Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
1979. február 28., szerda o Gyulai önkéntes határöröké a vándorzászló Békésen ülésezett a megyei tanács oktatási bizottsága Tavaly, az ELZETT berettyóújfalui gyárának vezetői vándorzászlót alapítottak a legeredményesebben tevékenykedő önkéntes határőrcsoportok részére. A zászlót az idén adományozzák oda először. Tegnap Orosházán a határőrkerületben rendezték meg az önkéntes határőrcsoportok évzáró értekezletét, amelyen részt vett Székely János, az MSZMP KB munés hét egyéb bűnözőt. A legeredményesebb volt a gyulai csoport, amely három határsértőt fogott el, az akcióban részt vettek: Zsótér József, Varga János és Dudás Ferenc önkéntes határőr. Rajtuk kívül a magyarcsanádi, a nagylaki, a kevermesi, curtici, a kötegyáni, a bihar- keresztesi, a hencidai csoport büszkélkedhet határsértő elfogásával. A vándorzászlót a gyulai önkéntesek érdemelték ki katársa, Kun István ezredes, a határőrség országos parancsnokság pártbizottságának első titkára, dr. Szigeti Gábor, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője. Elsőként Bana Ferenc alezredes köszöntötte a részvevőket, az elnökségben helyet foglalókat, valamint az önkéntes határőrcsoportok vezetőit, őrsparancsnokokat. Ezután dr. Csentes Mihály alezredes, a határőrkerület parancsnoka értékelte az önkéntesek elmúlt évi tevékenységét. A kerületben működő önkéntesek becsületes helytállását, jó munkáját dicséri, hogy az elmúlt évben több mint 180 ezer szolgálati órát töltöttek a határon. Tizenkét határsértőt sikerült közreműködésükkel elfogni Munkájuk elismeréseként 153 határőr részesült különböző elismerésben, kitüntetésben, jutalomban. Az értékelés után sokan kértek szót az önkéntesek közül, mondták el észrevételeiket és adtak hasznos javaslatokat a hatékonyabb munkához. Ezt követően kihirdették az ünnepi parancsot, amelyben értékelték a szocialista versenymozgal- mat. Első helyen végzett — és ezért átvehette a vándorzászlót — a gyulai Lenin Termelőszövetkezet önkéntes határőrcsoportja, második lett a sarkadi cukorgyári csoport, míg a harmadik a Mezőhegyesi Állami Gazdaság csoportja, amiért elismerő okleveleket kaptak. Kép, szöveg: Béla Ottó Tovább apadnak a folyók Szerencsére csaknem három hete, hogy nem hullott számottevő csapadék a Körösök és a Berettyó vízgyűjtő területén. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a folyók vízszintje. A Sebes- Körösön Körösladánynál 52, a Berettyón Szeghalomnál 40, a Hármas-Körösön Gyomá- nál 49, Szarvasnál 43, a Hortobágy—Berettyón 45 centiméterrel csökkent a vízszint, így a Hármas-Körös felső szakaszán első fokúra, a Hortobágy—Berettyón másodfokúra mérsékelték az árvíz- védelmi készültséget, a Berettyón pedig megszüntették. Amennyiben továbbra sem hull csapadék, előreláthatóan ma lehetőség nyílik a Hármas-Körös alsó szakaszán is harmadfokú készültségről a másodikra mérséklésre. Sokat javult a belvízhelyzet is. Jelenleg 9200 hektáron van belvíz, amelyből 2900 a vetés, 2500 hektár a szántó. Harmincöt szivattyútelep és 32 szivattyúállás üzemel. A tanácsi szervek helyi vízkárelhárítási mukákat folytatnak még Nagykamaráson, ahol még mindig harmadfokú a készültség, másodfokú Mezőberényben, első fokú Dobozon, Kétegyházán és Vésztőn. A készültségen kívüli szivattyúzással dolgoznak Kondoroson és Gyomán A Békés megyei Tanács 16 tagú oktatási bizottsága negyedévenkénti, soros ülését tegnap, Békésen, a Szegedi Kis István Gibnázium és Szakközépiskolában tartotta meg. A tanácskozást Szegedi Lajos, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd első napirendi pontként a részvevők, Leirter Gyulának, a békési gimnázium és szak- középiskola igazgatójának írásos beszámolóját tárgyalták meg. A beszámoló a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai oktatásra való áttérés hároméves, békési tapasztalatait összegezte. Békésen ugyanis, már az 1976/77-es tanévben áttértek — átmeneti dokumentumok alapján — a szakmunkás- képzésre. Az új képzési típusban tanuló diákok első csoportja jövőre, 1980-ban érettségizik, és szerez egyúttal esztergályosszakmában szakmunkás-bizonyítványt. A rendkívüli igényességgel és alapossággal összeállított beszámoló végigkísérte az új képzési cél során felmerült, s ma is élő gondokat. A szakközépiskolának napjainkban is a legtöbb gondot a szakmai képzéshez feltétlenül szükséges minimális géppark beszerzése, illetve karbantartása jelenti. Ugyanis, a szakközépiskola birtokában levő géppark jelentős része elavult, s egy-egy esztergagép nagyjavítása egy új gép árának 50-—60 százalékát is eléri! A problémát csak fokozza, hogy a gépek karbantartása megyén kívül történik. A beszámoló több olyan lényeges kérdésre is rávilágított, amely nemcsak a békési szakközépiskolát, hanem minden — szakmunkás- képzést folytató — szakközépiskolát érint. A hozzászólásokból kirajzolódtak a jövő tennivalói, s egyben a bizottság javaslatai is. Többek között: a beiskolázási körzetek kialakításának szükségességéről, az egyes szakmák átfedő képzésének fokozatos megszüntetéséről, illetve csökkentéséről, az égető tárgyi és személyi gondok mihamarabbi megoldásáról, új lehetőség teremtéséről, amely megoldja majd az iskolák gépparkjának megyén belüli felújítását, s végezetül felhívták a figyelmet a vállalatokkal kialakítandó szorosabb kapcsolatokra Is. Második napirendi pontként Vámos László, Békés város tanácselnök-helyettese adott rövid tájékoztatást a békési földrengés nyomán kialakult helyzetről, az oktatási intézmények működésének feltételeiről. A tájékoztatóból kiderült, hogy Békésen, az egymást követő többszöri földrengések után, az oktatás és közművelődés területén minden épület szenvedett valamilyen károsodást. Ez a tény azt jelenti, hogy Békésen rendkívül nehéz körülmények között tudják csak megszervezni az általános iskolai oktatást. Nehezíti a helyzetet, hogy a város 49 tantermére, csak a délelőtti oktatás céljára, 88 tanulócsoport esik! Ha figyelembe vesszük a 23 napközis csoportot, a szakköröket, a tanulószobákat, akkor még rosszabb a helyzet. Az állandó váltó tanítás mellett egyéb épületeket is igénybe kellett venni Oktatási célokra. A megoldást az új 16 tantermes általános iskola felépítése jelentené. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vállán nagy felelősség nyugszik. Hiszen, az idei félév tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az iskolák túlzsúfoltsága oktatási és nevelési szempontból visszaesést okozott a tanulóknál. Az oktatási bizottság legközelebb májusban, Mezőko- vácsházán tartja következő ülését. B s E Megyei ünnepségre készül a Vöröskereszt A Vöröskereszt Békés megyei végrehajtó bizottsága február 27-én, tegnap délelőtt megbeszélést tartott Békéscsabán, a megyei vezetőség székházában. Elsőként öz Ferenc, megyei titkár terjesztett javaslatot a vb tagjai elé a véradómozgalom 25 éves és a térítésmentes véradás 20 éves évfordulójának megünneplésére. Ezt előreláthatólag április 24-én rendezik Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében. Az ünnepségre meghívják valamennyi város és járás kiemelkedő vöröskeresztes aktíváit. Ekkor kerül majd sor a vándorzászló és a kitüntetések átadására, valamint a többszörös véradók elismerésére is. Második napirendi pontként Vizsnyiczai László, a megyei titkár helyettese ismertette a kitüntetésre javasoltak nevét, röviden elemezve a mozgalomban kifejtett tevékenységüket. A végrehajtó bizottság a vezetőség javaslatait elfogadta és határozatba foglalta. Elhangzott néhány bejelentés és kiegészítő javaslat is. A Herbaria budapesti gyógynövényszaküzleteiben megkezdték a békéscsabai Bánfi András hajápoló szerének árusítását. A bír már az első napon több száz érdekeltet vonzott a Rákóczi úti üzletbe is. A készítmény az előzetes vizsgálatok szerint 3—6 hónapos kezelés után elősegítheti a haj növekedését (MTI-fotó — KS) I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszKmk 1979. február 26-án Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 7 614 Trabant Lim. (Győr) 7 099 Trabant Lim. (Bp.) 17 124 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 25 168 Trabant Lim. Spec. (Győr) 16 003 Trabant Combi (Bp.) 4 282 Trabant Combi (Győr) 1 063 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 712 Wartburg Lim. (Bp.) Wartburg de Luxe, tolótetős (Budapest) Wartburg Lim., tolótetős (Budapest) Wartburg Tourist (Bp.) Skoda 105 (Bp.) Skoda 105 (Debrecen) Skoda 105 (Győr) Skoda 120 L (Bp.) Skoda 120 L (Debrecen) Skoda 120 L (Győr) Lada 1200 (Bp.) Lada 1200 (Debrecen) Lada 1300 (Bd.) Lada 1300 (Debrecen) Lada 1500 (Bn.) Lada Combi (Bp.) Polski Fiat 126 (Bp.) Polski Fiat 1500 (Bp.) Dacia (Budapest) Zaoorozsec (Bd.) Moszkvics (Bp.) Lada 1600 (Bp.) Lada 1600 (Debrecen) 12 548 4 716 2 861 4 243 4 464 1 475 1 355 4 751 1 846 2 560 99 162 50 956 11 425 7 140 19 927 12 932 14 940 13 927 12 261 28 209 4 200 2 748 1 101 Őszinteség T izenhat éves koromban a világ legtermészetesebb dolgának tartottam, hogy fölényeskedve, lezseren — valójában tele torok- és szívszorító görccsel — titkolom halálos szerelmemet Magda iránt. Nem ismertem La Rochefoucauld-nak ezt a bölcs mondását: „Nincs az a képmutatás, amely sokáig titkolhatná a szerelmet ott, ahol van, vagy színlelhetné ott, ahol nincs”, Én csak azért ragaszkodtam a képmutatáshoz, hogy ne váljak nevetségessé. De később — szavamra! — sose színleltem olyan érzelmet, amely nincs. Manapság a fiatalok érzelmi kapcsolata — ahol van ilyen — sokkal őszintébb, gátlástalanabb, mint az én ifjúkoromban volt. Ezzel szemben minden más területen mintha kevésbé volna divatcikk az őszinteség, mint régen. Nem prédikálni akarok arról, hogy bezzeg, a mi időnkben tombolt az őszinteség a társadalmi érintkezésben, má pedig az emberek a színlelés álruhájában járnak, s a merev arcokról nem árulkodik: vajon az illetők mit gondolnak erről, meg arról. Szó sincs róla. Az életnek vannak olyan területei, melyeken egyenes kitermelődtek a képmutatás, a színlelés, a tettetés, a füllentés, a nyílt és elhallga- tásos hazugság különböző formái. A burzsoá diplomácia legfélelmetesebb és Ieg.- ravaszabb egykori figurája, Talleyrand óta szinte kötelező e diplomáciában a ravaszság, a rókaság, a félrevezetés. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idegen szavak és kifejezések nagy szótárában e szónak — diplomácia — egyik jelentés-megfelelője így hangzik: „körültekintő ravaszság, furfang”. Ennek alapja nyilván Talleyrand cinikus mondása: „A beszéd arra való, hogy elrejtsük vele gondolatainkat”. De gyakran nem csak a beszéd — az írás is elfedi a valódi véleményt. Apaikor például két ország jegyzéket váltva, fenyegetőzik, a jegyzék záróformulája akkor is igy hangzik: „Fogadja Nagyméltóságod megkülönböztetett tiszteletem kifejezését ...” És a történelem? Mennyi változata álnokságnak, hazugságnak, fondorlatnak, ármánynak, tőrbe csalásnak. Czillei, a királyi hatalomra törő főúr így fordul Hunyadi Lászlóhoz: „A hon nevében nyújtom jobbomat”. A hon nevében? Ahogy Vörösmarty drámájában olvasható, Czillei már akkor László elveszejtésére tör. Shakespeare királydrámái töméntelen példát nyújtanak arra: hányszor és mily fondorlattal csalja tőrbe a hatalomra ácsingózó egyik úr a gyanútlan másikat. Az őszinteség hiánya jellemzi a történelem hosszú feudális és polgári századait. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy a jó akaratú emberek mindig az igaz, nyíltszívű, tiszta, őszinte társaknak szurkoltak, s megvetették a hamisat, az alakoskodót, az álnokot, a színlelőt, az őszintétlent. Az olyan jellemvígjáték, mint Moliére Tartuffe-je, sűrítve nyújtja át a képmutató, hazug, őszintétlen embertípust minden kor vizsgálódásának. A hazugság a gyöngék fegyvere — írta volt Jókai. Ezen mindenki eltűnődhet, különösen, ha számba veszi: hányszor győzött ez a fegyver, vagyis a hazugság és a gyöngeség. A történelemben, a társadalomban, családi és munkaviszonyban. Dehát ha úgy van, hogy a diplomáciában, a történelemben, a társadalmi érintkezésben szinte kitermelődik az alakoskodás, az őszintétlenség — mikor és miképp van mégis hitele, értéke az őszinteségnek? A gyermekkorban bizonyosan. Különben mért írta volna oly találóan, kisgyerek korát és a mamát idézőn József Attila: „Én még őszinte ember voltam, / ordítottam, toporzékoltam... ”? Keserű, kiábrándító vallomása ez a költőnek, s megingatja hitünket: valóban nem lehet felnőni, létezni, élni csalás, hazugság nélkül? Az őszinteségnek valóban nincs árfolyama? Mit szóljunk akkor a manapság különösen divatos életrajzi könyvekhez? Az emlékező kötetekhez, a tárgyilagosnak ható, s többnyire nem tárgyilagos, mert az önmagához megértőn elfogult író vallomásaihoz. Persze, találkozunk közöttük őszintékkel, vagy őszinteségre törekvőkkel, de talán nagyobb számban kevésbé őszintékkel. Az emlékező ugyanis — néha nem is tudatosan — megszépíti múltját, s ezzel megtagadja a lélek föltárulkozásának egyetlen indítékát: az őszinteséget. Nyilvánvaló hát, hogy az őszintétlenség, még ha nem is jut el a hazugságig, tulajdonképpen utálatos, ellenszenves magatartás. Így hát az is nyilvánvaló: nincs vonzóbb, emberibb, rokonszenvesebb vonása személyiségünknek, mint ha társunk, környezetünk, tárgyalópartnerünk úgy találja, hogy fedezete van a szavunknak. Ez a fedezet az őszinteség, ami egyet jelent azzal, hogy bízni lehet bennünk. Ez, persze, kissé elvont bölcsességnek tetszik. Ezt különösen akkor érzem, mikor olyan fiatalemberekkel találkozom, akik mint szent és ősz ősállatra tekintenek rám, ha ilyen elveket hangoztatok. Azt mondják, hogy ők igen hamar megismerték a társadalom játékszabályait. Nem tudják, mi volt régen, de azt bizonyosan állítják, hogy aki balek — s a balekség egyik megnyilvánulása az érzelmek, a tervek, a kártyák nyílt föltárása —, az alaposan megégeti magát, más kifejezéssel: könnyen pofára esik. Az embert akkor ítélik meg kedvezően — mondják ifjú barátaim —, ha „megjátssza magát”, ha szelídnek mutatkozik, ha nem mond ellent, ha nem vitatkozik. Röviden, ha nem őszinte. Így könnyebb előre jutni, érvényesülni. Hazudni kell az iskolában — mondják —, hazudni kell a lányoknak a fiúk előtt, a fiúknak a lányok előtt, mert különben alulmaradnak, hazudni kell a főnöknek — a hazugságot midenütt szívesebben fogadják, mint a szókimondó igazságot. Eltűnődöm ezen a szemléleten. Szó nélkül vegyük hát tudomásul, hogy az a nemzedék, mely minket hivatott fölváltani, s mely a szocialista társadalom kiteljesítőjének a szerepét kapta a történelemtől, ilyen elvek szerint nőjön fel? Vegyük tudomásul, hogy a történelem szocialista korszaka se fog majd különbözni az előző korszakoktól a tekintetben, hogy ugyanúgy az őszintétlenség, az alakoskodás, a furfangos helyezkedés jellemzi, mint azokat? E bbe nem tudok belenyugodni, s ebbe nem is szabad belenyugodni. Váltig kitartok egy régi rögeszmém mellett: a társadalmi együttélés — pontosabban: a szocialista társadalmi együttélés — nem alapozódhat az átejté- sen, a becsapáson, a hazugságon, az őszinteség nélküli magatartáson. Nemcsak múltunk haladó törekvéseit, ám jelenünk erőfeszítéseit, s a jövendőnek az embert végképp fölszabadító korszakát is tisztelettel szeretném szemlélni. Ezért is zárom e jegyzetet úgy, mintha levél volna maradok — a múlt, a jelen és a jövő iránt — őszinte tisztelettel: Nemes György
