Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 4., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM BÉKÉS MEGYEI II Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1978. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1978-ban a termelés növe­kedése az iparban megköze­lítette, az építőiparban és a mezőgazdaságban elérte a tervezettet. Az aktív keresők száma a népgazdaság egé­szében valamivel több, ezen belül az anyagi ágakban ke­vesebb volt, mint 1977-ben. A termelés növekedése a munkatermelékenység emel­kedéséből származott. A la­kosság jövedelmének és fo­gyasztásának növekedése megközelítette a tervezettet. Az ország termelő állóeszkö­zei, valamint lakásállomá­nya, egészségügyi, szociális és kulturális létesítményei bővültek és korszerűsödtek. Az előrehaladást jelző eredmények mellett azonban néhány fontos területen nem érvényesültek kielégítően a tervben meghatározott köve­telmények. A gazdálkodás hatékonysága az előirány­zottnál csak kisebb mérték­ben javult. A termelés anyag- és eszközigényessége fokozódott. Elmaradt az igé­nyektől a termékszerkezet korszerűsítése. A belföldi fel- használás növekedése meg­haladta a termelés növeke­dését. A kivitel alig, a beho­IPAR — ÉPÍTŐIPAR A szocialista ipar bruttó termelése a tervezettnél va­lamivel mérsékeltebben, 5,2 százalékkal nőtt. A termelés növekedése az élelmiszer- iparon kívüli ágazatokban együttvéve 6,1 százalék, az élelmiszeriparban az előző évi magas szinthez képest mérsékelt, 1,2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mér­tékben növelte termelését a vegyipar, 10,7 százalékkal, a villamosenergia-ipar 9,8 szá­zalékkal, az építőanyag-ipar 7,6 százalékkal, és a gépipar 6,4 százalékkal. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése 2-3 százalékkal emelkedett. A termelés mennyiségének tervezettet megközelítő nö­vekedése nem járt együtt a termelés összetételének és szervezettségének, a termé­kek minőségének és válasz­zatal jelentősen emelkedett. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy a népgaz­daság egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőtleneb­bé vált. A megtermelt nemzeti jö­vedelem 1978-ban több mint 510 milliárd forint volt, ösz- szehasonlító áron mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés nem érte el a tervben előirány­zott 5 százalékot, részben mert a bruttó termelés a számítottnál mérsékeltebben emelkedett, másrészt,' mert az anyagi ráfordítások a ter­melést meghaladóan nőttek. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása a tervezetthez közelállóan, 3 százalékkal emelkedett. A felhalmozás a tervezett csök­kenéssel szemben mintegy 25 százalékkal nőtt. Ebben sze­repet játszott, hogy a terve­zett csökkenés helyett a be­ruházások összehasonlító áron körülbelül 4 százalék­kal nőttek, de különösen a készletfelhalmozás volt nagymértékű. Mindezek kö­vetkeztében a belföldi fel- használáson belül tovább nőtt a felhalmozás aránya. tékának szükséges mértékű javulásával. A termékszer­kezet korszerűsítése több ipari ágazatban, főként a gépiparban és a ruházati iparban az indokoltnál las­súbb ütemben haladt. Az ipari ráfordítások hatékony­sága nem javult a tervezett mértékben. 1978-ban az ipar elsősor­ban a belföldi felhasználók részére növelte értékesítését. Legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a beruházási cé­lú eladások növekedtek. Az előző évi szerény növekedés után 5 százalékkal emelke­dett a nagy- és kiskereske­delem részére értékesített ipari termékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú értékesítést is. Az ex­portra történő értékesítés csak mérsékelten emelke­dett. Az ipar anyagellátásában a hazai termelés bővülése mel­lett növekedett az' anyagim­port szerepe. Az energiahor­dozók és anyagok behozatala a termelés növekedését jóval meghaladóan fokozódott. A foglalkoztatottak száma a szocialista iparban éves át­lagban 1 687 100 fő volt, 1400 fővel, 0,1 százalékkal keve­sebb, mint 1977-ben. A mun­katermelékenység 5,3 száza­lékkal emelkedett. Az év folyamán az ipar állóeszközei bővültek és kor­szerűsödtek. A Borsodi Ve­gyi Kombinát új pvc-gyára évi 150 000 tonna pvc-por gyártó és évi 124 000 tonna marónátron-gyártó kapaci­tással termel. A Tiszai Vegyi Kombinát új polipropilén gyárában belépett 40 000 ton­na évi polipropiléngyártó kapacitás. Elkészült a 750 kV-os távvezeték Albertirsa —országhatár közötti szaka­sza. A Tiszai Hőerőmű 1978- ban üzembe helyezett blokk­jai a villamos erőművek tel­jesítőképességét további 430 mW-tal, 9 százalékkal bőví­tették. Az Ózdi Kohászati Üzemek acéltermelést növelő beruházása — amelynek fe­lét már 1977-ben üzembe he­lyezték — teljesen befejező­dött. Átadták a Zalaegersze­gi Hűtőházat, amelyen belül 11 500 tonna mélyhőmérsék­letű tárolórész és évi 11 600 tonna mirelitárut előállító üzem létesült. Megkezdte ter­melését a Gyulái Húskombi­nát, amely évi 21 600 tonna hús és évi 2800 tonna szá­razárugyártó kapacitásbőví­tést jelent. Az országos építési-szere­lési teljesítmény a tervben előírt 4-5 százalékos ütem­nek megfelelően mintegy 5 százalékkal, ezen belül a ki­vitelező építőipari szerveze­teknél 5,8 százalékkal emel­kedett. A kivitelező építő­iparban foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal meg­haladta az előző évit. Bővült és korszerűsödött az építő­ipar gépparkja, javultak a dolgozók munkakörülményei. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, VÍZGAZDÁLKODÁS A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelen­tős emelkedés után 2 száza­lékkal nőtt. A növényterme­lés termelési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő ered­ményei ellenére alig haladta meg az előző évit. és nem érte el a tervezettet. Az ál­lattenyésztés fejlődése vi­szont jelentősebb, a terve­zettnél nagyobb volt. A me­zőgazdaság anvagi ráfordítá­sai erőtel iesehben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett, 9 százalékkal több, mint 1977-ben. A több­lettermelés — a tervnek meg­felelően — nagyobb részt a hozamok emelkedéséből szár­mazott. A búza hektáronkén­ti 4280 kg-os átlaghozama 5,7 százalékkal, a kukorica hek­táronkénti 5200 kg átlagter­mése 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukor­répatermés több mint 7 szá­zalékkal nőtt. A burgonya- termés, míg a korábbi évek­ben csökkent, 1978-ban 19 százalékkal meghaladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből, és egyes szálas és lédús takar­mányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez képest 10—15 százalékkal kevesebb termett zöldségből, gyümölcs­ből és szőlőből. A vágóállatok és állati ter­mékek termelése a tervezett­nél gyorsabban nőtt: a vágó­állat-termelés 4 százalékkal, a tojás és a tej termelése 5, illetve 6 százalékkal, a gyap­júé 9 százalékkal. A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót, és lényegében azo­nos volt az 1977. december 31-ivel. A sertésállomány — a tenyésztés ingadozásának kiküszöbölésére hozott in­tézkedések eredményeként — három éve közel azonos nagyságú. 1978. december 31- én 8 millió sertés volt az or­szágban, 2 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemek juhállománya 2 millióról 2,3 millióra szapo­rodott. A dolgozók átlagos állomá­nyi létszáma az állami me­zőgazdaságban és a mező- gazdasági szövetkezetek kö­zös gazdaságaiban 780 ezer volt, 0,5 százalékkal keve­sebb, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruhá­zások a tervezett csökkenés­sel szemben növekedtek. Az üzemek többek között 4000 traktort. 4720 tehergéoko- csit. 2220 gabonakombájnt vásároltak. A gét>i vonóerő­kapacitás 7 százalékkal nőtt. Az erdőtelepítés és felúií- tás 1978-ban tervszerűm folyt. A fakitermelés a ter­vezettnél mérsékeltebben emelkedett. Az árvízvédelmi fővédvo­nalak. valamint a belvíz- rendszerek a tervezettnek megfelelően éoültek. A la­kossági vízellátás fejlesztése megközelítette, a közcsator­na-hálózat éoítése és a szennyvíztisztítás nem érte el a tervezettet. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye a tervezettet kissé meghaladó, személyszállítási teljesítmé­(Folytatás az 5. oldalon) NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE A NÉPGAZDASÁG 1978. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZAMAI Terv Tény 1978. ev 1977. év %-ában Nemzeti jövedelem 105 104 Ipari termelés 105,5—106 105,2 Országos építési-szerelési teljesítmény 104—105 105 Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó átlagos 102—103 102 nomináljövedelem 107—107,4 107,5­-108 Egy keresőre jutó nominálbér 107 108 Fogyasztói árszínvonal 104 104,6 Egy lakosra jutó reáljövedelem 103—103,2 103 Egy keresőre jutó reálbér 102,8—103 103 A lakosság fogyasztása A szocialista szervek beruházásai, 103,4—103,6 103 milliárd Ft 180—182 196,5 Lakásépítés, ezer db 90 88 Az 1978. évi Az 1978. év termelés az 1977. év mennyisége %-ában Villamos energia, milliárd kWó 25,5 109,2 Szén, millió tonna 25,7 100,8 Kőolaj, millió tonna 2,2 100,4 Földgáz, milliárd köbméter 7,3 111,1 Acél, millió tonna 3,9 104,1 Hengerelt acél, millió tonna 3,2 103,6 Bauxit, millió tonna 2,9 98,3 Timföld, ezer tonna 785,4 99,9 Alumínium-félgyártmány, ezer tonna 150,5 107,7 Tégla, milliárd darab 1,9 99,5 Cement, millió tonna 4,8 103,1 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, 887,3 110,2 ezer tonna 21,2 123,8 Műanyagok, ezer tonna 212,8 143,5 Vegyi szálak, ezer tonna 28,4 109,2 Az 1978. évi Az 1978. év termelés az 1977. év Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, mennyisége %-ában 13,1 110,3 folyó áron, milliárd Ft 4,5 107,4 Rádió, ezer darab 264 102,1 Televízió, ezer darab 434,7 102,7 Hűtőszekrény, ezer darab ^ 432,1 94,9 Mosógép, ezer darab 223,2 110,2 Pamutszövet, millió négyzetméter 365 99,8 Gyapjúszövet, millió négyzetméter Kötött alsó- és felsőruha, 42,6 99,7 ezer tonna 15,1 97,4 Cipő, millió pár 45,9 100,2 Fogyasztói tej, millió liter 783,2 102,1 Vágott baromfi, ezer tonna 156,5 104,4 Napraforgóolaj, ezer tonna 73,7 109,9 Sör, millió hektoliter 7,2 103,4 Nyolcadik napja tombolt már a Zsana Észak 2-es kút, amikor csütörtökön elindultunk, hogy tanúi legyünk a mentési munka második legnagyobb hadműveletének, a tűz oltásának, és tájékoztassuk erről olvasóinkat. A százperces hadműveletről szóló riportunk lapunk 5. ol­dalán olvasható _ , . . , . Foto: Lonyai László Ahol a jó szó gyakran mindennél többet ér A Békés megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának helyzetéről 1978 áprilisában jelentést készített. Itt utal­junk is mindjárt az egyik lényeges megállapításra: Bé­késben egyre több termelő egység ismeri fel az üze­mi rehabilitációban rejlő lehetőségeket, ami a munka­erő-gazdálkodás szempontjából sem elhanyagolható. A Körösvidéki Cipész Szövetkezetben mi is afelől érdek­lődtünk, mit tesznek a vezetők azért, hogy a dolgozók ott maradjanak és jól érezzék magukat. (Riportunk la­punk 4. oldalán.) Négyszázezer forint, de megérj A szeghalmi múzeumról van szó. Immáron harmad­szor másfél év alatt, és ezúttal már igen jó híreket hoz­hatott az újságíró a sárréti nagyközségből. A bérbe vett műemlék jellegű magtárépület múzeummá való átalakí­tása jól halad, a gyűjtemény vezetője reméli, hogy tavaszra már közkinccsé tehetik az évtizedek alatt összegyűjtött rengeteg néprajzi tárgyat, irodalomtörté­neti és helytörténeti emléket. A másfél évszázados magtárépület tehát új funkciót kap. A részletes tervekről, az átalakításról adunk hír­adást lapunk 6. oldalán. Gyökerek — Mint a növény, az ember sem élhet a szülőföld gyökerei nélkül — mondta Pribojszky Mátyás. Az Okányban született férfi békési citerásoktól tanulta a húrok pengetését. Világszerte elismert, különleges játék­technikájával népszerűsítette — itthon és külföldön — a sokáig primitívnek tartott ősi hangszert. Párizs, To­kió, Róma kifinomult fülű közönsége tapsolt neki, s ismerte meg általa e különleges hangszert és a magyar népzenét. Számára azonban a számtalan elismerés kö­zül a legbecsesebb a szülőföld dicsérete: a békési pa­rasztemberek tapsa. Róla szól lapunk 7. oldalán megjelent írásunk. II piac hainalban kel Ősi néni 84 évével óva­tosan elővarázsolja ny- lonzsákjából a tavaszt. Egyedül él, a virágaival és a virágaiból. Most hó­virágot, jácintot, néhány tojást, meg virágmagva­kat hozott a piacra. Odébb zöldséget, gyü­mölcsöt raknak ki a Wartburgokból, Moszkvi­csokból. Még sötét van, szemerkél az eső. Alig­ha lesz ma jó piac, pe­dig ,a hónap első szom­batja lévén, ez vásári nap. (Piaci riportunk a 3. oldalon.) Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom