Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
1979. február 1., csütörtök o EH2SSSEgyetemi előkészítő Megyénkben is egyre több népművelő szakemberre van szükség. A szakképzetlen közművelődési dolgozók főiskolai felvételi vizsgájának megkönnyítésére a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési Központ magyarból és történelemből előkészítő tanfolyamot szervez. Azok a főhivatású népművelők és könyvtárosok, akik érettségizettek, és nem töltötték be a 40. életévüket, kötelesek részt venni a tanfolyamon, és felvételi vizsgára jelentkezni. Hetenként egy alkalommal, pénteken lesznek a foglalkozások a Megyei Művelődési Központban. Magyar-népművelés, földrajz-népművelés levelező tagozatra a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára jelentkezhetnek a hallgatók Békés megyéből. A főiskolákban 4 év a tanulmányi idő, míg a debreceni tanítóképzőben 3 év során készülnek fel az általános tanítói munka mellett közművelődési, illetve könyvtárosi szakkollégiumokban foglalkozásuk elméleti tudnivalóiból. Tanítói, főiskolai végzettséggel rendelkezők főiskolán 2 év alatt könyvtár- vagy népművelés-szakot végezhetnek. Az egyetemi, népművelő vagy könyvtárosi főiskolával rendelkezők az ELTE Bölcsésztudományi Karán tanulhatnak tovább, 3 éves kiegészítő szakon. Érettségizetteknek ebben az évben nem indul 6 éves egyetemi népművelés- vagy könyv'társzak. A Megyei Művelődési Központ egyetemi előkészítőjére február 10-ig fogadják el a jelentkezéseket. (Folytatás az 1. oldalról) nyékével, súlyosbodott a helyzet. A házak előtt kezüket tördelő asszonyok, jaj- veszékelő idősebb anyókák szólítgatják a kísérőmet: Pista, szólj már a tanácsnak, hogy hozzák a szivaty- tyút, már bent van a konyhában a víz. Tóth Józsefné látja, hogy fényképezek, utánam kiált: a mi házunkba nézzen be, ilyet még nem látott! Valóban — persze csak gumicsizmában lehet a kapuajtón bemenni — szívszorongató látvány tárul elém. A nyári konyha fala már kidőlt. A folyosó oszlopai megrepedeztek, a gazda sorra nyitogatja az ajtókat, ömlik ki a víz. — Be sem csukom — mondja könnyével küszködve —, minek? — Az asszony is ott van a nyomunkban. Mutatja a kamrát, amelyből már nem tudtak kihozni néhány dolgot, bent maradt a krumpli is. — Egyszer már újraépítettük a házat — zokog —, nézzen ránk, nem vagyunk már fiatalok, hogy kezdjünk újra a ház építéséhez?' Szemben a másik oldalon három asszony áll a kapuban. Az egyik idősebbik, mintha most ez lenne a legnagyobb baj, sírva panaszolja, hogy a tsz mindenkinek adott_ 500 forint segélyt, csak neki nem. — Hát én nem olyan tagja voltam a tsz-nek, mint a többi ? — Tudja mennyi a nyugdíjam, hozom a papírt, ha nem hiszi, 1020 forint. A többiek közbeszólnak: nem ez a lényeg most, van ennél nagyobb baj is. Nyolc, vagy tíz szivattyú Tanácsülésekről jelentjük Békéscsaba Mennyit és milyen célra költenek ebben az évben a költségvetésből és a fejlesztési alapból Békéscsabán? Erről tárgyalt tegnap, január 31-én Araczki János elnökletével a városi tanács ülése. A város költségvetése ebben az évben meghaladja a 283 millió forintot. A gazdasági ágazatban mintegy 18 millió forinttal- többet költenek, mint a múlt évben az utak és hidak korszerűsítésére és felújítására. Az egészségügyi ellátás fejlesztése is jelentős ráfordítást igényel, mely elsősorban a kórházi ágyak gyarapodásából adódik. A szakmunkás- képző iskolák területi átszervezésére a költségvetésből több mint 28 millió forintot fordítanak. Ugyanakkor a városi tanács ebben az évben több mint 144 millió forint fejlesztési alappal gazdálkodik. Célcsoportos lakásépítési keretben valósul meg az Orosházi úton 42 lakás építése. A kapcsolódó beruházások körében kiemelkedő jelentősége van a 16 tantermes általános iskola átadásának a József At- tila-lakótelepen, amelyre előreláthatólag szeptember elején kerül sor. Figyelmét fordítanak a kereskedelmi hálózat bővítésére. Erre a célra 4 millió forintot költenek. Többek között a Bartók Béla úton egy új ABC- áruház épül. A Lencsési úton vállalati koordinációval valósul meg a 150 személyes óvoda építése. Az év végére adják át rendeltetésének az 5-ös és 6-os számú általános iskola tornatermeit. A város tanácstagjai a társadalmi munkáról is tárgyaltak. Ugyanis évről évre jelentős segítséget nyújtanak a város lakói, valamint a vállalatok, intézmények és szövetkezetek a város fejlesztéséhez. Ebben az évben mintegy 13 millió forint társadalmi munkát vett tervbe a tanács. A város tanácstagjai hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve fogadták el az ez évi költségvetési és fejlesztési tervet. Ezt követően megtárgyalták az ingatlankezelő vállalat munkájáról szóló beszámolót, majd a tanács jogügyi és igazgatási bizottságának a tevékenységét. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. Szarvas Szarvason az idei első tanácsülésen szintén az 1979. évi költségvetési és fejlesztési tervet tárgyalták meg a városatyák. Az írásos anyagot Pékár Pálné pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály- vezető terjesztette a tanácsülés elé. Eszerint a város 1979-ben 68 millió 942 ezer forintot tervezett a költség- vetésre, a fejlesztési alap terve pedig 36 millió 82 ezer forint. A fő cél elsősorban a célcsoportos lakásépítés. Ennek keretén belül folytatják a 32 lakás építését a Szabadság úton és a Hunyadi utcában megkezdik a 28 lakás építését. Ebben az évben adják át a 100 + 150 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát. Építését már korábban megkezdték. Ezenkívül a 40 személyes bölcsődét is az idén tervezik átadni. Ezek a legfőbb tennivalók, ezenkívül természetesen a szennyvíz- csatornázás, a vízvezeték építése, a szennyvíztelepi beruházás befejezése és egyéb terv is szerepel. A megvalósításban a lakosság társadalmi hozzájárulására is számítanak, mint ahogyan erről a következő napirendben is szó esett. Tóth Istvánnak, a VÁFI vezetőjének beszámolója alapján tárgyalták az 1978. évi társadalmi munkát, és az 1979. évi tennivalókat. Az elmúlt évben a lakosság 4 millió 551 ezer 131 forint értékű társadalmi munkát teljesített, ebben természetesen benne vannak a kö- zületek, s a munkahelyek szocialista brigádjainak erőfeszítései is. Szép példát mutattak elsősorban az ütés járdaépítésben, valamint a gyermekintézmények segítésében. A tanács erre az évre 4 millió 700 ezer forint értékű társadalmi munkát tervez. Szervezett védekezés Nagykamaráson A tanácsok Ugyanakkor az is kézenfekvő: akár a tanácsok — szerveik és intézményeik — működését, akár a településfejlesztési elképzelések megvalósítását vesszük, egyik sem képzelhető ej. megfelelő anyagi háttér nélkül. Mindenekelőtt ebből fakad a tanácsok költségvetési és fejlesztési terveinek megkülönböztetett jelentősége, amelyek egyben saját gazdasági programjaiknak is tekinthetők. Ezért is dönthet róluk — önkormányzati jellegénél fogva — kizárólag a széles körű testület, noha a' költségvetési és a tervtörvény érthetően behatárolja a lehetőségeket. Ez azonban mit sem változtat a tanácsok alapvető gazdasági funkcióin. A megállapítás természetesen az idei esztendőre is vonatkozik, a népgazdasági egyensúly ismert problémái azonban ezúttal még szigorúbb követelményeket támasztanak a tanácsi gazdálkodással szemben. idei gazdálkodása A tanácsi gazdálkodás soha nem volt könnyű „mesterség”, jóllehet nem vállalati, üzemi, szövetkezeti keretek között, hanem az államigazgatás sajátos területén folytatják. Sőt, épp az ebből adódó eltérő körülmények teszik talán még a termelési szféráinál is bizonyos szempontból bonyolultabbá. Az állami feladatok többsége a megyei és a helyi tanácsoknál sűrűsödik és ezek végrehajtása már önmagában is roppant szerteágazó tevékenységet jelent, ha pedig ehhez még hozzávesszük, hogy mindez a közélet eleven, nemegyszer forró légkörében, s a lakosság árgus tekintete előtt zajlik, aligha szorul bővebb magyarázatra az előbbi állítás. Tóth Józsefné: Hogy kezdjünk új ház építéséhez? dolgozik a községben, de kellene még. Az ATIVTZIG, amely ugyanolyan gazdája ennek a területnek, mint a KÖVIZIG, csak egy szivaty- tyút hozott, az is lerobbant kedd éjszaka. Újabb szivaty- tyúkat várnak a társulattól is. Téglagond is van. Kellene aládúcoláshoz, a mellék- épületek újraépítéséhez, de még nem kapták meg a pótkeretet. Persze sok embernincs arra, hogy a föld alatt nem jöhet újabb víz. Kedden a tanácshoz száz bejelentés érkezett lakóházi veszélyeztetettségről. Húszat életveszélyessé nyilvánítottak, az addigi felmérés szerint 29 ház szorul újjáépítésre, 40 pedig komolyabb helyreállításra. Persze ezek nem végleges adatok, naponta 10—15 újabb bejelentés érkezik. Mindenesetre A TÜZÉP-ről már hordják az építőanyagot nek rosszul esik, de mégis helyesen jár el a tanács, amikor elsőként azoknak juttatja az építőanyagot, akiknek a lakóépülethez kell. Szervezett, összehangolt munka folyik a védekezésben. Nyoma sincs a kapkodásnak, fejetlenségnek. A KÖVIZIG szakembereinek már van bőséges tapasztalata ehhez a munkához. Több embertől hallottam a kérdést, mit lehetne itt tenni, hogy hasonló esetek ne ismétlődjenek. A vízügyi szakemberek szerint megnyugtató megoldás 6-700 millió forint ráfordítást igényelne. A község területén 3 ér húzódik, igaz ezeket felülről már lezárták, de garancia . Fotó: Béla Ottó megnyugtató, hogy a lakosság nem esett pánikba, fegyelmezetten tűrik a nehézségeket és szó nélkül vállalják a közmunkákat is. Persze, hogy a helyzet mielőbb rendeződjön, normálissá váljon, szükséges, hogy az illetékesek is jobban odafigyeljenek, segítsék minden eszközzel, építőanyaggal is a sürgős helyreállítást. Eddig ezzel sem volt különösebb baj. B. O. Az országgyűlés téli ülésszakán Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter igencsak határozott szavakat használt: „Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása, ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezetjük le a gazdasági növekedés ütemét, a fejlődés irányait és az elosztási arányokat.” Mindez a tanácsok szempontjából lényegében azt jelenti, hogy ebben az évben — s feltehetően még a későbbiekben is egy ideig — csak mérsékeltebben tudják majd kielégíteni a társadalmi közös fogyasztás számos jogos igényét, mivel e tekintetben két-három százalékkal csökken a növekedési ütem az előző három évhez képest. Felvetődhet egyesekben a kérdés: hiszen a parlamenti expozéban azt is hallottuk, hogy a tanácsok 1979. évi összesített költségvetése kereken 52 milliárd forint, fejlesztési alapjaik előirányzata pedig 33 milliárd forint, s ezek a számok hat-hat százalékkal haladják meg az 1978. évi ösz- szegeket. Csakhogy ezekkel az újabb milliárdokkal együtt is érezhetően lassúbb lesz a pénzforrások bővülésének üteme! Ugyanakkor a tanácsoknak azzal is számolniuk kell, hogy az új gazdálkodási mutatók, feltételek között a vállalatok, üzemek és szövetkezetek sem tudnak nekik oly mértékű anyagi támogatást nyújtani, mint eddigi együttműködésük során. A tapasztalatok szerencsére arra engednek következtetni, hogy a tanácsok túlnyomó többsége már az 1979. évi költségvetési és fejlesztési tervek összeállításakor felismerte az egyedüli célravezető utat. Ésszerű, takarékos gazdálkodás, következetes rangsorolás az alapvető és a társadalompolitikai szempontból kevésbé fontos feladatok' között, a bevételek határozottabb kimunkálása, mélyebb felelősségérzet, a lakosság támogatásának megnyerése — ezek azok a követelmények, amelyeket egyetlen tanácsnál sem téveszthetnek szem elől, mert különben nem csökkennek, hanem még inkább növekednek gondjaik a lakosság igényeinek áradatában. Hogy melyek az idei legfontosabb feladatok, az már eléggé tisztázott kérdés mindenütt. Természetesen a tanácsi szervek és intézményeik működéséhez szükséges anyagiakról mindenképpen gondoskodni kell, de jelentős színvonalemelésre, minőségi fejlesztésre most aligha nyílik lehetőség. A tanácsi beruházások között továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a lakásépítési program teljesítése, ám ebben az esztendőben ugyanilyen súllyal esik a latba az úgynevezett kapcsolódó létesítmények egyidejű megteremtése. Ma már ugyanis nem elégedhetünk meg pusztán a lakásépítési előirányzat megvalósításával — vagy éppen túlteljesítésével, ahogy az előbbi években is történt —, ha a infrastrukturális háttér kialakítása huzamosabb késést szenved. A „listából” azonban nem maradhat ki a lakóházak karbantartása, a bölcsődék, óvodák, iskolák további fejlesztése, valamint a kommunális és az egészségügyi ellátás javítása sem. O z alapvető gazdasági feladatokat tehát a szigorúbb körülmények között is meg kell oldaniuk a tanácsoknak. Mindenekelőtt azért, mert a bonyolultabb gazdasági helyzet és az ebből következő nehézségek sem adhatnak felmentést sehol a települések, illetve a lakossági élet- körülmények folyamatos fejlődésének biztosítása alól. Németh Géza Mindenütt áradnak a folyók Már 56 ezer hektár van vfz alatt Egymillió 500 ezer forint gazdasági bírság Tegnap, január 31-én hirdetett ítéletet a Gyulai Megyei Bíróság a Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezet ügyében. A szövetkezet ugyanis nem tartotta be az árképzésre vonatkozó előírásokat. Különböző olvan költségeket is felszámolt, melyek révén egymillió 24 ezer forint tisztességtelen hasznomra tett szert. A bíróság ezért 1 millió 500 ezer forint gazdasági bírságot szabott ki. Ugyanekkor kötelezte a szövetkezetei a 45 ezer forint eljárási költség megfizetésére is. Az ítélet nem jogerős. Az új'abb áradások miatt harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Fekete-, Kettős-, Hármas-Körösön, a Berettyón és a Sebes- Körös alsó szakaszán. A Fehér-Körös, Hortobágy—Berettyón másodfokú, a Sebes- Körös felső szakaszán elsőfokú készültség van érvényben. Az utóbbi kivételével valamennyi folyó tovább árad. A Fehér-, Fekete- és Sebes-Körös romániai felső szakaszán a tetőzés január 30-án volt. A keddi viharos erősségű szél következtében hullámverés elleni védekezésre került sor a Hármas-, Kettős- és Fekete-Körös védvonalain. Tovább romlott a belvízvédelmi helyzet. Az igazgatóság területén a belvíz 56 ezer hektárra növekedett, ebből 22,5 hektár a vetés, 13 ezer 700 hektár a szántó. A szakaszmérnökségek közül harmadfokú készültség van a gyulain és a sarkadin. Másodfok van a szeghalmi és a szarvasi szakaszmérnökségen. Az igazgatóság 56 szivattyú- telepet és 46 szivattyúállást üzemeltet, amelyek másodpercenként 157 köbméter vizet távolítanak el a földekről. Az intenzív szivattyúzások ellenére a csatornák telítettsége valamennyi szakaszmérnökségen megközelíti, sőt néhol túl is haladja a százszázalékot. Ezért az igazgatóság minden rendelkezésére álló kapacitással törekszik a belvízi helyzet javítására, illetve felszámolására. A helyi belterületi vízkár- elhárítás terén is fokozott védekezési munkák folynak. A tanácsok és az igazgatóság dolgozói Nagykamaráson, Dobozon, Gyulán — ahol harmadfokú a belvízkészültség — Vésztőn, Kondoroson, Két- egyházán, Békésen és Békéscsabán — másodfok — és Eleken — elsőfok — dolgoznak a belvizek elvezetésén. Bár nincs készültség elrendelve, de folyik a belvízmentesítés Geszten, Szarvason, Lökösházán, Mezőberényben, Köröstarcsán, Szeghalmon, Körösladányban és Dévavá- nyán. A nagykamarási belvízhelyzet rendkívüliségére tekintettel az igazgatóság a műszaki erők fokozásával segíti, illetve végzi a védekezést a község belvízmentesítése érdekében.
