Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
1979. március 17., szombat Fellobban újra a fáklyaláng Lesz ifjúsági klub Mezőberényben? Bevezetés helyett — Évekig működött Mezőberényben a Fáklya ifjúsági klub a helyi szövetkezetek támogatásával. Nem voltak túl színvonalas programjai. A klubestekre inkább a könnyű szórakozást kedvelők jártak, de mégis létezett. 1978 elejére a klub gyakorlatilag megszűnt. Ahogy én tudom, azért, mert az akkori klubvezető átkerült az új művelődési házba, igaz ez fordítva sokkal indokoltabb lenne, hiszen ez éppen a klub munkájának további javulását eredményezhette volna, mégsem így történt. Mindezt Kiszely Pál, a KISZÖV osztályvezetője mondta el Békéscsabán, amikor felkerestük, majd ezzel folytatta: — Mi is nyújtottunk nekik némi támogatást. Most bizonytalan hírek terjengenek: léteznek is meg nem is... A szövetkezeti és szövetkezeti jellegű klubok vezetőinek a közelmúltban egész napos továbbképzést tartottunk, akkor ismertem meg Bobály Györgyöt a mostani klubvezetőt. A mezőberényi KISZ- bizottság megbízta, hogy alakítsa újjá a klubot, ö csaknem elkeseredve kért segítséget ehhez a munkához. Tervezzük, hogy kimegyünk hozzájuk az egyik klubfoglalkozásra, felmérjük a lehetőségeket, s megbeszéljük mi a további teendő. A „Fáklya” tündöklése és bukása A mezőberényi KISZ-bi- zottság munkatársa, Ko- nyecsni György kérésünkre a klub múltjáról beszélt. — A régi klubba 25—30 fiatal járt rendszeresen. Könnyűzenei programok, filmvefítések, néhány előadó, VIT-vetélkedők várták őket. Mi is támogattuk a klubot, ám még így is több válságidőszakot élt meg. Jó egy éve gyermekgondozási segélyre ment a klub eredeti vezetője. Ezt követően Konyár Mihály volt a társaság lelke, de ő az új művelődési központba került. Esti elfoglalsága miatt le kellett mondania e tisztjéről. Hét-nyolc hónapja a KISZ-vezetőségi tagokkal közösen úgy döntöttünk, hogy az 1-es számú általános iskola egyik fiatal tanárát kérjük meg a klub vezetésére. Sajnos ő sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vezetés kérdésének tisztázatlanságából következett aztán, hogy a rendezvények tervszerűtlenné váltak, az új művelődési központ vonzereje is hatott, s lassan lemorzsolódott mindenki. Körülbelül egy hónapja az Ifjú Gárda kultúr- felelősét, Bobály Györgyöt kértük fel az újjáalakításra. Melléállunk, igyekszünk segíteni neki. Előbb csak spontán programokat kejl szervezni, s ha ideszokott 20— 25 fiatal, aztán már meghívhatnak ezt-azt, szervezettebbé válhat a klub egész tevékenysége. Tanácstalanul Bobály Györgyöt Békésen, a munkahelyén kerestük fel, ahol szakmunkásként dolgozik. — Amikor megbíztak ' a klub vezetésével, szívesen elvállaltam, mi tagadás azt hittem, könnyebb lesz. A „Egy hónapja csinálom, azóta kijutott az örömből, s a nehézségekből egyaránt” — mondja Bobály György Fotó: Gál Edit legnagyobb gondom a fiatalok toborzása. Kevesen vagyunk, pedig a helyünk a herényi ifjúsági házban megfelelő. Kialakíthatunk raktárát, büfét, van hely discó- zásra és olvasásra egyaránt. A játékok, a felszerelések nagy része már megvan. Ezen felül az induláshoz körülbelül hat és fél ezer forintot kaptunk. A klubesteket szerdára hirdettük meg, mert ilyenkor kevesebb szórakozási lehetőség van a községben. Egy hónapja csinálom, azóta kijutott az örömből, s a nehézségekből egyaránt. Az első alkalommal öten jöttünk össze, legközelebb többen, most legutóbb úgy 15-en lehettünk. Ez az öröm. Lassan programokat is szeretnék rendezni, előadókat hívni, de ehhez ismeretség kellene. A békéscsabai továbbképzésen megismertem egy-két embert, akikre talán számíthatok. A békési szövetkezeti klub vezetőjétől már meghívást kaptunk. A KISZ-bizottság is mellettem áll, tálán a művelődést központba is bemegyek majd tanácsért. Idővel, ha meglesz a törzstagságunk, klubigazolványt is kiadunk, mert az még nincs. Hogy milyen programokat szeretnénk, hogyan szervezzünk? Erre még csak halvány elképzeléseink vannak. Ajánlatok, címek kellenének, amelyek közt válogathatnánk. Később a KISZ-ve- zetőségi tagokkal is tartunk megbeszélést, tudjanak róla, hogy él a Fáklya Klub. Csak lenne több időm. így is alig látnak otthon, öt körül érek haza Békésről Be- rénybe, csak aztán szervezhetek, és mire hazajutok, már vége a napnak. Biztos könnyebb lesz, ha megválaszthatjuk a vezetőséget, de ehhez tagság kell... Egy gondolat folytatása „Biztos könnyebb lesz, ha megválasztjuk a vezetőséget,, de ehhez tagság kell...” — mondja Bobály György, s hadd folytassuk tovább a gondolatot így: a tagsághoz vonzó, jól propagált program, s annak megszervezéséhez nemcsak egy ember lelkesedése, hanem sok ember segítsége kell. Ha ez meglesz, a Fáklya újból lángra lobban, de addig fénye csak pislákol, s eloltja egy apró szellő is... Nagy Agnes I A pályaválasztási tanácsadó intézet a kisegítő iskolásokért A pályára nevelés pedagógiánk egyik fő feladata, melynek létjogosultsága van a kisegítő iskolákban is. A kisegítő iskolások pályára nevelésének szükségességét közgazdasági, erkölcsi és pedagógiai okok egyaránt alátámasztják. A népgazdaság mint munkaerőre számít rájuk, teljesen megalapozottan, mert bizonyos betanított munkáspályák elsajátítására, annak művelésére kiválóan alkalmasak; közülük nem egy később magasabb pályaszint elérésére is képessé válik. Humanizmusunkból, mint erkölcsi követelményből fakad, hogy különösen támogassuk, egyengessük életútjukat. mert erre fokozottan rászorulnak. A kisegítő iskolás tanulók pályára nevelése nem lehet egyszeri döntésre szorítkozó aktus, folyamatos kell hogy legyen, mely magába foglalja a pályaválasztási érettségre való felkészítés, a döntés, hivatásra nevelés, és a beilleszkedés, beválás egymással köcsönösen összefüggő szakaszait. E pedagógiai folyamatban ismertek a tanulók, pedagógusok, szülők, munkahelyek feladatai. Tapasztalataink alapján — ezek mellett — a pályaválasztási tanácsadó intézet adekvát tevékenységével segítheti a pályára nevelést a kisegítő iskolások körében. Beépülhet a nevelés tényezői által megvalósítandó nevelési folyamatba, ha eleget tesz a gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi és gazdaság- politikai követelményeknek. Ennek kiindulópontja a nép- gazdasági terv és munkaerő- vonzata. El kell érnünk, hogy az „emberi tényező” mennyiségi és minőségi vonatkozásban feleljen meg a gazdasági követelményeknek. Másképp fogalmazva: a képzés meny- nyiségét és jellegét a népgazdaság szükséglete határozza meg, a rendelkezésre álló munkaerőforrás alapján. Ezen túlmenően számolnunk kell a tanuló személyiségével is, testi-lelki sajátosságaival. A két követelménykor harmóniájára szükséges törekednünk. Tehát a pályák objektív követelményeinek és a személyiség tulajdonságoknak potenciálisan vagy ténylegesen meg kell felelniük egymásnak minél magasabb szinten, mely egyaránt érdeke a társadalomnak és az egyénnek. A harmónia biztosítása a kisegítő iskolás tanulók esetében nehéz, mert kevesebb pálya közül választhatnak és kevesebb pályára is alkalmasak, mint általános iskolás társaik. Lehetőségeik azonban hatékony pályára nevelő munkával kitágulnak, szélesednek. A kisegítő iskolások pályára nevelését az ismertetett követelmények alapján intézetünk sajátos feladatok végzésével segíti. Kiemeljük közülük a jelentősebbeket. A felsőtagozatos tanulók számára — szüleik, pedagógusaik és gyógypedagógusaik bevonásával — gyógypedagógiai és orvosi vizsgálaton alapuló egyéni pályaválasztási tanácsadást biztosítunk. Mindegyik kisegítő iskolásnak szüksége van erre. Véleményünkkel a szülők többsége egyetért, és mintegy 80 —85 százalékuk igényli is ezt. Munkánkat nehezíti, hogy a kisegítő iskolások számára készített vizsgálati metodika, teszt és hozzákapcsolódó standard alig áll rendelkezésre. Az általános iskolásoknak ajánlottakat kell adaptálnunk számukra. A tanácsadás „iránytűje” — a tanuló személyiségének maximális figyelembevétele mellett — a kisegítő iskola továbbképző tagozatának vállalati igények alapján körülhatárolt szükséglete. Ennek megfelelően a fiúkat az építőipari, a lányokat a női- és férfiszabó, cipőfelsőrészkészítő, segédápolónői betanított munkás pályákra „irányítottuk”. Tanácsadó tevékenységünk eredményes, mert a tanulók túlnyomó többsége a kívánt szinten helyt áll a pályáján. Mi a betanított munkás foglalkozásokat ajánljuk a kisegítő iskolásoknak, ugyanakkor azt is hangsúlyozzuk: az arra alkalmasak számára — az általános iskola 8. osztályának megfelelő végzettség megszerzése után — lehetővé kell tenni a szakmunkás-képesítés megszerzését is. A kisegítő iskolás tanulók pályaismeretét, önismeretét gyarapítjuk propagandamunkánkkal. „Pályaválasztás” címmel kiadványt készítettünk számukra, melyben megyénk gazdasága által igényelt betanítottmunkás-pá- lyákat ismertetünk, a gyermekek értelmi szintjének megfelelően, közvetlen, egyszerű stílusban. A betanított- munkás-pályák választóikkal szemben támasztott objektív követelményeit a megfelelő szakmunkáspályák és a be- tanítottmunkás-gyakorlat összevetése alapján határoltuk körül. „Készüljünk együtt” címmel a 7. és 8. osztályosok számára írásos pályaválasztási játékot hirdettünk. A négyfordulós és fordulónként több feladatot tartalmazó módszer összeállításakor számoltunk a tanulók általános emberi, lelki sajátosságaival. Ezért érvényre juttattuk a játékosságot, sikerélményt nyújtó szellemi és fizikai erőkifejtésre sarkalló munkáltató jelleget. A változatosság igényét tükrözik a feladatok: keresztrejtvényt fejtenek, szakmákat ismertetnek, kérdésekre válaszolnak, üzem- látogatásaik élményeiről számolnak be, pályákat ábrázoló képeket gyűjtenek, rajzolnak, fogalmaznak a tanulók. Értelmi és érzelmi szférájukra egyaránt hatva, kívánjuk pályaválasztási tartalmú céljaink megvalósítását elősegíteni úgy, hogy személyiségük nevelésének egészéhez is hozzájárulunk (pl. értelmi erők fejlesztése, erkölcsi tudatuk, magatartásuk alakítása). Pályaválasztási intézeti munkánk fő segítői a kisegítő iskolák pályaválasztási felelősei. A kölcsönösség érvényre jut közös céljaink megvalósításakor. Gondoskodtunk alapképzésükről és folyamatosan biztosítjuk elméleti és gyakorlati jellegű továbbképzésüket. A kisegítő iskolások pályára nevelésének fő színtere iskolájuk. Az ott folyó munka segítése átfogó feladata a pályaválasztási intézeteknek. Ügy látjuk, sikerült olyan feladatokat megfogalmaznunk és megvalósítanunk, melyeket ha a jövőben alaposan kidolgozunk, jelentősen hozzájárulhatunk a kisegítő iskolás tanulók társadalomba való beilleszkedéséhez. Dr. Kincses László Mai tv-ajánlatunk Incidens az Ingeborg-hangversenyen Egy különös színjátéknak lehetnek tanúi ma éjjel 21 órától a televíziónézők. A remekművet írt, rendkívül sajátos stílust és atmoszférát teremtő Szomory Dezső egy- felvonásos drámáját mutatják be, felvételről a Madách Kamaraszínház művészeinek előadásában. Ingeborg, a nagy és világhírű zongorista hazatérve hazájába, Budapesten koncertre készül. Ám még e} sem kezdődik a hangverseny, amikor váratlan incidens szaktíja félbe a művész fellépését; édesanyját, a régen eltűnt asszonyt véli felfedezni a nézőtéren. Ennek a felismerésnek aztán drámaian szomorú és komikus következményei lesznek. Segédápolónök a békéscsabai egészségvédő intézetben Fotó: Gál Edit MOZI A nő illata Giovanni Arpino Sötétség és méz című regénye alapján írta a film forgatókönyvét Ruggero Maccari és a rendező, Dino Risi. Hogy aztán főszerepére, Fausto kapitány alakítására Vittorio Gassmant jelölte és kérte, a siker biztosított. Néhi mintha egyedül Gassman színészi zsenijén alapulna a siker, szó sincs erről. Dino Risi legalább olyan pompás és széles látókörű rendező, mint amilyen nagy színésznek Gassmann. Kettőjük közös, egymást tökéletesen értő játéka kovácsolja a mozinézők számára a sokáig emlékezetes élményt, amit „A nő illata” nyújthat. A történet főhőse, Fausto kapitány vak és csonka, élet- szeretete, céltudatossága, önzése azonban a legkisebb csorbát sem szenvedte a katonai szolgálata közben elszenvedett szerencsétlensége miatt. Alkalmi kísérője, a . fiatal katona, akit összes tisztiszolgái azonos nevére, Ciccio-ra keresztel, meglepve tapasztalja, hogy gazdája sokszor még annyi vezetést sem igényel, hogy az autók alá ne kerüljön, a nőkkel kapcsolatban pedig kifinomult érzékkel, illatukról alkot véleményt. Utaznak, kalandokat hajszolnak, élnek a felszínen, könnyedén, erőszakosan és sohasem önzetlenül; miközben a szinte gyerek Ciccio is tanul egyet-mást Fausto kapitánytól. Ha többet nem is, de életismeretet, némi bölcsességet igen. Aztán — és itt már érezzük a rendező nagyszerű kibontakozását, a látszólag „semmi különös” történet kezd mind elmélyültebbé válni, egyre több a melankolikus, később már tragikus pillanat, különösen, hogy megjelenik Fausto kapitány körében Sara, a gyönyörű fiatal lány, aki tán tori thatat- lanul szerelmes az élete delén már túlhaladt, vak férfibe. Sara és Fausto kapcsolata bonyolult, fájdalmas, nehéz kapcsolat. Sara önzetlensége, szerelmének, szere- tetének tisztasága kétségtelen, a vak kapitány mégis úgy érzi, szánalom ösztönzi csak a lányt, és nem igazi az a szerelem. Fausto pedig mindent képes elviselni, csak a szánalmat nem. Még az öngyilkosságot is, habár az utolsó pillanatban megijed, és menekül. A megkapóan fotografált, a csodálatosan kék, zöld, és okker ragyogásé olasz tájakon kibontakozó nem mindennapi emberi sors nyomában Dino Risi rendező minduntalan elhinti saját jeleit, elnéző mosolyát Fausto felett, szeretettel teli mozdulatait, hogy végül is a lány és a férfi megtalálja egymást, és mi, könnyű szórakozásra vágyó mozinézők valami szép, emberi többletet is kapjunk arról, hogy összetartozás, hogy szerelem, hogy szeretet, hogy tiszta szenvedély. Mindehhez az elégszer nem hangsúlyozható színészi bravúr, ahogy Gassman végig játssza-éli ezt a , filmet; és a rendezői nagyvonalúság, művészi magabiztosság, ahogy a szentimentálisba is torkollható történetből egészen mást, igazab- bat, nagyszerűbbet álmodik át a filmre. Tagadhatatlan, hogy önző, mogorva, erőszakos ez a vak Fausto kapitány, az is tagadhatatlan azonban, hogy egy emberi jellem tökéletes tükörképe, változásainak hű és hiteles rajza a másfél óra legnagyobb élménye. És ezért is érdemes volt elmenni a moziba, megnézni ezt az új olasz filmet. Sass Ervin
