Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS D MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÁRCIUS 21., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM man á cs köziár saság cé l| a i szocialista hazánkban valósulnak meg A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülésen emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak az elnökség tagja volt: Andics Erzsébet akadémikus, Györkös Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádvezetője, Hidas Antal költő, Hunya István nyugdíjas, a MEDOSZ elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Keszi Ferenc nyugdíjas bányász, László Aladár nyugdíjas, Lovas László, a Duna Cipőgyár cipész szakmunkása, szocialista brigádtag, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Práth Károly nyugdíjas, Sebes Sándor nyugdíjas, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagja, Sípos Zsigmondné, a Fékon Ruházati Vállalat vasalónő szakmunkása, szocialista brigádtag, Szerényi Sándor nyugdíjas, az MSZMP KEB titkárságának tagja, Szobek András nyugdíjas, Tassonyi Kadocsa, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat szakági főmérnöke, a KISZ KB tagja. Részt vettek az ünnepségen a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének, az országgyűlés tisztikarának, a Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének tagjai, s a padsorokban helyet foglalt a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos más vezető személyisége is. Jelen volt az ünnepi ülésen a magyar forradalmi munkás- mozgalom sok régi harcosa, valamint az évforduló alkalmából kitüntetett veteránok népes csoportja. Ott voltak az ünnepi megemlékezésen szocialista társadalmunk legkiválóbb építői, a szocialista brigádvezetők, az élenjáró szellemi és fizikai dolgozók, a KISZ-es fiatalok képviselői. Az ünnepi ülés részvevője volt a Szovjetunióból érkezett internacionalisták, a hazánk felszabadításában, a magyar—szovjet barátság erősítésében kiemelkedő érdemeket szerzett szovjet emberek küldöttsége, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai városi bizottságának delegációja. Részt vett az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is. Az ünnepi ülést a Himnusz elhangzása után Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Losonczi Pál megnyitója — Ünnepi ülésünkön a magyar történelem minden korábbinál magasabbra ívelő, korszakos eseményére, és mindmáig elevenen ható eredményére emlékezünk tisztelettel. 1919. március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának, a magyar munkáshatalom dicsőséges, hősies 133 napjának 60. évfordulóját ünnepeljük. — Hat évtized távlatából valóságos jelentőségének megfelelően, tiszta fényben ragyog a Magyar Tanácsköztársaság emléke, és elevenen él a nemzet tudatában. Mindaz, ami 1918 őszén és 1919 emlékezetes napjaiban történt, betetőzése a régi küzdelemnek, s egyben forrása, előkészítője az új harcoknak, az új eredményeknek. A Magyar Tanácsköztársaság a magyar munkásosztály nagyszerű tette, népünk történelmének első olyan vállalkozása, amely korszakos utat nyitott; megjelölte a társadalmi fejlődés irányát, a szabadság, a felemelkedés, az emberi kiteljesedés igaz útját. — A Tanácsköztársaság történelmi céljai szocialista hazánkban, a Magyar Népköztársaságban megvalósulnak. Népünk követi pártunkat, a munkáshatalom erős, a szocializmus pozíciói szilárdak. A párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat a nemzet programjává lett, népünk a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik — mondotta. Losonczi Pál ezt követően bejelentette, hogy a jubileum alkalmából a testvérállamok vezetői, számos testvérpártunk juttatta el hozzánk őszinte jókívánságait, harcos üdvözletét. E fórumot is felhasználom arra — folytatta —, hogy pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront nevében megköszönjem ezeket .a jókívánságokat. — Ünnepi megemlékezésünket ezennel megnyitom. Ezután Nemes Dezső, az ünnepi ülés szónoka lépett a mikrofonhoz: Nemes Dezső beszéde — Alig másfél esztendeje, hogy . megünnepeltük a 60. évfordulóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, amely megnyitotta a szocialista világforradalom, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Négy hónapja volt a 60. évfordulója annak, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely az orosz forradalom példájából és a lenini tanokból útmutatást merítve, Magyarországon is kibontotta a szocialista forradalom harci lobogóját, s négy hónappal színre lépése után a proletariátus új, forradalmi pártja, megnyerve a szocialista tanácshatalom ügyének a munkásság döntő többségét, és egyesülve a kommunisták elveit és harci programját elfogadó szociáldemokrata párttal, megszületett hazánkban az első munkáshatalom. 1919. március 21-én Magyarország proletariátusa, a falusi szegénység aktív támogatásával, és más dolgozó rétegek rokonszenvét is megszerezve, az egyesült párt vezetésével meghódította a hatalmat, megteremtette a Magyar Tanácsköztársaságot — mondotta Nemes Dezső. — A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tőkés-földbirtokos rendszertől, amely rendkívül kimerült országot hagyott maga után. A tanácshatalomnak tehát rendkívüli erőfeszítéseket kellett tennie, és tett is a termelés és az elosztás megszervezésére. A tanácsrendszer gyors kiépülése és működése, a pénzintézetek, az ipari és kereskedelmi vállalatok államosítása, s a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehetőségek közepette is a dolgozók ellátásának bizonyos javítása, jelentős szociálpolitikai intézkedések kezdeményezése és bevezetése, a munka- és életkörülmények emberibbé válása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók új világa épül. Kiemelkedő volt a gyermekvédelem, a kulturális forradalom elindítása és útjának szélesre tárása. Eredményei, amelyeket a tanácshatalom a külső imperialista túlerővel és az alattomos belső ellenséggel küzdve, az ingadozókkal, meg a tapasztalatlanságból fakadó nehézség- gekkel is birkózva, rövid fennállása idején elért, tanúsították a szocialista munkáshatalom teremtőképesKitüntetések a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából — a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenységük elismeréseként — kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek között van Dumitrás Mihály nyugdíjas járási tanácselnök és Jagri Mihály, az MSZMP orosházi városi bizottságának munkatársa is, akik a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést vették át. A kitüntetéseket Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden, az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át. Az ünnepségen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a párt Politikai Bizottságának tagjai és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A kitüntetések átadásakor Losonczi Pál beszédet mondott. Méltatta a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét, majd hangsúlyozta: — Az itt levők között olyan elvtársaink vannak, akik nemcsak dicső tetteik alapján, hanem koruknál fogva is méltók arra, hogy a szocializmus veteránjaiként tisztelettel nézzünk fel rájuk: a Tanácsköztársaság cselekvő résztvevőire, a Kommunisták Magyarországi Pártjának egykori harcos tagjaira. Pártunk és államunk tisztelettel és nagyrabecsüléssel viseltetik a nagy múlt közöttünk élő harcosai iránt. Kifejezésre juttatja ezt azzal is, hogy ezen az évfordulón kitüntetésben részesíti azokat, akiknek az érdemeit az utódok sohasem felejtik el. Az Elnöki Tanács elnöke ezután arról szólt, hogy pártunkban — amely immár 60 éve vezeti a kommunisták harcát — a nemzetközi szellemben nevelt és nevelkedő nemzedék minden csoportja ott található. Pártunk erejének egyik forrása éppen ez a soknemzedéknyi tapasztalaté összeforrottság. Természetes, hogy amikor a Magyar Tanács-köztársaság kikiáltásának jubileumát ünnepeljük, akkor a veteránokkal együtt köszöntjük a párt harcában, a szocialista forradalom győzelmében és a szocializmus r megvalósításáért végzett munkában kiemelkedő érdemeket szerzetteket, függetlenül attól, hogy a régebbi vagy az új nemzedékhez tartoznak-e. Az érdemrendek átadását követően az Elnöki Tanács az Országház vadásztermében fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Tudományos filmkonferencia Bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet filmtörténészek jelenléte tette nemzetközivé azt a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából ösz- szehívott tudományos konferenciát, amelyet kedden délelőtt a Filmarchívum Budakeszi úti székházában nyitott meg Szabó B. István, a Kulturális Minisztérium Filmfőigazgatóságának vezetője. A Filmtudományi Intézet és a Filmarchívum közös rendezvényének címe: „1919 — a Tanácsköztársaság hatása a filmművészetre”. A délelőtti program során a konferencia részvevői korabeli híradókat és filmeket tekintettek meg. A Tanács- köztársaság filmművészetét elemző előadásra a délutáni ülésen került sor. ségét — jelentette ki a szónok. Ezután így folytatta: A proletárhaza védelmében létrejött a magyar Vörös Hadsereg. A forradalmi honvédelemnek alapja mindenekelőtt a munkásság elszántsága, továbbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az antanttal dacoló tanácshatalomra, és készek voltak támogatni az ország védelmét. Segítették azt az itt élő szlovák, német és más ajkú önkéntesek századai és zászlóaljai, az orosz hadifoglyok önkéntes egységei, az Ausztriából érekezett munkásezred harcosai, kik valameny- nyien a világforradalom katonáiként álltak magyar osztálytestvéreik mellé. — A munkásság nagy erejű fellépése az április vé- gi—május eleji napokban, amely elhallgattatta a kishi- tűeket és elszigetelte a kapi- tulánsokat, a győzelmes május végi—júniusi északi hadjárat arany betűkkel íródott be hazánk történetébe. — Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna- völgye első proletárhatalmát. Ismételten a magyar nép nyakára ültette a tőkésföldbirtokos uralmat, amely kegyetlen bosszút állt. A fehérterror ezrek életét oltotta ki, tízezreket zárt hosszabb-rövidebb időre börtönbe és internáló táborokba, s tízezrek csupán az ország elhagyásával tudták elkerülni, hogy áldozatai legyenek a véres leszámolásnak. A terrort párosították gátlástalan rágalomhadjáratokkal, hogy elhomályosítsák a tanácshatalom vívmányait, forradalmi honvédő háborújának dicső tetteit. Akik a hazára tört imperialista seregek segítőtársai lettek, akiknek mindennél fontosabb volt hatalmuk visszaszerzése, bármibe kerüljön ez a népnek, az országnak, azok e hazaáruló tevékenységükre is jórészt a proletárhatalom gyalázá- sával próbáltak fátylat borítani. Azonban a remény a negyedszázados fasiszta uralom idején megingathatatlan erőforrása volt a forradalmi küzdelemnek. Támaszkodott arra, hogy létezik és fejlődik a szovjetek hatalmas országa, amely sikerrel harcolt az imperialista világ nagy túlerejével, rendíthetetlen politikai és erkölcsi támasza maradt a világforradalomnak, amelyet elindított. — A szocialista világforradalom második szakaszában, a szocializmus világrendszerré válásakor hazánk ismét a szocializmus útjára lépett. Dicsőséges szakasza volt ez az ország fejlődésének; a vártnál rövidebb idő alatt nagy sikereket ért el. — A lendület« fejlődést azonban, mint ismeretes, súlyos károkat okozó és fájdalmas sebeket ejtő tragikus és bűnös torzulások zavarták meg. — Elszenvedtük a szek- táns, dogmatikus politika, va(Folytatás a 3. oldalon)
