Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

1979. február 24., szombat 0 Vita az értelmiség ismeretterjesztő munkájáról lEHilUkflTtl A békéscsabai Szabadság Mgtsz hosszú ideje patronálja már a Szegfű utcai óvodát. Az együttműködési szerződés meghosz- szabbítására látogatott a gyermekekhez a tsz új elnöke Goron József, akit Bagyinka György nyugdíjas elnök is elkísért Fotó: Gál Edit Tájékoztató a cipőbörze eredményeiről Közhangulat és ügyintézés V annak íratlan törvé­nyek, amelyeket a ta­pasztalatok formál­nak következetesen érvé­nyesülő igazsággá. Ilyen törvényszigorú igazság az is, hogy a közhangulat alakításában és alakulásában kulcsszerepük van a taná­csoknak. Figyelmes törődé­süktől, a bürokráciamentes, érdemi ügyintézéstől függ a hétköznapi életben az ál­lampolgárok nyugalma, ke­délyállapota, kiegyensúlyo­zottsága. Nem túlzás így beszélni a tanácsi munkáról. A valamikori közigazgatási „idézést” a nép nyelve „idő­zésnek” nevezte. Ebben ben­ne foglaltatott az a sok ke­serű, megalázó tapasztalat, amelynek nyomán egyértel­mű volt a minősítés: az' ál­lamigazgatás nem az embere­kért, hanem az emberek el­len van. Zaklatja az állam­polgárokat, rabolja idejét pénzét és nyugalmát. Ez a vélemény nem vál-» tozott meg máról holnapra. Ma mégis azt mondhatjuk, hogy bár az emberek általá­ban idegenkednek a hivata­los ügyintézéstől, mégis könnyebb szívvel, nagyobb bizalommal keresik fel a tanácsok dolgozóit. A tanácsok feladatköre a kormányzati intézkedések hatására terebélyesedik, így munkájuk növekvő hatással befolyásolja a települések fejlődését, a lakosság ellá­tását. Maradjunk az ügyintézés­nél, vagy ahogyan szak­nyelven nevezik, a hatósági tevékenységnél. Talán keve­sen gondolnák, hogy a ta­nácsi köztisztviselők éven­te öt és fél millió beadvány­nyal foglalkoznak, két és fél millió ügyben hoznak hatá­rozatot és mintegy 30 millió esetben foglalkoznak a hoz­zájuk fordulókkal. Statisz­tikailag ez azt jelenti, hogy minden magyar állampol­gárnak — beleértve a cse­csemőket is — évente leg­alább három esetben van hi­vatalos ügye. A tanácsok általában megnyugtatóan intézkednek, az ügyek 95 százalékát az előírt határ­időn belül zárják le. Létre­hozták az ügyfélszolgálati irodákat. írásos útmutatók, tájékoztatók készülnek, munkaidőn túl is fogadják az ügyfeleket. A bürokrácia azonban ma is kísértő rém. De nem hét­fejű sárkány, amelyet nem lehet legyőzni. Igaz, azt sem mondhatjuk, hogy nincs szükség állandó küz­delemre. Azt mondtuk az előbb, hogy a tanácsok az ügyek 95 százalékát határ­időre intézik el. Ám akinek az ügye éppen az öt száza­lékban foglaltatik, azt alig­ha vigasztalja a 95 százalé­kos eredmény. A követelmény a százszá­zalékos ügyintézés. Rögtön azt is hozzáfűzhetjük, hogy a mennyiségi formai teljesí­tés csak alapkövetelmény. Sokkal fontosabb az ügyek érdemi intézése, az ügyinté­zés jogpolitikai elveinek kö­vetkezetes alkalmazása. A kulturáltság, a gyorsa­ság, a törvényesség, a mél­tányosság elválaszthatatla­nok egymástól. Különösen a méltányosság körül van­nak zavarok. Az igaz, hogy ezzel csak a jogszabály ke­retei között lehet élni, de fontos, hogy a jogszabályok módot adjanak a méltá­nyosságra. Olyan gyakorlat­ra van szükség az állam- igazgatásban, ami az ügye­ket megoldja és nem csu­pán formálisan zárja le. Azt persze figyelembe kell venni, hogy minden ügy, a magánügy is — ha például két szomszéd pereskedik egymással — két szemben álló felet jelent. Olyan dön­tés elképzelhetetlen, hogy az államigazgatás mind a két félnek igazat adjon. De megnyugtató, törvényes megoldásra mód van és az ilyen következetes döntés nemcsak lezárhátja az ügyet, hanem a demokratikus jog­érzetet is erősítheti mind a két ügyfélben. A jó ügyintézéshez hozzá­tartozik az alapos és követ­kezetes hatósági ellenőrzés, főleg a szövetkezetek törvé­nyességi felügyelete, az ár­ellenőrzés, a munkaerő-gaz­dálkodás és a környezetvé­delem ellenőrzése. Nem az állampolgárokra tartozik elsősorban, de meg kell jegyezni, hogy a jobb ügyintézés érdekében ja­vítani kell a tanácsi munka tárgyi adottságait: kisgépek alkalmazásával, a nyomtat­ványok korszerűsítésével, a munkát gyorsító technikai eszközök elterjesztésével. A tanácsok egyre több ál­lampolgárt vonnak be az ügyek intézésébe, mint vé­leményezőket, mint javaslat- tevőket. Hasznosak az úgy­nevezett tanácsi bizottságok; mintegy 16 ezer tagjuk kö­zött nemcsak tanácstagok vannak. Ezeket a bizottsá­gokat persze nem lehet a szocialista demokrácia egye­düli letéteményeseinek te­kinteni. Nem megnyugtató tapasztalat az, hogy az utób­bi időben túlságosan elsza­porodtak a különféle szak- bizottságok. Van néhány megyei tanács, ahol a taná­csi bizottságok mellett vagy negyven szakbizottság mű­ködik. Szinte törvényszerű, hogy ilyen esetben sok a formalitás és a párhuzamos­ság. Lábrakapott például olyan felfogás is, hogy több szerv együttműködését csak társadalmi bizottságok szabályozhatják. Ez így nem igaz. A bizottságok, ame­lyekben kiváló szakemberek foglalnak helyet, hasznos ta­nácsokat adhatnak, jó ja­vaslatokat terjeszthetnek a hivatásos ügyintézők elé, de semmiféle bizottság nem vállalhatja át az apparátus, a kinevezett vezetők, vagy választott tisztségviselők feladatát. A bizottságok nem dolgozhatnak a tanácsok he­lyett. Így például különböző intézmények koordinációját csak a hivatásos vezetők láthatják el, akiknek erre hatáskörük, hivatalos befo­lyásuk van. A bizottsági munka tehát a demokrácia fontos eleme, és ha ezt ko­molyan gondoljuk, akkor le kell hántani róla a demok­ratizmus ellen ható formá­lis elemeket. n legfontosabb , feladat a munka minőségé­nek javítása, ehhez kell megteremteni a kedvező feltételeket, s mindinkább bevonni a lakosságot az élet ezer fajta dolgának intézé­sébe. Soltész István űz ár- és belvízhelyzetről Etikai akcióprogram Főorvosok tanácskozása Békéscsabán Február 23-án, tegnap dél­előtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál értekezletet tar­tott az egészségügyi osztály. Az ülésen részt vettek a járási-városi főorvosok, kór­házak, rendelőintézetek és egyéb intézmények igazgató forvosai, s több napirendet tárgyaltak meg. Az ülést dr. Sarnyai Ferenc megyei fő­orvos nyitotta meg. Részt vett a tanácskozáson Be- raczka István, az MSZMP megyei bizottságának mun­A Békés megyei tanács­tagok orosházi járási cso­portja a napokban ülésezett Orosházán. Napirenden sze­repelt a megyei tanácsülés anyagának tárgyalása mel­lett : „A nemzetiségi politi­ka megvalósításának ta­pasztalatai Tótkomlós nagy­községben” című téma. Az előterjesztés részle­tesen ismertette a jelenlegi helyzetet, az elért eredmé­nyeket, a tennivalókat. Tót­komlós nagyközség lakos­ságának mintegy 50—55 százaléka nemzetiségi, be­széli és gyakorolja a szlovák nyelvet. Közéleti tevékeny­ségük aktív; 35 tanácstag, 8 tanács vb-tag, 3 tanácsi bizottság, elnöke szlovák aj­kúnak vallja magát, de a tanácsi intézményekben, a tanácsapparátusban is a dolgozók többsége beszéli a szlovák nyelvet. Hasonló az arány a gazdasági szer­vek vezetésében is. A nagyközségi tanács szervezeti és működési sza­bályzata külön fejezetben tartalmazza a nemzetiségi lakosság jogait, a nemzeti­ségi politika megvalósítá­sának módját, formáit. Ta­nácsrendeletet alkottak a magyar és szlovák nyelvű, kettős feliratok elhelyezésé­re. A hagyományok ápolá­sára kiemelt gondot fordí­tanak. Létrehozták a szlo­vák tájházat. A művelődési ház és a könyvtár éves ter­katársa, Gulyás Sándorné, az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára. Első napirendként az or­vosetikai helyzetet tárgyal­ták meg a résztvevők. Dr. Kiss Endre, a megyei tanács egészségügyi osztályának he­lyettes vezetője szóbeli ki­egészítést adott az írásos be­számolóhoz. Többek között elmondotta, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani az etikai vétségek vében részleteiben megha­tározzák a nemzetiségi programok arányát. A szak­körökben tevékenykedők nagyobb százaléka szlovák ajkú, például a pávakor nek 100, a citerazenekarnak 85, az úttörő rézfúvós szak­körnek 40, a nyugdíjas klubnak 85 százaléka. TIT- előadásokat tartottak szlo­vák nyelven. Figyelemre méltó aZ óvo­dai és iskolai szlovák nyel­vű oktatás évenkénti emel­kedő száma, amíg 1968-ban 105 általános iskolás tanult szlovák nyelvet, 1978-ban már 151, és a nagyközség óvodájában 117 gyermek részesül szlovák nyelvű ok­tatásban. A nemzetiségi nyelvoktatás tárgyi és sze­mélyi feltételei megvannak. A tótkomlósiak gyümöl­csözően hasznosítják a Szlo­vákok Demokratikus Szö­vetsége által nyújtott tá­mogatást is. A két ország rokoni kapcsolatokból ere­dő látogatásai kölcsönö­sek és jól szolgálják a ha­gyományok ápolását. Ered­ményesek a tótkomlósi Ha­ladás Tsz és a galántai Má­jus 9. Tsz gazdasági ver­senyre irányuló tapasztalat­csere-látogatásai, és tagja­ik csereüdültetése. Mindezt összegezve a ta­nácstagi csoport eredmé­nyesnek értékelte a nemze­tiségi politika megvalósítá­sának eddigi tapasztalatait Tótkomlós nagyközségben. Tegnap délelőtt ülésezett Békéscsabán, az értelmiségi klubban a TIT Békés me­gyei szervezetének elnöksé­ge. Dr. Sonkoly Kálmán me­gyei alelnök köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Kru- pa András megyei titkár számolt be az értelmiség kö­rében végzett társulati tevé­kenységről és az ezzel kap­csolatos feladatokról. Elmondta, hogy a Békés megyei szervezet munka- programjának tekintette a küldöttgyűlés által megje­lölt célokat, ezért is jelen­tős mértékben emelkedett az értelmiség körében tartott ismeretterjesztő előadások száma. A társulat feladata az ér­telmiség továbbképzése, fel­készítése az ismeretterjesztő munkára, s a tudományos eredmények széles körű meg­ismertetésével szolgálni a világnézeti nevelésüket is. A tagság körében és az értel­miség valamennyi rétege kö­zött dolgozik a TIT. A tag­ságot ösztönzik a művelő­déspolitikai feladatok meg­valósítására, így befolyásol­ják őket munkájukban. A társulat nyílt szervezet, programjait, továbbképzése­it az értelmiség valamennyi rétegének tervezi. A hagyományok szerint a falun élők legaktívabb is­meretterjesztője a pedagó­csökkentésére, hiszen az ez­zel kapcsolatos intézkedések célja nem az orvos lejáratá­sa, hanem a vétség elítélése, ezáltal az orvosi tekintély növelése. Az intézkedésekkel kapcsolatban a megyei ta­nács egészségügyi osztálya részletes akcióprogramot is kidolgozott, melyet ezen a tanácskozáson ismertettek. Második napirendként dr. Rück András stomatológus szakfőorvos ^ fogászati el­látás helyzetéről és a továb­bi teendőkről adott részletes tájékoztatót. Ezután dr. Hal­mai Zoltán megyei táp­pénzfelügyelő szakfőorvos előadása hangzott el a táp­pénzhelyzet alakulásáról, a jelenlegi tapasztalatokról. Végezetül dr. Berta Kálmán­ná csoportvezető az egész­ségügyi és szociális intéz­ményekben dolgozók mű­szakpótlékjáról adott tájé­koztatót. A tanácskozáson hozzá­szólt Beraczka István is, aki elsősorban az orvosetikai helyzet javításának szüksé­gességét hangsúlyozta, a táppénz alakulásával kapcso­latban pedig elmondotta, hogy feltétlen szükséges az egészségügyi dolgozók ilyen irányú tevékenységét a mun­kahelyek részéről is segíteni. A fejlődő ipari kínálat nyomán ma már szó sincs cipőhiányról, lassan, de fo­lyamatosan javul a minőség is, egyre több, bár még ko­rántsem elég a divatos női cipő, s változatlanul szűkös a férficipők választéka — összegezték a most zárult cipőbörze tapasztalatait a cipőkereskedelmi vállalatok szakmai bizottságának pén­teki sajtótájékoztatóján. Az öthetes börzén hét ál­lami és két helyiipari cipő­gyár, valamint 5 cipőipari szövetkezet mutatta be — őszi-téli — cipőkínálatát, amelynek alapján tárgyal­tak, megállapodásokat kö- tötek 7 nagy- és kiskereske­delmi vállalattal. Az üzleti tárgyalások eredménnyel zárultak. A bemutatott több mint 1500 modell kö­zül 500-at vásárolt meg a gus. Ez ma is így van, de már nem áll egyedül, mel­lette dolgozik az agrár- és a műszaki értelmiség is a tudományok népszerűsítésé­ben. Békés megyében kevesebb ember él, mint az ország más megyéiben. Egyetemünk nincs, főiskolánk, kutatóin­tézetünk is kevés, mégis a TIT-szervezet taglétszáma a legnagyobb az országban; 1978. december 31-én 2266 volt. A társadalomtudomá­nyi szakterületen 1178, a ter­mészettudományin 1088 is­meretterjesztő értelmiségi dolgozott. Dinamikusan fej­lődnek a különböző szakosz­tályok. Az értelmiség más­más rétegeiben népszerűek a földrajzi előadások, a mező- gazdasági és élelmezésügyi rendezvények, az idegen nyelvi oktatás. A komplex sorozatok közül a vegyes te­matikájúkat részesítették előnyben. Az Országos Módszertani Tanács felmérte az építésze­ti és népművészeti szabad- egyetemi tagozatok létszá­mát, a résztvevők indítéka­it. A legtöbben általános műveltségük kiszélesítését, a szakmai fejlődést biztosítják ezzel a módszerrel. Az értel­miség egyrészt ismeretszer­ző, másrészt tudását átadó előadó is, ezért előadói kép­zéséről is gondoskodik a megyei szervezet. Szó volt még az elnökségi ülésen a helyi szervezetek, csoportok, az értelmiségi klubok jelentőségéről, s a főiskolások előadói képzésé­ről is. Élénk vita követte a be­számolót, s a hozzászólók főként a Békési Élet című tudományos folyóirat me­gyénkben érezhető tudomá­nyos közhangulat-formáló szerepéről, a mezőgazdasági értelmiség és a közművelő­dés viszonyáról, valamint a helytelen közművelődési szemléletet megváltoztató módszerekről beszéltek. Be­fejezésül Bőke Gyuláné me­gyei munkatárs ismertette a szervezet 1978. évi tevékeny­ségének statisztikai értékelé­sét. B. Zs. II bűnözés 1978-ban 1977-hez viszonyítva 2,7 százalékkal növekedett ta­valy az ismertté vált bűn- cselekmények száma, az ada­tokból mégsem lehet meg­felelő következtetéseket le­vonni — hangsúlyozta dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész pénteki sajtótájékoz­tatóján. Tavaly 126 907 bűncselek­mény került a „statisztiká­ba”. Figyelmeztető tény, hogy közülük több mint 2700-at 14 éven aluliak kö­vettek el. kereskedelem: mintegy 7,4 millió pár utcai cipőt és több mint 1 millió pár tor­nacipőt — a második fél­évre szükséges árualap 72 százalékát — rendelt meg. A tárgyalásokon több mint 1,6 millió pár férfi-, női és gyermekcsizmát vá­sároltak, a női csizmákat például kétféle szárbőség­ben és sarokmagassággal. Az ipari lehetőségeket fi­gyelembe véve 600 ezer pár olyan női cipőt és csizmát, valamint 89 ezer pár férfi­cipőt is rendeltek, amelyek magasabb igényeket elégí­tenek ki, drágábbak is, áruk azonban arányos a minő­séggel. Gondoskodtak arról is, hogy folyamatosan és elegendő mennyiségben le­gyen az üzletekben olcsóbb és közepes áru felnőtt — valamint olcsó gyermekcipő. A folyók lassú vízszint- csökkenése az elmúlt 24 órá­ban tovább folytatódott. Az elmúlt időszak alatt a Tisza Csongrádnál 11 centimétert, a Hármas-Körös Gyománál 15, Szarvasnál pedig 12 cen­timétert apadt, a Sebes-Kö­rös Körösladányriál 24, a Berettyó Szeghalomnál pe­dig 17 centimétert. A felso­rolt folyószakaszokon — amennyiben az időjárás szá­raz marad — a következő két-három napon lehetőség nyílik a készültségi fokozat mérséklésére, illetve a Be­rettyón a megszüntetésre. Jelenleg az érvényben levő készültségi fokozatok a Se- bes-Körös alsó szakaszán és a Berettyón első fokú, a Hármas-iKörös felső szaka­szán másodfokú, az alsó sza­kaszán, valamint a Horto­bágy—Berettyón harmadik fokozatú. A belvízzel borított terü­letek mintegy 15 ezer 500 hektárt tesznek ki, amely­ből harmada vetés, s ugyan­annyi a szántóterület. Jelen­leg 43 szivattyútelep és 44 szivattyúállás üzemel össze­sen 89 köbméter másodper­cenkénti teljesítménnyel. A nemzetiségi politika eredményei Tótkomlóson

Next

/
Oldalképek
Tartalom