Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

1979. február 3., szombat A három város együttműködési tervének megalkotói Beszélgetés az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Alföldi Csoportja kutatóival Vita a színházban — a színházról Megyénk legfiatalabb, ku­tatással foglalkozó intézmé­nye az 1973-ban Békéscsabán megalakult MTA Földrajz­tudományi Kutató Intézet Alföldi Csoportja. Ám nem­csak az intézet, de az ott dolgozó munkatársak átlagos életkora miatt is illik rá a fiatal jelző. Dr. Tóth József, az intézet vezetője bízik if­jú munkatársaiban, akikre töretlen kutatókedv, akarás jellemző. A kutatócsoport Tanács- köztársaság úti irodahelyisé­gében egykori fűszerboltok hangulatát idézi az ajtónyi­táskor megszólaló csengő. Hangjára az egymás mellett sorjázó apró szobákból kí­váncsi fejek bukkannak elő, s leplezetlen mosollyal fi­gyelik a váratlan hangra dermedten megtorpanó láto­gatót. A kutatóktpl sem ide­gen a vidámság... Mégis, mikor összeülünk dr. Tóth József szobájában, hogy a három város •— Bé­késcsaba, Békés és Gyula — koordinált fejlesztését meg­alapozó kutatásokról beszél­gessünk, mindnyájan elko­molyodnak. Az előzmények­ről dr. Tóth József ad átte­kintést. — 1978 második felében kaptunk megbízást a Békés megyei Tanácstól a három város együttműködéséről szó­ló tudományos terv kidolgo­zására. Ezt jó néhány éves, e területen végzett kutatás előzte meg, amelyet a nem­zetközi tudományos életben is nagy érdeklődéssel fogad­tak. Azóta húsz kutató mun­kájának eredményeként el­készült egy 1600 oldalas hely­zetfeltáró anyag. A tudomá­nyos-koordinációs szakbizott­ság rendezésében megyénk­ben hamarosan sor kerül en­nek megvitatására is, egy or­szágos konferencián. A ta­nácskozáson elhangzó észre­vételek alapján folytatjuk majd tovább munkánkat, amelynek végleges formája könyv alakban is napvilágot lát, várhatóan 1981-ben. A csoport munkatársai kö­zül heten vesznek részt a terv kimunkálásában. Vizsgá­lódásaik azonban nemcsak az úgynevezett magterületre — a három városra, Dobozra és Gerlára vonatkoznak, hanem a Mezőberényt és Sarkadot is magába foglaló közép-bé­kési térségre, és az úgyneve­zett külső övezetre is. Dr. Dövényi Zsolt vizsgá­lódásainak eredményei azt bizonyítják: nincs új a Nap alatt. A közép-békési telepü­lésegyüttes kialakulásának és történelmi változásainak főbb tendenciáit kutatva biztosí­totta: a három település kö­zötti kapcsolatok még a tö­rök hódoltság előtti korba vezethetők vissza. Ezt a meg­állapítást egy szép Thomas Mann-gondolattal is megtol­dotta: — „A múlt mindig je­len van...”. — Kutatásaimban elsősor­ban a három település egy­máshoz való viszonyának sú­lyát vizsgálom. Többek kö­zött elemezzük a közúti for­galom hatását és feltérké­peztük még a közép-békési térség munkaerőmozgását is. Ezekből érdekes megállapí­tásokra jutottunk. Míg pél­dául Gyula, amely már a török hódoltság előtt is ura­dalmi centrumként műkö­dött, jelentős előnyöket ho­zott magával a múltból. A munkaerőmozgás viszont Bé­késcsaba hangsúlyozott sze­repét bizonyítja. Napjaink­ban csaknem tízezren járnak Békéscsabára, de a hetvenes évek óta nem annyira az ipar, mint a különböző szol­gáltató szakmák vonzzák az embereket. Dr. Rakonczai János geo­lógus a természeti tényezők vizsgálatával foglalkozik. — A természeti tényezők közül különösen a víznek van nagy szerepe az együttműkö­désben. Az első lépés tehát az volt, hogy felderítettük az ivóvíz tápterületét. A megol­dás egy regionális vízveze­tékrendszer kiépítésében rej­lik. A vizet pedig a megye mélyebben fekvő déli terü­letein fúrt kutakból nyer­nénk. Az ott található víz előnye, hogy a jelenleginél lényegesen kevesebb gázt tartalmaz. Persze sürgető fel­adat a szennyvízelvezetés problémája is, hiszen hosz- szú távon az ivóvízkészlet szennyezését okozhatja. A hévízkészlet kiaknázására is jó lenne gondolni, hiszen la­kások fűtésére is felhasznál­ható az adott hévízmennyi­ség. Dr. Mosolygó László a me­zőgazdasági termelés feltéte­leit, szerkezetét, színvonalát vizsgálja, amelyekben termé­szeti. társadalmi, gazdasági kérdések együttese szerepel. Különböző tudományos mu­tatók alapján felmérték már a megye különböző területei­nek adottságait. A nagyüze­mek helyzetének vizsgálatát a jövőben kiterjesztik a ház­táji és kisegítő gazdaságokra is. — Érdekes feladat lesz a mezőgazdaság fejlődésének úi útiát jelentő mezőgazda- sági integráció szerepét. a különféle társulások, terme­lési rendszerek egészének ha­tását feltárni az adott tér­ségben. Az ipar helyzetével dr. Si­mon Imre foglalkozik. — Vizsgálataink a közép­békési térség országos és a környező megyékkel kialakí­tott kapcsolataira is kiter­jednek. Figyelembe vesszük az adott területek irányítási, anyagi, technikai viszonyait. Ez alapján is több, az együtt­működést sürgető tapasztala­tokat szereztünk. A közlekedés, kereskede­lem, idegenforgalom, oktatás és kultúra témájában dr. Tánczos-Szabó László folytat vizsgálódásokat. Felderítette a városok közötti forgalom jelentőségét, a vasút szerepét az országos kapcsolatokban. — A három város erős ösz- szetartozását bizonyítja pél­dául, hogy a közép-békési te­lepülésegyüttes bármelyik pontjába egy órán belül el lehet jutni-'tömegközlekedési eszközökkel. A kiskereskede­lemben Békéscsaba szerepe kiemelkedő, Gyula megtar­totta régi pozícióját, Békés pedig saját eltartására sem képes bizonyos szakcikkek­ből. Gyula idegenforgalmi el­sősége nem vitatható, de akárcsak az oktatás fejlesz­tésében, itt is új utak kere­sésére lesz szükség — mon­dotta dr. Tánczos-Szabó László. Baukó Tamás munkája a többiek vizsgálati eredmé­nyein alapszik. Áttanulmá­nyozta a környezetgazdálko­dási, városrendezési terveket környezeti szempontból. — Sajnos, a közelmúltban elkészült városrendezési ter­vek még mindig nem vették figyelembe a környezetgaz­dálkodási szempontokat, s az együttműködés lehetősé­geit — állapítja meg. — A megye középső részén fekvő, országosan is párját ritkító területi elhelyezkedé­sű városok együttese egysze­rűen kínálja az együttműkö­dést — veszi át a szót dr. Tóth József. Békés megye fejlődési dinamizmusát, tér- szerkezetének távlati alaku­lását tekintve az együttmű­ködés. meggyőződésem, alap­vető jellegű. Fehér Lajos Bé­kés várossá nyilvánítása al­kalmából aláhúzta: e három város együtt kell hogy ké­pezze a megye társadalmi, gazdasági központját. Mind­három központi helyen levő városnak kívánatos, hogy ér­dekközösségre lépjen. Ha a három város közösen határoz a fejlesztésről, akkor egy­másrautaltságukból éppen egrrnísnak kovácsolnák előnyt”. A három város döntött. Most a kutatókra vár a fel­adat, hogv a terv valóban a jövő érdekeit szolgálja. B. Sajti Emese Fotó: Gál Edit Színészt, rendezőt, elő­adást nem kímélő vita zaj­lott le nemrégiben a- Békés megyei Jókai Színház klub­jában. A magyar ősbemuta­tóról, Kopányi György: Ké­sői békülés című darabjáról beszélgettek a Színházművé­szeti Szövetség képviselői, s a békéscsabai előadás rész­vevői. Bevezetőül Nánai István, a Színház című folyóirat mun­katársa elemezte hosszasan a darabot. Ellentmondásos mű született az ellentmondásos valóság ábrázolásáról. Fontos ügye mindnyájunknak, hogy a látszólag szocialista közös­ség, egy brigád mennyire nem él még szocialista módon; dolgozni tud, de élni nem. A színháznak mégis érdemes előadnia a művet, hiszen do- kumentarista társadalombí­rálatában sok az igazság, s emellett remek szereplehető­séget kínált néhány színé­szünknek. Általános vélemé­nye volt a vita résztvevői­nek, hogy Széplaky Endre, Lengyel István, Székely Ta­más és Pintér Gvula jó ala­kítása emelte igazán az elő­adás színvonalát, s Kovács Zsolt srácfigurája (a szerep buktatói ellenére) méltó part­nere volt társainak. Nem tetszett viszont a díszlet és a jelmez, amely nem segí­tette a cselekmény előreha­ladását, megértetését. Tény, hogy hangjátékból színművé együtt alakították a darabot az író, a rendező és a színészek. Jurka László igazgató, ,a Késői békülés Szerdán, január 31-én dél­után ülésezett a megyei klubtanács Békéscsabán, a Gyopár Klubban. Elsőként a klubok látogatásáról és a klubtanácsok munkájáról hallgattak meg tájékoztatót, majd a szeghalmi járási klubtanács vezetői számoltak be a járásukban működő klu­bokról. A szeghalmi járás 12 klub­ja közül hét területi jellegű, a többi pedig tanulók, fiatal munkások szabadidő-eltölté­séről gondoskodik. Fő fel­adatuk az, hogy a klubtagság ne csak szemlélője, hanem aktív résztvevője is legyen a közművelődésnek. Fontos kö­zösségi fórumok az ifjúsági klubok,* bár munkájuk, fej­lődésük nem mindig egyér­telműen jó. A legtöbb fiatal a szeghalmi klubokban tevé­kenykedik, így a DIFI 45 munkásfiatalja mellett a Péter András Gimnázium Szivárvány Klubjának 350 tagja van. A többi községek klubjai is arra törekszenek, hogy megfelelő társadalmi és politikai munkát végezzenek, jó kapcsolatot alakítsanak ki az úttörőcsapatokkal. A dé- vaványai Fókusz Klubban az utóbbi évben foglalkoznak különös gonddal az úttörők­kel. A nyolcadikosokat pél­dául minden pénteken meg­hívják. és vetélkedőkkel, vi­dám játékokkal, kedves meg­lepetésekkel szórakoztatják egymást. A szeghalmi járás klubo- sainak is gondot jelent a folyamatos tevékenység, az állandó és egymásra épülő programok biztosítása. Szük­séges lenne, hogy a közsé­gekben lakó fiatalok többsé­ge aktívabban dolgozzon a klubokban. Sajnálatos, hogy néhány kis községben meg­állt, vagy csak éppenhogy ..döcög” a klubélet: (Körös­újfalu, Körösnagyharsány, Zsadány. Okány. Ecsegfalva, Bucsa. Kertészsziget, Bihar- ugra). A művelődési házakban ta­lált otthonra a legtöbb ifjú­sági klub. s nem ritkaság az sem. hogy szinte a művelődé­si ház szerepét töltik be a rendezője a magyar színhá­zak kötelességének vallja magyar írók alkotásainak színre vitelét. Erre alkalmas művek viszont ritkán szület­nek. Vitatkozni, javítani le­het és kell is színházunk ős­bemutatóján, de hogy szük­séges hasonló művek játszá­sa, az vitathatatlan. Szőke István, a Kecskemé­ti Katón® József Színház rendezője nehezen kezdett mondanivalójához, de végül- is annál többet mondott, amelyet hasznosítani tudnak színházunk alkotóművészei. Beszélt a filmszerű műről, a dokumentarista igényű da­rab rendjéről, a színpadi lát­vány fontosságáról, a színé­szek személyes hatóerejéről, mindarról a kollektív mun­káról, amelyet a díszlet-, a berendezőnek, a világosító­nak, a kellékesnek, a rende­zőnek, a színésznek, s mind a többieknek tehetségesen, lelkiismeretesen végezniük kell a színházi produkció lét­rejöttéért. A késő éjszakába nyúló vi­taesten szinte a színház va­lamennyi tagja ott volt, s bár több szó eshetett volna külön-külön egy-egy alakítás pozitív vagy negatív vonásai­ról, mégis sokat tanultak egymástól és a vendégszak­emberektől a résztvevők. Jó lenne (bár tudjuk mennyire túlterhelt a színháziak mun­kája) hasonló vitákat, be­szélgetéseket gyakrabban rendezni a szakmán kívüli­ekkel. a legérdekeltebbekkel: a közönséggel is. g Zs. községi közművelődésben. Gond az anyagi, technikai feltételek biztosítása, de ke­vés a jó klubvezető is. Nő a klubtagság érdeklődése a politika, a művészetek, a helytörténei, munkásmozgal­mi hagyományok iránt, és gyakran alakítanak kis cso­portokat is, fotó-, film-, magnó-, társastáncköröket. A dolgozó fiatalok klubjai ál­talában jobb anyagi feltéte­lekkel rendelkeznek a többi­nél, de zártkörűek. Viszont a területi klubok egyenetlenül fejlődnek. A tanulói klubok­ban az igények ellenére sincs megfelelő klubélet, s nem elég nyitottak a fiata­lok más rétegei előtt. A szeghalmi járási klubtanács meghatározta 1979-es felada­tait, s a társszervek, közmű­velődési intézmények segítsé­gét kérte tervei megvalósítá­sához. A megyei klubtanács tag­jai megismerték az új év költségvetésének fő mutató­it is. A megyei ifjúsági klub­tanács az állami és gazdasági > szervek támogatásával 220 " ezer forintot adhat ebben az évben a klubélet fejlesztésé­re. Évente háromszor jelenik meg a Békési Klubélet című módszertani kiadvány, az if­júsági klubvezetők találkozó­jára, képzésére, különböző szolgáltatásokra (előadók tiszteletdíja), a klubtanácsok támogatására jelentős össze­geket fordítanak. Jutalmazni fogják a Mi dolgunk című klubpályázat legjobbjait, és háromnapos belföldi tanul­mányútra viszik a jól dol­gozó klübvezetőket. A költ­ségvetés elfogadása után döntött a megyei klubtanács a Kiváló Ifjúsági Klub cí­mek odaítéléséről. Ezenkívül három ifjúsági klubot java­soltak az Országos Ifjúsági Klubtanácsnak, amelyek kö­zűi az egyik nveri el már­ciusban az aranykoszorús címet. A ffvulai szakmunkás- tanulók Délibáb, a békési Körös szövetkezeti ifiúsági klub. s a KTBZOV békéscsa­bai Gyopár Klubja bizonyult méltónak a javaslatra. B. Zs. M oz 1 San egy Babila napja ii 1-5jr I j|' V* w SE i ~ Szinte naponta értesítenek a tömegkommunikációs esz­közök azokról az események­ről, amelyek az európai fej­lett kapitalista országokban történnek, és összefoglalóan terrorizmusnak nevezzük. A plasztikbombás, pisztolyos, szélsőséges banditizmus egyik legveszedelmesebb, legvissza- taszítóbb fajtáját mutatja be Carlo Lizzani olasz rendező a San Babila egy napja cí­mű magyarul beszélő, szí­nes filmalkotásában. A ha­ladást, az embert, a mindent megkérdőjelező, mindent megsemmisíteni akaró neofa- sizmus kígyófogó vagányait. A színhely a baloldalisá- gáról, ipari fejlettségéről, kommunista vezetőiről neve­zetes észak-itáliai nagyváros, Milánó egyik kerülete, San Babila. Itt él az a kis cso­port, amelynek kamasztagjai Hitlerért, Mussoliniért, a Nagy Birodalom talmi eszméiért lelkesednek és minden alkalmat megragad­va igyekeznek bizonyítani: ez az az út, amely a jelen vál­ságosságából az egyetlen ki­vezetőt jelenti. Néma tünte­téssel egy hajdani nácivezér temetésén, vandálkodással, horogkereszt-mázolásokkal, acélgolyós csúzlizással, köz­botrányokozásokkal, dina- mittal és legvégül: egy bal­oldali szimpatizáns pár meg­gyilkolásával. Szinte hátborzongató ennek a filmnek a realizmusa. A társadalmi bajokat tussoló hatóságok passzivitása az a mag, amelyre épült az egy nap történetét elmesélő cse­lekmény. Túl hihetőek, túl valóságosak ezek a képsorok. Nem lehet nem elhinni: a horogkereszt kísérteié ismét előmerészkedett; jelen van, árt és pusztít. Olaszország­ban, de más országokban is. És a legkönnyebben befo- lyásolhatókon, a fiatalokon keresztül. Mert kamaszkorá­ban mindenki meg akarja váltani a világot. E filmhő­sei is. Aztán jön a nagyon messze felsejlő „fekete hata­lom”, amely megkaparintja ezeket a fiúkat. „HeiT’-re lendülnek a kezek, rugóskést pattintanak ki az ujjak és gyűlöletet szít a kísértet- szellem minden olyan ellen, amely emberi. Ha kategorizálni akarnók Lizzani filmjét, inkább a do­kumentumfilmek csoportjá­ba, mint a játékfilmekébe tennénk. Ezt hangsúlyozza az a tény is, hogy nem színé­szeket, hanem a mai film­művészet oly sokszor alkal­mazott módszerével, amatő­röket, alighanem valóságban is san babilai srácokat ját­szat. De ebben a filmben mű­vészi rendezéssel, indokoltan és a tartalom még tökélete­sebb kifejezése érdekében. A filmet meg kell nézni. A forgalmazó csak nagykorú-, áknak teszi ezt lehetővé, s ez így van jól. Nem a halál közeli képe, s nem is a per- verziós szexjelenetek teszik ezt szükségessé, hanem az, hogy csak megfelelő társa­dalmi ismeretek léte mellett érthető meg ez a film, ennek az olasz társadalomrajznak a valóságos tartalma. Még azt is megkockáztathatnánk, hogy nem kellene ezt a fil­met ilyen széles körben, eny- nyire nagy nyilvánosság előtt vetíteni. Ha másért nem, hát a MOKÉP következetessége miatt is: e filmnél sokkalta közérthetőbbeket is csak stú­dióhálózatokban, zárt körben vetítenek. S a San Babila egy napja című olasz film­nek ez a tény nem hátránya, hanem jelentőségét, társada­lomrajza hűségének valódi­ságát aláhúzó érdeme. (Nemesi) Ülésezett a megyei klubtanács Három klubot javasoltak az aranykoszorús címre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom