Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-20 / 66. szám

1979. március 20., kedd Divatos áruk Cyomáról Hatékonyságnövelés szervezéssel és minőségi bérezéssel Mérlegzáró a szarvasi vas-fémben A szövetkezet tavaly egymillió dollár értékben értékesített lámpatesteket, elsősorban NSZK-ba és Jugoszláviába. Az idén is jelentős üzletkötés született: Jugoszláviával kooperá­cióban 650 ezer dollár értékű lámpákat állítanak elő. Ké­pünk a vas-, fém bemutatótermében készült Fotó: Veress Erzsi A szarvasi Vajda Péter Művelődési Központ színház- terme zsúfolásig megtelt szombaton délelőtt. A vas-, fémipari szövetkezet mint­egy 700 küldöttje gyűlt ösz- sze e napon, hogy meghall­gassa a szövetkezet vezetői­nek beszámolóját az elmúlt esztendei munka értékelésé­ről, s az idei tervekről. A korábbi napokban kiküldött írásbeli beszámolót a szövet­kezet elnöke, Székely László szóban kiegészítette, amely­ből megtudtuk, hogy a kol­lektíva mintegy 1200 dolgo­zója az elmúlt évben csak­nem ötszázmillió forint ér­tékű termelést végzett. Ugyan nem ez a legjelentő­sebb mutató megyénk leg­nagyobb ipari szövetkezeté­ben, hanem az, hogy a ko­rábban vállalt tőkés export- növelést több mint 45 szá­zalékkal emelték. Tevékenységi körük igen sokrétű. Legtöbb terméküket a lakosság is jól ismeri, hi­szen azok többnyire köz­szükségleti cikkek. Ilyenek a vasalók, lámpatestek, a hús­daráló gépek, a kávéfőzők. A szövetkezet árbevételének csaknem fele a különböző csillárokból, asztali es álló­lámpákból folyt be. A szövetkezet vezetője be­számolt arról is, hogy az el­múlt év folyamán jelentő­sen növekedett a hatékony­ság,' ezzel párhuzamosan csökkent a termelési ráfor­dítás, valamint előtérbe ke­rült a gazdaságosság. A mi­nőségnél kiemelte, hogy az év elején még problémák adódtak a kávéfőző-, vil- lanyvasaló-gyártás frontján, azonban az év végére ezeket a nehézségeket kiküszöböl­ték. Erre az évre az egyik célkitűzésük, hogy a termé­keik minőségét tovább javít­sák. Jelentős, hogy az anyag­mentes termelési érték több mint 20 millió forinttal nö­vekedett. Az elmúlt évben javító­szolgáltató tevékenységük kétmillió forinttal növeke­dett. Ezen belül is gépkocsi­javító üzemük érte el a leg­jobb teljesítményt, amit bi­zonyít, hogy egy esztendő leforgása alatt 12 ezer kocsi fordult meg műhelyükben kisebb-nagyobb javításra, s emellett mintegy 1200 hűtő­gépet, több ezer televíziót és mosógépet javítottak. Tavaly az év első felében munkaerő-problémákkal küzdöttek, ugyanis szakmun­káslétszámuk csökkent. Az idei esztendő eltelt két és fél hónapjában azonban új je­lentkezőket vettek fél, smost úgy tűnik, hogy a létszám stabilizálódik. Ez szükséges is, hiszen idén is hasonló termelési érték előállítása szerepel tervükben. S ahhoz, hogy a minőséggel, a divat­tal és az esztétikai követel­ményekkel lépést tudjanak tartani, jó szakmunkásgárdá­ra van szükségük. Az elmúlt évben tíz tőkés országbeli kiállításon és több szocialista országban bemutatták világítótestjeiket, amely alapján jelentős üz­letkötések történtek. E hó­nap végén Moszkvában is bemutatják termékeiket. A külföldön tetszést aratott lámpáik, csillárjaik itthon is- elismerést vívtak ki maguk­nak, aminek bizonyítéka, hogy 15 gyártmányuk meg­kapta a Kiváló Áruk Fóruma címet. Ezután a szövetkezet elnö­ke kitért a készletgazdálko­dás problémájára. Ugyanis az elmúlt évben elég nagy volt a raktári készlet. Ennek miértjében elsősorban azt emelte ki, hogy tavaly je­lentős alapanyagár-emelke- dés történt, s igen sok im­portanyagot dolgoztak fel, amelyet szintén drágán sze­reztek be. Mint kiemelte, mennyiségileg, vagyis kilóra, kevesebb volt a raktári áru, de a felsorolt okok miatt ér­téke ezért magasabb volt. Mint hangsúlyozta, úgy véli, március végéig beáll a kész­letegyensúly. Az elmúlt évi beruházások közül a szolgáltatási ágazat fejlesztése volt a legjelentő­sebb. így napjainkra megva­lósult az autójavító műhely­ben az alvázvédelmi techno­lógia bevezetése, amely alapján naponta 8 gépkocsi alvázvédelmét tudják elvé­gezni. Mi több, a műszaki vizsgára is felkészítik, s le­vizsgáztatják a személygép­kocsikat. A gépi beruházás 3 millió forintot ért el az épí­tőipari ágazatban, amely alapján már az idén is át­térnek a középblokkos tech­nológiára. Idei beruházásuk közt sze­repel a csiszolóüzem gépesí­tése, amelynek berendezései e sorok megjelenésével egy időben érkeznek. Az év má­sodik felében befejezik *a dévaványai üzemcsarnok be­ruházását. Szociális 'beruhá­zások között pedig az szere­pel, hogy száz férőhelyesre bővítik az óvodát, amelyhez a szövetkezet elnöke kérte a dolgozók segítségét. Ezt követően hozzászólá­sok hangzottak el. Elsőnek Czigléczki György öntödei mintakészítő kért szót, s a jövőről beszélt. Kifejtette, „milyen nagy jelentősége van a húsgépüzemi beruházás­nak, amely könnyíti az ott dolgozók fizikai munkáját, de hangsúlyozta, hogy az ön­tödétől, amely a mai napig manufakturális körülmények között dolgozik, milyen nagy nehézséget kíván a húsgép- üzem öntvénnyel való ellá­tása. Következőnek Grünwald Béla, az építőipari részleg vezetője szólalt fel. Hangsú­lyozta, hogy az építők a 15 százalékos létszámcsökkenés ellenére 8 százalékos nyere­ségszintet értek el. Mint mondotta, bízik abban, hogy a régi, hagyományos építke­zésről való áttérés az új blokkrendszerre, tovább " nö­velheti az építők termelé­kenységét. Majd a szocialista munkaversenyre hívta ki a szövetkezet többi brigádját. Maczik Mihály csiszoló, az Április 4. Szocialista Brigád nevében bejelentette, hogy két kommunista szombatot és háromnapos társadalmi munkát vállalnak az óvoda bővítésének érdekében. Egy­úttal felhívta a szövetkezet többi brigádját, hogy ha­sonló módon vállaljanak részt az építkezésben. Ezt követően Sebő János, a városi pártbizottság tit­kára lépett a mikrofonhoz. Elismerően szólt a tavalyi munkáról, s arról, hogy je­lentősen növekedett a tőkés export, de hangsúlyozta, hogy a szocialista országokba irá­nyuló exportvállalást is tel­jesíteni kell. Ráirányította a figyelmet, hogy a jövőben a szakemberkérdést és a közép­szintű vezetők szakmai-poli­tikai képzését is hatékonyab­ban meg kell oldani. Végezetül Goldberger Já­nos, a KISZÖV elnöke kért szót. Az elmúlt évi terme­léssel két gondolatot emelt ki: jó ez az eredmény, mert minden terméküket el tud­ták adni, s ugyanakkor rossz, mert a 100 millió forintos felfutás miatt év közben je­lentős pénzügyi gondok adód­tak. Ennek bizonyítéka, hogy tavaly csak a kamat 9 mil­lió forintot tett ki. Majd Czigléczki György hozzászó­lásához kapcsolódva elmon­dotta, hogy várhatóan az idei évben mintegy tízmillió forintot fordíthat a szövet­kezet az öntöde fejlesztésé­re, gépesítésére, amelyhez je­lentős segítséget kap a kol­lektíva. Ezzel a nehéz fizi­kai munkát e fronton is fel­számolják. Ugyancsak nagy segítséget eredményezhet az is, hogy a Ganz-MÁVAG so­roksári öntödéjét lebontják, s innen a gépeket bérmente­sítés nélkül megkapják. Befejezésül Székely László megköszönte a dolgozók ak­tív munkáját, felhívta a fi­gyelmet, hogy az idei esz­tendő a minőség, a takaré­kosság és a kezdeményező­készség jegyében fogalmazó­dott meg, s ehhez kérte a tagság további támogatását. Jávor Péter A Gyomai Háziipari Szö­vetkezet termelésében az alakulást követő másfél év­tizedben igen kevés válto­zott: termékeiket kézzel kö­tötték. A kézi kötés mellett csak igen lassan terjedt el a gépesítés. A IV. ötéves tervi textilipari rekonstrukciós fejlesztésre a szövetkezet si­keres pályázatot nyújtott be. A megvalósított fejlesztés ezt követően megteremtette an­nak a feltételeit, hogy kor­szerű, nagyüzemi módsze­rekkel gyártsák a felső kö­tött ruházati cikkeket. • ♦ — Az elmúlt évet nézve nincs okunk a panaszra — fogad Kiszely Lajos, a szö­vetkezet elnöke. — Ezekben a napokban 22 helyen tar­tottuk a munkahelyi tanács­kozásokat, a küldöttgyűlése­ket, majd március 14-től öt helyen rendezzük meg a részközgyűléseket. — Miről adhat számot? — A felső síkkötött áruk tömeggyártása 1974-ben lé­pett be. Aztán egy-két év múlva a piaci igények vál­toztak; a vásárlók ma már igényesebbek, a tömegcikkek' helyett divatcikkeket készí­tünk. Hogy ez mit jelent? Egy-egy modellből a koráb­bi tízezres szériák helyett ez­res, vagy néhány százas nagyságrendben gyártunk. Ezek a kis tételek a kere­settek, ugyanis az utcán sen­ki sem akar önmagával, ha­sonmásával találkozni. Mind a hazai, mind a külföldi pia­cok megtartása még egy sor belső szervezést és intézke­dést kíván, jó néhány ne­hézséggel is meg kellett küz- denünk. Kezdeném az utób­biakkal : a kötőipari re­konstrukcióval a hazai fo­nalgyártás nem korszerűsö­dött, a textilipari rekonst­rukcióval nem volt, s nyu­godtan mondhatom, még ma sincs szinkronban. Az import alapanyag növekvő árait csak nehezen tudtuk árrendsze­rünkbe beépíteni. Kerestük- kutattuk a hazai lehetősége­ket, ennek nyomán sikere­ket is mondhatunk magun­kénak. Az elmúlt évben a feldolgozott fonal 70 százalé­ka importból származott, az idén pedig fonalszükségle­tünk 6-7 százaléka lesz kül­földi. ♦ . Divatos férfi és női felső kötött termékeket, gyermek- és csecsemőruházati cikke­ket gyárt a Gyomai Házi­ipari Szövetkezet. Gyártmá­nyaik között megtalálhatók a pulóverek, a kardigánok, a rugdalózók, a szőttesek egy­aránt. Az elmúlt évben mint­egy 150 millió forint értékű árbevételhez jutottak, s «z 3 százalékkal több, mint amit 1977-ben elért a szö­vetkezet. A 11 millió fo­rintos nyereséget úgy érték el, hogy közben a gyártási költségek a tervezett szint alatt maradtak. A szövetkezet 41 millió fo­rint értékű árut exportált, melyből 32 millió forint ér­tékű termék a szocialista or­szágokba került. A Szovjet­unióba, Romániába, Cseh­szlovákiába és Lengyelor­szágba 300 ezer darab kü­lönféle, többségében divat­cikknek számító felső kötött terméket szállítottak. A leg­nagyobb tőkés partnerük Svédország, Franciaország és az NSZK. ♦ — A sok divatcikk rugal­mas gyártást, termékváltást is jelent — folytatja az el­nök. — Éppen ezért az el­múlt évtől két divattervező lázas munkával igyekszik az olykor szegényes alapanyag­ból formás terméket vará­zsolni. — A gyors termékváltás, a gyakori átállás, a kis téte­lek hogyan érintik a minő­séget? — A kézigyártás során né­hány ezres tétel után úgy­mond nincs minőségi kifo­gás. A kötők, a szövők és a konfekcióüzemben dolgozók gyakorlatra, rutinra tesznek szert. A kis tételeknél? A nagyságrendhez viszonyítva több az osztályos termék. A szövetkezet termékei­nek 96 százaléka az elmúlt évben elérte az I. osztályú szintet. A minőségjavítás­ban még további lehetősé­gek rejlenek. ♦ A háziipari szövetkezet új­szerű kezdeményezéssel ke­resi a kiskereskedelmi válla­latokat : a nagykereskedelmi vállalatnak bemutatott mo­delleket megmutatják for­galmazóknak, s amit nem titkolnak: azok javaslatát — a fogyasztói igényeknek megfelelően — figyelembe szeretnék venni. Korábban erre nemigen fordítottak gondot. Így aztán előadódott-- az, hogy a vevő a boltban nem azt vásárolta meg, amit eredeti elképzelése szerint akart venni. Remélik, hogy az új kezdeményezés nyo­mán Gyoméról változato­sabb, még divatosabb kötött termékek kerülnek az üzle­tekbe. — Hogyan tovább? — A gyártmányfejlesztést Hosszú évek óta a leg­jobbak között tartják szá­mon a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-t. Kimagasló mun­kájukért több ízben kaptak magas kitüntetést, vándor­zászlót és kiváló címet. A több mint 12,5 ezer tagot tömörítő szövetkezet hűen a hagyományokhoz, sikere­sen zárta az elmúlt évet, rendre teljesítette, sőt túl­teljesítette terveit. A tag­ság kötődését a szövetkezet­hez az is bizonyítja, hogy az elmúlt évben csaknem félmillió forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá a szövetkezet, vala­mint a hozzá tartozó 10 község szépítéséhez, gyara­pításához. Közel félmillió forint értékkel növelték a rész jegy alapot, amely ösz- szességében megközelíti az 5 millió forintot. Az ágaza­tok közül a kiskereskedelem csaknem 500 millió forint árbevételt ért el, ezen be­lül legnagyobb volt a növeke­dés az élelmiszernél. A ven­déglátóipar 103 és fél millió forint árbevételt ért el, itt egyre jelentősebb a saját termelés. A felvásárlási ágazat 17 százalékkal szár­nyalta túl tervét. Toliból 11 százalékkal vettek át többet a termelőktől, mint amennyire számítottak. Ta­karmányból 290 vagonnal, tojásból 1800 mázsát, dug- és vöröshagymából csak­nem 20 ezer mázsát vettek át a termelőktől, összesen 250 millió forint értékben. A szövetkezet vezetői nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy elősegítsék a ter­melési kedvet a háztáji és a kisgazdaságok körében. En­nek érdekében közel 3 ezer gyümölcsfát értékesítettek, a zöldség, gyümölcs, állatte- hyésztés fejlesztésére, tá­mogatására 3500 tagnak több mint 7 millió forint térmelési előleget biztosítot­tak. A főtevékenységen kí­belső átszervezés követi. A Könnyűipari Szervezési In­tézet a belső termelés át­szervezését végzi: kezdve a fonal beérkezésétől a kész­termék kiszállításáig. A mun­kamódszer-elemzés után megfelelő szervezéssel átte­kinthetőbb lesz a termelés, ütemesebb lesz a szállítás, s minden bizonnyal feltárjuk azokat a tartalékokat, ami­ket az üzemi vakság miatt nem láttunk eddig. A meg­levő létszámmal, gépekkel, épületekkel kell gazdálkod­nunk a jobb minőségre való törekvéssel. Ügy számoljuk, hogy az elmondottakkal szö­vetkezetünk hatékonysága már a jövő esztendőtől 11-12 százalékkal javulhat —mon­dotta Kiszely Lajos. ♦ A Gyomai Háziipari Szö­vetkezet erre az évre 155 millió forintos árbevételt ter­vezett, 12,5 millió forint nye­reség elérése mellett. Az idén újabb, a divatnak meg­felelő modellekkel jelentkez­nék a hazai és a külföldi piacokon. Ez évben bizonyos mértékben csökken a szo­cialista export, ennél vi­szont nagyobb arányban nő a tőkés termelés. Májustól jelentős NSZK síkkötött bér­munkát vállal a szövetkezet. A szövődében fokozzák a háziipari, népművészeti ter­mékek gyártását. A teljesít­ménynormák karbantartásá­val, a hatékonyság • fokozásá­ra bevezetik a minőségi bé­rezést, vagyis azt az elvet követik: „aki többet és jól dolgozik, többet is kapjon”. Szekeres András vül a többi ágazatok is eredményesen dolgoztak. Ipari tevékenységük, szol­gáltatásuk körében keltető állomásukon több mint 2 millió csirkét, kacsát, libát keltettek ki. A baromfifeldolgozó üzem­ben 146 vagon különböző kisállatot dolgoztak fel. Ebből a legtöbb liba volt, 108 vagonnal. Ennek tekin­télyes része — mintegy 80 százalék — exportra került. Üdítő italból másfél millió palackkal töltöttek, 479 ezer cirokseprű készült, ebből 217 ezer jutott ex­portra. A sütőüzemben 7800 mázsa kenyér, 1,6 millió sütemény sült. A megyében egyedül a szövetkezetnél működik mérleg- és üzem- anyagkútszerelő és -javító részleg, amely az elmúlt esztendőben 3,6 millió fo­rint termelési értéket állí­tott elő. Szállítási részle­gük 9400 vagon árut továb­bított. A házilagos építőipari részleg 17 millió forint érté­kű fejlesztést, fenntartást Végzett a szövetkezetnél. Jelentős értékű devizát is „kitermeltek”. A negyedik 5 éves terv folyamán 12,2 mil­lió dollárt hozott a seprű, a toll, a cirok, a kisállat, az ötödik ötéves terv első 3 évében már 18,3 millió dol­lár értékű árut exportáltak. A szövetkezet az elmúlt év­ben lépte át a bűvös egy­milliárdos árbevételt. ösz- szesen 1 milliárd 13 millió árbevételt produkáltak, nye­reségük pedig meghaladta a 36 millió forintot. Legna­gyobb áruházuk a Mezőko- vácsházán működő Mozaik, tavaly 108 millió forint ér­tékű árut forgalmazott. Nagyszerű eredményeik arra engednek következtet­ni, hogy a megye " legna­gyobb ÁFÉSZ-e az idén is előkelő helyen végez a szö­vetkezetek rangsorában. B. O. Több mint egymilliárd forint árbevétel a mezökovácsházi flFÉSZ-nál

Next

/
Oldalképek
Tartalom