Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÁRCIUS 16., PÉNTEK Á«a: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Koszorúzási ünnepségek március 15-én Budapesten Nagygyűlés a Múzeum-kertben „Tavasz, forradalom, ifjúság”, „Hazafiasság-nemzetköziség!”, „1848. eszméi ma válnak valóra” — feliratú transzparenseket magasba emelő ifjúmunkások, diákok, felnőtt dolgozók ezrei gyűltek össze az 1848—49- es polgári forradalom és nemzeti szabadságharc 131. évfordulójára emlékezve Budapesten csütörtökön reggel a Március 15. téren. A Petőfi Sándor szobránál megtartott koszorúzási ünnepségen tisztelettel adóztak a lánglelkű költő és forradalmár emlékének. A Szózat hangjai után a Petőfi-szobor talapzatán elhelyezték koszorúikat az MSZMP budapesti és V. kerületi bizottságának, a Hazafias Népfront budapesti és V. kerületi bizottságának, a KISZ budapesti és V. kerületi bizottságának, valamint a fővárosi fegyveres testületek képviselői. Március 15-e reggelén felkeresték a fővárosi fiatalok a 48-as emlékhelyeket. Az ünnepségek részvevői csatlakoztak a Március 15. térről a Múzeum-kert felé vonuló több ezres menethez. 48-as dalokat, indulókat énekelve haladtak a Pesti Barnabás utcán, a Szabadsajtó úton, a Kossuth Lajos utcán át a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága által rendezett nagygyűlésre. A Múzeum-kertben az ünnepet köszöntő nemzeti színű és vörös zászlók alatt több mint 10 000-en, fiatalok, fővárosi dolgozók sorakoztak fel. A nagygyűlés elnökségének tagja volt többek között Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint a párt-, az állami és a társadalmi szervek több vezetője. Felhangzott a Himnusz, majd Szentistványi Gyuláné, a HNF Országos Tanácsának titkára köszöntötte a részvevőket, majd átadta a szót Deák Gábornak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának. Deák Gábor beszéde — Nekünk most forradalmár elődeink példáját követve korunk feladatait kell megoldanunk — hangsúlyozta elöljáróban. Nekünk is úgy, hogy nyugodt szívvel bocsáthassuk eredményeinket a történelem és az utódok ítélőszéke elé. S azért, hogy ezt megtehessük, minden olyan értékre támaszkodnunk kell, amely a haza, a nemzet haladásának szolgálatában jött létre. Ezeket a múlhatatlan értékeket ünnepeljük tiszta szívvel az 1848—49-es szabadságharc és forradalom emlékében is. A márciusi ifjak, s velük együtt a nép legjobbjai nem a hirtelen fellángolás hatására vették kezükbe a zászlót és a kardot, építeni akartak: hazát és nemzetet. Ha- zafiságuk nemzetköziséggel járt együtt. Nemcsak a nemzeti haladás zászlaját bontották ki, hanem az egyetemes emberi haladásért is áldozatokat vállaltak. Petőfi is annak tudatában harcolt, hogy életét — ha kell — a szent világszabadságért áldozza. Március 15-e emlékét a magyar nép kegyelettel megőrizte, s legjobbjai a szabadságharc tanulságait mindenkor összekapcsolták a kor forradalmi tennivalóival. Negyvennyolc Petőfi által megénekelt hajnalcsillaga 1919 márciusában ismét felragyogott a magyar történelem egén. A Tanácsköztársaság nem csupán megvaA Szovjetunió vasúti közlekedését bemutató kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban. A május 6-ig megtekinthető bemutatón a Szovjet Vasutak életével ismerkedhetnek meg a látogatók. A képen: a szovjet és magyar vasúti közlekedés vezetői a kiállításon. Középen F. I. Sulesko, a Szovjetunió vasútügyi miniszterének első helyettese, jobbról a harmadik Szűcs Zoltán a MÄV vezérigazgatója (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) lósította mindazt, amit Petőfi és társai 48 zászlajára írtak. Törvényszerűen tovább is vitte a népakarat teljesítését. Hazánk felszabadulásával jó kezekbe került a magyar nemzet zászlaja. A piros-fe- hér-zöld ma ismét a forradalmat, a békét védő, a népek testvériségét hirdető, a szocializmust építő magyar nép őszinte törekvéseit jelképezi. Azt a társadalmi rendet építjük, amelynek első alapköveit forradalmár elődeink rakták le. Azt a társadalmi igazságot igyekszünk megvalósítani, amelyet őseink életüket áldozva is kerestek. Azt a szocialista hazafiságot erősítjük, amely követésre méltó elődeinket is az egyetemes emberi haladás élvonalába emelte. Dolgozni, tanulni, építeni, gyarapítani a hazát és önmagunkat, ez a mi teendőnk. Olyan feladat ez, ami — bár folytatja elődeink művét — mégis gyökeresen különbözik a korábbiaktól. Mert mi a fejlett szocialista társadalmat építjük és a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatásán munkálkodunk. Ez ad a rrú nemzedékünknek nagyszerű cselekvési programot és lelkesítő távlatokat. „Hétmér- földes csizmában” kell járnunk, hiszen tetteink nyomán korszakosán változik a világ. A felgyorsult tempó miatt gyakrabban kerülünk szembe újabb és nagyobb feladatokkal. Ezeknek csak nagy szakértelemmel, alapos felkészültséggel tudunk megfelelni. Ez azt is jelenti, hogy harci eszközeink első sorába kell emelni a tudást, a műveltséget, a tudományt. Dolgozni a mindennapok követelményeinek megfelelően, gazdagítani a haza fejlődését szolgáló erőket, növelni a tudást, a szorgalmat, a meggyőződést, a lelkesedést — ezek ma a hazát, a nemzetet gyarapító forradalmi feladatok. így szolgáljuk egyszerre a magyar nép, a béke és a/ haladás egyetemes ügyét, azt, hogy hatékonyabb legyen a világ különböző részein küzdő forradalmár testvéreinkkel, közöttük vietnami barátainkkal vállalt szolidaritásunk. — mondotta befejezésül. Ezt követően megkoszorúzták az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtáblát. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Sarlós István és Szépvölgyi Zoltán, a KB tagja, a Fővárosi Tanács elnöke; a Népfront koszorúját Szentistványi Gyuláné és Horváth Győző, az Országos Tanács osztályvezetője; az ifjúsági szövetség koszorúját Deák Gábor és Silló Katalin, a KB tagja helyezte el. A fegyveres testületek részéről Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Földesi Jenő határőrvezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes és Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese koszorúzott. Virágokkal díszítették az emléktáblát a főváros dolgozó- és tanulóifjúságának képviselői is. Mekszej Koszigin visszaérkezett Indiából Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke csütörtökön visszaérkezett Moszkvába, indiai hivatalos látogatásáról. A szovjet kormányfőt a repülőtéren Andrej Gromi- ko külügyminiszter, a Politikai Bizottság tagja, Nyi- kolaj Tyihonov, a miniszter- tanács elnökének első helyettese, a PB póttagja fogadták. Koszigin indiai útja során találkozott és megbeszélést folytatott az indiai állam és a kormány vezetőivel, köztük Reddi elnökkel és Deszai miniszterelnökkel. Felszólalt az indiai parlamentben, és körutat tett az ország több vidékén, felkeresett olyan létesítményeket, amelyek szovjet segítséggel, illetve közreműködéssel épülnek Indiában. Találkozott az Indiai Kommunista Párt vezetőivel is. Tegnap délelőtt megyeszerte ünnepségeken, koszorúzásokon emlékeztek meg az 1848. márciusi forradalomról és szabadságharcról. Békéscsabán, a Kossuth téri szobornál, (képünkön) a KISZ megyei és városi bizottságának, a megyei és a városi úttörőelnökségnek, a Hazafias Népfront városi elnökségének, valamint több intézmény KlSZ-bizottságána^ képviselői rótták le tiszteletüket. Mezőberényben, ahol tudvalevőleg 1849-ben Petőfi Sándor az erdélyi harctérre menet átkelt a Körösön, délelőtt a nagyközségi tanács épületén levő emléktáblát koszorúzták meg, majd a Körös-hídnál, a Petőfi-emlékoszlop előtt tartottak ünnepséget Fotó: Kovács Erzsébet Jubilál az Inturiszt Sajtókonferencia Moszkvában PÉK MIKLÓS, AZ MTI TUDÖSlTÖJA JELENTI: A szovjet idegenforgalom idei terveiről tájékoztatta Viktor Bojcsenko,“ az Inturiszt vezetőjének első helyettese a szovjet és a külföldi sajtó képviselőit csütörtökön Moszkvában. A legnagyobb szovjet utazási iroda képviselője elmondta, hogy számukra ez az év jubileumi: a jövő hónapban emlékeznek meg az Inturiszt megalakulásának 50. évfordulójáról. Kiemelte, hogy a külföldi turizmus szerves része a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítésének, az államok közötti kölcsönös bizalom és megértés erősítésének. Ezért is örvendetes, hogy az elmúlt öt évtizedben 44 millió külföldi kereste fel a Szovjetuniót. Különösen érzékletes a Szovjetunióba irányuló külföldi turizmus fellendülése az elmúlt évtizedben, amikor több mint 31 millió külföldi fordult meg a Szovjetunióban. Az 1956—1978-a& időszakban 35 millió szovjet állampolgár utazott külföldre. A legnagyobb mértékben a szocialista országokkal fejlődnek az idegenforgalmi kapcsolatok: az elmúlt három évben 8 millióan keresték fel ezekből az országokból a Szovjetuniót és 5,5 millió szovjet turista járt a szocialista országokban. A helsinki értekezlet óta érezhetően fellendült a tőkés idegenforgalom is: az elmúlt három évben nyugati és fejlődő országokból több mint 5 millió turista ismerkedett a Szovjetunió nevezetességeivel. Az Inturiszt a jövő évi olimpia miatt különösen megnövekedett érdeklődésre való tekintettel erőteljesen bővíti szálloda- és étteremhálózatát. A jelenleg mintegy 70 moszkvai szállodában több mint 50 ezer vendéget tudnak egyidejűleg elhelyezni. Az olimpia kezdetéig a szovjet fővárosban és más idegenforgalmi központokban 36 új szállodát építtet az Inturiszt, s Moszkvában 30 ezerrel bővül a szállodai helyek száma. Az Inturiszt az idén tovább bővíti útajánlatait. A turisták által látogatott városok közé, amelyek száma eddig 135 volt, bevonják a kazahsztáni Dzsambult, Ka- ragandát, Temirtaut és Ce- linogradot is. Az autós turisták mintegy 12 ezer kilométeres útvonalból választhatják ki azokat a célpontokat, amelyek a leginkább felkeltik érdeklődésüket. Az idei idegenforgalmi szezon újdonságai a négy európai szocialista ország fővárosát érintő Varsó— Berlin—Prága—Budapest út és a szomszédos szocialista országokat együttesen a programba iktató utak, így például a Magyarországra és Jugoszláviába szervezett túrák. A szovjet turisták az idén először juthatnak el szervezett utak keretében hajón az Egyesült Államokba. Az Inturiszt vezetői elmondták, hogy a jövő hónapban befejezik tárgyalásaikat külföldi partnerügynökségekkel az olimpiai utak és jegyek értékesítéséről. Hűtőipari egyeztető tárgyalás Békéscsabán Tegnap, csütörtökön tartották egyeztető tanácskozásukat a Békéscsabai Hűtőházban a megye és a hűtőipar vezetői. A megbeszélésen részt vett Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr.Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint dr. Gulyás Pál, a Magyar Hűtőipar vezérigazgatója. Elsőként Márton Pál, a hűtőház igazgatója adott rövid tájékoztatást az elmúlt évi munkáról és az idei feladatokról. Elmondta többek közt, hogy amíg a hűtőház 1977- ben 117 százalékra teljesítette exporttervét, az elmúlt esztendőben a kedvezőtlen körülmények hatására elmaradtak a kitűzött céltól. Ebben az évben az export- szállítások 50—60 százalékát már az év első felében teljesíthetik, hiszen ehhez megvan a szükséges alapanyag és feltétel. A hűtőipar általános helyzetéről dr. Gulyás Pál tájékoztatta a megjelenteket. Rövid tájékoztatójában arról szólt, hogy az ipar igen gyorsan fejlődött az elmúlt években, termékeinek biztos piaca van a tőkés országokban is. Ennek ellenére igen csekély fejlesztési alappal rendelkezik. A fejlesztésekről szólva elmondta, hogy ilyen jellegű beruházások várhatók a közeljövőben Győrött, Dunakeszin és Baján. A békéscsabai gyár elavult részlegének korszerűsítésére várni kell még néhány évet. Az ezervagonos hűtőtároló megépítésére a korábbi ígéretekkel ellentétben — mint mondotta — „a hatodik ötéves tervben sem sok remény van.” Pedig a megye már most is súlyos tárolási gondokkal küzd, a hűtőtárolók nem teszik lehetővé a hatalmas mennyiségű hűtőházi és húsipari termék biztonságos tárolását. Köztudott ugyanis, hogy a tervidőszak végére több mint 1 millió hízott sertés értékesítése és feldolgozása várható Békés megyében. Ehhez azonban a jelenleginél nagyobb hűtőtárolótér szükséges. Nem beszélve arról, hogy mindez veszélyezteti a hűtőház folyamatos termelését és annak további növelését. Ugyanakkor a hűtőipari termékek előállításához szükséges nyersanyag termesztésére a korábbi években a mezőgazdasági üzemek már megteremtették műszaki bázisukat.
