Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-09 / 33. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TÜNflCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 9., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Fock Jenő látogatása megyénkben Tegnap, február 8-án, a délelőtti órákban megyénkbe érkezett Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja. A vendéget a megyei pártbi­zottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Nagy Jenő, Csatári Béla, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkárai fogadták. Délelőtt 10 órakor Frank Ferenc tájékoztatást adott a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Fock Je­nő itt-tartózkodása alatt ipa­ri, mezőgazdasági üzemeket, szövetkezetei látogat meg, s találkozik párt-, állami, tö­megszervezeti vezetőkkel. Munkaközösség a vállalati művelődési bizottságok titkárainak Békéscsabán Tavaly októberben alakult meg a Békéscsabán dolgozó vállalatok művelődési bi­zottságainak az a munkakö­zössége, amelyben folyama­tosan képezik jövendő fel­adataikra a titkárokat. A munkaközösség feladata a munkahelyi közművelődési tevékenység segítése, a mű­velődési bizottságok titkárai­nak elméleti alapképzése, a város különböző közművelő­dési tevékenységeinek össze­hangolása, rendszeres kap­csolattartás a közművelődés irányítóival, a hatékonyságot elősegítő módszerek kidolgo­zása a tapasztalatok cseréje során. A munkaközösségek tagjai a tervek szerint két­havonta találkoznak. Az el­ső ilyen értekezlet tegnap délután 2 órakor a békéscsa­bai ifjúsági és úttörőházban zajlott le. Szép számmal vet­tek részt a munkaközösség tagjai ezen a találkozón, s a beszélgetésre szánt idő (a mondanivaló bősége miatt) még rövidnek is bizonyult. A résztvevők nagy figye­lemmel kísérték Várai Mi- hályné, az. MSZMP Békés megyei bizottsága osztályve­zetőjének előadását, amely a munkásművelődés általános problémáiról és időszerű fel­adatairól szólt. A hozzászó­lásokból kiderült, hogy az embereket nagyon foglalkoz­tatja a felnőttoktatás, a mun­kástovábbképzés, a szakmai fejlődés kérdése, de nagy fel­adatnak tartják a bejáró munkások bevonását is a közművelődés és oktatás kü­lönböző formáiba. Békéscsaba város sajátos problémáiból adódó kérdé­sekre válaszolt Fekete János- né, a városi tanács elnökhe­lyettese is a munkaközösség tagjainak. Az általános gon­dok megvitatását a Volán 8- as számú Vállalat közműve­lődési munkájának ismerte­tője követte. Dr. Andódy Ti- borné beszámolt azokról a szabad idő hasznos eltöltését segítő klubokról, szakmai to­vábbképzési formákról, a vál­lalat felnőttoktatási konzul­tációs központjának működé­séről, amely a Volánnál megtalálható. Legközelebb április 12-én, délután 1 órakor találkozik a munkaközösség a békéscsabai Vasutas Klubkönyvtárban. A tervezett téma ekkor a mun­kahelyi kis közösségeket és a kiscsoportos művelődési le­hetőségeket tárgyalja majd. B. Zs. Hazánk a Lipcsei Tavaszi Vásáron 35 külkereskedelmi vállalat képviseli iparunkat Hazánk az eddigi legna­gyobb, összesen 4000 négy­zetméteres kiállítási terü­leten, 35 külkereskedelmi vállalattal képviselteti ma­gát máricus 11-e és 18-aközt a Lipcsei Tavaszi Vásáron. Az iparnak és a kereskedelem­nek erről a nagyszabású nemzetközi találkozójáról csütörtökön az NDK nagy- követségen tájékoztatták a sajtó képviselőit. Elmondották, hogy ezúttal csaknem 60 ország 9000 ki­állítója mutatja be újdonsá­gait a 340 ezer négyzetmé­ternyi terület valamelyik kiállítóhelyén. A több mint 20 fejlődő, és ugyancsak 20- nál több kapitalista ország kiállítóinak jelenléte vál­tozatlanul a kelet—nyugati kereskedelem hagyományos találkozójává avatja a „lip­csei tavaszt”. A vásáron a házigazdák 4200 külkereske­delmi vállalata, kombinát­ja, ipari üzeme ad képet az NDK gazdasági fejlődésé­ről. A szocialista gazdasági együttműködés eredményei­ről is sokat mond a kiállt tás. A többi között bemu tatja, hogy a KGST-orszá- gok összefogásával csupán 1971, s 1977 között 1600-nál több új gép, berendezés, speciális munkaeszköz, 1200 komplett technológiai fo­lyamat és 1300 új nyers­anyagtermék, illetve készít­mény gyarapította a válasz­tékot. A szocialista országok legnagyobb kiállítója a Szovjetunió; 12 ezer négy­zetméteren rendez kollektív bemutatót, amelyen belül külön jelentkezik az orosz- országi, valamint a Kazah­sztáni Szovjet Szocialista Köztársaság. Még látszanak az építkezés nyomai, de tervek szerint aratás­ra elkészül a GMV mezőkovácsházi üzeme, amely sok-sok műszaki újdonságot tartalmaz. Erről szól cikkünk az ötödik oldalon Fotó: Veress Erzsi Félmillió kabát tavaszra A szezon végi kiárusítás után szinte azonnal megje­lenhet az üzletekben, a kira­katokban a friss, tavaszi áru­kínálat — újságolták a Fel­sőruházati Nagykereskedelmi Vállalat csütörtöki, divatbe­mutatóval egybekötött sajtó- tájékoztatóján. A vállalat, amely a fővá­ros és négy megye ruházati kiskereskedelmét szolgálja ki, s a konfekcióforgalom 40 százalékát bonyolítja le, már megkezdte a tavaszi öltözé­kek szállítását az üzletekbe. Körülbelül félmillió kabátot hoznak forgalomba. Ezekkö zül a ballonból, a bársonyból és a düftinből készült kabá­tok, illetve blézerek, a leg­divatosabbak. A hazai ipar kínálatát finn, francia, oszt­rák, NSZK ballonanyagból, belga és kínai kordból is ké­szíttetett kabátokkal* is meg­toldottak. Továbbra is kelendőnek ígérkezik a vászonfarmer, amelynék választéka a fehér­től a sötétkékig terjed. Ezen­kívül növekszik a kord és a düftin aránya. A FÉR a tavalyi tapaszta­latok alapján tovább bővítet­te méretválasztékát is. MMMMMHMMHHMIHIHIHIMHMMWV Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelen­tést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság XXII. ülésszakáról. A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette a jelentést és megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy ha­tározza meg az ülésszak tár­gyalásaiból adódó feladato­kat. A Minisztertanács megtár­gyalta az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter elő­terjesztését az építő- és épí­tőanyag-ipar helyzetéről és továbbfejlesztésének felada­tairól szóló, az MSZMP KB határozat végrehajtását szol­gáló állami intézkedésekről. Munkaprogramot fogadott el, amely a legfontosabb intéz­kedéseket tartalmazza. Fel­hívta az érdekelt miniszte­reket és az országos hatás­körű szervek vezetőit, s fel­kérte az érdekképviseleti szerveket, hogy tennivalóikat feladatkörüknek megfelelően alakítsák ki, építsék be szer­vezetük munkatervébe és azok megvalósítását folyama­tosan ellenőrizzék. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárá­nak előterjesztését a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat további kiterjesztésére. Hatá­rozata értelmében 1979. ja­nuártól kezdve fokozatosan és központi jóváhagyással ott lehet megszervezni a jogse­gélyszolgálatot, ahol meg­vannak a személyi és tárgyi feltételek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (Kommentárunk lapunk 3. oldalán.) állami intézkedések az építőipar továbbfejlesztésére iUIUIIlUUBUpttlUIUIBIIUttBIUIHIIBIBUIIIBIIIIBHIUlttBIIIIIBIIBIIttlISUIHIIBUIUMIUlUUBUUUUlUUSUIIIUlUBIBMIUUUMflttlUUMUBUlUUBI Új színfolttal gazdagodig Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján az épületek sora. Jó ütemben halad a halbolttal szembeni U-alakú épülettömb építése Fotó: Demény Gyula A kormány azökat a rövid és hosszú távú állami intéz­kedéseket foglalta munka- programba, amelyek az MSZMP Központi Bizottsá­gának az építő- és építő- anyag-Lpar helyzetéről és to­vábbfejlesztésének feladatai­ról hozott múlt év október 12-i határozata végrehajtását szolgálják, és központi dön­tést igényeltek. A tennivalók egy része ugyanis nem egye­dül az építésügyi tárcára tar­toznék, hanem más ágazatok­nak, valamint a népgazdasági tervezésnek is munkát ad, és központi szabályozást igényel. A közös intézkedések alap­vető célja az építési felada­tok és az építőipar teljesítő- képessége közötti összhang megteremtése. A beruházási munka irá­nyításának, szervezésének korszerűsítése érdekében — idén és a jövő évben — nö­velik a beruházók, a terve­zők és a kivitelezők felelőssé­gét és érdekeltségét a legcél­szerűbb beruházási program összeállításában, az ütem­tervek késedelem nélküli tel­jesítésében. A megfelelő ér­dekeltségi és jogi keretek ki­alakításával ösztönzik a fő- vállalkozás és a generál ki­vitelezés szélesebb körű el­terjesztését. A tanácsok tá­mogassák a területükön mű­ködő építőipari szervezetek működésének, fejlesztésének összehangolását. Javítsák a komplex lakásépítési felada­tok előkészítését, hogy idő­ben jussanak szabad munka- területhez az építők. Intézke­déseket irányoztak elő az épí­tő- és építőanyag-ipari dol­gozók lakás- és munkásszál­láshelyzetének javítására és arra, hogy a lakóhelyüktől távol élő munkások lehetőleg az állandó munkahely kör­nyezetében telepedjenek le. A hosszabb távra szóló in­tézkedéseknek megfelelően az 1981—1990. évekre ki kell alakítani a komplex építés­iparosítás műszaki-gazdasági feilesztési koncepcióját. Meg kell határozni az úgynevezett rendszerelvű építés széles körű kiterjesztésének felada­tait. Hasonló programot kell készíteni épületvagyonunk megóvásának korszerűsítésé­re. Az építés ipari hátterének hosszú távú fejlesztési kon­cepciójában meg kell hatá­rozni a kohászat, a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és a faipar fejlesztésének fel­adatai közül azokat, amelyek teljesítése meggyorsíthatja az építésben használt termékek gyártmány- és gyártásfejlesz­tését, javítja áruik minősé­gét. Mindez együttesen lehe­tővé teszi, hogy az igények­kel összhangban elegendő mennyiségű terméket szállít­sanak az építőknek. A népgazdasági tervezés megalapozza az ország indo­kolt építési igényeivel össze­függő építőipari fejlesztést, az építési kapacitások egyen­letesebb terhelését. A szük­ségletek és a kapacitások te­rületi összhangját azonban csak a különböző szervek és az építővállalatok együttmű­ködésévé^ lehet kialakítani. A párthatározat végrehajtá­sában természetesen magára az építésügyi ágazatra hárul a legtöbb feladat. Ennek megfelelően az Építésügyi és Vérosfeilesztési Minisztérium is kidolgozta intézkedései ter­vét. Ebben fontos szerepet kap az építésiparosítás fej­lesztési koncepciójának elké­szítése. Az ellenőrzés, a tech­nikai fejlődéshez igazodó differenciált vállalati szerve­zeti formák kialakítása és a partnerek közötti együttmű­ködés javítása. A minisztéri­um erősíti munkakapcsola­tait az együttműködésben ér­dekelt társminisztériumokkal, főhatóságokkal, a területi, ál­lami és politikai szervezetek­kel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom