Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

^ 1979. március 21., szerda

w---------------------------------------------------------------------------------------IgHslUKfiW

Várnai Zseni:

Eredj fiam

Azt mondtam én édes fiam: Ne menj fiam a csatába, Lelkem fiam,

Drága vérem,

Katonának fából lába,

Ne menj fiam a csatába.

Azt mondtam én édes fiam, Minek ölnél, minek mennél? Édes fiam,

Drága vérem...

Testvéred bitója lennél S talán te is odavesznél.

Azt mondottam édes fiam, Nem erre szültelek téged, Bubáztalak,

Takartalak,

Hogy elontsák piros véred S hogy mivégből, meg se

[kérdjed.

Azt mondottam édes fiam, Pénz országa, urak földje, A szegénynek,

Proletárnak

Nincs egyebe, csak az ökle, Az is csak, hogy értük törje.

De most mondom, édes fiam,

Hallod fiam? megvirradt

[már!

Szól a kakas,

Kukorékol,

Tied a föld, a kék- határ,

Az erdő, a dalos madár.

Kerekedj föl, édes fiam, Eljövelt a te országod,

Űr pribékje,

Zsoldos horda,

Aki rajt van, bitorolja, Mind levered, mind kivágod.

Én tüzellek, édes fiam, ' Erős karod, izzó véred Érte töröd,

Érte ontod,

Milliónyi a testvéred,

A proletár jussát véded.

Hazátlanok szent hazáját Ezer szívvel, ezer karral, Szeresd fiam,

Védd meg fiam Milliónyi akarattal,

Tűzzel, mssal és haraggal, Most én mondom:

[szülőanyád!

VELEM

VAGY

mm

Hat évtizeddel ezelőtt, 1919. március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. A dicsőséges 133 nap döntő fordulatot hozott az ország életében, a munkások, parasztok kezébe került a hatalom, uralkodó osztállyá vált az addig elnyomott nép. A Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi visszhangja is jelentős volt, az akkori beszámolók tanúsítják ezt. összeállításunkban korabeli újságok, fotók segítsé-' gével mutatjuk be a dicsőséges 133 nap egyéb mozzanatát.

A FORRADALMI KORMÁNYZÓTANÁCS TAGJAI

Bt)».

IO*yí. *,wb te hmjó- ztel nteW»<oi

7ö*Ik évfolytm. *x4m.

tufmbéi, minta* 32

PESTI NAPLÓ

. «» »teil H « «te

*R«*itú4l » * ntív jfoltürtiJ kamtomt*tr, keij * *íw**jok Míjmrtio *r«i* *i

>*nwit

* kwhMi r%*H»jM «.» *tJ !•*•> WítBrttw. I» » hakni«« a *»r*l«*rlWu» v**tí

* ’»»!*»«* tarnt,, lunM Ml)« » kltftlikií Mff Mt I» rum* i pártol MMuMMnmtfá >-n*toa •II ttoOn. »=.« ««litemitMi aahiMHR

•a Asz tmrüMét

ktteMBH M|utal* 4* HMM «MIM tVf*WN Ml

• tHNmrtndóMMMM m«m B8«aSuriJfc*ek"ei*

HkWtk.

&i *n*M ***** mii (Hiteitek Mii u. k««i fiWvonut**! 4« haw*mte«iJ«J Urö- Otitá Unrtt » romén hal*an hanoit» orosz-szovjet hsdawag «den.

á m! «Htok *tn»M HrtWH» pH« aoWl» ttoknak »romám *t tfh taacMtoknafc, «mIj«*- k«t« *f»»*-ntei*l nniil »tofjik Urtm.

U •» ■ teli» llfUrtmuj itetliM «hrfk«.

* lórid k«s»«f«dtort ***** « ktiinntitu t «art« * «t*8 j»fOí«tárl«»***h»* fordulok !|•»****» te Htiüttáft. i?a<w4»* te átadom a halaimat Maavaropizáú népit ßPoMdrtdxvsonak.

I Károlyi Mihály.

HlMK MÁRCIUS tű\

Csepelen a legnagyobb üzemek bizalmijai, a katotwtaniöok kép- viselői 3 kommunista vezetők kislibadítisirói tárgyaink. Landler Jenő » tzociildemokrat* párt képviseletében felkeresi jL » börtönben Kun Bélát.

összeült * szociiiderooicrats pál-tvezctőiég, * * kommunfwikkal '- közös korméftyalakitteröf tárgyílt.

; .! * gyű j tőfog házban aláírták a két párt egyesülésé HM ét * hatalom i r átvételéről «öló okmányt.

V> A Budapesti Katonatanács tagjai íelkesédéteel fogtáluk állást a proletárdiktatúra mellett.

A szociáldemokrata pértválstxtm&ny elfogadja u egyet ülésre vonatkozó javaslatot.

Utoljára Ul Össze a Berinkey kormány, elrendelt a kommunisták

szabadonbocíátteit.

Kun Bélát a tömegek diadalmenetben hozzák ki» győjtőfoghiaból.

ŐsszeOl a Budapesti Munkástanács, amely a hatalom átvétele mellett dönt.

Megatakul a proletárdiktatúra, kormánya, a Forradalmi Korminy- rótaaies—,

éjszaka már i felfegyveiett munkások vigyáznak a rendre. A Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a statáriumot azok ellen, akik szembefordulnak a forradalommal.

MINDENKIHEZ!

Manaanvtoás jenteáMáRtt » ma. « m>*» k«-**e v<w mtefcn tout««»

A viteji Wjn* íwwwmW, a km.»**«. k^ftwnyt» i*pyx&r* n

«»mk^áKál te parawl^at rm . dia4.. A Uvbv*-..

a nem hajlai-íu tő»M • Mgyt.'Aiéwk te nnQtertteceole «Mt*

■mu».. ■ «at

Az országot ex összeomlás ananttójteól

esek a szocializmus a kommunizmus meg- teremtése mentheti meg.

VÖRÖS ÚJSÁG

Ara 10 Mér.

KOMMUNISTA LAP, fáz?

SwatMUM« « kUétehtut-----rM, V» Clfynák-rteM 17. Mm. IV.

A

n

OSZTÁLYHARC OTI Jítea Néptea WMMt huh KOMMUNtiTÁtl T

ÁkwPttáUimuaiDi'zérett inul a Demaetllcg ute> ü*r«ori»W*»okr»«ptet * rtes »u«fU»w» Sterte • takter«. Mtiiéwu t>em> tagolt te intettek Hírt «*'<nt tn&r gyétAtt «* * HpetelteUteMHlMK DECEMBER 2-14-IG

2: A KMP »gliitor-tsnfolysmot Inéit a régi képvlseléhátbjn.

7: Megjelenik > Vftröi Újiig. t kommunisták lapja.

,12: A budzpettl helyfirség kítonil I tüntetnek a hadügyminiszter

ellen. Kun Béla beszédet tart. melyben leszögezi t proletárdiktatúra szükségességét.

13: A Budapesti Munkástanács ülésén Vágó Béla felvázolja • kommunisták _ agrárprogramját 1é: A Vörös Újság elemzi a munkás- osztály feladatait.

KÖVESSÜK OROSZ TESTVÉREINK PÉLDÁJÁT

TESTVÉRI SZÖVETSÉG SZOVJET-OROSZ- ORSZÁGGAL

LEFEGYVEREZNI A BURZSOÁZIÁT, FELFEGYVEREZNI A PROLETARIÁTUST

J$to6üűtofcf

Ti Vagy fok a világ

vnAspnoLEXAaaGNi «mwtttjrimsKi

IBaFROLEKR

ín a koz

PRCtftÜANTy,

—P—

1 PSmmVoi A

vSSSSSSSöaJan szarni

HMMBEnOMAO OOUMtDé hMHIATSXAL«» UMCA<

1919. június 20.

A Kommunista líjúmunkások

Magyarországi Szövetségének I. kongresszusa

Sinkó Ervin:

Optimisták

(Részlet a regényből)

A városparancsnokságon

■ semmit se lehetett megtud■ ni. Még azt se, ami minden- S ki kérdése volt: mi van Kun

• Bélával? Mi van a szovjet I házzal? Vértes igazolványo- j kát állított ki, amiket alá- 5 íratott és lepecsételtetett a ; városparancsnokkal, aztán

• revolvereket hozott és szét- ; osztotta.

S —^ Hát fogja már — szólt

• rá Vértes türelmetlenül Bá- : tira, aki mióta Kecskemét• ről visszajött, nem viselt

• fegyvert magánál. Vértes és ; Báti a városparancsnokság■ ról a Duna-part felé igyeke- j zett, mert onnan hangzottak

• a lövések. Sűrű, visszhangzó ; puskaropogás, s közben grá• nát, s egy-egy ágyúlövés. ! Kalap nélkül, lihegve, Sar- ! kadi jött velük szembe. Báti

• pár nap előtt találkozott ve- ! le, és akkor az agitációs pla- : kátokat, azoknak az ízléste■ lenségét csúfolta. Most sá- ! padt volt és fegyvert kért.

j — A József-telefonközpon• tot megszállották a fehérek.

— Miféle fehérek?

— A Ludovika Akadémia növendékei. Az Engels-ka- számya és az óbudai matrózok a fehérekkel tartanak.

Vad fegyverropogás. Közel a Duna-parthoz, ahova kiértek, embertömeg rohant rémülten szembe velük. .A Dunán karcsú, fehér monitor állt, onnan lőttek és lőttek. A tömeg menekült, de közben ordítoztak: Most, most megkapják a vörösök.

— Nem tudom, egy vagy több monitor volt-e, csak azt láttam, hogy üdvözlésükre kendőt lobogtatva rohantak a Duna-partra — beszélte Sarkadi, és szemében egyetlen mozdulatlan könny égett —, királyt és fehérgárdát éltettek! Hallottam!

Fegyvert akart Sarkadi, honnan kaphatna fegyvert.

— Meg kell próbálni, lemenni a szovjet házba — szólt Vértes Bátinak.

Teherautón, zsúfolódva fegyveres munkások és vöröskatonák robogtak el mellettük.

— A József-központhoz — kiáltottak vissza —, ott tart a harc.

— Fegyvert — csikorgatta fogát Sarkadi.

Vértes a szovjet ház felé indult, s Báti a zsebébe nyúlt és odaadta. a revolverét Sarkadénak, aki kezében a révolverrel mindjárt Vértes után rohant.

Bátit, mikor egyszerre megint fegyver nélkül érezte magát, valami nagy, örömteli nyugalom szállta meg. De még abban a pillanatban felrémiett előtte: te nem akarsz ölni — de másnak adtad a fegyvert. Körülötte a tömeg gyűrűzött, mely az előbb a vörösök vesztén ujjongva rikoltozott a Duna- parton. Bátin egyenruha, gyűlésekről, előadásokra Pesten különben is sokan ismerik, s ezek itt mind ellenségek, már érzik a vérszagot a levegőben, a vérszag tartja őket így együtt, mámorosán és rikácsolva, türelmetlenül tüzelik egymást. Miért nem mondja meg most ennek a jó ruhás csőcseléknek — mért nem sikoltja a fülükbe, hogy ölni nem szabad, hogy a gyűlölet és emberkéz ontotta embervér már bűzhödtté teszi a föld levegőjét, magatokhoz, magatokhoz legyetek végre irgalommal, elég már! Kihevült, kaján arcok, s ropognak, ropognak a fegyverek. De mit keres itt? A József-központban ott vannak, benn fehérek, kívül vörösök, lőnek egymásra, ott freccsen, folyik a vér. Nem itt állni, hanem ott, oda kellene menni a sikoltássalÉti * - m , m t WmWKEtKr

tifen * proletárdiktatúra)

fft*. mértiut n-*n »» Orjjijbái tér«* «****<«* ürm«f«lt**í * T«nic*i<«ttárMMá| fétr*j«tét