Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TÜNQCS LAPJA 1979. FEBRUAR 28., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 49. SZÄM Megkezdődött a munka a Szaljut—6 űrállomáson Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az építőipari együttműködés a gyakorlatban gyümölcsözhet / A békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet fóliaházában a szegfű növényvédelmét, illetve tápoldatellátását Holder— Minitox kistraktorral oldják meg. A közelgő nőnapra mint­egy 30 ezer szál virágot szeretnének levágni Fotó: Veress Erzsi Munkavédelmi aktívaértekezlet Kedd már rendes munka­nap a Szaljut—6 űrállomás új lakói, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin számára. A két űrhajós hétfőn dél­után kapcsolta össze a Szo­juz—32 űrhajót az űrállo­mással és a szükséges ellen­őrzések után átszállt a Szal- jutra. Ljahov és Rjumin elsődle­ges feladata az űrállomás alapos átvizsgálása lesz. Bár a november eleje óta auto­matikusan üzemelő Szaljuton a földre beérkezett adatok szerint minden a legnagyobb rendben van, a két űrhajós­nak lényegében valamennyi berendezést át kell vizsgál­nia, mert a telemetrikus adatok elsősorban csak arról adtak képet, működnek-e a létfeltételeket biztosító be­rendezések és milyenek a Szaljut pályaadatai. Érde­kes feladatot jelent majd számukra, hogy kívülről is meg kell vizsgálniuk az űr­állomást: ez azt jelenti, hogy a különleges űröltözékben ki kell lépniük a világűrbe. Előbb azonban a legfonto­sabb belső vizsgálatokra ke­rül sor — az űrállomás kézi és automatikus irányító be­rendezéseit, orientációs mű­szereinek működését kell fe­lülvizsgálniuk. Néhány mű­szer cseréjére feltétlenül sor kerül, hiszen a berendezések jó része 1977 szeptembere óta teljesít szolgálatot a Szaljuton. A földi irányító központ­ban hlétfőn délután érthető örömmel fogadták, hogy az összekapcsolás kifogástalanul sikerült. A mostani össze­kapcsolás sikere azt jelenti, hogy a berendezések meg­bízhatóak és további fel- használásra is alkalmasak. Ljahov és Rjumin a hétfő esti első televíziós közvetí­tésben nagy örömmel szá- 1 mólt be arról, hogy minden manőver megfelelően sike­rült, és hogy az űrállomáson mindent a legnagyobb rend­ben találtak. Kovaljonok és Ivancsenkov alapos „nagy- takarítást” rendezett, mi­előtt a múlt év november 2- án elhagyta a Szaljut—6-ot, így a két új űrhajós most a maga igényeinek megfelelő­en rendezheti be új lakóhe­lyét. A földi orvosok utasításá­ra kedden délután elsősor­ban olyan orvosi-biológiai kísérleteket végeztek el, ame­lyek képet adtak egészségi állapotukról, arról, hogy szervezetük hogyan alkal­mazkodik a tartós súlytalan­sághoz. Bár erről az eddigi űrutazások már bőséges anyagot szolgáltattak, min­den egyes űrhajósnál újra elvégzik az ellenőrzést, el­sősorban a szív- és vér- edényrendszer működésének vizsgálatát. Hozzáfogtak a kozmikus „mérleg”, a test tömegét mérő berendezés összeszere­léséhez is. Lapunkban egy hónap le­forgása alatt többször is fog­lalkoztunk az építőipar te­vékenységével, eredményei­vel és gondjaival, s nem vé­letlen, hogy a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén sem először volt szó erről a témáról. Ezúttal az építőipari kapa­citás helyzetét tárgyalták a vb tagjai az ülés második napirendjén. Ehhez dr. Ta­kács János, az építési, köz­lekedési és vízügyi osztály vezetője terjesztett elő írá­sos beszámolót és adott szó­beli kiegészítést. A beszámo­ló önkritikusan tárja fel azo­kat a gondokat — és hibá­kat —, amelyek e téren je­lenleg fennállnak, de meg­határozza a további tenni­valókat is. • Az egyik ilyen hiányosság, hogy a megye szervezett kivitelező építő­ipara csak mérsékelten fej­lődik, s ez alapvető műsza­ki, technológiai változást, lé­nyeges korszerűsítést még nem eredményezett. Az or­szágos átlagtól lényegesen el­maradt a gépesítettség is. A beruházások döntő része a kiemelt településeken kon­centrálódik, ezek megvalósí­tása, időrendi ütemezése, va­lamint a kivitelezés között feszültségek mutatkoznak. Okai az építő- és építőanyag­ipar teljesíthetőségére, az építőipari szervezetek tech­nológiai adottságaira, továb­bá a beruházási piacon meg­jelenő igények, és az építő­ipari kapacitás közötti elté­rő technológiai összetételre és nagyságra vezethetők vissza. E feszültséget szükséges csök­kenteni a beruházási szándé­kok népgazdasági érdekekkel való összehangolásával, az építőipar határozottabb fej­lesztésével, korszerűsítésével, valamint a beruházó, a ter­vező, a lebonyolító és kivi­telező szervezetek szorosabb együttműködésével. Ennek szükségességéről lapunk ja­nuár 27-i számában mi is részletesen írtunk, foglalkoz­tunk a témával. Hasonló vé­lemény alakult ki a kérdé­sek, illetve a hozzászólások során is. Az építőipar mun­káját értékelni csak az ösz- szefüggéseket figyelembe vé­ve lehet. Nagy hiányosság, hogy nem megfelelő az esz­közfelhasználás, nincs össze­hangolt munka a különböző építőipari szerveknél, válla­latoknál, s az állami építő­ipari vállalatnál pedig külö­nösen szembetűnő a nagy munkaerő-vándorlás. A hoz­zászólások során értékes ja­vaslatok hangzottak el, me­lyekkel kiegészítve fogadták el a beszámolót a végrehaj­tó bizottság tagjai. Ezt követően Csepregi Pál megyei tanácselnök-helyettes adott tájékoztató szóbeli je­lentést a földrengés okozta károk helyreállításáról. Töb­bek között elmondotta, hogy a korábbi lelkesedés, segítő­készség megcsappant, s ha nincs tanácsi tervező iroda és kivitelező vállalat, akkor tulajdonképpen nincs helyre- állítás sem. A kezdeti nehéz­ségeken túl ma már el­mondható, hogy jól halad az újjáépítés, s ebben legtöbb segítséget az OTP-től, illet­ve a TÜZÉP-től kaptak. Harmadik napirendként dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára részletes beszámolót terjesztett elő a tanácsi szervék hatósági munkájáról és a vb-titkárok törvényességi, hatósági el­lenőrző tevékenységéről. A végrehajtó bizottsági ülés egyhangúan megállapította, hogy a hatósági munka az utóbbi időben lényegesen ja­vult, az ügyintézés kulturált­sága kielégítő, s jó a törek­vés a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésére is. A munkát elősegítette többek között az is, hogy a taná­csok törekednek a tovább­képzésre, s az ügyek minél szakszerűbb és gyorsabb in­tézésére. A beszámolót a ha­tározati javaslattal együtt egyhangúan elfogadták. Ez utóbbi napirend témájánál részt vettek a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának képviselői is. Az ülés — melyet Gyula­vári Pál megyei tanácselnök vezetett le — bejelentésekkel ért véget. K. J. Békéscsabán, az SZMT székházában, tegnap, feb­ruár 27-én munkavédelmi aktívaértekezletet tartot­tak, melyen a vállalatok szakszervezeti munkavé­delmi tisztségviselői, biz­tonsági megbízottai vettek részt. Irházi Lajosnénak, az SZMT titkárának a meg­nyitó szavai után Főcze La­jos, a SZOT munkavédelmi osztályvezetője bevezetőben elmondta, hogy a SZOT ta­valy novemberben értékel­te 40 év munkavédelmi te­vékenységét és meghatároz­ta a következő időszak leg­fontosabb tennivalóit. Ennek alapján az osztály, össz­hangban a minisztériumok és a vállalatok termelési és fejlesztési terveivel, prog­ramot készített. A munkavédelem alap­vetően állami feladat. A szakszervezetnek ebben kez­deményező, segítő, ellenőr­ző szerepe van. A munka- védelmi tevékenység egyre bonyolultabb lesz, ezért szükségessé vált a különbö­ző kérdésekkel kapcsola­tos információk tárolásának és gyors továbbításának a megszervezése. A baleseti statisztikai ada­tok alapján 10 év alatt ál­talában javulás mutatko­zik, az utóbbi években azonban nem csökkent a csonkulásos balesetek szá­ma, a halálosaké pedig kis­sé emelkedett. A csonkulá­Tegnap délelőtt Endrődön, az ENCI tanácskozótermé­ben Goldberger János, a Békés megyei KISZÖV el­nöke köszöntötte az OKISZ kulturális és sportbizottságá­nak tagjait, kihelyezett ülé­sük alkalmából, majd Gyerő András, a bizottság elnöke mutatta be a vendégeket és a vendéglátókat. Első napirendként Kiszely Pál, a Békés megyei KI­SZÖV szövetkezetpolitikai osztályának vezetője adott sokoldalú tájékoztatást a Bé­kés megyei ipari szövetke­zetek kulturális és sportte­vékenységéről. Beszélt a 14 szövetkezeti, illetve szövet­kezeti jellegű klub működé­séről, az amatőr művészeti együttesekről, a közművelő­dési mozgalomban részt ve­vő 140 szocialista és munka­brigád művelődési eredmé­nyeiről. sós és a halálos balesetek emberek, családok tragé­diáját okozzák. Megelőzé­sükre mind több szakmai hozzáértés kell és szükség van a balesetek tárgyilagos megítélésére is, hogy a meg­előzésre intézkedni lehes­sen. Az utóbbi időkben foko­zódik a zaj- és a vegyi ár­talom, valamint az egyhan­gúságból eredő idegesség. Ezek ellen a leghatásosabb • védelem a tervszerű műsza­ki megelőzés. A továbbiakban elmondta Főcze Lajos, hogy egyéni védőeszközök gyártására a minisztériumok útján egyes vállalatok megbízatást kap­tak. Fontos, hogy a szüksé­ges védőeszközöket a vál­lalatok időben rendeljék meg. Használatukra vo­natkozóan mutassanak pél­dát a vezetők és a munka- védelmi aktívák. A szakszervezetek felada­tairól szólva felhívta még a figyelmet arra, hogy a vál­lalatok fejlesszék az őrmoz­galmat, a munkavédelmi őröknek adjanak meghatá­rozott feladatokat. Jelzése­ikre reagáljanak a vezetők, a jó munkát pedig ismerjék el. A szocialista brigádok segítsék az őrmozgalmat, mutassanak példát a mun­kahelyi rend és fegyelem fenntartásában. Az ülés további részében Kovács János, az OKISZ sportosztályának vezetője számolt be az elmúlt évről, melyre lapunk egyik követ­kező számában, sportrova­tunkban még visszatérünk. Somogyi Ilona, az OKISZ főosztályvezetője, a kulturá­lis és sportbizottság titkára az 1979. évi kulturális keret — több mint 5 millió forint — felhasználásának tervét ismertette. Végezetül a vendéglátó szövetkezet elnöke, Sárhegyi András mutatta be az EN- Cl-t, majd Goldberger János adott rövid áttekintést a Bé­kés megyei ipari szövetke­zetek helyzetéről. Az OKISZ kulturális és sportbizottságának tagjai ez­után megtekintették a mű­helycsarnokokat, ismerked­tek a modern gépekkel és a munkafolyamatokkal. Szigorúbb versenymozgalmi követelményt Tanácskoztak a téglaipari brigádvezetttk Tartalmas, őszinte hangú, a problémákat, tennivalókat pontosan megnevező tanács­kozást tartottak tegnap a Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat szocialista brigádvezetői. A tavalyi munkatervi feladatok és a mozgalmi vállalások teljesí­tését a téglaipariak — mint mindig — ezúttal is gondo­san, tárgyilagosan értékel­ték. 1978-ban azonban ezek teljesítésében korábban nem tapasztalt nehézségek mu­tatkoztak. Ennek óka — egy­részt —, hogy a téglaipar ez idő szerint nem nyereséges, állami dotációval, ártámoga­tással dolgozik. Másrészt vi­szont az is igaz, hogy maguk a téglaipariak sem tettek meg mindent azért, hogy gyorsabban alkalmazkodja­nak az ismeretes okok miatt szigorúbbá váló követelmé­nyekhez. Különösen tavaly sok baj volt a tégla és a cse­rép minőségével. Mindezt a brigádvállalások teljesítésének részletes mér­lege is igazolja. Néhány vo­natkozásban ugyan a válla­lat 117 szocialista brigádjá­nak teljesítménye javult (sok újítás született, a korábbi­nál több volt a társadalmi munka), több más tekintet­ben azonban visszaesett a brigádmunka. A tervezettnél ' kétmillióval kevesebb ége­tett tégla készült, rosszabbo­dott az eszközök kihasznált­sága, a romló minőség miatt az átlagár is csökkent, több selejt adódott, és bár a ko­rábbinál kevesebb munkahe­lyi baleset fordult elő, az ezek miatti mulasztások nö- vékedték. Mindezek miatt sok bri­gád úgy érezte, hogy telje­sítményüket az elbírálók nem értékelték megfelelően. Né­hány brigádvezető — mint például Darida Pálné és Langsadli Jánosné Békéscsa­báról, Harcsár Istvánná a battonyai egységből — java­solta, hogy az értékelők te­gyék hozzáférhetővé az ön­értékelő írásokat és a bri­gádnaplókat. Laczó Pál, a csabai 3-as számú gyár bri­gádvezetője hangoztatta, hogy a brigádok munkáját akadályozó objektív nehézsé­geket jobban figyelembe kell venni. Hovorka Sándor és Gábor Mihályné azt hang­súlyozták, hogy az értékelés ismertetése és — ha igazsá­gos és reális — a „megvé­dése” elsősorban a gyáregy­ségek megfelelő fórumainak a feladata. A tanácskozás végeztével Baukó Mihály igazgató vá­laszolt a kérdésekre, s a ten­nivalókat a következőkben összegezte. A brigádokat ta­valyi munkájukért nem ér­heti vád, elmarasztalás, hi­szen jól dolgoztak. Am a jö­vőben határozottabban, üte­mesebben kell felnőniük a változó, szigorúbbá váló kö­vetelményekhez. Többet kell tenniük a szocialista brigá­doknak is, de még inkább a termelést irányító vezetők­nek. Mint mondotta, az ez évre tervezett 17 milliós nye­reség eléréséhez nem utolsó­sorban az szükséges, hogy minden brigád — akár egy kis „vállalat”, egy kis „gyár” — szinte naponta értékelje, hogyan felelt meg a népgaz­dasági igényeknek: elsősor­ban a minőség, a hatékony­ság és a gazdaságosság kö­vetelményének. Másképpen: a népgazdasági szinten szi­gorúbbá váló követelmények teljesítését „brigádszinten” is szigorítani kell. A tanácskozás alkalmat adott arra is, hogy a több mint kétezer fős üzem dol­gozói nevében a jelenlevők kifejezzék tiltakozásukat Kí­na vietnami agressziója el7 len. Táviratot juttattak el a KNK hazánkbeli képvisele­téhez; ebben követelték, hogy vonják ki a kínai csapato­kat a VDK területéről.- v. j.­Endrődön ülésezett az OKISZ kulturális ás sportbizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom