Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

NÉPÚJSÁG! 1979. március 15., csütörtök Szakmunkástanulók országos versenye Gyulán Erősödő barátság — tiltakozás a kínai agressziá ellen Német nőküldöttség az Orosházi állami Gazdaságban A Munkaügyi Minisztéri­um, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya, Gyula város Tanácsa, a KISZ Békés megyei bizott­sága megbízásából és támo­gatásával megtisztelő feladat jutott a gyulai 613-as számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetnek : házigazdái lettek a szakma kiváló tanulója or­szágos versenynek mezőgaz­dasági gépszerelő és bútor- asztalos szakmákban. A háromnapos országos verseny ünnepélyes megnyi­tójára március 14-én, tegnap délelőtt került sor az intéz­mény tornatermében. A megnyitón részt vettek a meghirdető szervek képvise­lői, a szakmunkásképző in­tézmény bázisvállalatainak vezetői, a versenyzőket fel­készítő tanárak, valamint az ország különböző részeiből érkezett versenyző szakmun­kástanulók. A részvevőket a házigazda intézmény igazgatója, Bana- dics Márton üdvözölte, majd dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályvezetője mondott ünnepi megnyitó beszédet. Ebben hangsúlyozta, hogy az idei szakma kiváló tanulója or­szágos versenyeket a Ta­nácsköztársaság 60. évfordu­lója jegyében rendezték, amely egyben még jobb, A medgyesegyházi Hala­dás Termelőszövetkezet a napokban tartotta a szocia­lista brigádok tavalyi ver­senymozgalmát értékelő ösz- szejövetelét. A 18 szocialis­ta brigád több mint 150 tagja elsőként Héja István alapszervezeti párttitkár ér­tékelését hallgatta meg, majd a brigádvezetők átvették a Több mint egy hónapig tárgyalta a Békéscsabai Vá­rosi Bíróság Miskolczi János, Békéscsaba, Vécsey u. 34. szám alatti lakos bűnügyét. A tárgyalásokon 103 bűncse­lekményt sikerült bizonyíta­ni, melyek közül 45 erősza­kos nemi közösülés, illetve annak kísérlete volt. A 36 éves, erős fizikumú vádlott (3 gyermek édesap­ja) gyakran változtatta mun­kahelyét. Legutóbb a Tisza- menti Regionális Vizmű Vál­lalat gyulai kirendeltségé­nek diszpécsere volt. Azelőtt mintegy 17 munkahelyen dolgozott. A munkakönyvi bejegyzését is meghamisítot­ta. 1973 elejétől kezdve a késő esti órákban többnyire kerékpáron vagy gyalogo­san eljárt a lakásáról és az egyedül járó nőket megtá­madta. Több esetben vonat­tal vagy autóbusszal utazott a Békéscsaba környékén le­vő településekre, ahol este 10 óra után a munkából ha­zafelé tartó nőket közösülés­re kényszerített, illetve erő­szakoskodott velük. Brutáli­san lökte le a földre a ki­szemelt áldozatot és addig szorongatta a nyakát, amíg a nálánál lényegesen gyen­gébb fizikumú és alacso­nyabb termetű sértett a megfojtással való fenyege­tés hatására engedett a kényszernek. Rendszerint olyan területre húzta be nya­kuknál fogva áldozatait, ahol emberek nem jártak. Leginkább alacsony terme­tű, fiatal lányokat támadott meg, de idősebb, gyermekes anyákkal, sőt 60. életévüket meghaladó nőkkel is erősza­koskodott. A bíróságon azzal védekezett, hogy nem alkal­mazott erőszakot. A tanúval­még méltóbb szereplésre kö­telezi a versenyen részt vevő fiatalokat. A verseny — mondotta —, reméljük, tük­rözni fogja a szakmunkás- képzésben évek óta érzékel­hető minőségi fejlődést, vál­tozást. Az ünnepélyes megnyitó után, 10 órakor, megkezdőd­tek az írásbeli versenyek. Ezalatt a vendéglátók a kí­sérő szaktanároknak város­néző sétát szerveztek, majd a vendégek megtekintették a gyulai szakmunkásképző in­tézet életét, a tanulók mun­káit bemutató szakmai kiál­lítást. A gondosan előkészített tanműhelyekben, a gyakor­lati feladatokhoz reggel 7 órakor kezdenek hozzá a bútorasztalos szakmunkás- tanulók, míg a 24 mezőgaz­dasági gépész szakmában ve­télkedő fiatal 8 órakor lát hozzá a 6 különböző típusú, gyakorlati feladat megoldá­sához. A versenybizottság ma délután 5 órakor hirdet eredményt az írásbeli és gyakorlati feladatok megol­dása alapján. A verseny harmadik nap­ján, hólnap, már csak a leg­jobbak vesznek részt a szó­beli vizsgán, amelyet majd ünnepélyes eredményhirde­tés követ. B. S. E. versenybizottság által oda­ítélt jutalmakat. Két brigád kapott oklevelet, nyolc zöld­koszorút, öt brigád bronz, két brigád pedig ezüst fo­kozatot érdemelt ki. A ter­melőszövetkezetben első íz­ben arany fokozatot is osz­tottak, amelyet az Április 4. brigád nyert el. lomások azonban másról ad­tak számot. Egy asszony el­mondta, hogy amikor meg­szorította a nyakát, úgy érezte, hogy azonnal meg­fullad és csak a halálra gon­dolt. Egy másik sértettet a nyakánál fogva hurcolt a közeli kukoricásba. Álarc volt rajta, mely valósággal borzadállyal töltötte el a fia­talasszonyt. A jegyzőkönyv megrendítő eseteket sorol. „Egész életemet tönkretette. Az eset után annyira fél­tem, hogy egyedül ki sem mertem menni az utcára.” — vallotta az egyik tanú. Egy fiatal lány, aki az éj­szakai műszak után hazafe­lé tartott, amikor a vádlott hátulról megragadta a nya­kát, a tanúkihallgatás előtt sírógörcsöt kapott, mert any- nyira elevenen élt benne a rémület. Egy apa elmondta, hogy kislányát, akit ugyan­csak a vádlott becstelenített meg, szederjes arccal tért haza, s azóta sem tud magá­ra lelni. Leromlott a tanul­mányi eredménye. Ideges és szomorú. Az orvosszakértők is meg­állapították a bántalmazás tényét. Mégpedig azt, hogy a sértetteket a nyakuknál ra­gadta meg, s úgy adagolta nekik a levegőt. A félelemtől és a fizikai erőszaktól le­gyengültek. Miskolczi azon­ban más bűntetteket is el­követett. Jóllehet feleségével együtt havonta több mint 7 ezer forintot kerestek, s ren­dezett anyagi körülmények között élt a család, mégis sorozatosan követett el va­gyon elleni bűntetteket. Több helyen betört az Univerzált Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiba. Bundákat, felöltő­ket, öltönyöket vitt el. Beha­Az Orosházi Állami Gaz­daság, valamint az NDK- beli Schwanebecki Állami Gazdaság és a Halberstadti Agrokémiai Központ között 1978-ban megállapodás jött létre szakembercsoportok cserelátogatása és üdülő­csoportok cseréjére vonatko­zóan. Ennek megfelelően az el­múlt évben mindkét részről 4 szakember és 16 más be­osztású gazdasági dolgozónak adódott alkalom barátaikkal megismerkedni. Ez évben a nemzetközi nő­nap alkalmából 14-tagú nő­küldöttség látogatott több napra az Orosházi Állami Gazdaságba. Ismerkedtek a gazdaság kerületeivel és ser­téstelepével, tájékoztatást kaptak arról a gazdasági munkáról, mely 1978 évben is elismerést érdemlő ered­ményeket hozott. Örömet jelentett számukra, hogy le­hetőségük volt rövid látoga­tást tenni az Orosházi Üveg­gyárba, ahol NDK-beli gé­pekkel is dolgoznak, s NDK exportra is termelnek üveg­palackokat. Megismerkedtek a megyeszékhely, Békéscsa­ba nevezetességeivel is. A gazdaság 140 nődolgozójának március 9-én tartott nőnapi ünnepségén a német nőkül­döttség is részt vett. A nő­ket köszöntő ünnepi beszédet dr. Gonda József, a városi pártbizottság első titkára mondta. Dr. Násztor Sándor igazgató az eredményes gaz­dasági és társadalmi munkát végző nődolgozók részére kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Az ünnepség kedves szín­foltja volt, amikor a gazda­ság KISZ-bizottságával kap­A vádlott tolt a vendéglátóipari válla­lat egységeibe. Italt és élel­miszert is lopott. Sok csalá­di házba is behatolt, s ami keze ügyébe akadt, azt el­vitte. Az éjszakai portyára alaposan felkészült. Leg­gyakrabban egy kétélű va­dászkést vitt magával. Lo­pott tyúkokat, füstölt kol­bászt és elvitt az egyik ta­nyáról két 30—30 kilogram­mos süldőt, melyet otthon kolbásznak dolgozott föl. Több mint 172 ezer forint értéket tulajdonított el. Miskolczi a büntetőeljárás során gyakran hivatkozott az elmebetegségére. Ez azon­ban nem igazolódott be. Az orvosszakértők véleménye szerint a vádlott pszicho- pathiás személyiség, ami el­sősorban az érzelmi-indulati és szexuális életének disz­harmóniájában nyilvánult meg. Sem elmebetegségben, sem gyengeelméjűségben nem szenved. Tetteinek el­csolatban levő Kulich Gyula úttörőcsapat kis úttörői vers­sel, dallal köszöntötték a je­lenlevőket. A nőnapi ünnep­ség részvevői — csatlakozva a magyar dolgozók százezrei­hez — szolidaritási üzene­tükben követelik a kínai ag- resszorok azonnali távozását Vietnamból, s azt, hogy ves­senek véget a vietnami nép elleni bűnös merényletnek. Az Orosházi Állami Gazda­ság nődolgozói is testvéri együttérzéssel, szolidaritás­sal viseltetnek ,a szocialista építőmunkáját, hazáját vé­delmező, hős vietnami nép­pel. Biztosak vagyunk abban, hangsúlyozza az üzenet, hogy a szocialista országok és a haladó világ támogatásával sikerül kiűzni a betolakodó­kat és sikerül megőrizni a világ békéjét. A nemzetközi nőnap alkal­mával az 1978 novemberében megtartott ifjúsági parla­ment állásfoglalásához a gazdaság nődolgozói is csat­lakoztak. Az 1979-es nemzet­közi gyermekévben a harma­dik világ éhező gyermekei­nek megsegítésére a gazda­ság nődolgozói és a szocialis­ta brigádok tagjainak részvé­telével kommunista műsza­kot szerveznek, melynek el­lenértékét az erre a célra nyitott csekkszámlára befi­zetik. Elmondhatjuk, hogy a ma­gyar és a német gazdaságok nődolgozóinak barátsága a közösen ünnepelt nőnapon tovább erősödött. Reméljük, a jövőben is mind többet tölthetnek együtt az Orosházi Állami Gazdaság és a Schwa­nebecki Á. G., Halberstadt Agrokémiai Központ nődol­gozói. követésekor sem szenvedett olyan tudatzavarban, amely képtelenné tette, vagy korlá­tozta volna, hogy felismerje cselekedetei társadalmi ve­szélyességét. Az utolsó tár­gyalási napon dr. Harangi János, városi ügyész súlyos ítéletet kért a bíróságtól. Indítványozta, hogy a vád­lott a szabadságvesztést szi­gorított börtönben töltse le. A vádlott védője, dr. Vozár István Miskolczi pszicho- pathiás személyiségét kérte enyhítő körülményként fi­gyelembe venni. Tegnap, március 14-én reggel sokan eljöttek a bé­késcsabai tanácsházára az ítélet kihirdetésére. A ta­nácsterem, de még a lépcső­ház is zsúfoltságig megtelt. A városi bíróság 9 órakor kezdte meg az ítélet kihirde­tését. Dr. Szabó Ferencné büntetőtanácsa Miskolczi Já­nost 26 rendbeli erőszakos nemi közösülés és 19 rendbe­li erőszakos nemi közösülés kísérlete és egyéb súlyos bűncselekmények miatt 12 év szabadságvesztésre és 20 ezer forint vagyonelkob­zásra ítélte. Mellékbüntetés­ként 10 évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A sza­badságvesztést fegyházban kell letöltenie és feltételes szabadságra nem bocsátha­tó. Súlyosbító körülmény­ként értékelte a bíróság, hogy Miskolczi konokul és hosszú időn keresztül sem­mibe vette a társadalmi együttélés szabályait, s a sér­tetteknek egész életükre ki­ható, súlyos megrázkódtatást okozott. Amikor már tudta, hogy a rendőrség, sőt a me­gye lakossága is mindent megtesz leleplezésére, még akkor is kitartóan folytatta bűnös tevékenységét. Az ügyész tudomásul vet­te az ítéletet. A vádlott el­mebetegségére hivatkozva enyhítésért fellebbezett. A védő 3 napot tartott fenn a fellebbezés bejelentésére. — di — Értékelték a szocialista brigádok munkáját A bíróság 12 évre ítélte a békéscsabai szatírt Hapjaink léniái Béren felüli juttatások H atszor annyi költségve­tési forintot használ­nak fel kiadásaik fe­dezésére napjainkban az óvodák (1960: 460 millió, 1978: 2,7 milliárd), mint majdnem két évtizeddel ez­előtt. Egyetlen, s nem is a nagy tételek közül való ez a béren felüli juttatások so­rából, abból a jövedelemfor­rásból, amelynek szerepe fo­lyamatosan és gyorsan nö­vekszik. A lakossági jöve­delmeknek lényeges része az említett bevételi lehetőség. Azért kapta a „béren felü­li” elnevezést, mert nem a végzett munka szerint oszt­ják el, s azért „juttatás”, mert független a végzett munka, sőt bizonyos esetek­ben magának a munkának a mennyiségétől. Alapja: a szükséglet (például az okta­tás), a rászorultság (egész­ségügyi ellátás). A béren felüli juttatások java éppen ezért a szociálpolitika köré­be tartozik. Azaz: jövedel­münk egy — nagyobb — ré­széhez a munka szerinti el­osztás alapján jutunk, másik — kisebb — részéhez vi­szont a társadalmi méretű gondoskodás segít hozzá. Ebben az évtizedben, 1970 és 1978 között a költségve­tési társadalombiztosítási ki­adások több, mint a kétsze­resükre nőttek. A szociális és egészségügyi ellátás költ­ségei 15 milliárd forint fölé emelkedtek, az oktatási és kulturális feladatok ellátása pedig 26 milliárdnál többet követel. A társadalmi jut­tatások egy főre eső összege 1970-ben 4545 forint volt, öt év múlva ez a summa már 7906 forintot tett ki, s 1978- ban túlhaladta a tízezret. A közös teherviselés nagyságát a következőkkel érzékeltet­hetjük: 1970-ben 23,4 milliárd forint volt a pénzbeni, s ugyanannyi a természetbeni társadalmi juttatások érté­ke. összesen tehát mintegy 47 milliárd! A változás 1977- re: 59,6 milliárd a pénzbe­ni, 43,1 milliárd a termé­szetbeni juttatások — ösz- szesen 102,7 milliárd — fo­rint összege. Az arányokat kifejezi, ha leírjuk: a mun­kából származó jövedelem 1977-ben 251,1 milliárd fo­rintot tett ki. Nem vetjük el tehát a sulykot, ha azt állítjuk: a béren felüli jut­tatásoknak meghatározó sze­repük van mind az állami költségvetésben, mind a csa­ládi bevételek és kiadások alakulásában. Illő most már, hogy föl­rajzoljuk a teljes kört: bé­ren felüli juttatás a gyer­meknevelés terheihez való hozzájárulás (a családi pót­lék, a gyermekgondozási se­gély, az óvodák, bölcsődék fönntartása); az oktatási, művelődési, sportolási szük­ségletek kielégítésének fede­zése; az egészségvédelem, a betegek gondozása és segé­lyezése (a táppénz, a gyógy- szértár-támogatás, a terhes­gondozás, az egészségügyi in­tézmények fönntartása); a már nem munkaképesek (rokkantak), a munkától visszavonultak (nyugdíja­sok) ellátása (nyugdíj, rok­kantsági nyugdíj, járadé­kok, öregek napközije, szo­ciális otthonok); a munká­val összefüggő juttatások csoportja (utazási költség- térítés, munkaruha, étkez­tetési hozzájárulás, munkás- szálló, kedvezményes üdül­tetés, üzemi gyermekintéz­mények fönntartása, stb.). Az előbbi bekezdésben ál­lók azt is magukba foglal­ják, hogy a juttatások le­hetnek természetbeniek — pl. az egészségügyi ellátás —, s pénzbeniek, mint a csalá­di pótlék. Az utóbbiakról a felhasználáskor ki-ki maga dönthet — a családi pótlék­ból akár színes televízió is lehet, de gyakrabban lesz cipő, ruha —, a természetbe­ni juttatások igénybevétele viszont meghatározott for­mákban történik. Mindkét csoport aránya folyamatosan és gyorsan növekszik a jöve­delmeken belül, elsősorban a pénzbeniek bővülésének rit­musa szapora, de a termé- szetbenieké is meghaladja a munkából származó jövedel­mek emelkedésének ütemét. Bepillantást ad a változá­sokba, a kiadások nagysá­gába néhány példa. Napja­inkban egymillió fölött van a családi pótlékban részesü­lő családok száma, s a pót­lék összege meghaladja a 9 milliárd forintot; amíg 1970- ben egy érintett családra ha­vi 320 forint jutott, 1977-ben kereken 700. Továbbá: 1970 és 1977 között meghárom­szorozódott a nyugdíjakra kifizetett összeg, s napjaink­ra a nyugdíjasok száma el­érte a kétmilliót. A táppénz összege túllépi a hétmilliárd forintot, s ösztöndíjakra is elmegy egy-egy esztendőben 750 millió. Fenn kell tarta­ni 92 ezer kórházi ágyat, 159 mentőállomást, ellátni 31 ezer gondozottat a szociális otthonokban, hónapról hó­napra kézhez adni a 280— 290 ezer gyermekgondozási segélyen levő szülőnek a já­randóságát ... K ötelezettségeink nagyok, mert a béren felüli juttatások kiterjedt rendszerét alakítottuk ki, s fejlesztettük tovább. Nem a szavakkal való játék: az el­ért színvonal megtartásának, s a további fejlődésnek egy lehetősége van. Az, hogy mit és hogyan teszünk a — mun­kabér fejében. Lázár Gábor Logopédusok szakmai találkozója Orosházán A Magyar Gyógypedagó­gusok Egyesülete Logopédu­sok Klubja március 21-én Orosházán, a Fegyveres Erők Klubjában tartja soron kö­vetkező klubnapját. A MA­GYE logopédiai klubja havi rendszerességgel tartja fog­lalkozásait ; Budapesten, a Gyógypedagógiai Főiskolán. Évenként egy alkalommal azonban a klub tagsága vi­déki városokba látogat el. Ezeken a találkozókon ugyanis alkalom nyílik arra, hogy bepillantsanak a me­gyei logopédiai munkaközös­ségek életébe. Március 21-én Orosházán, a Békés megyei logopédus munkaközösség helyzetéről, munkájáról hallgatnak be­számolót a klubtagok, majd a kórházon belüli logopédiai ellátás különböző lehetősé­geit és formáit vitatják meg. A szakmai program befe­jeztével a klubnap részvevői ellátogatnak az Orosházi Üveggyárba. Megjelent a Búvár márciusi száma Megjelent a Búvár már­ciusi száma. A lap tartalmá­ból: Rádióadó a tigris nyak­örvén ; Várostervezés öko­lógiai szemszögből; Hulla­dékmentes technológiák; Ér­dekes madárvilág Budaör­sön ; Környezetkímélő nö­vényvédelem; Búvárkodás — szellemi olimpia; Riportok, hírek, praktikus tanácsok a természetbarátnak — és mindezek illusztrálásához több mint száz fénykép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom