Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANÁCS LIPID 1979. FEBRUÁR 27., KEDD Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Szojuz—Szaljut: összekapcsolás Vasárnap kora délután, moszkvai idő szerint 14.45 órakor a Szovjetunióban, a bajkonuri űrrepülőtérről út­nak indult a Szojuz—32 jel­zésű űrhajó. Az űrhajó pa­rancsnoka Vlagyimir Lja- hov alezredes, fedélzeti mér­nöke Valerij Rjumin. Az űr­hajó feladata az, hogy ösz- szekapcsolják a Szaljut—6 űrállomással. Mivel az űr­állomás már több mint más­fél éve kering a világűrben, új személyzetének rendkívül gondosan kell majd meg­vizsgálnia. A Szojuz—32 ráállt Föld körüli pályájára. Személyze­te az első jelentések szerint jól érzi magát, az űrhajó berendezései kifogástalanul működnek. * * * Mint a Szojuz—32 rajtjá­ról kiadott TASZSZ-közle- mény bejelenti, az űrhajó útjának célja az, hogy azt összekapcsolják a Szaljut—6 űrállomással. Az űrállomás mintegy másfél éve — pon­tosan 1977. szeptember 29-e óta — kering a Föld körül. A személyzet feladata az lesz, hogy alaposan átvizsgálja az űrállomást és értékelje be­rendezéseinek, műszereinek működését a személyzet ál­tal irányított repülés köz­ben. * * * Újonc parancsnoka van a Szojuz—32 űrhajónak: Vlagyimir Ljahov alezre­des első alkalommal indul a világűrbe és mindjárt igen felelősségteljes feladatra. Ljahov ukrán származású, 1941-ben született a vorosi- lovgradi területen fekvő bá­nyászvárosban, Antracit vá­rosában. Bányászcsalád gyermeke. 1964-ben végezte el a harkovi katonai repülő- iskolát és a szovjet légierők pilótája lett. Sokfajta gépen repült — eddig már több mint 1300 órát töltött a le­vegőben. Szakképesítése ki­váló: első osztályú pilóta, sőt berepülőpilóta képesítése is van és ezen a területen megszerezte a harmadik fo­kozatú minősítést. Az űrhajó fedélzeti mér­nöke Valerij Rjumin, aki korábban a Szojuz—25 űr­hajón az azóta űrhajózási világrekorderré iett Vlagyi­mir Kovaljonok partnere volt. Valerij Rjumin 1939-ben született az Amur menti Komszomolszk városában. Technikumot végzett, majd a szovjet hadseregben szol­gált, 1961-ben a moszkvai erdőmérnöki főiskola hall­gatója lett, annak gépesítési tanszakát végezte el. Kiváló képzettséget szerzett az elektronika, a számítógép­technika terén és tanulmá­nyai befejeztével azonnal egy olyan tervezőintézet munka­társa lett, ahol a világűrku­tatással, űrhajók, űrállomá­sok tervezésével foglalkoz­tak. 1973-ban került az űrha­jóstanfolyamra, elvégezte azt a programot, amely az űr­hajók irányítására, az űrál­lomáson végzett munkára készít fel. Első rajtjára 1977. október 9-én került sor. * * * Ismét vannak lakói a Szaljut—6 űrállomásnak. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin hétfőn délután, moszkvai idő szerint 16.30 órakor kapcsolta össze a vasárnap útnak indult Szo­juz—32 űrhajót a november 2-a óta lakatlan űrállomás­sal. A két űrhajós a főbe­járathoz érkezett és az auto­matikus berendezések segít­Vasárnap, február 25-én a kazahsztáni Bajkonur űrrepülő- teréről fellőtték a Szojuz—32 űrhajót, fedélzetén Vlagyi- mor Ljahov alezredes, parancsnokkal és Valerij Rjumin fedélzeti mérnökkel (Telefotó _ XASZSZ _ MTI _ KS) ségével minden nehézség nél­kül hajtotta végre az össze­kapcsolás bonyolult művele­tét. A Szaljut űrállomás e bejárata, amely már számos űrhajót fogadott, változatla­nul hibátlanul működött. Több órás munkát jelen­tett, amíg Ljahov és Rjumin, a szabályoknak megfelelően, s ezúttal a szokottnál is gondosabban végrehajtotta azt, amit a szigorú rendel­kezések előírnak: ellenőrizte az összekapcsolás hermeti- kus voltát, egymáshoz kap­csolta az űrhajó és az űrál­lomás egyes berendezéseit. Csak akkor kaptak enge­délyt az átszállásra, amikor mind saját adataik, mind a földi ellenőrző központ mű­szerei egyaránt teljes biz­tonsággal jelezték: a néhány hónapos „üzemszünet” sem­miféle káros következmény­nyel nem járt, az űrállo­más „beköltözhető”. Ljahov és Rjumin ideigle­nes lakáscseréje, persze még sok munkát jelent. A két űrhajósnak minden műszert, berendezést ellenőriznie kell, működésbe kell helyezniük azokat a gépezeteket, ame­lyeket a legutóbbi állandó személyzet — Kovaljonok és Ivancsenkov — a távozáskor ideiglenesen használaton kí­vül helyezett. Ljahov és Rjumin termé­szetesen nagy örömmel fog­lalta el helyét az űrállomá­son. Ök ketten voltak annak idején Kovaljonok és Ivan­csenkov tartalékai, s így — igaz, csak a földi szimulá­torban szerzett tapasztala­tok alapján — nemcsak „otthon vannak” a Szalju- ton, hanem mindennek a he­lyét tudják. Kertészeti továbbképző tanfolyamot rendez a BÜGE Kertészeti továbbképző tanfolyam kezdődik ma me­gyénk székhelyén, a Békés­csaba és Környéke Agrár­ipari Egyesülés székházá­ban. A program során a résztvevők — az egyes té­mák országosan elismert szakértőinek közreműködé­sével — áttekintik a zöld­ségtermesztés és -feldolgo­zás néhány fontos kérdését. Ma, az első nap délelőttjén a konzervparadicsom ter­mesztésének, illetve fajta­előállításának problémáiról lesz szó, délután pedig dr. Túri István, a Kertészeti Egyetem igazgatóhelyettese az intenzív zöldségtermesz­tés biológiai alapjairól be­szél. A második nap témái: a váz nélküli fólia alatti zöldségtermesztés, az étke­zési paprika termesztése, to­vábbá: a zöldségtermesztés, a forgalmazás és a feldol­gozás helyzete, és várható fejlesztése a VI. ötéves tervben. A tanfolyamot szerdán délután 4 órakor Nagy Mihály igazgató zár­ja. Az előadásokon lehető­ség lesz konzultációra is. Angolai vendég megyénkben Tegnap, hétfőn kétnapos Békés megyei látogatásra Békéscsabára érkezett Joa­chim Augustinó Martius, az angolai úttörőszövetség kül­ügyi titkára. A vendéget a párt megyei székházában Pataki József, az úttörőszö­vetség Békés megyei elnöke fogadta, aki tájékoztatta a vendéget a Magyar Úttörő- szövetség szervezeti felépíté­séről, munkájáról. Beszá­molt a megyei úttörőéletről, a pajtások irányítási rend­szeréről. A külügyi titkár el­mondotta, hogy júniusban ülésezik Angolában a JNPLA, az ottani ifjúsági szervezet, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség testvérszervezete. Ekkor töb­bek között itt fogadják el a szövetség új szervezeti sza­bályzatát, s ehhez gyűjt ta­pasztalatokat Joachim Augustinó Martius. Az angolai vendéget fo­gadta Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára is, aki örömét fejezte ki, hogy megyénkben láthatjuk tapasztalatcserén a testvéri angolai nép küldöt­tét. Kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a legfontosabb politikai kérdésekről. A délutáni órákban Szarvas­ra, az úttörőházba látogat­tak, itt Hódsági Ferencné városi úttörőelnök és Lau- renczi Jenő, az úttörőház igazgatója fogadta és tájé­koztatta a vendéget a város­ban folyó úttörőmunkáról. Ismerkedtek a szakkörökkel és felkeresték az ifivezető klubot. Ma, kedden Oroshá­zát keresik fel, ahol részt vesznek a tudományos-tech­nikai úttörők városi szemlé­jének döntőjén. Ellátogat­nak a 3-as számú általános iskolába, ahol Görbics Lajos városi úttörőelnök ad tájé­koztatót, majd találkozik az úttörőcsapat vezetőivel és az úttörőtanács tagjaival, majd megtekinti az egyik lakóte­lepen kialakított „kaland”- játszóteret. Kép, szöveg: Béla Ottó Munkajogi bizottsági értekezlet Tegnap, február 26-án, délután Békéscsabán, az SZMT székházában érte­kezletet tartott a Békés me­gyei Munkajogi Bizottság. Lipcsei Imre, a bizottság titkára a múlt évi tevé­kenységről számolt be, majd előterjesztette az ez évi munkaprogramot. A munkajogi bizottság alapvető feladata, hogy se­„Támogatjuk Vietnam igazságos harcát” Tovább folytatódik a tiltakozás Kína agressziója ellen Több mint egy hete, hogy országunk népe is mélysé­ges aggodalommal figyeli a Vietnam földjén dúló há­borút. Aggodalommal és felháborodással. Az aggo­dalom a vietnami népnek, a felháborodás az agresszor- nak szól. Mindennek röp- gyűléseken, tiltakozó és szolidaritást kifejező táv­iratokban, levelekben ad hangot. A Belkereskedelmi Szállí­tási Vállalatnál, országos szocialista brigádvezetői ta­nácskozáson fogadták el a vállalat mintegy 7 ezres kol­lektívája nevében a vietna­mi népet szolidaritásukról biztosító, s a kínai agresz- sziót elítélő — a vietnami nagykövetséghez küldött — táviratot. Többek között ezt írták: dolgozóink teljes szívből szolidárisak Viet­nam testvémépével, a meg­próbáltatás nehéz óráiban. Támogatjuk igazságos har­cát hazája függetlenségé­nek, szabadságának megvé­désében. Hasonló, tiltakozó röpgyű- lésekre került sor a Chinoin Gyógyszergyárban is, ame­lyen a szocialista brigádok tagjai emelték fel szavukat a világbékét is fenyegető kínai agresszió ellen. Ezt követte a kínai nagykövet­ségre küldött, s a vállalat mintegy 4 ezer dolgozójának véleményét kifejező tiltako­zó távirat. Számos más üzem is fel­emelte szavát a Vietnamot ért durva támadás ellen. A Dunai Vasmű valamennyi gyáregységében, üzemében, tiltakozó röpgyűlésekre ke­rült sor, a vállalat kollek­tívája a Dobó István Szo­cialista Brigád kezdemé­nyezésére tiltakozó távira­tot juttatott el a kínai nagykövetségre, és szolidari­tásáról biztosította a viet­nami népet. A röpgyűlések egész során, a vállalat köz­pontjában pedig munkás- gyűlésen ítélték el Kína nagyhatalmi törekvéseit, a barbár agressziót a Telefon­gyár dolgozói is. Az Első Vegyi Industria Szövetkezet dolgozói nevé­ben szolidaritást kifejező táviratot juttattak el az Or­szágos Béketanácshoz, a Magyar Szolidaritási Bi­zottsághoz, valamint a viet­nami nagykövetségre. A kí­nai nagykövetségnek elkül­dött táviratban pedig tilta­kozásukat fejezték ki. Ercsi nagyközség Haza­fias Népfront-bizottsága táviratában többek között ez áll: „Egész lakosságunk mélységes felháborodással vette tudomásul azt a táma­dást, amelyet a kínaiak in­dítottak a testvéri szocialis­ta Vietnam ellen. Elítéljük ezt az agressziót és követel­jük azonnali beszüntetését!” gítse a vállalati munkaügyi döntőbizottságok működé­sét. Ennek szem előtt tartá­sával dolgozott a megyei bizottság. Több vállalatnál megvizsgálták, hogy mi­képpen működnek a mun­kaügyi döntőbizottságok. Megállapították, hogy me­gyénk üzemei és vállalatai biztosítják a megfelelő fel­tételeket. Az ügyeket álta­lában 8, illetve 30 napon be­lül fejezik be. Csak elvétve akad olyan munkaügyi döntőbizottság, ahol az el­intézési idő ennél hosszabb. A munkajogi bizottság nagy gondot fordít a vállalati döntőbizottsági tagok okta­tására. A múlt évben a munkaügyi döntőbizottsági akadémián mintegy 600-an tanultak. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat, valamint a Békés me­gyei tanácsi ÉPSZER Válla­lat vezetői a múlt évben tájékoztatták a munkajogi bizottság tagjait a vállalat­nál előforduló munkaügyi vitákról. Ennek során meg­vizsgálták a munkaügyi pa­naszok keletkezésének oka­it és elintézésük tapasztala­tait. Ugyancsak a múlt év­ben a munkajogi bizottság tagjai ingyenes jogi tanács­adást tartottak az SZMT- székházban. A munkajogi bizottság te­vékenységének nemcsak az a célja, hogy segítse a dön­tőbizottságok akadálytalan működését, hanem az is, hogy feltárja a viták okait. A múlt évben a bizottság tagjai erre is kerestek vá­laszt. Jó kapcsolatot tar­tottak a vállalatokkal, s az SZMT-vel együttműködve a jogsegélyszolgálattal is. A munkaprogram szerint eb­ben az évben a Békéscsabai Kötöttárugyár munkaügyi döntőbizottságának mun­káját értékelik majd. A Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat békéscsabai kiren­deltségénél pedig a munka­ügyi viták keletkezésének okait vizsgálják meg. Ezen­kívül több vállalatnál ki­helyezett ülést tartanak, ahol természetesen elsősor­ban a munkaügyi panaszok intézését vitatják meg. Az értekezleten dr. Bállá József, a békéscsabai mun­kaügyi bíróság elnöke a bí­róság előtt lefolytatott viták tapasztalatairól adott szá­mot. 1977-ben a békéscsabai munkaügyi bíróság 371 munkaügyi vitát tárgyalt, a múlt évben pedig 428-at. Az emelkedés szembetűnő. A korábbi évhez képest több volt a fegyelmi: a kár­térítési, a leltárhiány miatti, s a baleseti kártérítési ügyek száma is növekedett. Mindez azt mutatja, hogy a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a mun­kafegyelem megszilárdítá­sára, a társadalmi tulajdon védelmének erősítésére. Ke­vesebb volt viszont a mun­kaviszony megszüntetésével kapcsolatos per. Kedvező változást eredményezett ugyanis az a rendelkezés, amely szigorú feltételhez kötötte a gyakori munka­hely-változtatást. Javulás tapasztalható a munkaügyi döntőbizottságok munkájá­ban is. A bíróság 150 mun­kaügyi döntőbizottsági ha­tározatot hagyott jóvá. Ha­tályon kívül helyezésre mindössze 6 esetben került-di-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom