Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-03 / 52. szám
e Hogy ne álljanak a földmunkagépek Három éve létesült a La- josmizsei AGROSZER Közös Vállalat békéscsabai 2-es számú szervizüzeme. Itt javítják a szocialista országokból származó földmunkagépeket. A termelés 1977-ben értékben 14 és fél, 1978-ban 29 millió forint volt, az idén pedig várhatóan 35 millió forint lesz. A növekedésnek az a magyarázata, hogy egyre több földmunka- (rakodó-, földgyalu-, árokásó- stb.) gép érkezik az országba. Ezeknek a javítására a szervizüzem megfelelő szerszámokkal, gépekkel, készülékekkel és alkatrészekkel specializálta magát. Sőt szakemberekkel is, akik javarészt mezőgazdaságigép-, hidraulika-, motor- és autóvillamossági szerelők, hegesztők. Többen két-három szakmával és technikusi oklevéllel is rendelkeznek. A szervizüzem hat műhelygépkocsija járja Békés, Szolnok, Csongrád, Hajdú- Bihar, Bács-Kiskun és Heves megye útjait, hogy a garanciális javítási munkákat a helyszínen végezze el. Mégpedig minél gyorsabban, hogy ne álljanak ezek a nagy teljesítményű gépek, amelyek néhány száz kubikos helyett dolgoznak. A beszélgetés a műhelyben Gálosi László motor- és autóvillamossági szerelővel, kezdődik, aki kijelenti: — Mi nagyon jól tudjuk, hogy ilyen gépnél egy óra termeléskiesés is néhány száz forint veszteség. Ezért igyekszünk gyorsan és olyan minőségben kijavítani, hogy hosszú ideig ne legyen vele baj. — Érdekük? — Van konkurrencia is. Ha rosszul dolgoznánk, máshová vinnék javítani a gépeket. Gál Lajos gépszerelő: — Egy egy gépért ketten vagyunk felelősek. Megcsináljuk, a tulajdonos elszállítja. Ritkán előfordul, hogy néhány nap múlva telexen kérik: „Jöjjenek, hiba van!” Másnap a két felelős már megy is. — Ez bizonyára rossz pont nekik. — Ha többször előfordul, megvonják a prémiumot, ami negyedévenként — ha teljesítjük a tervet — általában 800—1000 forint. pedig 3 hónapig garantáljuk, ami ugyancsak költséget jelent. Vancza Pál villanyszerelő, aki hivatásos gépkocsivezetői jogosítvánnyal és „mellesleg” közgazdasági technikumi érettségivel is rendelkezik, a következőket mondja: — Minél olcsóbban, főként pedig kevesebb „után- javítással" dolgozunk, annál több jut vállalati fejlesztésre. Mert tény az, hogy meg kell gyorsítanunk a javítást. A mi viszonylatunkban az idő különösen pénz. Gálosi László el is sorolja, hogy mit kellene fejleszteni: — Először is tágasabb műhelycsarnokra és mozgó darura van szükség. Kell műszerész esztergagép és hidraulikus próbapad. Egyébként — s ez is az itt dolgozók értelmi fokát bizonyítja — újításokkal, ésszerűsítésekkel is igyekeznek egyszerűsíteni, gyorsítani a munkájukat. Valaki tréfásan meg is jegyzi: A műhelyben a felújítórészleg javítja, helyezi üzemképes állapotba a gépeket. Természetesen itt is gyors és szakszerű munkára van szükség. Ritkán tapasztalható valahol, hogy a dolgozók any- nyira a magukénak érzik az üzemet, mint itt. A megnyilvánulásaik legalábbis erre utalnak. Igaz, az átlagosnál magasabb a szakmai és az általános műveltségük, szélesebb a látókörük és bizonyára ebből ered, hogy az egyéni érdekeiket helyesen tudják egyeztetni a társadalmi érdekekkel. Küllőkapa helyett kerti kistraktor Tizenkét esztendővel ezelőtt „keresztelték” át a békési gépállomást, Békéscsabai Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 2- es számú gyárává. Vagyis ekkor vette át őket a MEZŐGÉP. Ezzel egyidejűleg, az átszervezéssel újszerű profil alakult ki. A régi bevált gyártmányaikból csak a napraforgó-adapterek gyártása maradt meg, ugyanakkor bekapcsolódtak a MEZŐGÉP Vállalatnál a korábbi években kialakult Jicin kerti traktor munkagépcsalád gyártásába. E kisgépek gyártásának nagy előnye, hogy nagy darabszámú és több évig tartó gyártási lehetőséget ad. A piaci értékesítés nem okoz gondot, hiszen igen keresett cikkek ezek. Ily módon megszűnt a lógereblyék, küllős kapák gyártása, s mind korszerűbb, bonyolultabb gépeket telepítettek be az üzembe. Ezzel egyidejűleg nagy gondot fordítottak a korszerű gyártásszervezésre, a hatékony gyártástechnológia bevezetésére, a gazdaságos termelésre. Ezt nagyrészt elősegíti, hogy hosszú évek óta eredményesen dolgoznák a szocialista brigádok. Mint mindenhol, itt is szakmunkáshiány volt az utóbbi években, s a vállalásaik nagy részét pótolták brigádjaik. Éppen ezért lett egyik legfőbb feladata gyártásfejlesztési tevékenységüknek az élőmunkával való takarékosság. Szabó Károly esztergályos: — A vállalatnak elég jó híre van. Pécsről, Székesfehérvárról, sőt még Nagykanizsáról is hoznak' ide javításra gépeket. Gál Lajos folytatja: — Akik pedig azért jönnek, hogy átvegyék a kijavított gépet, kívül-belül alaposan megvizsgálják. Egy szemernyi hibát sem tűrnek meg. — Akad tehát hiba? — Apróbb előfordul, de olyan még nem történt, hogy itthagyták volna a gépet. Zsilinszki János, a telep helyettes vezetője megállapítja: — Mi nem dolgozunk olcsón. Már az alkatrészek is elég drágák, a minőséget — Nemcsak kezünk, hanem fejünk is van. Kedves Jánost, Csökmei Lászlót, Szatmári Ferencet és Gyulai Károlyt tartják a legjobb újítóknak, bár néha másoknak is támad jó ötlete. Igaz, 7 szakmunkás technikus is, kettő mester, négyen az idén fejezik be a szakközépiskolát és érettségiznek, ketten technikusi minősítő vizsgára készülnek, öten hegesztői, öten hidraulikaszerelői tanfolyamra járnak. Valamennyien jól érzik magukat, amit Vánsza Pál így indokol: — Társaim fiatalok, intelligensek, értenek a mesterségükhöz. Nézeteltérés alig fordul elő, mert egy a célunk: jó keresetet elérni. No és persze megőrizni a vállalat jó hírnevét is, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól. Pásztor Béla Somlyai Pál és Gál Lajos gépszerelők az egyik rakodógépet javítják Fotó: Béla Ottó 1979. március 3„ szombat Energiatakarékosság, biztonság, minőségjavulás Furcsa hirdetések láthatók egy ideje a televízióban, hallhatók a rádióban és jelennek meg a napilapok oldalain. Közös jellemzőjük, hogy az energiatakarékosságra hívják fel a figyelmet. Erre a figyelemfelkeltésre már nagyon nagy szükség volt. Hovatovább nemcsak a lakosság, hanem az üzemek, vállalatok is úgy használták a különféle energia- forrásokat, mint kimeríthetetlen kincsesbányákat. A magyar energiarendszer eddig kitűnőre vizsgázott, korlátozásokat még nem kellett elrendelni. De hogy a jövőben se kelljen, ahhoz már most meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. esetén nem csak a gyártógépek állnak le. Megszűnik a kemencék fűtése, ez azzal a veszéllyel jár, hogy átég a fal. De nem működik a hőfokszabályozó rendszer sem, ezért lehűl, vagy túlmelegszik az üveg. A húzott síküveggyárban szétszakad az üveghártya. így tehát ez a háromórás üzemszünet is több milliós kárt okozott a gyárnak, és következményeit még napok múlva is érezték az üveg minőségén, amely csak lassan állandósult. Az ilyen leállásokat a jövőben tehát mindenképpen el kell kerülni, nehogy még nagyobb gondokat okozzon. Ezt egyelőre úgy oldották is szüksége lesz a gyárnak. A palackgyártó gépek sűrített levegővel működnek, és nemcsak hatalmas meny- nyiséget fogyasztanak, hanem egyenletes nyomást is igényelnek. Ezt a régi dugattyús kompresszorokkal egyre nehezebben tudták biztosítani, ezért munkába állítottak egy turbókomp- reszort. Ezt még villanymotor hajtja, de nyilvánvaló, hogy sokkal egyszerűbb, ha a turbógenerátort gőzturbinával forgatják. így két energiaátalakítási folyamatot takarítanak meg, megtakarítva mindkettő törvényszerű veszteségeit is. És ez a megoldás sem egyszerűen csak energiatakaEzt a turbókompresszort még villanymotor hajtja, de már megrendelték a következőt, melynek energiaforrása egy hulladékhővel üzemelő gőzturbina lesz A megye talán legnagyobb energiafogyasztója az Orosházi Üveggyár. A nagyüzem óránként 28 ezer köbméter földgázt igényel, ez mintegy száz kétszobás lakás egyhavi gázfogyasztásának felel meg a téli időszakban. A gyár éves gázigényére már nem is érdemes hasonlatot keresni, olyan hatalmas a szám: 225 millió köbméter. Gázszámlájuk 164 millió forint egy évben. Elektromos energiából is hatalmas a fogyasztás. Kilenc megawatt óra az éves szükséglet és ez 42 millió forintba kerül. A mennyiségek érzékelésére még egy szám: a gyár teljes termelési értékének 15 százalékát teszi ki az energiaköltség. A gyár nem állhat le Ilyen adatok mellett nyilvánvaló, hogy egy-két százalékos energiamegtakarítás is milliókban mérhető hasznot hoz. De az Orosházi Üveggyárban nemcsak emiatt foglalkoznak nagyon komolyan ezzel, hanem azért is, mert a takarékossági intézkedések jobbá, egyenletesebbé teszik az energiaellátást. — Rövid időn belül kétszer kaptunk nagyon komoly figyelmeztetést az energiafrontról. Először egy órára, másodszor csaknem 3 órára szűnt meg a gyár elektromosenergia-ellátása. A legnagyobb energiafogyasztókat egy automatikus berendezés figyeli, mely ha érzékeli a hálózati frekvencia veszélyes csökkenését — ami országos túlterhelés következménye —, akkor egyszerűen kikapcsol, nehogy az erőművek tönkremenjenek. Velünk is ez történt januárban — vázolta fel a helyzetet Ková- csovics László gyáregységvezető. Egy ilyen energiakimaradásnak többféle következménye van. Van ahol csak annyi a kár, hogy azalatt nem termelnek a gépek. De az üveggyártásnál más a helyzet. Ez folyamatos üzem, éppen azért, mert nem lehet megállítani a kemencék üzemét, az üvegnek mindig megfelelő hőfokon kell lennie. Áramkimaradás meg, hogy blokkolták a védelmi rendszert — természetesen az energiahatóság engedélyével —, de a jövőre más megoldást kell keresni. Találtak is egy olyat, mely nemcsak nekik, hanem az egész népgazdaságnak jó. Hulladékhőből energia A hutákat gázzal fűtik, és a távozó füstgázok nagyon melegek. Magától érthetődő a . gondolat, hogy ezt valamire fel kellene használni. Először csak fűtöttek vele, úgy, hogy forróvizes kazánokon eresztették keresztül. De így nagyon sok hőenergia haszontalanul távozott a levegőbe, ezért gőzüzeművé alakították át a kazánokat. Hutánként 3,2 tonna 320— 340 fokos gőzt nyernek ezáltal, amivel már sok mindent lehet kezdeni. Először is megbízhatóbbá lehet tenni a fűtést. Ezt hamar megoldották, ehhez nem kellett különösebb beruházás. Másodszor pedig energiatermelésre lehet felhasználni a felesleget úgy, hogy egy gőzturbinával generátort hajtanak. Ez már drágább dolog, mert milliókba kerül a turbina és a generátor. De azért megéri a ráfordítást. A generátortól 2,5 megawattnyi elektromos áramot várnak és ez önmagában is tekintélyes meny- nyiség, különösen, ha hulladékhőből nyerik. De van egy másik haszna is, mégpedig a biztonság. Már megtervezték azt az energiarendszert, amely a legfontosabb fogyasztókat, melyek egy pillanatra sem állhatnak le, átkapcsolhatóvá teszik a generátorüzemre. így, ha hiba történik az országos hálózatban, nem állnak le a huták legfontosabb berendezései, és így elkerülhető a már említett kár. De ez csak a kezdet, mert a jövőben tovább akarják fokozni az energiatermelést. Ehhez a feltételeket a füstcsatorna hőszigetelésével és újfajta kazánok beállításával teremtik majd meg. így több gőzhöz jutnak, s ezáltal több energiához. Gőzre ugyanis nemcsak áramtermelés, hanem a sűrített levegő előállításánál rékosság, hanem egyben biztonság is. Ráadásul a jobb, egyenletesebb levegőellátás a minőség javításának is elengedhetetlen feltétele. Segít a termovízió De vannak más módjai is a néha szinte láthatatlanul eltűnő energia megfogásának. Ilyen ■*' például, hogy felderítik: hol rosszak a hő- szigetelések. Ezt elhatározni könnyű, megoldani azonban roppant nehéz, hiszen nem lehet végigtapogatni a sok kilométeres csővezetéket a káros melegedések megtalálására, és még nehezebb egy több száz fokos kemencénél ugyanez a feladat. Ezért egy rendkívül korszerű eszközt, úgynevezett AGA-termovíziót vásároltak. Ez a tv-kame- rához hasonló szerkezet, az emberi szemmel láthatatlan hősugarakat érzékeli és ezekből rajzolja ki a színes képet. Tizedfokos hőmérsékletkülönbségek kimutatására is képes és nem okoz gondot az sem, ha a mérendő anyag több száz fokos. Az ezzel készült termo- víziós felvételek derítették ki, hogy miért esik 40— 60 fokot a gőz hőmérséklete, mire a felhasználási helyére jut. De segítségével jobb hőszigetelést készítettek a kemencékhez és ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentette, hanem az olvadék minőségét is jobbá tette. Az Orosházi Üveggyárban tehát kettős haszonnal jár az energiatakarékosság. Egyrészt olcsóbbá, másrészt biztonságosabbá válik általa a termelés. Ebben a gyárban persze — a hatalmas energiafelhasználás miatt — már régi hagyományai vannak a takarékosságnak. Nyilvánvaló, hogy egyik napról a másikra nem könnyű ebben utolérni őket, de a szemléletet, azért érdemes megtanulni tőlük. Mert ha arra gondolunk, hogy minden kilowatt- órányi többletfogyasztáshoz 50 ezer forintnyi erőművi kapacitásbővítés szükséges, akkor rájöhetünk: kevéssel is sokat takaríthatunk meg a népgazdaságnak, és ezzel együtt természetesen saját magunknak is. Lónyai László
