Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-27 / 48. szám
0 1979. február 27., kedd Közművelődés a békéscsabai 611. sz. ipari szakmunkásképzőben A békéscsabai 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben oktató tanárok alapos, körültekintő munkát végeztek, amikor év elején elkészítették az iskola köz- művelődési munkatervét. Fő szempontjuk ,az volt, hogyan alakíthatják megfelelően a jövő munkásainak szakmai és általános műveltségét ? Kulturális nevelőmunkájuk módszere, hogy a tanítási órákon túl, az ott hallott elméleti és gyakorlati ismereteket kiegészítve, újabb élményekhez juttassák a diákokat, felébresszék bennük a művelődés iránti igényt. Az iskolai közművelődési munkacsoport tudta, hogy eredményt csak akkor érhetnek el, ha folyamatosan együtt dolgozna^ a város közművelődési intézményeivel. Félév után számvetést készítettek Gulyás János köz- művelődési tanár irányításával. Elégedetten állapították meg, hogy a Megyei Művelődési Központ, a TIT, a Moziüzemi Vállalat és a Jókai Színház számít az iskola tanulóira, s folyamatos, jó programokat biztosít számukra. Az olvasóvá nevelést ,az intézeti könyvtárban próbálják megvalósítani tanórákon, de szabad foglalkozásokon is: író-olvasó találkozókat, rendhagyó irodalmi órákat rendeznek. A szakmunkástanulók rendszeres látogatói a Szabadság mozinak, a Jókai Színház előadásaira pedig 196 tanulónak van bérlete. Ezen kívül két bemutatóra teltházas előadást vásároltak a diákoknak. A Munkácsy múzeum rendezvényein állandó vendégek ,a tanulók. „Ismerkedés a művészettel” elnevezéssel érdeklődési kör alakult a Megyei Művelődési Központ szolgáltatásaként az iskolában. A kör tagjai ismerkedne^ általános esztétikai kérdésekkel, ,a filmművészet eszközeivel, a festészet formanyelvével, a szobrászattal. Népszerűek a filharmóniai hangversenyek, amelyeket ebből az iskolából 106 tanuló látogat bérlettel. A Filharmónia Békés megyei ki- rendeltsége zenekedvelők klubját is alakított az iskolában. Az elsős diákokból 34 tagú énekkar készül a bemutatkozásra, hiszen a kórus létrejöttével régi vágya teljesült ,az iskolának. Citerazenekar, fotó, gépjárműbarát, technikai, villamossági, textilipari szakkör, lövészkor, német nyelv- tanfolyam között választhatnák a tanulók szabad idejükben. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 28 előadást szervez ebben az évben a szakmunkásképzőben, amelyek a jogi és a családi életre nevelés témáit dolgozzák fel. Ifjúsági klubéletre is biztosítottak lehetőséget az iskolában, de ezzel jobban kellene élniük a diákoknak. Fontos, hogy az intézet minden tanulója és dolgozója kötelességének érezze a kulturális élet támogatását, fejlesztését. B. Zs. Ezüst György kiállítása Pécsett A Békéscsabáról elszármazott, Budapesten élő festőművész, Ezüst György a közelmúltban sikeres és emlékezetes tárlaton mutatkozott be a csabai múzeumban. Kiállításának egy részét most Pécsett, a Képcsarnok Kossuth Lajos utcai bemutatótermében láthatják majd az érdeklődő művészbarátok. Az 1979. március 1-én, délután 5 órakor nyíló tárlaton Platthy György ny. tanszékvezető tanár ismerteti Ezüst György művészi munkásságát, mutatja be képeit és törekvéseit. A Békéscsabáról elszármazott művész kiállítása két hétig lesz nyitva. F. Pálfy Zsuzsa: Esztendőre vagy kettőre Függöny nem takarja szobám ablakát. Ébredéskor minden reggel a vízparti jegenyesor látványa fogad. A fák alatt emberek sietnek, mellettük-mögöttük pöttömnyi apróságok, ök is lépteiket szaporázzák. Fut, szalad ilyenkor az egész világ. Ki gyalog, ki kerékpáron, a felnőttek gyerekkocsit tolva, kicsinyeikkel a karjukon igyekeznek valahová. Beidegződött mozdulattal nyitják az óvoda kapuját, elköszönnek gyerekeiktől, s gondjaik egy részét most már jó kezekben tudva, folytatják versenyfutásukat a hétköznapokkal. Ügy tudom, a jegenyék akkor is szabályosra nőnek, ha emberi kéz nem bolygatja fejlődésüket, ágaikat nem nyesegetik. Saját erőből, a természettől dajkálva válnak környezetünk harmonikus díszeivé. Vajon mivé válna az ember, ha gyerekkorában magára hagynák, s testének, szellemének fejlődését nem kísérnék figyelemmel? Kérdésemre naponta kapok választ. Attól a sok száz ismerőstől, és ismeretlentől, akiknek nem mindegy, hogy a jövő felnőttéi milyen emberek lesznek, akiknek szívügye a gyermek, akár a sajátjukról, akár másokéról van szó. Nem szavakkal felelnek, hanem tetteikkel. Nem hallhatóan, de érezhetően. * * * Részletek az óvodai nevelés programjából és az általános iskolai nevelés és oktatás tervéből: „A család a nevelés első fontos színtere, s mint közvetlen környezet, a legnagyobb hatással alakítja a gyermeket.” „Az óvodába lépés pillanatától kezdve az óvoda a családdal együtt felelős azért, hogy a gyermekek képességei fejlődjenek, személyiségük alakulása megfeleljen társadalmunk követelményeinek.” „Az óvoda után az általános iskola jelent új környezetet a gyermekek számára. Az általános iskolai nevelés célja, hogy megalapozza a szocialista ember személyiségének kialakítását, tartalmában, légkörében és módszereiben legyen szerves és zökkenő- mentes folytatása az óvodai nevelésnek.” * * * Lillafüred, Palotaszálló. Karácsonyi-szilveszteri turnus, háromszáznál több beutalt és gyerek, gyerek, nagyon sok gyerek. A felnőttek magukra erőltetett pózokban játsszák szerepeiket, s bosszankodnak, ha gyermekeik nem viselkednek illedelmesen. Megy a bájcsevegés a társalgóban, az asztalok körül, valójában azonban kevés család élvezi Húsz éve alakult Gyulán az első múzeumbaráti kör Akkor és most hoz fűződik. Az 1959-es társaság máig szinte páratlan ténykedése Dankó Imréhez, a ’69-es pedig Szerdahelyi Istvánhoz. A mostani igazgató — dr. Bencsik János — 1976 elején első ténykedésével együtt először is felmérte a helyzetet, hogy a szervezést miként indítsa meg. A megváltozott körülmények közt az új kör tagságát már nem a kiadványok, hanem a múzeumi ismeretterjesztés — látogatások, előadások —köré kell csoportosítani. Ez az idő egybeesett az 1974-ben létesült megyei múzeumbaráti körnek kezdeti tevékenységével, a gyulai jelentkezők már automatikusan a megyei szervezet tagjai lettek, s többen annak egyes szekciójában aktívan dolgoztak is. Ekkor már nemcsak egyénileg léptek be, hanem szocialista brigádok is csoportosan. A Gyulai Szabó Ktsz-ből négy — November 7., József Attila, Május 1. és az Erkel Ferenc brigád —, a harisnyagyárból kettő. És a Dürer nyomdai brigád, amelynek tagjai még külön segítséget is nyújtanak időnként a gyulai múzeumnak. Az 1977-es program már szépen alakult, a tárlatvezetéseken kívül negyedévenként egy-egy előadást tartottak a baráti kör tagjai számára. A szabolcsi földvár és tanulságai; A magyar vásárok néprajza; A gyulai vár az építése évszázadában és A Rákóczi-hagyomány volt a téma. Oroján István festő-rajztanár vezetésével a vizuális kultúra módszertani kérdéseivel is foglalkoztak. S míg a megyei szervezet közben tovább folytatta a csoportok kihelyezését a helyi múzeumok köré, Gyulán a kör kitágult és bár nem hivatalosan, mintegy 150 személyt lehet az állandó törzsgárdához számítani, ök a biztos bázisa a rendezvényeknek, ha érdeklődési körük meg is oszlik, különböző. De ennél többet szeretnének elérni a gyulaiak. Valahogy feléleszteni és újra élővé tenni azt a meghitt kapcsolatot a baráti kör és a múzeum között, ami az első és második társaságot jellemezte. A társaság itt kettős értelemben érte/idő: szervezetet is jelent, ami me^g van; de egy bizonyosfajta társas életet is, összejöveteleket, beszélgető találkozást. És ez nagyon valós, meglevő igényt fejez ki, de a mostani, nyugodtan mondhatni mostoha elhelyezés közepette, amikor a múzeumi munkatársaknak is alig jut hely a pár csöpp kis szobában — képtelenség volt kielégíteni. A régebbi körök hasonló jellegű működését a régi — Béke sugárúti — tágas villa tette lehetővé hely szempontjából. Most újabb remény mutatkozik a Kohán Múzeum idei megnyitásával a Népkert régi pavilonjában. Itt már valamivel nagyobb hely lesz és majd otthonra lel a múzeumbaráti kör, melynek több és mélyebb személyes kapcsolatra épülő, elevenebb életén most munkálkodnak. Vass Márta Csak kézen kellene fogni, s kivinni őket a levegőre, megadni a gyerekeknek mindazt, amire vágynak, játékot, együttlétet, mosolyt, a kérdéseikre választ, kicsi kobakjukra egy simogatást. De kinek jut ez ilyenkor eszébe? Délután a könyvtárban találom Éviéket. Ákos egy mélytengeri búvárokról szóló könyvet tart a kezében, s buzgón magyaráz valamit húgának. A kicsi, bátyja karjába kapaszkodva, figyel, le nem veszi róla a szemét. Egyszerre mosolyodon! el az apjukkal. Biztosan egyre gondolunk. A kamaszodó nagyfiú alkalmi tanítóvá vált, pedig a kicsivel való törődést, az odafigyelést nem tanították neki. Nem magyarázták, csak éppen őt is ugyanígy szerették. .. (Folytatjuk) Próbái a mező herényi művelődési ház Népdalkor zenekara: Lakatos István, Székely János, Szabó Antal, Rima János, dr. Várhalmi Dániel és Szabó Antalné. A zenekar találkozóira rendszeresen eljárnak a tagok, akik közül többen nyugdíjasok, de iparosmester és pedagógus is játszik a Népdalkörben. Saját szórakoztatásuk mellett szívesen lépnek műsorral a népi muzsikát kedvelő közönség elé Fotó: Orbán Károly Részlet a nemrég zárult nagy sikerű mezőtúri kerámia kiállításból Fotó: Gál Edit Egy múzeum — csodavilág, ahova mindig áhítattal léptek be az érdeklődők. Ez az érzés mélyen gyökerezik az emberben, s valójában egy másik embernek hódol, annak, aki olyan értéket produkált, amely a messzi múltból szól máig hallhatóan és fog a jövőben is. A természet féltve őrzött kincsei mögül is az ember néz vissza vagy kukucskál ki. De bármely szakág kiállításában is gyönyörködik éppen valaki, mindig magáról, közeli vagy távoli őseiről tud meg valamit. A múzeumjárásnál csak egy izgalmasabb őszinte természetességgel az együttlét, a rég várt pihenés örömeit. Virágosék mindennap mennek kirándulni. Az erdőben nyesett hegymászó bot ott várja őket a bejárati ajtó mellett és délidőben mindig irigylésre méltó zsákmánnyal térnek haza. Gyerekeik valóságos felfedezők. Féltett kincseiket, a színes kőzeteket, palákat naponta rendszerezik, rakosgatják. Az egyik túráról kinyílott barkaágat hoznak magukkal, Évi, az óvodás kipirult arccal mutatja a decemberi csodát. A társalgóban unatkozó gyereksereg szinte megrohamozza őket. A sarokban apukák kártyáznak, emitt alkalmi társaság söröz, mellettük gyerekek lődörögnek. van: a létrehozás tevékenysége. Ez fűtötte a múlt század nagy közművelő gárdáját is. Azokat, akik megyénk első múzeumát alapították Gyulán, több mint száz évvel ezelőtt. Egy kicsit hasonló lelkesedés fűtötte 1959-ben azokat, akikből az első múzeumbaráti kör megalakult. Volt köztük diák, gyakorló és nyugdíjas pedagógus, jogász, levéltáros, egészség- ügyi dolgozó. Tagdíjat fizettek, havonta összejöttek, megindították a tudományos dolgozatokat tartalmazó Múzeumi Kiadványokat, sőt a gyűjtőmunkában is részt vettek. Számuk hamar szaporodott, virágzott a kör, egyes tagjai maguk is írtak a kiadványokban. Aztán — különböző okok folytán — „elaludt”, majdnem teljesen megszűnt a működésük. Az újjáéledés időpontja 1969; ekkor megint elkezdődnek a havi összejövetelek, melyek később negyedéven- kéntre módosulnak. Ez is szabályos társaság volt, igazolvánnyal, mely az ingyenes múzeumlátogatást biztosította. Egészen 1975-ig tartott tevékenységük. Mielőtt a továbbiakra térnénk rá, az okok közül talán a legfontosabbat — a személyit — meg kell említeni. Mindkét kör létrehozása és eredményes munkája egy-egy igazgató»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦* Gyerekek a tévé előtt Gyerekeink már a televízió állandó jelenlétének korszakában nőttek fel. „Meg is látszik rajtuk!” — mondják a pedagógusok, akik nap mint nap tanúi az esti krimik iskolai reprodukálásának, vagy a bágyadtan figyelő, kialvatlan gyerekek fáradtságának. Mindenkor a szülő felelőssége ez a káros hatás, hiszen este 8 után semmi keresnivalója a 14 éven aluliaknak a képernyő előtt! Annál inkább ott a helyük vasárnap délelőtt és délután, amikor a háromtól a hatévesig minden korosztály válogathat a műsorok között. És szerencsére olyan nagy a választék, mint a legutóbbi vasárnapon. A kora délelőtti órákban vetített óvodások filmműsorának olykor mi magunk is lelkes nézői vagyunk, különösen azóta, hogy az esetlenül, bájosan mozgó csehszlovák bábhős; Hurvinek megjelent a színen. Gyakran kétkedéssel szemléltük a gyakori sportvetélkedők közvetítését, játsszanak, mozogjanak gyerekeink szabad idejükben, és ne mások versenyzését nézzék! Most újra jócskán kijutott ezekből a vetélkedőkből; tíz percig a Játék a jégen, egy óra hosszáig pedig a debreceni sportcsarnokban küzdő Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyei iskolások töltötték be a képernyőt. Nem hittem volna, hogy a játék izgalma ennyire magával ragadhatja a tévé előtt ülő gyerekeket, amint az nálunk történt. Az óvodás és kisiskolás korúak igazi szórakozásáról a Pengető és a Papírsárkány gondoskodott. Csoóri, Kassák, Kiss Benedek, Végh György és Orbán Ottó versei jó alapnak, kedvcsinálónak bizonyulnak a versszeretetre neveléshez. A csengő, játékos, rímes sorok szép előadása fontos része az élménynek. Káldy Nórát, Schütz Ilát, Dózsa Lászlót és Vallai Pétert annak ellenére szívesen hallgatták a gyerekek, hogy ez a Pengető már ismétlés volt. A Beat- lesek Sárga tengeralattjárójának zenéje, a Papírsárkány szignálja és műsorismertetője 11.10 órakor kúszott a fülünkbe. A 40 perces adás pillanatként “repült el a moccanatlanul figyelő gyerekeknek. Leszámítva Lehoczky István rajzfilmjét, amely alig érthető hangminőséggel idézte az egyébként kedves Macska őrs mulatságos akadály- versenyét, valóban jól szórakoztak. Rövid mesejelenetek, rajzos „morfondíro- zások” váltották egymást a királylányról, a mesék csodáiról, a palackba zárt szellemről. Izgatóan érdekes a kicsiknek a jól ismert mesefigurák megjelenése mai környezetünkben, például a minden kívánságot teljesítő szellem felbukkanása a lakótelepi lakásban. Borzongatóan aktuális a kisfiú kérése, amikor repülőszőnyegről figyelheti a világot: „Szüntesd meg a háborút!” A rádió, a tévé híreit „fél füllel” is jól megértő gyerekek minden bizonnyal felkapták a fejüket, hiszen a világpolitika eseményei belőlük is kiváltanak aggódó kérdéseket. A vasárnapi gyermek- és ifjúsági műsorok palettáján érdekes színfolt volt még a most induló olasz tévéfilmsorozat, a Város az út végén. A kicsit banális, mégis kedves történet folytatását a két fiatal vándorlásáról szívesen várjuk jövő vasárnap. A műsorok jó időbeosztása közben azt is biztosította, hogy az érdekességek között néhány órát a szabad levegőn is mozoghattak a gyerekek ... Bede Zsóka
