Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-18 / 65. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÁRCIUS 18., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM Itt a tavasz Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget. És bizony ez a meleg már igen­csak elkél. Főleg a vetések­re, amelyek jobb híján hóta­karó nélkül voltak kénytele­nek átvészelni a rég nem lá­tott fagyokat. Nem sokan büszkélkedhetnek olyan sze­rencsével, mint például a mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz-ben, ahol az ősziek kifagyás nélkül teleltek át, méghozzá a bevetett ezer hektár 90 százalékán igen jó minőségben. Szerencsét kell monda­nunk, hiszen gazdaságaink többségében időben, jó minő­ségben helyezték magágyba az elmúlt őszön idei rémé- ' nyeinket. Hogy terveink ve­szélybe kerültek, ahhoz a mínusz 18—20 fok mellett kora tavasszal újabb nem várt csapás is hozzájárult: a belvíz. Ez a hívatlan vendég a kezdeti időkben mintegy 56 ezer hektáron vette át az uralmat a már amúgy is megtépázott vetéseken, illet­ve azokon a táblákon, ame­lyekre művelőik tavasziakat szántak. Csupán szántani nem tudtak, s nem tudnak még ma sem jó néhány he­lyen, a látványnak ugyan szép, de annál több bosszú­ságot okozó csillogó víztük­rök miatt. A belvíz a szántá­sokkal együtt sajnos a lehet­séges felül- és másodvetése­ket is késlelteti, a tavaszi ve­tésről nem is beszélve. Itt a tavasz, s nagyon re­méljük, hogy Sándorral, Jó­zseffel és Benedekkel együtt valóban megjön a napsütés, a táblákból a foltokban meg­ült vizeket kiszárító meleg márciusi szél. Sok múlik még ezen. Mert akik a zöld­ből aranysárgába váltó bú­zatengerek mellett élték le fél életüket, jól tudják, mi­lyen életerő duzzad az életet adó búzában, mire képes még az ideihez hasonló vi­szontagságok után is. A ga­bonacsatát tehát még meg lehet nyerni. Nagyon vártuk a tavaszt, a napot, hiszen voltak olyan hetek, s talán hónap is telt el közben, hogy az utóbbit egyáltalán nem is láttuk a tél folyamán. Ebből termé­szetesen nem az következik, hogy a telünket tavaszvárás- sal ütöttük agyon. Erről a mezőgazdasági üzemek gép­szerelői beszélhetnének töb­bet. Az ő munkájukat dicsé- í ri, hogy szerte a megyében j bevetésre készen állnak erő- ■ és munkagépek, traktorok, j műtrágyaszórók, s a növény- < védelem berendezései. Mert a jó idő kevés. Az i csak akRbr siet segítségünk- J re, ha nem késlekedve, sike- I rült úgy felkészülnünk, hogy ! minden percét ki tudjuk j használni, amikor megér ke- j zik. Ha tudjuk már, hol kell | kiszántanunk az őszieket, s l mivel hasznosítjuk majd eze- ! két a területeket, s ehhez már a vetőmagokat is be- ] szereztük. Ha felmértük, | hogy a rendkívüli helyzetben i mennyi többlet műtrágyával j és növényvédő szerrel el- : lensúlyozhatjuk azt, amit az ! idő elrontott. Rengeteg függ a tavasztól j az idén. De még több függ j tőlünk: Attól, hogy képesek ! vagyunk-e gyorsan, eredmé- } nyesen cselekedni. Mert a j szemlélődésnek most nem ! sok helye maradt, semmi- í képp sem lehet vigasz a ba­nális mondás, mely szerint : úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna. Sok­kal igazabb ez így: úgy még sohase volt, hogy az emberi munka meg ne hozta volna gyümölcsét! Kőváry E. Péter Színvonalas vetélkedő Mezőhegyesen Tegnap, szombaton délután Békéscsabára érkezett az a háromtagú Penza megyei de­legáció, amely részt vesz a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évforduló­ja alkalmából rendezendő ünnepségeken. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára a párt- és az állami szervezetek nevében köszön­tötte J. V. Mjasznyikovot, a Penza megyei pártbizottság másodtitkárát, J. A. Jerosze­jevet, a nyizsnyijlomovi já­rás tanácselnökét és L. A. Veszelovát, a kuznyecki gépgyár munkásnőjét, a szo­cialista munka hősét. A megyei pártbizottság épületében tartott fogadáson jelen voltak: Csatári Béla és Szabó Miklós titkárok és Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöke. J. V. Mjasznyi- kov, a küldöttség vezetője köszönetét mondott a meg­hívásért, majd tolmácsolta a Penza megyei párt-, állami szervezetek vezetőinek üd­vözletét. Ezután kötetlen be­szélgetést folytattak a két megye közötti testvérkapcso­latok alakulásáról, Penza és Békés politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális hely­zetéről. Ma délelőtt a Penza me­gyei delegáció részt vesz a tanácsköztársasági emlékhely avatási ünnepségén. A Penza megyéből érkezett küldöttséget tegnap este 6 órakor fogadták Békéscsabán, a megyei pártbizottság épületében Fotó- Gál Edit házban rendezett ünnepség elnökségében helyet foglaló­kat Miskucza Péter, az álla­mi gazdaság pártbizott­ságának titkára köszön­tötte, köztük Nagy Je­nőt, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának titkárát, Duna Mihályt, a KISZ Bé­kés megyei bizottságának első titkárát, valamint a já­rás, a nagyközség párt-, ál­lami, társadalmi szervei­nek képviselőit. Ünnepi beszédet Nagy Je­nő mondott, aki bevezetőjé­ben köszönetét fejezte ki a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságnak, pártbizottságának és MSZBT-tagcsoportjának a nagyszerű kezdeményezé­sért, és a megvalósítás érde­kében kifejtett tevékenysé­gükért. Az Együtt a közös úton vetélkedő döntője al­kalmával a megyében első alkalommal emlékezünk né­pünk történelmi sorsfordu­lójára, a szovjet nép törté­nelmétől sem elválasztható hat évtizedre — kezdte be­szédét, majd részletesen szólt a Tanácsköztársaság dicsőséges napjairól, törté­nelmi eseményeiről. Hang­súlyozta, hogy a dicsőséges 133 nap közös szálai a ma­gyar—szovjet barátságnak a kezdetét jelentették. Ki­emelte, hogy további ered­ményeink záloga a történelem viharaiban edződött és ki­próbált magyar—szovjet ba­rátság, melynek jövője is elválaszthatatlan mindattól, amit eddig értékben, ered­(Folytatás a 3. oldalon) A Mezőhegyesi Állami Gazdaság pártbizottsága, MSZBT-tagcsoportja a Ta­nácsköztársaság 60. évfordu­lója tiszteletére vetélkedőt hirdetett a megyékben mű­ködő MSZBT-tagcsoportok- nak. A már korábban lebo­nyolított elődöntők eredmé­nyei alapján 10 csapat ju­tott a tegnap, szombaton dél­után megrendezett megyei döntőre: a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság, a Békéscsa­bai BOV, a békéscsabai Se­bes György Közgazdasági Szakközépiskola, a battonyai tanács, a megyei tanács, az Orosházi Üveggyár, a Szarvasi TTV, a füzesgyar­mati Vörös Csillag Termelő- szövetkezet, a Mezőhegyesi 614. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, a Biharugrai Halgazdaság. A mezőhegyesi filmszín­Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet Penza megyei delegáció érkezett megyénkbe A Gyulai Harisnyagyárban egy dolgozó egy műszakban egyszerre 12 gépen dolgozik. Ez érthető is, hiszen a rend­kívül termelékeny, elektronikus, programvezérlésű, ANGE—2 típusú, univerzális egytűágyas, pneumatikus rendszerű harisnyakötő gépek a legkorszerűbbek közé tartoznak. Így a gépsor nyolc óra alatt mintegy 1000— 1200 pár plüssharisnyát gyárt Fotó: Veress Erzsi Doktor úr, hallok! — Most szavakat fog hallani, kérem, ismételje a mik­rofonba. Feszült figyelem, s jönnek a szavak: seb, vád, ér, tiszt, rab, sín, őz, tárgy, makk, kém, csend, genny, tan, fa, jel, kór, hang, hol, ól, pult, kel. A fül az egyik legfontosabb érzékszervünk. Az infor­mációk mintegy feléhez hallomás után jutunk. Ha a fül megsérül, a lélek is megsérül, mert a csökkent hallású ember csökkent értékűnek is érzi magát. Gyógyításuk tehát az egészségügy egyik’ fontos feladata. Erről szól gyulai riportunk a 4. oldalon. ”------—----------------------------------------------------------------------------­Ú j szerszámok az új szerszámgépekhez Rövidesen mintegy 18 napnak megfelelő nyereségré­szesedést fizetnek ki a Forgácsolószefszám-ipari Vállalat békéscsabai gyárában. Ezt az eredményt úgy érte el a kollektíva, hogy végrehajtottak egy sikeres termékszer­kezet-váltást, s új, korszerű, exportképes szerszámok gyártását kezdték el. De a termelés növelése ellenére sem tudják kielégíteni az igényeket, és ez napjainkban egyre több gondot jelent. Vajon folytatódik a következő években is a hiánygazdálkodás a szerszámoknál? Re­mélhetőleg nem, mert a vállalat nagy fejlődés előtt áll. A forgácsoló jelenéről és jövőjéről lapunk 5. oldalán ol­vashatnak. Fiilöp Ilona világában, Orosházán .. .Kérdezem, tudnak-e róla, amúgy „hivatalosan” is, hogy itthon van, szüleinél, Orosházán? Hogy bizonyára — szívesen venne megbízásokat szülővárosától; hogy azért tehetne egyet-mást ezért a városért, amikor itthon dolgozik. Mosolyog. Nehezen szól. Nem az a fajta ember, aki ko­pogtat, bemutatkozik, nyüzsög, adminisztrálja magát. Pedig önálló kiállítást is szeretne, gyönyörű grafikai la­pok várják, hogy a közönség elé kerüljenek... Riportunk a 6. oldalon. Gyomán tanulták a szakmát Vajon tudják-e hasznosítani *a gyakorlatban mindazt, amit annak idején a gyomai mezőgazdasági szakmunkás­képzőben tanultak a fiatalok? Erről beszél a békéscsabai Lenin Tsz és a nagyszénás! Október 6. Tsz néhány fiatal szakmunkása, akik a 10 évvel ezelőtt létrehozott gyomai Iskolában voltak diákok. Mint válaszaikból kiderül, jól érzik magukat a munkahelyükön, hasznát veszik az is­kolában szerzett tudománynak. Cikkünk „Gyomai diá­kok nyomában" címmel lapunk II. 'oldalán, a Minima­gazinban olvasható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom