Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

1979. március 15., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Adamik János, Békéscsa­ba: Kérésére az illetékes szer­vek a nevezett tartozás meg­fizetésének 24 havi részlet- fizetést engedélyeztek. * * * Novák György, Békéscsa­ba: A tápforgalommal kap­csolatos közérdekű bejelen­tését kérésünkre a békéscsa­bai Városi Tanács termelés­ellátás-felügyeleti osztálya ki­vizsgálta. Megállapítást nyert, hogy a békéscsabai Lenin Tsz keverő-szárító üzeme a Békés megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat részére bérkeverés­sel állítja elő a tápot. Mivel a tápcsomagolás nem gépesí­tett, a kézi lezárás 40 kiló­nál nagyobb súlyban nem biztonságos. A kondorosi ke­verőüzem géppel varrja be a táposzsákokat, ezért tud 50 kilót csomagolni. A még ké­zi erővel történő rakodásnál sokkal kedvezőbb a 40 kilós átlagsúly. A gyártásidő zsákokon va­ló feltüntetése kötelező a bé­késcsabai Lenin Tsz-re is. Novák György bejelentése előtt erről már intézkedett az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügye­lőség. A gyártási idő feltün­tetésének elmulasztásáért az illetékes vezetőket felelősség­re vonták. Azóta az említett keverőben a szabályokat megtartják. * * * Kotroczó Istvánná, Lökös- háza: Panaszát a gyulai já­rási hivatal megvizsgálta. Megállapítást nyert, hogy a kérelemben utalt Osigér-csa- torna megnyitása megtörtént, a belvíz lefolyása megindult. A Csigér magántulajdonban levő házhelyeket szel ke­resztül. Mivel 1970. óta sok a belvízi probléma, javasol­ja a járási hivatal a csator­na kisajátítását, tanácsi vagy társulati úton való kezelé­sét. A kérelmező oldalán való­ban nincs járda, de van a másik oldalon. Az elnökasz- szony utcájában még az 1960-as évek elején megépült a járda, amihez a határőr­ség 800 ezer forinttal hoz­zájárult. Részrehajlásról te­hát nincs szó... * * * Banán-ügyben szerkesztő­ségi cikk jelent meg, ráadá­sul sok panaszos levelet kaptunk, hogy csak pult alól kaptak egyesek a köz­kedvelt csemegéből. Ez alkalommal a Szolnok—Bé­kés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat vezetőinek nyilatko­zatából idézünk: „... A dé­li gyümölcs behozatalával a DÉLKER Vállalat foglalko­zik. A külföldi partnerekkel ő köti a szerződéseket, fi­gyelemmel a Belkereskedel­mi Minisztérium által meg­határozott ütemre. Az or­szág déligyümölcs-szükség- letének kielégítésére megha­tározott dollárkeret került biztosításra, amelyből az egyre növekvő világpiaci árak miatt csak mérsékelt ütemű déligyümölcs-forga- lomra nyílik lehetőség ...” Megemlíti a fenti cég, hogy az országba beérkezett déli­gyümölcsből Békés megye lakossága megfelelő arány­ban részesült. Sajnos, 1979. első hónapjaiban kevesebb banán érkezett, mint az el­múlt évek hasonló időszaká­ban. Utólag nehéz lenne el­bírálni : kik és kiknek ad­tak pult alól. Kikre vonatkozik a rendelet? Többen is aláírták azt a levelet, amely Kondorosról érkezett szerkesztőségünk­höz. özv. Mester Istvánnéés a Révay utcában lakók egy része sérelmezi, hogy azért a járdáért, amely társadal­mi munkában készült, a ta­nács — községfejlesztés cí­mén — 1700 forintot kíván befizettetni velük. Ugyanak­kor más utcabelieknek a költségek fedezéséhez nem kell hozzájárulniuk. „Hát a rendelet, az nem egyformán vonatkozik mindenkire?” — kérdezik kondorosi olvasó­ink. A fenti problémával fel­kerestük Mokran Mátyás ta­nácselnököt, aki elmondta, hogy a megyei tanács szer­vezési és jogi osztályától ta­valy érkezett egy átirat. En­nek lényege az, hogy 5 év­re visszamenően ki kell vet­ni azt az összeget, amelyet korábban a helyi tanács a lakosságnak jóhiszeműen el­engedett. Továbbá: a 19/1969- es ÉVM-utasítás, valamint az 1977-ben módosított ren­delet szerint cselekedett a tanács járdaügyben. Ugyan­is levonta az építési költség felső határát jelentő 2300 forintból a társadalmi mun­ka értékét; jelen esetben a 600 forintot. így egy telek- tulajdonosra összesen 1700 forint jut, amelyet 6 hóna­Köszönöm „ ... A közelmúltban két hetet feküdtem Gyulán, a kórház reumatológiai osz­tályán. Nagyon beteg vol­tam. Dr. Aranyosi Margit főorvosasszonynak, a beosz­tott orvosnak és az ápolók­nak köszönhetem a gyors gyógyulást. Lelkiismeretes, emberséges bánásmódjuk­kal hamar talpra állítottak, amiért ezúton fogadják őszinte köszönetemet.” Pásztor János Gyula, Corvin u. 16. pon belül kell befizetni. Ezen túlmenően kérni lehet a tanácsot arra, hogy két­éves időtartamra részletfize­tési kedvezményt adjon. Mint megtudtuk, ez ideig még nem érkezett be ilyen jelle­gű kérelem. A kondorosi tanács jogi­lag tehát helyesen járt el, noha a rendeletben nincs tisztázva, mennyiben térhet­nek el a felső határtól. Min­denesetre kérni fogják a me­gyei illetékes szervet, hogy a 2300 forintot jelentő felső szintet csökkentse. Arra a kérdésre: kikre vo­natkozik, és kikre nem vo­natkozik a rendelet — Mok­ran Mátyástól a következő magyarázatot kaptuk. Köz­tudomású, hogy az utóbbi 10 évben a csekély fejlesztési alap nem tette lehetővé az állami támogatást. Ezért, ahol új járda épült, a telek- tulajdonosoknak ki kell fi­zetniük a községfejlesztésd hozzájárulást. Ahol viszont már volt járda — a rendel­kezések alapján — az oft folyó építési munkát járda- felújításnak tekintik, és így az érintett lakosokra „nem kell kivetni a fenti összeget”. Például a Jókai utcabeliek egy része fellebbezett a me­gyei tanács építési osztá­lyán, amely a fizetési köte­lezettségeik alól végül is fel­mentette őket. A. tanácselnök ismételten hangsúlyozta, hogy jogilag ők helyesen jártak el, de az ügy emberi oldala nagy gon­dot okoz nekik. Már csak azért is kérni fogják a felső határ mérséklését, mert az 1700 forint több alacsony nyugdíjjal rendelkező em­bert érint. Kondoros lakos­sága eddig is sok feladatot teljesített. A szocialista bri­gádok tavaly 70 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A jövőben is szí­vesen vállalkoznak ilyenre, de a befizetendő pénz nagy­ságával sokan nem értenek egyet. Figyelmesek A mai rohanó világban mindenki siet, türelmetlen, ha sorba kell állnia a bolt­ban, a benzinkútnál és má­sutt — írja egy régi, kedves csanádapácai olvasónk. „ .. . A mi községünk sze­rencsés, mert az 1. és 2. szá­mú önkiszolgáló boltban, a vas-műszakiban, a húsbolt­ban és a benzinkútnál fi­gyelmesek, kedvesek az el­adók, s ez megnyugtatólag hat a vevőre ...” Megkerült a pénz „... Rossz hangulatban ébredtem a minap, s a pos­tán sérült csomagot vettem át. Idegességemben egy 500- ast elejtettem. Bementem panaszra a postahivatal ve­zetőjéhez és másodperceken belül megkaptam az „Adyt”, amit-egy fiatal postás talált meg és leadta becsülettel. Hazafelé menet betértem a Csaba cukrászdába, süte­ményt vásároltam. Amint kiérek a járdára, lihegve fut utánam egy fiatalem­ber: „Bácsi elejtette a pénz­tárcáját” — mondotta. Egy nap alatt kétszer került meg a pénzem a fiatalok jó­voltából, ami egy kispénzű nyugdíjasnak igen nagy jelentőségű esemény ...” Nádasi József, Békéscsaba léi jött a gyors segítség „.. .Ezúton szeretném meg­köszönni a békéssámsoni Előre Tsz vöröskeresztes alapszervezetének és annak a 95 önkéntes véradónak a gyors segítségét, akik a sú­lyos műtétemhez életmentő vért adtak. A lelkiismeretes orvosi beavatkozáson kívül a véradóknak köszönhetem gyors gyógyulásomat és azt, hogy ismét családom kö­rében lehetek. Rostás József, az Előre Tsz tagja Szerkesztői üzenetek L. Pál, Békéscsaba: Leve­lében azt írja, hogy gép­kocsija Jugoszláviában erő­sen megrongálódott egy közúti baleset során, mely­ben vétlen volt. Mindez a múlt év júliusában tör­tént. Érthetetlen, hogy kárigényét mindeddig nem rendezték. Panaszát intézke­désre elküldtük az Állami Biztosító nemzetközi gép­járműbiztosítási osztályára. * * * Sz. András, Békéscsaba: Hogy betegsége korábbi ere­detű, vagy sem, arra nem tudunk választ adni. Az ez­zel kapcsolatos jogszabály azonban félreérthetetlenül kimondja, ha keresetvesz­tesége a foglalkozási be­tegségben történt megbete­gedés folytán következett be, a termelőszövetkezet a foglalkozási megbetegedés­ből származó munkaképes­ség-csökkenés százalékos mértékétől függetlenül a teljes kárért felel. * * * Váci Istvánná, Békéscsa­ba: Panaszlevelére részletes választ kapott a dobozi Köz­ségi Tanács vezetőitőb­Kiss Sándor, Sarkad: Meg­értjük, hogy a korai hajhul­lás kisebbségi érzést okoz. Abban azonban nem va­gyunk illetékesek, hogy ki­jelentsük: melyik a hatáso­sabb hajnövesztő szer, a Bánfi-féle, vagy az újsá­gokból ismert, Patientia néven emlegetett, Margit néni „csodaszere”. Nem tud­juk, hogy a képviselő hogy jutott hozzá idő előtt, és nincs módunkban kinyo­mozni azt sem: miért nyu­gati céggel tárgyaltak az említett hajnövesztő szer forgalmazása ügyében. Egyet azonban tudunk: a Bánfi- féle hajszeszt gyártják, a Herbária szaküzleteiben árusítják. Százával állnak érte sorba. A hatását nem ismerjük, tessék kipróbálni! Nagy József Kötegyán, Vigh Imréné Sarkad, Ba­logh Lajos Gyula, Békés­csaba, Tölgyfa utcai lakók panaszlevelét kivizsgálásra továbbítottuk. * * * Marcsó Albertné Sarkad: A csirkeaprólékügyben le­velét kivizsgálásra továbbí­tottuk. A pörkölt kávéval kapcsolatban: a szavatossá­gi idő megtartása a kávéra is vonatkozik. Ha lejárt a határidő, a KERMI-vizsgá- lat dönti el, meddig élvez­hető. Ezután már csak le­értékelve szabad árusítani. Két forint miatt Március 5-én Békéscsa­bán történt. Az Oláh István utcán fölszálltam a reggel 7 óra 20 perckor induló 14-es számú autóbuszra. A kórháznál az ellenőr feltette a karszalagját és megkezdte a jegyek ellenőrzését. Egy 20 év körüli fiatal fiúnak nem volt jegye. Az ellenőr felszólította, hogy fizesse meg a büntetését, illetve adja át a személyazonossági igazolványát. A fiatalember csendesen válaszolgatott, alig lehetett hallani a szavát a zsúfolt járaton. A rendőr­ség előtt az ellenőr leállítot­ta a buszt, s durva módon karon ragadta a fiatalembert, s a rendőrség épületébe tuszkolta. r­( ( < ( Valóban el kell járni az­zal szemben, aki valamilyen szabálytalanságot követ el. De vajon így, ilyen mó­don? Az intézkedések kö­zött differenciálni kell. Másképp kell fellépni azzal szemben, aki súlyos vétséget követ el és másként azzal, aki nem fizet két forintot. Vajon hasonló következe­tességgel jár-e el a Volán, ha valamelyik járata kima­rad? Gyulán, a Várfürdőnél a múlt év decemberében, s ez év Januárjában 3 ízben hába vártam este a 7 óra­kor induló csabai járatra, mert nem jött. Dr. Budur Lajos tanár B nemzetközi gyermekév alkalmából Nemzetközi Gyermekév, ha én tündér lennék, Minden kicsiny árvát szárnyam alá vennék. Könnyét letörölném, ruhát adnék rája, Ha énrajtam múlnék, egy sem lenne árva. Ha énrajtam állna nem szólna a fegyver, Békességben élne minden gyermek, ember Fehérek, feketék, összefogóáznának, Mint édes testvérek együtt játszanának. Bár nem vagyok író, mégis tollat fogtam, Leírtam e lapra, hogy én mit gondoltam Szívemből kívánok sok-sok boldog évet, Az egész nagy világ minden gyermekének. Fadgyas Etelka, Füzesgyarmat 1 ) ) ) I ) ) > > > ) ) > ) ) ) ) ) ) MIT MONDD JOGSZABÁLY? Névtelen levelekre nem szoktunk válaszolni. Most azonban kivételt teszünk. Ismeretlen levélírónk ugyan­is a háztáji tejfelvásárlást tette szóvá. Több éve hord már tejet. Az átvevőhe­lyen azonban ritkán mérik a tej zsírtartalmát. Azt kér­di, hogy az elszámolásnál mennyiben kell figyelem­be venni a tej zsírtartalmát. Igaz-e, hogy az előírások szerint gümőkórmentessé- gi felárat is kell fizetni a háztáji gazdáknak. Az el­múlt években az ezzel kap­csolatos vizsgálatok több helyen szabálytalanságokat állapítottak meg. Levél­írónk panaszára azonban, mivel sem a nevét, sem a lakcímét nem jelölte meg, nem tudunk intézkedést kérni. Így csupán a tej fel­vásárlásával kapcsolatos szabályokra térünk ki. A tehéntej felvásárlási árát és a zsírtartalmáért fi­zetendő felárat rendelet szabályozza. Eszerint a tej ára magába foglalja a fel- vásárlási árat, továbbá a 3.6 százalék feletti zsírtar­talom utáni felárat, vala­mint a gümőkórmentességi felárat. Ha a tej 3,6 száza­lék zsírtartalmú, s tisztasági szempontból első osztályú­nak minősül, akkor a téli időszakban literenként 5 forint 50 fillért fizet a fel­vásárló szerv, nyáron pedig 4 forint 90 fillért. A felár csak akkor jár, ha a tej zsírtartalma meghaladja a 3.6 százalékot. Ezután zsír­kilogrammonként 90 forin­tot kell fizetni. Literre át­számítva minden 0,1 szá­zalék zsírtartalom után li­terenként a felvásárlási áron felül 9 fillér illeti meg a termelőt. A tej 3,6 szá­zalék feletti zsírtartalmáért minden esetben jár a felár, függetlenül attól, hogy a tejet a tehéntartó mező- gazdasági termékértékesíté­si szerződés alapján, vagy pedig szabad felvásárlás keretében adja át a felvásár­ló szervnek. Ha például 4 százalékos zsírtartalmú és tisztaság szempontjából első osztályú tejet ad át szerző­dés alapján, akkor téli idényben literenként 5 fo­rint 86 fillért kap érte. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú tej felvásárlási árát a zsírhiány mértéke szerint zsírkilogrammonként 90 forinttal kell csökken­teni. Ahány százalékkal ke­vesebb a tej zsírtartalma 3,6 százaléknál, annyiszor 90 fillérrel csökken a tej felvá­sárlási ára. Így ha a tej tisztaság szempontjából első osztályúnak minősül, s a zsírtartalma 3,4 százalék, akkor téli idényben a lite­renkénti 5 forint 50 fillér felvásárlási ár 18 fillérrel csökken. Azaz ilyen esetben a felvásárló literenként 5 forint 32 fillért kap. A gümőkórral kapcso­latosan a következők a sza­bályok. A felvásárlási áron és a 3,6 százalék feletti zsírtartalomért járó feláron kívül a gümőkórmentes te­henészetekből származó te­jért literenként 30 fillért fizetnek. Ez a háztáji és ki­segítő gazdaságokra is vo­natkozik. Ha a háztáji és a kisegítő gazdaságot ugyanis hatóságilag gümőkórmen- tesnek minősítik, akkor a benne tartott tehénállo­mány gümőkórmentes te­henészetnek számít. Az er­re vonatkozó igazolást a körzeti állatorvos állítja ki. Ha nincs meg az igazolás, illetve fertőzés történt, a felár nem illeti meg a ház­táji és kisegítő gazdaság tu­lajdonosát. (dr. Serédi) Visszhang Lapunk február 11-i szá­mában, „A Volán keserű pirulái” című jegyzetre vá­laszolt a közlekedési válla­lat személyforgalmi és ke­reskedelmi osztályának ve­zetője, Szabó Lajos. Békéscsaba városi autó­busz-közlekedésével és a vidéki, helyközi járatok közlekedtetésével kapcsola­tosan — többek között — az alábbi tájékoztatást adta: „Előfordul, hogy a csuklós autóbusz műszaki meghi­básodásakor csak szóló ko­csit tudunk közlekedtetni (Békéscsaba nagyobb for­galmú vonalaira vonatko­zóan — a szerk.). A csuk­lós 150, a szólóbusz száz­személyes. Amit a forgalom­szervezési intézkedésekkel lehetséges, azt igyekezünk megoldani és a forgalom­ban keletkezett zavarokat mielőbb megszüntetni.” A békéscsabai, Hunyadi téri állomás túlzsúfoltságá­ról a Volán-osztályvezető a következőket írja: „Szűk keresztmetszete miatt csúcs­forgalmi időben képtelen a mai forgalom átbocsátá- sára. A járatsűrűség olyan, hogy ha egy járat néhány percet késik, a kijelölt ko­csiállást már egy következő, menetrendileg pontosan ér­kező és közlekedő járat fog­lalja el. így az elkésett já­rat kénytelen valamely má­sik — akkor éppen szabad — kocsiállásra beállni. Ezen az- állapoton az új autó­buszállomás megnyitása tud majd változtatni. A kiviteli tervek most készülnek.” A létezésében, hasznossá­gában és jogosultságában oly sokat vitatott jegykiadó automatáról a következő tájékoztatást adta Szabó Lajos: „A társadalmi tulaj­don fokozott védelme szük­ségessé teszi a közúti ellen­őrzéseket, ezen belül az autóbuszokon történő ellen­őrzéseket is. Tapasztalata­ink szerint nem jellemző, hogy az ellenőrzések miatt késnek a járatok. Éppen en­nek kiküszöbölése céljából végzünk brigádellenőrzése­ket — 3-4 ellenőrrel —, hogy rövidebb idő alatt fe­jeződjék be.” „Nem akarjuk vitatni a jó, vagy rossz oldalát (ti.: a jegykiadó automatáknak — szerk.), azt viszont vitatjuk, hogy bárkinek ezért ne le­gyen érvényes menetjegye, mert nem tudott a géphez „hozzáférni”. Hogyan vál­tott akkor menetjegyet, amikor csak egy helyen, a csuklós buszokon hátul, a kalauznál lehetett; vagy szólókocsin elöl, a gépkocsi- vezetőnél? Ma a csuklóso­kon háromszor, a szólóko­csikon kétszer több lehető­ség van a jegyváltásra.” „Ami a pótdíjak utólagos behajtásakor a 150 forintot illeti, elismerjük, hogy a személy- és poggyászdíjsza­bás ide vonatkozó határoz- mányát helytelenül értel­meztük. Ezért ezúton is szíves elnézést kérünk. In­tézkedtünk a helytelen gya­korlat megszüntetésére és a többletpótdíjak visszatérí­tésére.” A vállalat osztályvezetőjé­nek szíves tájékoztatását ezúton is köszönjük. Egy megjegyzésünk lenne, éppen a jegyautomatákkal kap­csolatosan. Igaz, hogy elvi­leg több a lehetőség a jegy­váltásra a gépek alkalmazá­sa óta. De az is fontos, a jegyváltást nemegyszer akadályozó szempont, hogy a korábbi kalauzos rend­szernél a buszokon csak egy ajtón, ma pedig az autóbu­szok valamennyi ajtaján le­hetséges a föl-, illetve a le­szállás. Ezt az intézkedést — nagyon helyesen! — ép­pen a közlekedés gyorsítá­sára hozták. Ahogyan az a városi tömegközlekedésben szokás. A jegyautomaták azonban ehhez korlátozott­ságuk miatt nem a legal­kalmasabbak. Éppen a köz­lekedés tömegjellege miatt. Egyszerűen belátható a következmény, amin mi­előbb változtatni kell. A vállalat és az utazóközönség további zökkenőmentes együttműködése érdekében is! N. L. Válaszolnak az illetékesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom