Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

1979. február 3., szombat o Múzeumi eredmények és tervek Tanácskozott a Békés megyei múzeumi szervezet Tegnap délelőtt a megye múzeumainak szokásos évi beszámoló és tervmegbeszélő értekezletet tartott a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya — dr. Csende Béla osz­tályvezető-helyettes részvéte­lével — a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeumban. A tanácskozáson részt vettek a múzeumigazgatók és osztály- vezetők. Az elmúlt évben a múzeu­mi munkát elsősorban a köz- művelődéssel kapcsolatos párt- és állami határozatok nyomán megnövekedett tár­sadalmi érdeklődés jelle­mezte. Ezt a célt szolgálja a békéscsabai új épület is, mely augusztusban készültei és új munkaszobákkal, kiál­lítótermekkel és raktárakkal gyarapította a múzeumot. A régészek a szarvasi járásban 185 lelőhelyet regisztráltak és hét lelőhelyen folytattak ásatást, két körzetben pedig terepbejárást. Méhkeréken a meginduló kőolajfeltárással kapcsolatban 34 lelőhelyet találtak és közben leletmen­téseket is végeztek Battonya és Méhkerék körzetében. A néprajzi gyűjteményt azele- ki ifjúsági tábor munkája 140 tárggyal növelte, és még vásárlást is eszközöltek a községből. Gyulán megvásá­roltak a Metz családtól 100, a németségre jellemző tár­gyat. Orosházán textil, üveg, paraszti eszközök, könyvek, összesen mintegy 200 darab az, amivel gyarapodott a múzeum. Békésen a tájház berendezése, kiegészítése folyt, a békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeum pedig sok új képzőművészeti alko­tással gyarapodott, ilyen töb­bek között a békéscsabai Egyik szemünk sir ■ ■ ■ Tudom, hogy nagyon so­kan írták már jegyzetük fö­lé a közelmúlt ismerős slá­gerének kezdősorát, hogy egyetlen mondattal köze­lebb vigyék az olvasót ah­hoz, amit mondani kíván­nak, ami csalhatatlanul olyasmit vált ki az ember­ből, hogy az egyik szeme sír, a másik meg nevet. Pontosan így jártam az elmúlt héten, amikor felvil­lanyozva vártam a televízió Békésből készült kisfilmjé- nek bemutatását. Amolyan idegenforgalmi barangolás volt ez a film, és igazán örö­mömre szolgált. Tehát úgy kezdődött, hogy az egyik szemem: nevetett. Illetve ne­vetett volna mind a kettő, de filmünk Békéscsabához érve szörnyű bakival folyta­tódott. Megjelent a képer­nyőmön a katolikus templom tornya, végigvándorolt a ka­mera a torony testén, le egé­szen a bejáratig, majd a Kossuth-szobor felől befogta a képmezőbe az egész temp­lomot. Ez nem is lett volna baj, ha közben a beszélő nem azt mondja, hogy „a város egyik nevezetessége az evangélikus templom ...” és a többi, hiszen így is van, azt az épületet a gyermek Munkácsy Mihály is látta, amikor ide érkezett. A má­sik baki Gyula bemutatása­kor következett, itt a híres Petőfi téri Erkel szobrot „he­lyezte át” a figyelmetlen szö­vegíró a „vársétányra”. Az már csak lemondó legyintést váltott ki az e vidéki tévé­nézőből, hogy a Körösökről beszélve hosszú másodperce­kig az ásott, mesterséges Kö­rös-csatornát láttuk, az pe­dig egyenesen klnos volt, hogy Mezőhegyesen a filme­zés miatt a havas-jeges te­repre kihajtott ménes lovai rendre elcsúsztak, felbuktak, tumultuózus jeleneteket pro­dukálva. Hát ezért illett ehhez a kisfilmhez az a cím, hogy „Az egyik szemünk sír ...” Végűiig a másik sem sokat nevetett. Sass Ervin grafikai művésztelep 63 da­rabból álló anyaga. Kaptak még ezenkívül több mint száz egyéb műalkotást is. A történeti gyűjtemény is nőtt és a fotótár is, ez utób­bi háromezer képpel. Az orosháziak megszerezték Darvas József kéziratainak egy részét, 13 órás magnó­szalagot, továbbá fényképe­ket és újságcikkeket. Jelen­tős volt az elmúlt évi mú­zeumi tudományos munka is, minden szakterületen. Bé­késcsabán 13 időszaki kiál­lítást tartottak, Gyulán 17- et, Orosházán hatot, Béké­sen nyolcat és Szarvason kettőt. Továbbá kilenc ván­dorkiállítást szerveztek me­gyénkben. A Békés megyei múzeumi szervezet 1979-ben még job­ban a társadalmi igények kielégítésére törekszik. Gyu­lán megnyílik a Kohán-mú- zeum és felújítják a várban levő állandó kiállítást. Oros­házán készen áll a Darvas­emlékház a megnyitásra, Szarvason még az első ne­gyedévben újabb állandó .ki­állítást nyitnak meg, és' négy időszakosat rendeznek az év folyamán. A békési táj ház augusztus 20-tól áll majd a közönség rendelke­zésére. Folytatják a vésztői Csolt-monostor műemléki helyreállítását. Két kiállítást küldenek az év folyamán külföldre: Szófiába Kohán- műveket és Lengyelországba a békéscsabai grafikai bien- nálé anyagát. A gyűjtés, nyilvántartás és az anyagok leltározása nagy feladatokat ró továbbra is a természet- tudományi, régészeti, népraj­zi, képzőművészeti és törté­nelmi szakágak minden egyes munkatársára és jól szerve­zett csoportmunkát kíván. 1979-ben több új kiállítást rendeznek és mind a négy múzeum számos időszaki ki­állítást nyit meg. Vándorki­állítás az év során hét lesz, és tovább bővítik a múze- umbaráti köröket is. V. M. Tanácsülésekről jelentjük Kardoskút A napokban a Kardoskú- ton tartott tanácsülésen Ra­masz Imre tanácselnök ér­tékelte a végrehajtó bizottság múlt évi munkáját, majd Tóth Árpádné vb-titkár a ta­valyi költségvetési és fejlesz­tési alap felhasználásával, valamint annak idei terve­zetével foglalkozott. A be­számolók kitértek a lakosság ügyintézését segítő intézke­dési terv főbb szempontjai­ra, az üléseken hozott hatá­rozati javaslatokra, és annak a tevékenységnek az ismer­tetésére, amely a szociális, a kulturális és az egészség- ügyi helyzet javulásához ve­zetett. Nagy előnynek szá­mít, hogy valamennyi óvo­dás korú gyermeket fel tud­nak venni az intézménybe. A víz minőségével és a vízel­látással azonban több nehéz­ség is jelentkezett az utóbbi időben. Ezért szükségessé vá­lik egy magas tározó építé­se. A tervekben szerepel a tsz-szel közösen létesítendő gázindító állomás és a közvi­lágítás korszerűsítése is. Ami az idei költségvetés bevételére és kiadására vo­natkozó előirányzatokat il­leti, az idei összeg alacso­nyabb lesz a tavalyinál. A fejlesztési alap bevételi ré­sze növekedett, viszont a ki­adásokban nem lesz lénye­ges különbség a múlt évihez képest. A tanács a felső szerv által jóváhagyott 500 ezer forintos beruházási ke­retből kívánja bővíteni a vízhálózatot, elkezdeni a művelődési háznál az építke­zést, s létrehozni egy pályát a községben. teke­Csanádapáca Az idei pénzügyi előirány­zatokról és a múlt évi gaz­dálkodás eredményeiről Var­ga Gábor vb-titkár készített beszámolót Csanádapácán. A tanács több mint ötmillió 500 ezer forint bevételt és ugyanannyi kiadást terve­zett erre az évre, s felújítási célra nem kapott pénzkere­tet. A fejlesztési alap eseté­ben mind a bevételek, mind a kiadások összegét 580 ezer forintra tervezték. Az új tan­termeket és az ezekhez tar­tozó egyéb helyiségeket ál­lami pénzből, illetve a la­kosság önkéntes befizetései­ből fedezik. Ezt a célt szol­gálja többek között az „Egy nap az iskoláért” mozgalom is. Ami a múlt évi költségve­tést illeti, a bevételt 100, a kiadást 91,6 százalékra tel­jesítették. Ez utóbbinál a csökkenés azért következett be, mert az utcai sárrázók anyagbeszerzési és szállítási gondok miatt nem épülhet­tek meg. A határozati javas­latok megvitatása és elfoga­dása után a tanácsülés a község utcáinak tisztán tar­tásáról, a járdák, az árkok karbantartásáról szóló 1/1979. számú községi tanácsi ren­deletet tárgvalta meg. Befe­jezésül e 12 paragrafusból álló dokumentumnak azt a pontiát emeljük ki. amely egyértelműen megtiltia. hogv a lakosság a közterületeken, az utakon és a község bel­területén állatokat tartson. Tnváhbá kimondia. hogy „az ingatlant használó jogosult az ingatlana előtti közterület fűhozamát betakarítani.” Tovább apadnak a folyók Az elmúlt 24 órában tető­zött a Fehér- és a Kettős- Körös második árhulláma. A Hármas-Körös felső sza­kaszán is tetőzött a levonuló árhullám, míg az alsó sza­kaszon a szarvasi mértékadó v ízmérce szerint az éjszakai mákban várható a tetőzés. A Hortobágy—Berettyó' csa­torna továbbra is árad. Pén­teken délelőtt 10 órakor az úrvízkapunál mért vízállás 684 centiméter volt. A Fe­hér-, a Fekete-Körös lassan apadó, a másodfokú árvíz- védelmi készültség van ér­vényben. Ugyancsak apad a Sebes-Körös, a Kettős- Körös, a Berettyó és a Hár­mas-Körös, de ezeken a folyókon harmadfokú az árvízvédelmi készültség. A Hortobágy—Berettyó csatorna még árad, ezért továbbra is érvényben van a harmad­fokú árvízvédelmi készült­ség. Tegnap, ha lassan is, de tovább csökkent a belvízzel elöntött terület nagysága. Pénteken 51 ezer \400 hek­tárt borított a belvíz, mely­ből 20 ezer 300 hektár volt a vetés és 12 ezér 400 hektár a szántó. A Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság segítséget kapott a társ vízügyi igazga­tóságtól is. Tegnap 62 szi­vattyútelepet és 51 szivaty- tyúállást üzemeltettek, má­sodpercenként 173 köbméte­res összteljesítménnyel. (Teg­napi számunkban megjelent tudósítástól eltérően — he­lyesen: másodpercenként 164 köbméter vizet szivattyúztak a befogadókba.) A szivaty- tyútelepek teljesítményének növeléséhez a Győri Vízügyi Igazgatóságtól 20 hordozható szivattyú érkezett péntek délben, telepítésük Békésen és Hosszútokon folyik. To­vábbra is harmadfokú bel­vízvédelmi készültség van érvényben a gyulai, a sarka- di és a szarvasi szakaszmér­nökség területén. A Nagykamarás térségé­ben levő védelmi munkában csaknem 150 vízügyi dolgozó, 15 különböző erő- és föld- munkagép vesz részt. Az igazgatósági védelmi erők töltéserősítést, szádfalazást, szivattyúzást, csatomakotrást folytatnak. A megfeszített munka eredményeként az ér­vonulatok vízszintje 40—60 centiméterrel süllyedt, így a belterületi 1 érvonulatokban már csak a csatornákban ta­lálható terepszintű víz. Amennyiben az elkövetkező napokban nem esik újabb eső, úgy a belterületi hely­zet Nagykamaráson is to­vább javul. Gépkocsinyeremény- betétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár egy hónap múlva, febru­ár 28-án és március 1-én Bu- ^ dapesten rendezi a gépkocsi- nyeremény-betétkönyvek idei első sorsolását. A húzáson az 1978. október 31-ig váltott és a január 31-én még forga­lomban volt betétkönyvek vesznek részt. A kétnapos sorsoláson mintegy 965 nyereményautó jut a szerencsés betétkönyv- tulajdonosoknak. Még ég a zsanai gázláng Pénteken újabb gázláng­oltási kísérleteket végeztek a zsanai gázkitörésen, ahol már valóságos „hadszíntér” a terep. A 9.55 órától 11.20 óráig tartó oltási művelet so­rán a vezérlángot 15 percig féken tudták tartani, de az oldalirányból égő gáz később ezt is újra berobbantotta. A déli órákban — újabb „ha­ditanács” után — megkezd­ték a vízágyúk, a szivaty- tyúk átcsoportosítását, s új helyre állították a turbore- aktív generátorokat is. A következő — szintén sikerte­len — oltási kísérletre a dél­utáni órákban került sor. Közben a szakemberek ki­dolgozzák az oltás más mód­jait is. Ágazati kapcsolatok T 1 ársadalmi, gazdasági fejlődésünk diktálta alapkövetelmény: le­gyen elveiben szilárd ága­zati gazdaságpolitika, mert csak is így alakulhatnak ki a céloknak megfelelő ága­zati kapcsolatok. A hivata­losan szakszerű fogalma­zás lényegében azt is ki­mondja, hogy a gazdasági, társadalmi folyamatok lezaj­lása erőteljesen támaszkodik a különféle ágazatok kap­csolatára, illetve e kapcsola­tok rendszerére. Még az el­vek síkján maradva: a je­lenleg érvényes osztályozási rendszer szerint kilenc nép- gazdasági ágon belül har­mincegy ágazatot különböz­tetünk meg, s ezek további alágazatokra, azok pedig szakágazatokra bomlanak. Az ipar kilenc ágazatra tagolódik: logikus, hogy el­sősorban ezek egymás kö­zötti kapcsolatának kell rendezettnek lennie. Az kézenfekvő, hogyha föl­épül egy nagy erőmű, ak­kor oda tüzelőanyag érkez­zék folyamatosan, s az erő­mű típusának megfelelően ez a tüzelőanyag szén, olaj, földgáz, vagy éppen dúsított urán legyen. Az már nem annyira nyilvánvaló, hogy milyen többletfeladatokat ró egy 800, vagy kétezer megawattos hőerőmű meg­teremtése például a kábel- gyártásra. Folytatva a példák nem egészen él nélküli említé­sét : ha bőtermő burgonya­fajtákat vásárolunk külföl­dön termesztésre, s ha eze­ket — a termelési rendsze­rek segítségével — rövid idő alatt nagy területeken vetjük, akkor óhatatlanul arra is gondolni kell: a ko­rábbiakhoz képest megugró árumennyiséget hol helyez­zük el, miféle tárolókban, milyen bel- és külföldi fel­használóknál, fogyasztók­nál. Azaz: a mezőgépipar­tól a szállításon át a hűtő­iparig, a tartósító iparig, a vendéglátásig és a kereske­delemig nyúlnak a kapcso­latok ágai, s kétségtelen, ezek még az egyszerűbb ágak közé tartoznak. A hetvenes években rend­kívül gyorsan tért hódított a földgáztüzelés. Ebben a hazai termelés nagyarányú bővitése mellett — a hatva­nas évek végéhez képest a termelés a kétszeresére, a behozatal hatszorosára nőtt —, az import fokozódása is szerepet játszott. A földgáz­bányászat fejlesztésére ki­adott milliárdok mellett szükség volt gerincvezeté­kekre, a városi elosztóháló­zatok felújítására, illetve megteremtésére; új tüzelő- berendezések, gázégők meg­tervezésére és sorozatgyártá­sára; korábban nem ismert tárolási szisztémák alkal­mazására és — semmiség, ám ha nincs, akkor nagy a baj — olyan szagosító anyagra, mely a szagtalan földgázt „büdössé” teszi, az esetleges szivárgást, öm- lést azonnal észrevéteti. Amit vázlatosan elsorol­tunk, az mind-mind egy- egy ágazat, alágazat, szak­ágazat ügye, gondja, s kapcsolataik rendszerének, rendezettségének eredmé­nye — sok más, hasonló jel­legű eredmény mellett — a földgáztüzelés nagy iramú elterjedése, elsősorban a kommunális ágazatokban. Vagy egy másik példa: a vegyipar új, műanyag bázi­sú festékek termékcsaládjai­val rukkolt elő. Ezek néme­lyike azonban — gazdasá­gosan — csak szórással használható. Azaz a gépipar­ban is lépni kellett: meg­felelő festőberendezések, szóróaggregátorok gyártását megszervezni. Ami — li­cencvásárlással — végül is megoldódott, de a kapcsola­tokban támadt átmeneti za­var, s következménye, a cselekvési késedelem, jó ideig hátráltatta az új, hosz- szabb élettartamú bevona­tok alkalmazását. Sorolhatnánk a tények, esetek regimentjét, ám ta­lán az eddigiekből is kivi­láglik: már a tervezés sza­kaszában alapvető az ága­zati kapcsolatok mérlegelé­se, csakhogy egészen pon­tosan, részletekbe menően nem lehet mindent előre számításba venni, program­ba foglalni. Éppen ezért a kapcsolatok gyakorlati ér­vényesítésénél némi rátar­tást kell hagyni; beleférjen az, ami a tervezéskor még nem volt ismert, de a meg­valósításkor szükségszerűvé lépett elő. Ami nemcsak az úgynevezett termelő (anya­gi) ágakra, hanem a nem termelő (nem anyagi) ágak­ra is igaz, illetve e két nagy terület kapcsolataira úgyszintén. I azánkban — tudomá­nyos alapossággal és rendszeresen — 1957 óta foglalkoznak az ágazati kapcsolatokkal, s készítik el azok terv-, illetve ténymér- legét. Természetesen a nagy összesítésekben — cikkünk­ben szereplő példáinkkal ellentétben — nem gáztűz­helyek, kábelek, tárolóterek szerepelnek, hanem az árü- előállítás, az értékképzés, a végső felhasználás sokszo­rosan egymásba fonódott jellemzői. A gazdasági fej­lődés magasabb foka elvá­laszthatatlan az ágazati kapcsolatok folyamatos tö­kéletesítésétől, mind a ter­vezés, mind a végrehajtás, továbbá az utólagos elemzés alkalmával. Ugyanis: mi­nél bonyolultabb feladato­kat kell megoldani a terme­lő folyamatokban, annál nagyobb a jelentősége az összehangoltságnak, a kü­lönböző ágazatok saját és mások céljaihoz idomuló kapcsolatának. Mészáros Ottó H A békéscsabai 100-as ÁBC-áruházban csütörtökön délután üdítőital-bemutatót tartott a Bé­késcsabai Konzervgyár. A vásárlóknak bemutatták kóstolóval egybekötve az új sárgarépa —alma összetételű üdítő Italt, amely gazdag vitamintartalmánál fogva elsősorban a gyer­mekeknek igen hasznos. Tervezik, hogy ezentúl minden hónap első csütörtökjén megrende­zik az üdítőital-kóstolót, hogy a vásárlóközönség minél jobban megismerhesse a Békés­csabai Konzervgyár termékeit Fotó: Demény Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom