Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-10 / 34. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUAR 10.. SZOMBAT Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Megemlékezés a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalaku­lásának 30. évfordulója al­kalmából péntek délután, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában ünnepi meg­emlékezést tartottak. Papp László, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnökhelyettese országaink fejlődésének, összefogásá­nak eredményeit érzékel­tetve elmondta, hogy a há­rom évtized alatt a KGST­tagállamok nemzeti jövedel­me tízszeresére, ipari ter­melése tizenhétszeresére emelkedtet. A világ ipari termelésének körülbelül egy- harmadát ma már a KGST- országok állítják elő, a har­minc évvel ezelőtti 17 szá­zalékkal szemben. A KGST-n belüli kölcsönös áruforgalom értéke elérte az évi 100 milliárd transz­ferábilis rubelt, s mélyre­ható együttműködés ala­kult ki a tudomány és a technika legkülönbözőbb te­rületein. A fejlődés újabb szaka­szát a KGST tíz évvel ez­előtti XXII. ülésszakán ha­tározták meg, kijelölve a szocialista gazdasági integ­ráció kibontakoztatásának legfontosabb feladatait. Ezekre alapozva fogadta el a tanácsülés 1971-ben a komplex programot, amely­nek legfőbb céljai közé tar­Tilos az áru feldicsérése A Belkereskedelmi Minisztérium a gazdasági reklámról Egész népgazdaságunkban — a felmérések és a számítá­sok szerint évente 2,2—2,3 milliárd forintot fordítanak reklámra, jöbb mint egyes szocialista országokban, de messze kevesebbet a tőkés országoknál. A belkereskede­lemben körülbelül 600 millió forint a reklámköltség. Nem mindegy tehát, hogy ezt a tetemes összeget mire költik, miként kamatoztatják. Ezért is tűzte pénteki ülésének napirendjére a gazdasági reklám vizsgálatát a Belke­reskedelmi Minisztérium vezető testületé, á belkeres­kedelmi törvény ugyanis megerősítette a miniszter jogait és kötelezettségeit a reklám állami irányításá­ban. Az ülésen megállapítot­ták, hogy az utóbbi évek­ben előtérbe került a rek­lám felvilágosító, tájékoz­tató szerepe, ugyanakkor változatlanul megmaradt közvetlen gazdasági hatásá­nak igénye, a vállalati érdek szolgálata. A miniszteri tes­tület szerint a mai magyar reklám mind jobban meg­felel a követelményeknek, gazdasági és társadalmi ha­tása egyértelmű. Megnőtt a reklám hitele, javult a színvonala. A reklám eredményessé­gét legjobban a forgalom növekedése mutatja. A Skála Áruház bevezető reklámjára hazai viszonylatban szokat­lanul magas összeget, több mint 11 millió forintot köl­töttek, az eredmény azonban nem maradt el, a nagyáru­ház forgalma azóta is az át­lagot meghaladóan növek­szik. Az óbudai bevásárló- központ bevezető reklámja viszont elmaradt, vele együtt a várt eredmény is. Kedvezőnek ítélte a mi­nisztérium a fogyasztási cik­kek reklámozásában kiala­kult munkamegosztást a termelők és a kereskedelmi vállalatok között. Fontos a bel- és a külkereskedelem együttműködése az import­cikkek reklámozásában. A minisztérium határozata hangsúlyozza, hogy a rek­lámtevékenység fejlesztésé­nek egyik alapvető követel­ménye a reklámetika meg­szilárdítása, az, hogy a rek­lám szigorúan a valóságot közölje. A reklámban tilos — ahogy szaknyelven mond­ják — az áru szédelgő fel­dicsérése, más vállalat, más termék lekicsinylése, elma­rasztalása. Ezért személy szerint a reklámoztató vál­lalatok vezetői felelősek. A minisztérium a reklám- tevékenység jelenlegi jogi szabályozásait kielégítőnek tartja, hangsúlyozva a rendszeresebb ellenőrzés szükségességét. Határoztak arról is, hogy az érvényes előírások alapos áttekintése, egyeztetése után az egységes szabályozás érdekében kidol­gozzák a magyar reklám­kódexet. tozik a nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás fejlesz­tése, a nemzeti gazdaságok korszerű, nagy hatékonysá­gú szerkezetének kialakí­tása. A gazdasági fejlődés belső és külgazdasági felté­teleinek megváltoztatása újabb követelményeket tá­maszt napjainkban a KGST- országok közötti gazdasági együttműködésben. A dina­mikus gazdasági fejlődés legfontosabb feladatai kellő biztonsággal csak nemzet­közi összefogással és hosz­szabb távon oldhatók meg. Ezt a célt szolgálják a KGST hosszú távú együtt­működési célprogramjai. Magyarország a KGST munkájában az alapítás óta aktívan részt vesz. Az együttműködés módot ad anyagi és szellem erőforrá­saink hatékony felhaszná­lására, segíti a termelési szerkezet átalakítását és a hosszú távú termelési kap­csolatok megalapozását. Együttműködésünk a Szov­jetunióval és a többi KGST- országgal hazai építőmun­kánk szilárd nemzetközi tá­masza. A harminc év eredményei méltán növelték közös szer­vezetünk nemzetközi tekin­télyét. A megemlékező ünnepi beszéd utón a kijevi polgári repülési főiskola művész- együttese adott nagy sikerű műsort. Fólia alatt: paradicsom, szegfű A megyeszékhely Szabad­ság Tsz-ének kertészetében a fólia sátrak alatt ügyes kezű asszonyok zöldségnö­vények tűzdelését végzik. A csaknem 4000 négyzetméte­res fóliaház-rendszerünk egy részében paradicsompalán­ták előnevelése folyik, amelynek egy hányada szán­tóföldi paradicsom lesz. Számításaik szerint egy hó­nap múlva kiültethetők a palánták. Május elejére, kö­zepére pedig szedhető az el­ső paradicsom. A fólia sátrak alatt mint­egy 2000 négyzetméteren szegfűdugványok találha­tók. A csaknem 100 ezer dugványból háromszázezer szálat szeretnének levágni az idén. Terveik szerint kö­rülbelül 30 ezer szál szegfűt értékesíthetnek március első napjaiban — nőnapra.. Egy része megyénkben kerül forgalomba, másik részét az Óbuda Termelőszövetkezet­nek szállítják. Az egész év folyamán 150 ezer dugvány érkezik Óbudáról, s ide szál­lítják vissza a vágott virág legnagyobb részét. Ez érthe­tő, hiszen a békéscsabai tsz is tagja az IDR-nek — az Iparszerű Dísznövényter­mesztő Rendszernek — amelynek rendszergazdája a főváros melletti tsz. Sajnos mindezeddig nem volt kedvező az időjárás, hiszen keveset sütött a nap, s ez hátrányos a szegfű vi­rágzására. A paradicsom- palánta-neveléssel és vi­rágtermesztéssel a Szabad­ság Tsz mintegy 2 millió fo­rintos árbevételre számít 1979-ben. Képünkön a békéscsabai Szabadság Tsz kertészetében javában folyik a paradi­csompalánták tűzdelése. A számítások szerint a termé­sét már májusban fogyaszt­hatjuk. Fotó: Veress Erzsi Február 19-től: Balettművészeti találkozó Budapesten Nyolc ország, tíz balett- ígyüttesének részvételével 'ebruár 19. és 28. között há­lánkban rendezik meg a izocialista országok balett- nűvészeti találkozóját — ielentette be Tóth Dezső culturális miniszterhelyet- ;es a Magyar Sajtó Házában negtartott tájékoztatón. A főként bemutatókból illő rendezvénysorozat — ímelyre a benevezett együt­tseken kívül számos, a áncművészet isméleti és jyakorlati kérdéseivel fog- alkozó szakembert is vár­iak — az első alkalom arra, íogy a közönség mellett a coreográfusok, esztéták és kritikusok is átfogó képet kapjanak a testvérországok legújabb balettművészeti törelkvéseiről. A program szerint a fesztiválon részt vevő országok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, az NDK, Romá­nia, a Szovjetunió és hazánk — együttesei közül esténként más-más társulat mutatja be egy-egy, az utóbbi években készült produkcióját a fő­városi Operettszínházban. Néhány külföldi együttes vi­déken is fellép, s a bemuta­tókon ott lesznek a Magyar Televízió kamerái is. A ta- lálkozó"- befejezéseként pe­dig a Magyar Táncművészek Szövetsége rendez kétnapos nemzetközi elméleti konfe­renciát a táncművészet idő­szerű esztétikai kérdéseiről. Egymillió 400 ezren az ifjúsági parlamentben Összegezték a demokratikus fórumok tapasztalatait Ezekben a hetekben sűrűn szerepel a megyei pártbizott­ságok, tanácsok napirendjén a nemrég zárult ifjúsági par­lamentek tapasztalatainak értékelése. Középiskolások, szakmunkástanulók, a „ma­gasabb” tudományokkal is­merkedők, pályakezdők, és a munkába állás gondjain már túljutott fiatal dolgozók csaknem 21 ezer demokrati­kus fóruma vette sorra: munkahelyükön, iskolájuk­ban hogyan érvényesül az ifjúsági törvény. Az Állami Ifjúsági Bizott­ságnál az országos tapaszta­latoknak még csak a körvo­nalai bontakoznak ki. Beszé­des adatok bizonyítják vi­szont, hogy a munkahelyi, az intézményi vezetőkkel foly­tatott párbeszédbe a koráb­binál is több fiatal kapcsoló­dott be. Több mint 1 millió 400 ezer fiatal — az 1976- ban vitázóknál 100 ezerrel több — érezte saját ügyének az ifjúsági törvény végrehaj­tását szolgáló intézkedési ter­vek megvitatását, a véle­ménynyilvánítás az ifjúság- politikai célokra a munkahe­lyeken rendelkezésre álló összegek sorsáról. Közülük jó néhányan a két évvel ez­előtt elhangzott javaslataik sorsára vártak választ. Jó­részt színvonalas előkészítő munkának köszönhető, hogy a parlamentben kerülték az általánosságokat, a szóvirá­gokat. A gazdasági vezetők beszámoltak arról: mi való­sult meg a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javí­tását, a kollektíva eredmé­nyesebb munkáját szolgáló kezdeményezésekből. Ezúttal is a köz érdekében emeltek szót a vitázók: a résztvevők közül minden he­tedik fiatal. Első helyre ke­rültek a termelési, az üzem- szervezési gondokat feszege­tő észrevételek, s a fiatalok okosan, a megoldást keresve szóltak a munka hatékony­ságát fékező hibákról. A Veszprém megyei ifjúsági parlamentek nagy többségén több ezer fiatal tette szóvá a munkafegyelem lazaságait. A Veszprémi Állami Gazda­ságban, a sümegi ÁFÉSZ- nél, s a HUNGARHOTELS Balaton-parti igazgatóságá­nál a fegyelmezettebb, a lel­kiismeretesebb munka került a figyelem középpontjába. Az inotai alumíniumkohó fiatal­jai „soknak tartották” a ser lejtet, de hozzátették: gond­juk lesz arra, hogy saját munkájuk javításával is csökkenjen. Győr-Sopron megyében, csakúgy, mint az ország más vidékein, sűrűn érveltek ter­melésszervezési javaslataik mellett a fiatal műszakiak. Két évvel ezelőtt még azt panaszolták: az üzemszerve­zéssel kapcsolatos „dolgoza­taikat” gyakran felejtették az asztalfiókban. A Rábatext győri textilipari vállalat if­júsági parlamentjén viszont örömmel nyugtázták, hogy a gazdasági vezetés új és fe­lelősségteljes szerepet szán a KISZ mellett tevékenykedő fiatal műszakiak és közgaz­dászok tanácsának. A cso­portot gazdasági tanácsadó jogkörrel bízták meg, s már bevonták az idei vállalati terv készítésébe. A megyé­ben egyébként — az orszá­gos tapasztalatokhoz hason­lóan — a második helyre a pályakezdéssel, a munkahe­lyi beilleszkedéssel kapcsola­tos eredmények, gondok ke­rültek. Több parlamenten a fiatalok még nem tartották megnyugtatónak a patronáló­mozgalom segítségét. Szinte mindenütt téma volt a képzés és a tovább­képzés ösztönzése, a tovább­tanulók támogatása is. Alig akadt fórum, amelyen ne hangzott volna el, hogy a fiatalok többsége lakásgon­dokkal küzd. Igaz, Szegeden például a garzonházak át­adásával több száz ifjú há­zasnak javult a lakáshelyze­te. Albérlet helyett e ké­nyelmes mini otthonokban gyűjthetik néhány évig a ké­sőbbi „lakásvásárlásra” szánt összegeket. Azt is megtud­ták : Szegeden, Csongrádon és Szentesen hamarosan új if­júsági házakat vehetnek bir­tokukba a fiatalok. Vas me­gyében az utóbbi két évben a lakások 46 százalékát kap­ták az ifjú nemzedékek tag­jai. Csongrád megyében — ahol 10 ezer fiatal kért szót a parlamenteken — társadal­mi munkát ajánlottak fel mintegy 20 iskolai sportpálya kialakításához és Makón, Szentesen és másutt tavaszi városszépítő akciót kezdemé­nyeztek a felszólalók. Sok száz fiatal vállalta, hogy — szakemberek irányításával — az idén is részt vesz a bel­vízelvezető csatornák építé­sében. Vas megyében bírálatok hangzottak el több tanács­kozáson az ifjúsági parla­mentek jelenlegi rendszerét illetően. Javasolták, hogy a jövőben a fiatalok fórumá­nak összehívását igazítsák jobban a gazdaság- és tár­sadalompolitikai események­hez. Vagyis ne kössék kate- gorikusan^ kétéves időszakok­hoz, hanem bízzák az idő­pont megválasztását a mun­kahelyi, illetve az iskolai kollektívákra. Itt felvetették azt is, hogy az ifjúsági par­lamentek „kötelező” megren­dezését kössék egy-egy terv­időszak kezdetéhez, s az öt esztendőn belül csak akkor hívják össze a fiatalokat, amikor egy-egy közösség ér­dekei azt megkívánják, ami­kor a fiatalok és a vezetők közötti párbeszédre „valóban szükség van”. E javaslatukkal a megye fiataljai nyitott kapukat döngettek. Ugyanis az ifjú­sági parlamentek megtartá­sának új rendje szerint ez­úttal nem tartanak közép- és országos szintű tanácsko­zásokat. A parlamenti cik­lus további lépcsőit a jövő­ben az országos feladatok új állomásaihoz, a középtávú tervidőszak kezdetéhez iga­zítják. A helyi feladatok ma­radéktalan megvalósításának útját, módját összegző ta­nácskozássorozat eredmé­nyeiről, a fiatalok közérzeté­ről, gondjairól és törekvései­ről az Állami Ifjúsági Bi­zottság tavasszal tájékoztat­ja majd a kormányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom