Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-08 / 32. szám
1979. február 8., csütörtök IZIjllUkTitá a közművelődési vetélkedő A mezőgazdasági könyvhónap könyveiből munkahelyi és elődöntőihez Február a mezőgazdasági könyveké. Ebben a hónapban 22. alkalommal rendezik meg a mezőgazdasági könyvhónapot. A könyvesboltok ez idő alatt kiemelten foglalkoznak a mezőgazdasági szakirodalom, a szakkönyvek, szaklapok propagálásával, terjesztésével. Az idei hónap jelmondata: „A szakkönyv — munkaeszköz!” Néhány új kiadvány ismertetésével járulunk ezúttal hozzá a könyvhónap sikeréhez. „Magas szintűek a közművelődési vetélkedő követelményei” — panaszkodik néhány szocialista brigád. — A munkánk mellett lehetetlen felkészülni, nem értünk mi ezekhez a nehéz kérdésekhez — mondják. Láthatóan kifogásolják a kérdéscsoportok özönét, csak éppen a vetélkedőt meghirdető tájékoztató füzetet felejtették el részletesen elolvasni. — Mintha csak minden második sort böngésztek volna át a szocialista brigád vezetői, s egyes vállalatok versenyfelelősei — magyarázzák a népművelők. Egyre-másra érkeznek a benevezett brigádokhoz a felkészülést segítő kérdések, feladatlapok a világunk, a politikai, a jogi, s a többi témakörök feldolgozásához. Az évfordulókhoz kapcsolódó tanácsköztársasági kérdések még a helyi (városi, községi) eseményekről is megemlékeznek. Igen . ám, csakhogy nem kell mindenkinek mindent megtanulnia. A baj az, hogy a brigádok értelmezése szerint már az elődöntőkre meg kell tanulniuk a tájékoztató füzet összes témaköreinek összes kérdéseit, pedig nem így van. A megtekintésre ajánlott tv-játékok, színházi előadások közül elegendő egyet-egyet látni, ha szűkös a brigádtagok ideje (persze, ha mindent megnéznek, csak hasznukra válik, de nem kötelező!). Az elődöntők, munkahelyi döntők kérdéscsoportjait a rendezők döntik el, a résztvevők képességeihez, felkészülési lehetőségeihez szabva a követelményszinteket. A szakági és megyei döntő elvárásai nyilván magasabbak, hiszen oda már a legjobb- brigádok jutnak tovább. Évről évre egyne gördülékenyebben folyik a munkahelyeken és városi, községi művelődési házakban a vetélkedő brigádok felkészítése. Különösen így van ez Gyomán, Gyulán, Orosházán, Medgyesegyházán, Batto- nyán, Békésen, Vésztőn, Mezőhegyesen, s egyre rendszeresebb munka a kisebb községekben is (pl.: Csárdaszálláson, Pusztaföldváron). Jellemző az is, hogy a munkahelyek művelődési bizottságai felelősséggel vállalják saját brigádjaik felkészítését. Békéscsabán sem „kerülhetik” el a segítséget a benevezett versenyzők. Ahol a munkahelyék nem tudnak segíteni, vagy műszakgondok miatt nem jutnak el a foglalkozásokra a brigádok, onnan a Megyei Művelődési Központ felkészítő előadásaira járhatnak. Itt a politikai, jogi kérdések feldolgozása mellett színházi, irodalmi témakörökkel ismerkednék a résztvevők. Általában van hallgatósága a felkészítőknek, ritkaságszámba megy az érdektelenség (sajnos mégis volt rá példa: az Arany balladáiból összeállított irodalmi esten nagyon . kevesen voltak). A zenei feladat megoldását segítő operaelőadást (Kodály: Székelyfonó — Népszínházi bemutató) is sokan látták és a vélemények többsége szerint tetszett az előadás. Márciustól áprilisig körülbelül 90 elődöntőn versenyeznek a szocialista brigádok. A munkahelyek többsége élt a szabad témaválasztás lehetőségével. Általában a politikai és irodalmi kérdéseket mindenki besorolta a vetélkedő menetébe, 6 olyanok is akadtak, akik minden témát végigvesznek már ebben a versenyben is. Minden résztvevőnek és versenyzőnek fontos megértenie azt, hogy a közművelődési vetélkedő csak eszköz. Eszköz a tanulásra, a tájékozódásra, a játékra, a közösség formálására. A követelményszinteket és teljesítményeket is így értékelik. B. Zs. GONDA ÍREN IOOO kérdés ÍOOO válasx A HÁZ KÖRÜL! Állattartásról Gonda Irén könyve a szarvasmarha, a sertés, a juh, a baromfi, ä galamb és a nyúl tartási, takarmányozási tudnivalóin kívül a szerződéses termeléssel, a beszerzési lehetőségekkel, az állati termékek feldolgozási módjával foglalkozik kérdésfelelet formájában. íme néhány kiragadott kérdés az ezerből: Mennyi legyen a tehén szárazon állásának ideje? Hogyan tartósítható a juhbőr? Miért jobb a villanykörte, mint a neoncső a tyúkólban? Lehet-e kacsát tó vagy víz nélkül nevelni? Hány hónapos korától fedezhet a baknyúl? A nagyüzemben termesztő szakember, a ház körüli kertjében, a háztájiban munkálkodó, a hétvégi háza körül zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, virágot, díszfát termelő egyaránt hasznos barátra, jó segítőtársra talál e könyvben. A botanikai alapismeretek segítségével megtudja mit, miért és mikor igényelnek gyümölcsfái, szőlőtőkéi, zöldség- és dísznövényei, milyen tápanyagokról kell gondoskodnia azok zavartalan fejlődéséhez? Milyen kártevők és kórokozók fenyegetik növényei létét, és hogyan védekezzen ellenük; milyen gépek és eszközök segítik a kertész munkáját? Bemutatja a további korszerű gyümölcs-, szőlő-, zöldség- és dísznövény-termesztési eljárásokat. A könyv valóban a kertészeké, akik a házi kertben vagy a háztájiban és a nagyüzemben egyaránt a legjobbat, a legkorszerűbbet akarják megvalósítani. Entn uoRkttf Anyaneveles a méhészetben Az anyanevelés a méhészkedés speciális területe. Lehetőség arra, hogy a legjobban termelő egyedeket szaporítsuk el, s ezzel a teljesítményt fokozzuk. Ennék jelentőségét felmérhetjük, ha meggondoljuk, hogy egyetlen anya több ezer utódot hoz létre. A hazai méhészkedés világviszonylatban is kiemelkedő eredményei szinte érthetetlenné teszik azt, hogy az anyanevelésben rejlő lehetőségeket oly kevéssé használják ki méhészeink. Ennek a helyzetnek a felszámolására ígéretes lehetőség kínálkozik Oeser művével, melyben igen szemléletesen, szóban és képben lépésről lépésre követhetjük nyomon az igen nagy körültekintést igénylő munkát a hozzá szükséges eszközök elkészítési módját. Csehszlovák vendégművész Békéscsabán Az Országos Filharmónia és a Vasutas Klubkönyvtár csütörtökön este 19 óra 30 perces kezdettel rendezi meg Békéscsabán a Vasutas Klubkönyvtárban Dagmar Baloghova zongoraestjét. A neves cseh zongoraművésznő — aki jelenleg a prágai akadémia zongorafőtanszakának tanára — többek között Janácek: Ködben, Beethoven: c-moll szonáta és Liszt: Spianyol rapszódia című művét adja elő. Ismertetőt mond: Juhász Előd. Ismeretterjesztés az orosházi és a szarvasi járásban Az elmúlt évadban 54 szerződést kötött a TIT orosházi járási-városi szervezete, így 387 ismeretterjesztő előadást rendeztek a járás különböző helységeiben. Az idén már 63 szerződésben 494 előadást igényeltek a vállalatok és intézmények. Nyolc üzemhez köti szerződés a TIT-et, s a legtöbb előadás eddig is az Orosházi Üveggyárban hangzott el. A járási ismeretterjesztő munka kiemelt feladata a munkásművelődés, hiszen az előadások több, mint 60 százalékát üzemekben tartják. A témakörök aránya is változott a természettudományos ismeretek javára, az ismeretterjesztő tanfolyamok száma pedig nőtt. Minden általános iskolában szerveztek orosz szoktató nyelvtan- folyamokat a negyedikeseknek, s több kis matematikus kör alakult a járásban. Szerveztek egy egyetemi előkészítő tanfolyamot és tervezik az ülnökakadémiák megindítását is. Az elmúlt ismeretterjesztő évadban az önálló szervezetek és csoportok tevékenységükben és szervezeti életükben is erősödtek. Gádoroson a TIT-csoport szervezetté fejlődött, az orosházi üveggyári csoport tartalmi munkája pedig megerősödött. Az orosházi termelő- szövetkezetek mindegyikében ismeretterjesztő sorozatokat szerveznek különböző témakörökben. Feladatul tűzték ki a járás és a város értelmiségi klubjainak tervszerűbb, tudatosabb munkáját. Az előadóképzés is jelentős gondja a szervezetnek. Nagyszénás, Tótkomlós tudatos ismeretterjesztő munkája, a gádorosi és békéssámsoni TIT-esek szervezése példa lehet a járás egész területén, önálló TIT-csoportot alakítanak még ebben az évben Pusztaföldváron, s az évad feladata lesz egy anyanyelvi klub megszervezése. A szarvasi járási-városi szervezetben az alapfokú ismeretterjesztéstől az iskolai oktatás kiegészítésén keresztül a legmagasabb szintű önképzésig változatos formák és módszerek segítségével dolgoznak. A termelést közvetlenül segítő ismeretterjesztést, s az emberek mindennapi gondjait megoldó tudnivalók terjesztését kell még szerintük is erősíteni. Az óvónőképző intézet és a DATE főiskolai karának helyi csoportját, valamint a kondorosi és gyomai pártpropagandisták és TIT-előadók klubját különös figyelemmel kísérik. Szarvason fontos fórumai még az ismeretterjesztésnek a Vajda Péter Értelmiségi Klub, a Tessedik Sámuel Pedagógus Klub és a Nyugdíjas Pedagógusok Klubja. A járási-városi szervezet aktívan vesz részt az olyan ismeretterjesztő hetek rendezésében, mint az anyanyelvi, a csillagászati, a föld- tudományi hét és a módszertani hónap. 1977-ben szervezték mega Vajda Péter szabadegyetem közművelődési tagozatát, 1978—79-ben egészségnevelési tagozat kezdődött, az új évadban pedig munkalélektani tagozat kapcsolódik az előzőekhez. 1979 júliusában Tessedik Sámuel nyári egyetemet hirdetnek Szarvason, s az előkészítő munkából részt vállal az ismeretterjesztő társulat is. A kis matematikus baráti körök vezetőinek országos tanfolyamát is Szarvason rendezik meg ez év augusztusában. A szarvasi járás ismeret- terjesztő tervei szerint a járás községeiben 580 előadást rendeznek ebben az évben. ÜVEG ÉS FÓLIA ALATT HAJTATOTT A kis- és nagyüzemi termesztőberendezésékben a megnövékedett hajtatófelületekkel kialakult az intenzív zöldségtermesztés. Ez a termesztésmód sajátos növényvédelmet kíván: az üveg- és fóliaházak, sátrak ugyanis nemcsak a kultúrnövények optimális életfeltételeket, hanem számos kórokozónak, kártevőnek és gyomnövénynek is. A könyv megadja a zöldséghaj tatás — valamennyi termelési szintjének megfelelő — komplex növényvédelmi technológiáját nagy- és kisüzemi termesztők számára egyaránt. ***** MIBŐL? MIT? HOGYAN? Burits Oktáv és Erdélyi Lajosné könyvét bizonyára sokan keresik majd. Háztartásainknak többnyire a konzervipar, hűtőipar és szárítóipar termékeit kell felhasználni. Sajnos, ezek vásárlása során nem minden háziasz- szony tudja, hogyan kell az ilyen termékeket élvezeti értékük csökkentése nélkül elkészíteni. A szerzők segítségül ajánlják könyvüket. Benne a termékek felhasználási módjainak ismertetése mellett általános vásárlási és tárolási útmutatót, valamint reggelihez, ebédhez, vacsorához összeállított étkezési recepteket adnak. A könyv javaslatokat ad a család helyes étrendjének kialakításához. Jnumity irpéJ OLTÁS, SZEMZÉS, DUGVÁNYOZÁS A Kertünk, házunk, otthonunk sorozat 1975-ben megjelent kötete most változatlan formában kerül az olvasókhoz. A könyv ismerteti az összenövesztéses szaporítási módokat: közel ötvenféle fás- és zöldoltást, a szemzést, a termőfák átoltásának módját, az oltások és szemzések védelmét. Bemutatja a gyö- kereztetési módokat, a sar- jakról való szaporítás eljárásait, a tőosztást, a magvetést és a vadon termő növények szaporítását is. Gondolatjel A szóban benne a lényeg. A rádióműsort is jól jellemzi, amit vasárnap délután hallgathatott az, aki bekapcsolta a készülékét. Rózsa T. Endre szerkesztő-műsorvezető „Vita, interjú, jegyzet a kultúráról” alcímet adta műsorának, mely általában felkeltette az érdeklődést, néhány részben pedig a meglepetés erejével hatott. Unalmas stockholmi telefonbeszélgetéssel kezdődött Ingmar Bergmanról, a következő interjú azonban már telitalálat volt. A pécsi színház igazgatója nyilatkozott erről-arról, majd egyszer- csak Nógrádi Róbert igazgató odaszólt a rádiósnak: „Na jó, zárja el!” A rádiós elzárta, de a műsorban benne maradt a nem éppen épületes felszólító mondat. Mondhatnánk, most következik a gondolatjel, miért és mi okból hangzott el ez az ominózus mondat a színház- igazgató szájából? Történt pedig Pécsett, hogy a színház műsorára tűzött egy darabot. (A példa szempontjából lényegtelen, hogy mit, úgy látszik azonban, az viszont lényeges volt, hogy kik hozták volna színre.) Nos, Pécsett átlag 100 ezer forintot költhetnek egy-egy előadásra, bár olyan is előfordult, hogy kétszeresen túllépték ezt az összeget. A példabeli darab rendezője, díszlettervezője, jelmeztervezője stb. nekilátott a munkának. Az első díszlettervet nem fogadta el az igazgatóság, csináltak másodikat. Azt sem. Végül az üres színpadot vették díszletnek, az már ment. Közben készültek volna a jelmezek, kellékek. Az ígért 100 ezer forintból hosszas huzavona után 26 (!) ezret kaptak meg mindössze, és a kitűzött főpróbákon mégnem volt meg minden kellék. Erre elhalasztották a premiért, amiről a közönség az utolsó pillanatban értesült, így negyed ház ült a nézőtéren. A filléres veszekedések, sértődések, huzavonák nem tettek jót az előadásnak, annyira, hogy februárban már le is vették a műsorrendről. Az eset figyelmeztető. Mint ahogy figyelmeztetett rá a jegyzetíró is, a következő zárómondattal: „Magyarországon is megbukhat egy előadás, csak a bukást alaposan meg kell szervezni, előre." Döbbenetes, ugyebár? „Alaposan, meg kell szervezni, előre.” Az ember azt gondolná, hogy a színház is olyan művészeti műhely, közösségi munkahely, ahol a jelmezvarrótól a művészeti vezetőkig mindenki egy célért, a sikerért él, áldozza napjait, dolgozik. Hogy a nagy és szép közös ügy a Jel, amiért egy szívvel, közös akarattal adják magukat. Hogy mindent megelőz a színházkultúra terjesztése, az emberek nevelése és szórakoztatása ; hogy a színház valóban a művészetek temploma. És erre kiderül, hogy van olyan is, ahol kicsinyes torzsalkodások, személyes akamokságok, gonoszkodások és összefogások előre megszervezik, és belülről megbuktatják az egyik produkciót. Döbbenetes, ugyebár? Ha a Gondolatjel riporterének és jegyzetírójának nem volt mindenben igaza, akkor én is tévedtem. Ez- ügyben csak rájuk hagyatkozhattam, és arra a furcsa mondatra, ott az interjúban, amikor szóba kerülve az ügy, a színház igazgatója odaszólt a magnót pergető riporternek, hogy „Na jó, zárja el!” A műsor többi része is figyelemre méltó volt. De ez a színházi, kiemelkedően. Az ember ilyenkor közelebbre tekint, és elgondolkozik. Aztán megnyugszik, hogy Csabán ilyesmi nem fordulhat elő... Sass Ervin
