Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-07 / 31. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 7., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Dt város lakáselosztásáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Hasznos kezdeményezés a szobabérlők háza „Szövetség” gázvezeték Moszkvában, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának székházában kedden megnyílt a Szövetség gáztávvezeték építésére létrehozott kormányközi együttműködési bizottság ötödik kibővített ülése. Az ülésen az építésben részt vevő KGST-országokat megbízottaik, a kormányok miniszterelnök-helyettesei képviselik. A magyar küldöttséget Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettese vezeti. • Hétfőn megkezdődött a hagyományos téli vásár. Az üzletekben 30—40 százalékkal olcsóbban lehet beszerezni ruhaneműt, cipőt. Képünk a békéscsabai Centrum Áruházban készült, ahol munkatársunk az első napon eladóként dolgozott. A kereskedők helytállásáról, a vásár hangulatáról szól ripor- ■ tunk a lap 4. oldalán . Fotó: Gál Edit „ A megyei tanács végrehajtó bizottsága február 6-án tartotta ülését Békéscsabán Gyulavári Pál elnökletével. A korábban hozott vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása után, jóváhagyólag tudomásul vette Szabó András igazgató tájékoztató jelentését az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának munkájáról. A napirend tárgyalásánál jelen volt és felszólalt Gerebe- nics Imre, az Országos Állami Biztosító vezérigazgatója. A vita során többen utaltak az állami vagyon védésével kapcsolatban; helyes lenne, ha a biztonsági és jelző berendezések felszerelése kötelezően szerepelne a biztosítási feltételek között. Nem egyszerű dolog ez, de a lehetőséget kutatni nem felesleges. Azt viszont cseppet sem helyeselte a végrehajtó bizottság, léteznék vállalatok megyénkben is, amelyek nem kötöttek még vagyonbiztosítást. Végül is a testület megállapította, hogy az Állami Biztosító megyei igazgatósága munkáját — a központ kiemelkedő segítségével — az elmúlt esztendőkben az egyenletes fejlődés, a tervfeladatok teljesítése, a munkahelyi légkör javulása, a vezetés színvonalának növekedése jellemezte. Ezt követően a megye városaiban, a lakások elosztásának gyakorlatáról adott jelentést dr. Pataki István osztályvezető. A beszámolónak nem volt célja a lakásépítés elemzése. Azonban elosztani csak azt lehet, ami van — így a testület a lakás építését és elosztását ösz- szefüggéseiben tárgyalta. Az újonnan felépült lakásszámok ismeretében helytálló Tfiegállapítás: már a IV. ötéves tervidőszakban is dinamikus fejlődés jellemezte a megye lakásépítését. Ebben az időszakban a tervezett 13 ezer 600 lakás helyett 17 ezer 213-at építettek fel. Huszonhat százalékkal többet a tervezettnél. Ebből városainkban 8425 lakás; a városok lakásállománya a tervidőszak végére 12,2 százalékkal nőtt. Biztató tények, melyek alapként folytatódnak az V. ötéves terv előirányzataiban. A jelenlegi terv szerint 1980- ig mintegy 16 ezer 500 lakás épül fel. Az elmúlt három évben a városokban a tanácsi lakásgazdálkodás körébe tartozó lakásépítés időarányosan alakult. Nagy eredményként ismerhető el ez a fejlődés. A lakásigénylők száma azonban évről évre nő. (Folytatás az 5. oldalon) 100 millióbál 14 millió forint nyereség Termékszerkezet-váltás a gyulai BUBIV-nál Egyeztető tárgyalást tartottak tegnap Békéscsabán a megyei pártbizottság és a megyei tanács illetékesei a Budapesti Bútoripari Vállalat vezetőivel. A téma természetszerűleg a BUBIV gyulai gyárának helyzete és jövőbeni fejlődése volt. Mint a gyár vezetői elmondották, a vállalat 9 gyáregységből áll, ebből öt Budapesten, négy vidéken működik. Ezek között van két vadonatúj is, az egri és az encsi. Az előbbi főleg tőkés, az utóbbi pedig szocialista exportra termel. E két új gyár elvitte a BUBIV fejlesztési alapját, ezért az utóbbi években nem sok jutott a többi üzemnek. Ennek ellenére viszonylag sokat fejlődött a gyulai gyár, mióta a BUBIV-hoz került. Ezelőtt 14 évvel a gyulai gyár éves árbevétele 17 millió forint volt, és ötmillió forintos volt a veszteség. Tavaly a jóval 100 millió forint feletti termelésből 14 millió forintos nyereséget realizáltak. A fejlődés szépséghibája, hogy ez jórészt a 70-es évek elejéig lezajlott, azóta nem sok minden történt. Ez az állapot azonban nem tartható fenn tovább, mert a vállalatnál bekövetkező termékszerkezet-váltás új feladatokat ad a gyulaiaknak is. A BUBIV gyárának össz- kapacitása ma már jelentősen meghaladja a hazai igényeket, ezért a többletet külföldön kell elhelyezniük. Ennek érdekében a BUBIV fő- vállalkozói rendszerben vállalja szállodák, irodaházak komplett berendezését. Gyulán elsősorban szekrények készülnek, jelenleg például az uzsgorodi szálloda részére. A később egyre jobban növekvő feladatokhoz a jelenleginél lényegesen nagyobb síklapmegmunkáló kapacitásra lesz szükség, ezért Budapestről Gyulára felépítenek egy gépsort. Ezzel két és félszeresére növekszik a megmunkálható bútorlapok mennyisége. A BUBIV előrehaladott tárgyalásokat folytat francia jellegű rusztikus bútorok tőkés exportjáról és ezt Gyulán fogják majd készíteni. Ehhez azonban a jelenleginél magasabb technológiai szint szükséges, ezért a vállalat konvertálható exportáralapokat bővítő hitelt szándékozik igénybe venni. Tervezik, hogy a folyamatos technológiai sor kialakítása érdekében építési jellegű beruházásokat is végeznek a gyulai gyárban. Jelenleg Gyulán 350 dolgozó végez munkát a BUBIV-nál és ez a létszám várhatóan a jövőben sem növekszik. Űj gépek beállításával és a termékszerkezet megváltoztatásával azonban néhány év alatt termelésüket a jelenlegi kétszeresére növelik majd. L. L. II gyermekeknek, a gyermekekért Az idén, a gyermekek nemzetközi évében megkülönböztetett figyelmet fordít a felnőtt-társadalom a gyermekekre, igyekezve a szokásosnál is többet tenni értük, többet nyújtani nekik. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, Békéscsabán a városi tanács az év 'eíején tanácskozásra hívta össze a városi gazdasági egységek, intézmények, párt-, állami, társadalmi szerveinek képviselőit. A nemzetközi gyermekév közös feladatait, a városi fejlesztési akcióbizottság programját vitatták meg ezen a megbeszélésen. A következő lépésként a városi tanács a KISZ városi bizottságát kérte fel a tennivalók konkrét összehangolására, a társadalmi feladatok végrehajtására hivatott szervező bizottság megalakítására. E munkabizottság február 6-án, tegnap délután a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházban tartotta első megbeszélését. Tagjai azon intézmények, üzemek, vállalatok képviselői, akik kulcsszerepet töltenek majd be a gyermekévi rendezvények, programok összeállításában, lebonyolításában; egyebek között tagja e bizottságnak a békéscsabai Jókai Színház, a Hazafias Népfront, az ifjúsági és úttörőház, a Fiatal Alkotók Klubja, a Kner Nyomda, az úttörőszövetség, a KISZ, a városi tanács, a múzuem képviselője. A szrevező bizottság vezetésével Paluska Pált, a KISZ városi bizottság munkatársát bízták meg, aki röviden elmondta a városi akcióbizottság programját, majd a megjelentek közül többen javaslatokat tettek különböző gyermekeknek szóló programokra, a gyermekeket és külön a felnőtteket tájékoztató, mozgósító propagandaanyagokra, a további teendőkre. Megszívlelendő, amit az ifjúsági és úttörőház egyik képviselője mondott: Ne csupán egy-két nagyszabású rendezvény jelentse a gyermekévi programot! A szervező bizottság a következő megbeszélésen állítja össze — az egyes munkahelyekről beküldött tervek alapján — a városi szintű programot. Szakmai tanácskozás a kisegítő továbbképző iskolákról A békéscsabai kisegítő iskola működése 30. évfordulója alkalmából tegnap országos jelentőségű szakmai rendezvényre került sor Békéscsabán. A szakmai tanácskozás eredményességéhez nagyban hozzájárult, hogy a rendező szervek, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete értelmifogyaté- kosság-ügyi szakosztálya, a Szociálrehabilitációs Szövetség fogyatékosságügyi szakosztálya és a békéscsabai kisegítő iskola, valamint a védnökséget vállaló Békés megyei Családpolitikai Fórum és a HNF Békés megyei Bizottsága minden olyan minisztériumot, intézményt, vállalatot, társadalmi szervet meghívott, amelyek tudnak, illetve tesznek is határozott lépéseket a kisegítő iskolát végzett fiatalok társadalmi rehabilitációja, szakmai továbbképzése érdekében. A szakmai tanácskozás részvevői VA kisegítő továbbképző iskola társadalmi funkciója” tárgykörén túl, foglalkoztak általában a kisegítő iskolai oktatás-nevelés helyzetével, a kisegítő iskolát végzett gyerekek további sorsának alakulásával. A kerékasztal jellegűvé vált tanácskozás vezetője, dr. Göl- lesz Viktor, a Szociálrehabilitációs Szövetség fogyatékosságügyi szakosztályának vezetője felszólalásában több, a kisegítő iskolai képzést érintő tartalmi kérdésre világított rá. A tények azt mutatják, hogy az ország 83 kisegítő iskolájából egyelőre csak 11 intézményben foglalkoznak a kisegítő iskolát végzett 14 éven felüli fiatalok szakmai továbbképzésével a továbbképző tagozatokon. Ezek működése is egyelőre inkább kísérleti jellegű, hiszen nem rendelkeznék egységes oktatási-nevelési, tantervi dokumentumokkal. A részt vevő Békés megyei vállalatok, szövetkezetek, s a továbbképző tagozatok igazgatói azonban egyaránt pozitív példákkal bizonyították a kisegítő iskolát végzett tanulók — kétéves tanulmányi idő alatt történő — betanított munkássá képzésének eredményeit. Világossá vált, hogy a jelenlegi, zsákutcás kisegítő iskolai rendszer nyitottabbá válását éppen a továbbképző tagozatok általánossá tétele jelentené. Ehhez azonban, a tantervek kidolgozására készségesen vállalkozó, Oktatási Minisztérium mellett más minisztériumok hatékony részvételére is szükség lenne. De egyéb munkajogi kérdések egész sora is megoldásra vár, és hasonlóképpen szükség lenne a munkaalkalmassági vizsgálatok egységes rendszerének kidolgozására is. B. S. E. A tanácskozás résztvevői
