, azt a világ legié- g bb élelmiszertörvényé'.ok köszönheti. Nevezetesen 1516- ban IV. Vilmos herceg In- golstadtban elrendelte, hogy •v ’ven {''"Vasági előírások t át- 1! ft t jorországban sört főzni. Iffindmáig érvényes, hogy íot!kerjedésű sört kizárólag malátából, komlóból, élesztő­ből és vízből szabad előállí­tani ; felsőerjedésű sörökhöz pedig (alt, köls és búzasör) búzamaláta is felhasználha­tó. De más semmi. Bárhol a világon, bármi­lyen sört iszik is az ember, eszik kétféle lehet: fenéker- jedésű, vagy felsőerjedésű. hogy a sör melyik csoportba tartozik, az az erjesztéshez felhasznált élesztőtől függ. Az élesztőnek két fajtája van, de mindkettőnek szá­mos alfaja, s a sörgyárak kü­lönleges gyártmányaik ké­szítéséhez saját, különleges élesztőfajtáikat használják. Hidegen vagy melegen? Az egyik élesztőfélének hi­degre van szüksége, hogy le tudja bontani a cukrot, ami által alkohol termelődik; a másik fajtának melegre van szüksége. Mivel a „hideg” élesztő „működése” után le­süllyed az erjesztőkád fene­kére, ezt a módszert, s az így készült sört alsóerjedé- sűnek nevezik. A fenékerje- désű sörök — s a legtöbb elfogyasztott sör ilyen — ún. új sörök. Hogy egész éven át főzni lehessen ilyen sört, hűtőgépek váltak szükséges­sé. Ennek előtte csak télen lehetett sört főzni, s jéggel teli pincékben nagy nehezen nyárig eltartani. A legtöbb sör fenékerjedésű: a vilá­gos, az export, a láger, a pilseni, a bak. Az „Ur-, Urtyp-, vagy Urquell” megjelölés vala­mely sörfajtánál annyit je­lent, hogy az első a maga nemében (ur — régi, ősi) „Pilsner Urquell” azt jelen­ti, hogy ezt a világos, erő­sen komlóízű sört először Pilsenben állították elő. Ha a pince meleg, s az élesztő vastag rétegben úszik az erjesztőkádban levő fo­lyadék tetején, akkor felső­erjedésű sör készül. Ilyen söröket már akkor is készí­tettek, amikor a mesterséges hűtés nem volt lehetséges. A sörfőzde legismertebb és legfontosabb része a cefréző kádak terme, ahol réz-, vagy acélkádakban, vagy üstök­ben a sörlé van — rendsze­rint hatalmas üvegablakokon keresztül — az utcáról is láthatóak. Ezekben az üs­tökben a csíráztatott és megszárított árpából, a sör legfontosabb alapanyagából előállított megtört malátát vízzel keverik és hevítik. A sörcefre esetében a maláta­cukor elolvad a vízben, a szilárd részeket, mint a hé­jak, pelyva, stb. kivonják, s a cefréből sűrítmény lesz. Ekkor felfőzik a harmadik alapanyaggal, a malátával. A maláta átadja sajátos keserű ízét a sörfőzetnek. Hlkoholszegényen A legerősebb sör a világon a kulmbachi Kulminator; 28 százalék törzscefre mellett alkoholtartalma 13 százalé­kos. Egy normál sörnek, mint a pilseni, köls, stb. 12 egy­ség a törzscefreértéke, en­nek egyharmada alkohol, vagyis a baksör alkoholtar­talma 5—7 fok. A Kulmina­tor és a Jégbak kivételével: előállításuk folyamán a víz egy részét kifagyasztják. Ezért ezeknél a söröknél a rendes alkoholszámítás nem alkalmazható. A sör tehát az alkoholsze­gény italok közé tartozik, s a benne levő alkoholt a szer­vezet könnyebben feldolgoz­za, mint a többi alkoholfé­lét. A sör üdít, frissít, jó­kedvre derít, oltja a szom- jat, s nem hizlal, mint aho­gyan el van terjedve róla. Ennek ellenkezője igaz: ki­fejezetten 'kalóriaszegény ital. Persze az ásványvíz, vagy a cukor nélküli tea, vagy kávé még ajánlatosabb annak, aki vigyáz a vonalai­ra, de literenként 450 kaló­riájával a sör szegényebb kalóriában, mint a tej, a gyümölcslevek, vagy a bor. „A sörhas” oka — a meny- nyiség. Amikor a múlt században megkezdték Pilsenben egy könnyű, világos, erősen kom­lótartalmú sör előállítását, ez hamarosan népszerű lett kül­földön is, eljutott Berlinbe, s Németországban is megkezd­ték a pilzeniekhéz hasonló sör gyártását. A pilseni nem csupán a Pilsenben készült sör, ha­nem egy készítési eljárás el­nevezése is. Ez a pilseni egé­szen világos sör, amelynek előállítása nagy gondot igé­nyel. Fanyarnak kell lennie, de a garatban nem szabad kesernyés ízt hagynia. Hab­ja legyen finom, mégis erős, tejszínes hatású, s az első kortyolás után kötelező, hogy habbajusz maradjon a felső­ajkon, s az is, hogy a pohár belső felületén minden hú­zás után egy finom kört hagyjon maga után. Frissen, 9 fokon Bedugjuk az üveget az ugyancsak ferdén tartott és hideg vízzel kiöblített po­hárba — egészen a fenékig, majd lassan kihúzzuk az üveget a pohárból. Fontos, hogy az üveg szája mindig a sör szintje alatt marad­jon. Aki ezt tudja, annak nem gond a fehérsör öntése. Mert a fehérsör ideális szom­júság ellen, másnaposság el­len. A söröspohár legyen min­dig makulátlanul tiszta, mo­sószerrel nem szabad öblíte­ni, sem zsíros ruhával tö­rölni. Mosószer és zsiradék: ezek a hab halálos ellensé­gei, s a sör hab nélkül olyan a pohárban, mint egy „döglött kutya”. Használat előtt, vagyis a sör beöntése előtt a poharat olyan hideg vízzel kell kiöblíteni, amely a megfelelő hőmérsékletet biztosítja. Magát a sört leg­jobb 9 Celsius-fokosan in­ni. A sör egyedülálló, önma­gáért való ital — aperitif, még akkor is, ha az étke­zéshez majd bort fogyasz­tunk, az étel kísérője, a szomj csillapítója, a belső feszültség feloldásának esz­köze, amely azonban álom­ba is tud ringatni. (- Bs-) Képzeljünk el egy fehér­hajót, amelyik a folyók tor­kolatában levő tengeri ki­kötőkben megáll, gyorsan kirakja „fiait”, a kis hajó­kat, más hajókat fölemel a vízről és hátára, vagy ha­sába fogad, aztán sietve tovább indul a tenger hul­lámain. A kis hajócskákat vontató- vagy tolóhajók to­vábbítják a folyókon, mint afféle uszályokat... Mire lenne jó mindez? Arra, hogy az árut csak egyszer kell hajóra rakni és onnan kirakni, amikor a kis „fiahajókat”, az uszá­lyokat megpakolják és ki­ürítik. Elmarad az átrakás a tengeri kikötőkben. Már­pedig ez elég sok pénzbe, s még inkább időbe kerül. A szállítási költségeknek több mint egyharmadára rúgnak a kikötői költségek, s a A kertjét, földjét művelő ember saját tapasztalatból tudja, hogy tavasszal ugyan­csak be kell osztania az ide­jét, ha a sokféle feladatot idejében kívánja elvégezni. A gyümölcsöskert is tavasszal igényli a legnagyobb szor­galmat, mert aipit ilyenkor elmulasztottunk, azt később már nincs lehetőségünk pó­tolni. Nagy szakértelmet igényel a metszés A gyümölcsfák koronáját minden év tavaszán megkell metszeni. Ez a munka meg­felelő felkészültséget követel, de ha valaki néhány alapsza­bályt elsajátít, akkor a töb­bit már saját tapasztalatból kiegészítheti. Mihelyt a fagymentes idő elkövetkezik, meg lehet kez­deni az idősebb, termő gyü­mölcsfák tisztogatását. A tör­zset először fakaparóval, majd drótkefével tisztítsuk meg a kéregpikkelyektől, és az alattuk meghúzódó kárte­vőktől. A kaparékot haladék­talanul gyűjtsük össze, és égessük el. Ezután követke­zik a koronaritkítás, amely­nek során a sűrűn álló, el­száradt ágakat tőből mesz- szük ki. Ha az ágak végén több vessző csokrosan áll, akkor csak egyet — a legerő­sebbet — hagyjunk meg, a többit ugyancsak tőből el­távolítjuk. Fordítsunk gondot a faty- tyúhajtások kezelésére, mert ezek — ha megmaradnak — nyáron sok bosszúságot okoz­nak a kertésznek. A sűrűn álló fattyúvesszőket ritkítsuk meg, de ne vágjuk le vala­mennyit. Az egymástól te­nyérnyi távolságra levőket vágjuk vissza arasznyira; az ilyenek elágaznak, termő- rüggyel berakodnak és a kö­vetkező években már a fa koronájának értékes, termé­keny részévé válnak. nagy hajók üzemidejüknek ma már több mint a felét a kikötőkben töltik el — nemcsak rakodással, hanem a kikötők zsúfoltsága, túl­terheltsége miatt a várako­zással is. A fiahordó hajó ötlete voltaképpen a ma már el­terjedt és közismert konténe­res szállításból ered. Ahogy a közúti, vagy a vasúti szál­lításban a konténer egy rendszerint kerekeken gör­díthető nagyobb „láda”, a hajózásnál a konténer ma­ga a kis hajó, amit a fo­lyókon uszályként lehet to­vábbítani, a tengeren pedig a nagy szállítóhajó belsejé­ben, illetve fedélzetén utaz­hat. Az ilyen rendszerek már az elmúlt évtizedben meg­születtek és életképesnek bi­zonyultak. A fejlődés hozta Az ősszel ültetett facseme­ték koronáját vissza kell metszeni, mert különben a megroncsolt gyökérzet nem lesz képes a föld feletti részt elegendő vízben oldott táp­anyaggal ellátni. Mielőtt a sövények, termőkaros orsó­fák, hagyományos sudaras koronájú facsemeték metszé­sét megkezdenénk, ajánlatos szakemberek véleményét kér­ni, vagy szakkönyvben, fo­lyóiratban utánanézni a leg­fontosabb tudnivalóknak. Tavaszi permetezés Aki tavasszal gondosan, szakszerűen megpermetezi a házikert növényállományát, annak a nyár folyamán fele annyi gondja se lesz a nö­vényvédelemmel. A gyümölcsfák és a gyü­mölcstermő bokrok rügyfa­kad ása előtt, fagymentes napon, minél előbb lássunk hozzá a permetezéshez. A legáltalánosabban használt szer a Neopol, amelyet 5 szá­zalékos töménységben szük­séges kipermetezni. Ezzel a szerrel a kert minden növé­nyét lemosásszerűen lehet permetezni. Kivételt képez­nek az örökzöld növények és bokrok; ezeket nem szabad Neopollal permetezni, mert megperzselődnek. A permetlé elkészítése • némi időt vesz igénybe, de ezt ne sajnáljuk, és pontosan hajtsuk végre a szer dobozán feltüntetett használati utasítás előírá­sait. Ahol lehetőség van rá, ott érdemes ismét a régen köz­kedvelt mészkénlevet hasz­nálni, hatóanyaga azonos a Neopoléval, tehát éppen úgy pusztítja a gombák áttelelő spóráit, és a kártevők tojá­sait, bábjait, mint a gyári szer. A fákat táplálni kell A gyümölcsfák gyökerei nagy területet hálóznak be, magával, hogy a múlt év­ben, 1978. május 19-én négy szocialista ország — a Szov­jetunió, Bulgária, Csehszlo­vákia és hazánk — tenger- hajózási, illetve közlekedési minisztere Budapesten alá­írt egy megállapodást, és ezzel megalapította az INTERLIGHTER NHV-t. Ez a budapesti székhelyű nemzetközi vállalat már kétszáz konténer hajócská­val rendelkezik. Ezeket a Dunán az alapító országok hajózási vállalatainak a to­lóhajói továbbítják, a Feke­te-tengerhez érkezve pedig a szovjet dunai hajózástól bérelt bárkaszállító „fia­hordó” hajók veszik föl. Az első ilyen szállítóhajó, a Julius Fucik, decemberben indult el a Duna torkolatá­tól teljes rakománnyal In­diába. A második hajó — ez a magyar forradalmár, kommunista, Szamuely Ti­bor nevét kapja — még ez évben ugyancsak útnak in­dulhat. Képünkön: Ütőn a Julius Fucik „fiahordó” hajó (KS) és ennek megfelelően széles kiterjedésű talajból veszik fel a tápanyagokat. Minthogy azonban a fáknak sok táp­anyagra van szükségük, ezért csak rendszeres táplálás mel­lett teremnek bőven, és ki­váló minőségű gyümölcsöt. A hajtás megindulásakor a fák­nak és bokroknak elsősorban nitrogén tartalmú tápanyag­ra van szükségük, mert a lombozat kifejlesztéséhez, a virágok képzéséhez és a gyümölcs felneveléséhez sok nitrogént használnak fel. Ezt a tápanyagot a pétisó, a mészammonsalétrom és a mésznitrogén tartalmazza. Használhatunk természetesen vegyes műtrágyákat is, ezek közül azonban azokat ré­szesítjük előnyben, amelyek több nitrogént és kevesebb kálit, illetve foszfátot tartal­maznak. Egy kifejlett gyümölcsfa alá, a lombkoronával meg­egyező területre 1,5—2,0 kg műtrágyát szórjunk ki, és azonnal munkáljuk be a ta­lajba. A ribiszke-, köszméte­bokrok adagja 0,2—0,3 kg. Sok nitrogént kedvel a sza­móca ; a sorok közé négy­zetméterenként 0,3—0,4 kg műtrágyát adagoljunk. Segít az irodalom A gyümölcsöskerték műve­lőinek ajánljuk az Idejében szólunk című könyvet (szer­kesztette: Gévay János), amely az év 52 hetére bont­ja a kerti munkákat. Az idei mezőgazdasági könyvhónapra jelent meg a Kertészék könyve (szerkesztői: Katona József és Oláh László). A nö­vényvédelem bonyolult kér­déseiben nyújt eligazodást a Balázs—Bodor—Lelkes: Kis­kertek és házikertek növény- védelmi naptára című kézi­könyv. Dr. Bálint György Kistermelők — kiskertek tavasz a gyümölcsösben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom