Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

düüZSiS 1979. február 13., kedd A szabadban főtt birkapaprikás a legfinomabb Fotó: Demény Gyula Qz utolsó műveletek előtt Zsanán A szakemberek szerint elérkeztek a harmadik hete tartó megfeszített munka utolsó állomásához a zsanai gázkitörés elfojtásán dolgo­zó olajbányászok és tűzol­tók. Vasárnap a tűz másodszori eloltása mellett a kútfejet is előkészítették az új kitörés­gátló beemeléséhez. Hétfőn meg is történt a felszerelése. A jól sikerült műveletet azonban meg kell ismételni. A műszerek ugyanis gáz- szivárgást észleltek, s emiatt levették a 200 atmoszféra nyomással ömlő gáz megfé­kezésére szolgáló drága be­Magasabbra a mércét, mezőgazdák! Jó és egyre jobb eredményekkel dicsekedhet a ma­gyar mezőgazdaság, de a további előrehaladáshoz még többet kell tenniük gazdaságainknak, szövetkezeteinknek. Egy mondatban így lehetne összegezni annak az előadás­nak és rövid konzultációnak a lényegét, amelyet dr. Fe­hér Károly, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője tar­tott a napokban Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban a mezőgazdasági könyvhónap eseménysoro­zatának részeként. Érdeklődéssel és figyelemmel nyug­tázta a mintegy ötven főnyi hallgatóság, hogy a szak­ember és lapszerkesztő csupán röviden utalt dicséretes eredményeinkre — magas hektáronkénti átlag búzából, kukoricából, illetve az egy lakosra jutó 124 kilogrammos hústermelés 1978-ban —, s inkább a gondokat, tenniva­lókat részletezte. Kiemelte például, hogy mezőgazdaságunk bruttó ter­melési értéke tavaly 7 százalékkal emelkedett ugyan, de ennél is többre: 8 százalékosra nőtt a termelési költség, és az eszközök felhalmozása is jobban növeke­dett, mint a termelés. A vártnál nagyobb ütemben csökkent viszont a hasznosítható földterület, és az sem szerencsés, hogy tovább nőtt állattenyésztésünk abrak- takarmány-felhasználása, s az olcsóbban előteremthető szálas és lédús takarmányoké viszont csökkent. Mezőgazdaságunk döntően nagyüzemi jellegű — fejte­gette dr. Fehér Károly a továbbiakban —, de ez koránt­sem jelenti azt, hogy a versenyképes, „mozgékony” kisgazdaságok — köztük az egyéni, háztáji kisüzemek — nem támogatandók, nem szükségesek. Gazdászaink- nak, szakembereinknek mindinkább figyelembe kell ven­niük azt is, hogy élelmiszergazdaságunk csak az iparral, a bel- és külkereskedelemmel együttműködve lehet igazán gyümölcsöző, eredményes. Mindezekkel összefügg — állapította meg végül az előadó —, hogy változatlanul alacsony színvonalú mező- gazdasági üzemeink túlnyomó többségének az úgyneve­zett „piaci mozgékonysága”, termékeink eladhatósága, minősége, külső megjelenése, egyszóval piacképessége. Ahhoz, hogy ebben előbbre lépjünk, nagyobb teret kell adni a fantáziadús, a kockázatot szívesen vállaló szak­embereknek, vezetőknek. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy nagy keletjük lehet az úgynevezett aprótermékek­nek is — a nyúlnak és más kisállatoknak, a tolinak, s más mellékterméknek. Ez is azt mutatja: bőven akad még gazdálkodásunkban hasznosítható, hasznosítani való tartalék. S mindinkább figyelembe kell venni, hogy csak a legjobb minőségű termékek találnak piacot, mert a kissé rosszabb áru maholnap már olcsóbban sem kell senkinek. _ „ : re ndezést. Egyidejűleg meg­kezdték a szivárgás helyé­nek, okának felderítését, megszüntetését. Közben egyetlen percre sem feled­keznek meg a harmadik he­te éjjel-nappal hősies erőfe­szítéssel dolgozó emberek, s velük együtt a környezet védelméről. Nemcsak a helyszínen, még 4—5 kilomé­teres távolságban is folya­matosan ellenőrzik a levegő gáztelítettségét, a gáz hatá­sát a növényzetre. Szeren­csére a gázkutat erdő veszi körül, s még a közelében sincs mezőgazdasági üzem. Száz olvasótáborba mintegy négyezer fiatalt várnak A különböző rétegekhez tartozó fiatalokat felkaroló, társadalmi segítéssé terebé­lyesedett 1979-re az olvasó­tábori mozgalom. A tábor­helyek és a fiatalok kivá­lasztásához már ezekben a napokban hozzákezdtek. A megyékben száz táborban mintegy négyezer általános iskolás, szakmunkásképzős és ifjúmunkás fiatalban bonto­gatják, erősítik a nyári tá­borokban a közösséghez tar­tozás, az együttgondolkodás vágyát. A könyvek megsze­rettetésével, az olvasás és általában a művelődés érté­keinek feltárásával kívánnak a szűkösebb anyagi, a sze­gényesebb szellemi családi körből érkezetteknek irány­tűt adni környezetük és ön­maguk megismeréséhez. A négyezer fiatal — ahogy azt a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsánál az MTI munkatársának elmondották — többségében az idén is a tanyákon, városokban köny­vek nélküli, ingerszegény környezetben élők közül ke­rül ki. Több tábor várja majd a cigánycsaládok gye­rekeit. A nemzetiséglakta megyék többségében délszláv, német és szlovák nyelven foglalkoz­nak majd 10—14 napig a fia­talokkal, ezzel is hozzájárul­va az 1978. évi nemzetiségi • kongresszusok állásfoglalá­sainak megvalósításához. A tavalyinál több olyan szak­munkástanulót és fiatal dol­gozót várnak a közösségi élet jegyében, akiket körülmé­nyeik fékeznek tehetségük kibontakoztatásában. A gyerekekkel írók, peda­gógusok, képző- és iparmű­vészek, valamint társadalom- és természettudósok foglal­koznak, akiknek márciusban Tatán tartanak háromnapos előkészítő tanácskozást. A táborok fenntartásához, a a fiatalok teljesen ingyenes ellátásához, a programok megrendezéséhez elengedhe­tetlen milliók ezúttal is az önzetlen társadalmi összefo­gásból kerülnek ki. A Nép­front, a KISZ, s még jó né­hány más állami és társadal­mi szervezet nyúl a zsebébe, és számos szocialista brigád társadalmi munkában segéd­kezik a táborhely kialakítá­sában, parkosításában. A könyvtárak az olvasni­valót. a tanácsi, valamint a vállalati művelődési közpon­tok pedig a magnót, a lemez­játszót, a vetítőt és a filme­ket adják. Az olvasótábori mozgalom vezetői tudják, hogy a két­hetes foglalkozással nem vál­toztathatják meg teljességgel a résztvevő fiatalok helyze­tét. Az eredmény azonban kétségtelen. Az 1977-es széles körű szociális felmérés, majd az azt követő tájékozódások bizonyították, hogy az olva­sótáborból hazatérő fiatalok többsége rendszeres olvasóvá válik. Ami talán még ennél is fontosabb: a gyerekek ké­sőbb már a szüleiktől és a pedagógusoktól is igénylik a környezetükkel és a saját helyzetükkel kapcsolatos rendszeres eszmecserét. Az olvasótábori „szellemnyitás” tehát a négyezer gyereken keresztül — hatásában — a körnvezetet is többségében kedvezően érinti. Február 20-til Üzletekbe kerül az új hajnövesztő Hosszú huzavona és több határidőmódosítás után, feb­ruár 20-tól végre kapható lesz a Herbária fővárosi és vidéki szaküzleteiben a bé­késcsabai Bánfi András haj­ápolószere. Csupán az ár megállapítása van hátra (egy 2,4 decis palack ára előre­láthatóan 60 és 80 forint kö­zött lesz). A Herbária kereskedelmi osztályának vezetője elmond­ta, hogy az újfajta hajnö­vesztő „Bánfi-hajszesz” né­ven, barna dobozban kerül forgalomba. Használata: na­ponta egyszer, lehetőleg este kell a fejbőrt a hajhagymák­nál erősen bedörzsölni. Azért este, hogy a másfél órás fel­szívódási idő ne okozzon ne­hézséget. A megelőző kísér­letek arról tanúskodnak, hogy a 3—6 hónapos kezelés után a hajhullás abbamarad és a korpásodás megszűnik. A feltaláló és a Herbária nem garantálja, hogy a ke­zelés nyomán teljesen új ha­ja lesz a páciensnek, de bi­zonyos, hogy a szer, az ese­tek 50—60 százalékában elő­segíti az új haj növekedését. Megemlítendő, hogy a haj­szesz nem illatosított, mert az illó anyagok csökkentik a hatását. A szállíttatok egyre gyakrabban használják a korszerű kon­téneres szállítási módot. Ezt jelzi a MÁV Budapest—József­város pályaudvarán feladott, illetve áthaladó konténerek év­ről évre növekvő száma. Ebben az évben csaknem százezer konténert fogadnak, illetve továbbítanak. A forgalomnöve­kedés korszerűsítést kíván: még az idén három sínpályát „átölelő” daru kezdi meg a munkát, amely gyorsítja és könnyíti a rakodást (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Választás előtti mérleg a lakó­és utcabizottságokrél n napokban a megye- székhelyen város­szerte, utcákon, te­reken, hirdetőoszlopokon fel­hívások jelentek meg. Feb­ruár 15-e és március 31-e között ugyanis sor kerül a lakó- és utcabizottságok új- jáválasztására. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban a városi tanács végrehajtó bizottsága több mint 5 ezer meghívót postázott. A választások elő­készítéséhez már decem­berben hozzáláttak. A vá­rosi pártbizottság útmuta­tása alapján a tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága más társadalmi szervek bevonásával ope­ratív bizottságot hozott lét­re. A választások lebonyo­lításában 80 kerületi aktíva, s a város mintegy 100 ta­nácstagja vesz részt. Mindé? tanúsítja, nagy munkáról és jelentős fel­adatról van szó. önkéntele­nül adódik azonban a kér­dés, mennyire indokolt ez a nagy „ráfordítás”? Vajon ezzel arányban áll-e a bi­zottságok közéleti súlya? Annál is inkább fel kell tenni ezt a kérdést, mert a lakó- és utcabizottságok ko­rábbi hatósági tevékenysé­ge megszűnt. A ki- és beje­lentkezéssel, s a különböző igazolások kiadásával már nem foglalkoznak. Ez azon­ban — ahogy a tapasztala­tok is igazolják — nem csökkentette sem a lakóbi­zottságok tekintélyét, de alapvető feladatkörét sem, hiszen munkájuk központ­jában korábban sem a ha­tósági ügyintézés állt. Ugyanis az utca- és lakóbi­zottságok a lakosság öntevé­keny társadalmi érdekkép­viseleti szervei. Ha jól mű­ködnek, akkor szinte nélkü­lözhetetlen láncszemet ké­peznek a kisebb-nagyobb la­kóközösségek és a tanács kapcsolatában. A bizottság tagjai a szó szoros értelem­ben együtt élnek, együtt lé­legeznek választóikkal. Ész­revételeiket, javaslataikat a tanácstagok útján továbbít­ják. Közéleti súlyuk nagy­részt a tanácstagi beszámo­lókon és más tanácsi fóru­mokon jut kifejezésre. Ha­tékonyan kiveszik a részü­ket a tanácstagok válasz­tókerületi tevékenységének segítésében. Békéscsabán 1975 óta a tanácsi fórumokon a helyi gondok enyhítésére több mint 1300 közérdekű ja­vaslat hangzott el. Többsé­gük utak, járdák korszerű­sítésére, csapadék és belvíz elvezetésére, úttisztításra, valamint a földes utak fel­töltésére vonatkozott. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a városi tanács a helyi kez­deményezésre nagy figyel­met szentel, minthogy a köz­érdekű bejelentések meg­valósítására csaknem 43 millió " forintot fordított. öt évvel ezelőtt a megye- székhelyen 125 bizottságot választottak meg, összesen 836 lakó- és utcabizottsági taggal. A bizottságok jelen­tős szerepet töltöttek be a szocialista együttélés sza­bályainak megtartásában, a társadalmi tulajdon védel­mében, s nem utolsósorban a társadalmi munka szerve­zésében. Ennek tanúbizony­sága, hogy a múlt évben a lakó- és utcaközösségek több mint 4 millió forint értékű munkát teljesítettek. Első­sorban környezetük szé­pítéséről, utak, utcák, par­kok karbantartásából, s a fásításból vették ki részüket. De a gyermekintézmények­nek is nyújtottak segítsé­get. Jó kapcsolatot tartottak fenn a különböző társadal­mi szervekkel, így elsősor­ban a Hazafias Népfronttal. Éltek a véleményezési és ja­vaslattételi jogukkal, Sőt, ahhoz is nyújtottak segítsé­get, hogy a lakó- és utca­közösségek minél jobban megismerjék a város fej­lesztésének lehetőségeit és célkitűzéseit. Ám az sem tagadható, hogy zökkenők is akadtak. A 125 bizottság közül nem mindegyik működött azonos hatásfokkal. Előfordultak túlzott igények is. S a lakó­bizottsági tagnak olykor kedvét szegte, hogy ilyen kezdeményezése nem való­sult meg. Nem lehet vitatni, hogy a jövőben ennek orvos­lásaként tovább kell erősí­teni a tájékoztatást. Hiszen csak addig lehet nyújtózkod­ni, ameddig a takaró ér. A tanács anyagi teherbírása sem végtelen. De a feladatok megvalósításának fontossá­gi sorrendjétől sem lehet el­tekinteni. n mostani választáshoz mindez tanulságként is szolgál. Ugyan­akkor jó alkalmat teremt a lakóterületi politikai mun­ka fellendítésére, a lakóbi­zottságok tömegmozgalmi és szervezési jellegű tevé­kenységének kiszélesítésére. Békéscsabán a tanácstagi beszámolókkal egy időben ezúttal 122 lakó- és utcabi­zottság megválasztására ke­rül sor, több mint 60(1 bi­zottsági taggal. Nem kis részben az ő aktivitásuk is befolyásolja majd a megye- székhely arculatát, a lakó- és utcaközösségek közéletisé- gét, környezetük formáló­dását. Serédi János Tartós az árhullám a Körösökön Ismét nőtt a belvízzel elöntött terület A hét végén a Körösök és a-*Berettyó vízgyűjtő terüle­tén 3—14 milliméter eső hulr lőtt. A csapadék hatására a Fehér- és a Fekete-Körösön, valamint a Berettyón kisebb árhullám indult el. A Sebes- Körös vízgyűjtő területén hullott csapadék csak kis mértékben okozott vízszint- emelkedést. A folyók alsó szakaszain tovább apadtak. A Tisza Csongrádiéi ismét áradni kezdett, miután az alpári nyári gát mögötti hullámtér megtelt, s leszívó hatása to­vább nem érvényesül. Csong- rád és Szarvas között a víz­szintkülönbség tegnap 63 cen­timéter volt. Az alsó folyó­szakaszok apadása a felülről érkező árhullám és a Tisza visszaduzzasztó hatása révén megállt. A Sebes-Körösön és a Berettyón, valamint a Hár­mas-Körös felső szakaszán el­sőfokú árvízvédelmi készült­ség van érvényben, míg a Hármas-Körös alsó szakaszán és a Hortobágy—Berettyó- csatomán harmadfokú árvíz- védelmi készültség van ér­vényben. A csapadék hatására hét­főre mintegy 5000 hektárral nőtt a belvízzel elöntött te­rület nagysága. A 20 ezer 600 hektár belvízzel borított területből 7300 hektár a ve- • tés, és 5100 hektár a szántó. A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság 46 szivattyútelepet és 47 szivattyúállást üzemeltet, másodpercenként 11T köbmé­ter összteljesítménnyel. Az igazgatóság egész területén elsőfokú belvízvédelmi ké­szültség van érvényben. A helyi vízkárelhárítás több községben tovább fo­lyik. Nagykamaráson és Me- zőberényben harmadfokú, Békéscsabán, Kondoroson, Békésen, Eleken másodfokú, Kétegyházán, Köröstarcsán, Vésztőn és Dobozon első fo­kú belvízvédelmi készültség van érvényben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom