Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
1979. február 22., csütörtök o D cigányügyi koordinációs bizottság üléséről jelentjük Tegnap Békéscsabán ülést tartott a megyei tanács cigányügyi koordinációs bizottsága. Első napirendi pontként megtárgyalták a cigány, gyereke^ nevelésével és oktatásával kapcsolatos gondokat ég tennivalókat. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben hozott határozatot a cigány lakosság helyzetének és életkörülményeinek javítására. Megyénk párt- és állami szervei jelentős erőfeszítéseket tettek a határozat megvalósítására. Különösen az oktatás terén születtek számottevő eredmények. Megyénk gyermekintézményeinek szinte mindegyikében vannak cigány- gyerekek, az óvodákban, az általános és középfokú iskolákban, s a nevelőotthonokban egyaránt. A tapasztalatok azt igazolják, hogy beilleszkedésük a közösségbe a velük való foglalkozás módszerétől függ. A bizottság több évre szóló feladatként a cigánygyerekek fokozottabb beiskolázását és eredményesebb nevelését, oktatását tűzte ki célul. örvendetes tény, hogy megyénk óvodáiban egyre több a cigánygyermek. Míg az 1971/72-es tanévben az óvodába járó gyerekeknek 1,1 százalékát tették ki, addig a múlt évben arányuk 2,34 százalékra emelkedett. Megnövekedtek az óvodák gyermekvédelmi feladatai is. Szükségessé vált a hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek pontos nyilvántartása és rendszeres látogatása. Az óvodák gyermekvédelmi felelősei a tapasztalatokról feljegyzést készítenek, s javaslatot, tesznek az egyéni bánásmódra. Szoros munkakapcsolatot tartanak fenn a tanácsok szociális, gyámügyi előadóival, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságokkal. Intézkedések egész sora tanúskodik a gyermekvédelmi munka hatékonyságáról. Általánossá vált az a gyakorlat is, hogy a cigánygyermekek óvodai felvétele mindenhol előtérbe került. Ám ezzel a lehetőséggel nem minden községben élnek a szülők. Szívesebben veszik igénybe az iskolára Előkészítő foglalkozásokat, a rövi- debb lekötöttség miatt. Megyénkben az előkészítősök 30—40 százaléka cigánygyermek. A széles körű szervező és felkutató tevékenység’ folytán évről évre csökken azoknak a cigánygyermekeknek száma, akik minden előképzettség nélkül kerülnek az iskolába. A tanköteles korú általános iskola* cigánygyermekek száma nem sokat változott az utóbbi években. Jelentős eredmény, hogy egyre többen kerülnek felsőtagozatos osztályokba. Ebben a tanévben 956 alsós és 690 felsőtagozatos cigánygyermek van. Ez azt igazolja, hogy a lemorzsolódás csökkent. Különösen ott születtek jó eredmények az oktatás terén, ahol nemcsak a szociális juttatásokra és egyéb anyagi támogatásra fordítanak figyelmet, hanem a rendszeres iskolába járást folyamatosai) ellenőrzik. Különösen Mező- gyánban és Sarkadon születtek példamutató eredmények. Második napirendi pontként a koordinációs bizottság a cigány dolgozók munkahelyi körülményeivel foglalkozott. Megvitatták a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat és a Békéscsaba* Kertészeti és Köztisztasági Vállalat ezzel kapcsolatos beszámolóját. Mind a két vállalat jelentős ’ számban foglalkoztat cigány dolgozókat. Az építőipari vállalatnál arányuk az összdolgozók számának mintegy 10 százaléka. Többségük segédmunkás. Szép számmal akadnak törzsgárdatagok is. A szocialista munkaversenyből is kiveszik részüket. Hasonló a helyzet a. kertészeti és köz- tisztasági vállalatnál is. Mind a két munkáltató jelentős anyagi támogatást nyújt cigány dolgozóinak, s lehetővé teszi szakmai képzésüket is. Az ülés bejelentésekkel ért véget. —di— A TIT-munkáról tárgyaltak a városi közművelődési bizottságban Tegnap délután tárgyalta Békéscsabán a városi tanácsnál a művelődési bizottság a TIT városi szerye- zetének munkáját. Különös figyelemmel értékelték az ipari munkások, és a fiatalok körében folytatott ismeretterjesztő tevékenységet. Az elmúlt években Békéscsabán és a város környéki községekben a tartalmi munka javítására törekedtek a TIT vezetői. Figyelembe vették a társadalmi aktualitásokat, a helyi szükségleteket, s világnézeti következetességgel készítették el a szakmai testültek is témaajánló tematikáikat. A munkások és fiatalok között a természettudorrtá- nyos témákat jelentős mértékben népszerűsítették, segítették a felnőttoktatást, egyetemi előkészítő tanfolyamokat indítottak. Az 1975-ös adatokhoz viszonyítva háromszorosára emelkedett az ismeretterjesztő órák száma. Az egyedi előadások helyét átvették a komplex és tanfolyam jellegű sorozatok. Tudományáganként is vizsgálták a változásokat, s míg öt évvel ezelőtt 70 százalék társadalomtudományi, 30 százalék természettudományos témájú előadás volt, ez az arány 1978 végére átrendeződött a természettudományok javára (42 százalék). Az ismeretterjesztés tartalmi él szerkezeti korszerűsödésével a módszerek megújulása nem tart lépést. Gond a hallgatók aktivizálása az előadásokon, pedig a megértést, a gondolkodta- tást ez a módszer fejleszti. Az értelmiség egyre nagyobb számban vesz részt a TIT-munkában (Békéscsabán 612 TIT-tag van). Az üzemek, vállalatok, szervek nagy részével jó a társulat kapcsolata, de néhányan még mindig nem tartanak igényt a TIT felvilágosító munkájára. A TIT békéscsabai városi szervezetének titkára, Kára Menyhért beszámolójában feladatul tűzte ki az ismeretterjesztés színvonalának, hatékonyságának növelését, a komplex szemléltetési rendszerek és eszközök fejlesztését, a községi és üzemi szervezetek, csoportok szakmai, irányító szerepének erősítését. lavuló szolgáltatás Szeghalmon . Az elmúlt év nyarán költözött új, korszerű helyiségbe Szeghalmon a GELKA. Jobbára saját erőből, de a tanács is segítette az üzlet- helyiség kialakítását. így a jövőben a tv, rádió, háztartási gépek, olajkályhák szerelése megoldott a városiasodó nagyközségben, sőt mi több, utánpótlásgondjaik sincsenek. Gyorsak, pontosak, s az elmúlt időszak alatt jelentősebb panasszal nem élt egyik ügyfelük sem. Azonban problémájuk is akad, ugyanis nem ritka, hogy akadozik az alkatrész- ellátás. Hozzá közel levő szolgáltatóházban többek között férfi- és női fodrász is dolgozik, már nem ilyen rózsás a helyzet. Az elmúlt esztendőben utánpótlást nem tudtak toborozni, így lassan kiöregedőben van a nagyközségben a szakma. A legkritikusabb a gépkocsi- és motorkerékpár-javítás. A mind több gépjárműtulajdonosnak sajnos a mai napig a megye más városaiba kell utaznia, ha javíttatni szeretné autóját. A járásban ugyan három iparengedélyes szerelő dolgozik, de Szeghalmon egy sem. Éppen ezért örömteli, hogy az AKÖV beruházásában épülő Volán-telepen magángépkocsikat is javítanak majd. Gyémántlakodalom Házasságkötésük 60. évfordulója alkalmából gyémántlakodalmat tartottak a napokban: Pusztai Lajos és neje békéscsabai, valamint Augusztigyi János és neje szarvasi lakosok. Az ünnepeiteket ez alkalomból gyermekeik, unokáik és dédunokáik köszöntötték. Mindkét gyémántlakodalmat tartó házaspár idős kora ellenére megőrizte szellemi és fizikai frisseségét. Bátyus román bál A négy nemzetiség lakta Eleken a helyi művelődési ház román klubja és a román általános iskola szülői munkaközössége február 24- én, szombat este rendezi meg a hagyományos bátyus román bálát. A farsangi mulatságra természetesen meghívták a község magyar, szlovák és német nemzetiségi lakóit is. A zenét Drágos György és zenekara szolgáltatja. Hangulatos műsorról a művelődési ház gondoskodik. Békéscsabán, a városi népfront nő- és rétegpolitikai munka- bizottsága a közelmúltban kihelyezett ülést tartott a Csaba Szőnyegszövőben, ahol Rattai Györgyné, a HNF nőbizottsági titkára az idei munkatervet és a nemzetközi gyermekévvel kapcsolatos tennivalókat ismertette. Képünkön: a nő- és rétegpolitikai munkabizottság tagjai megtekintik a szőnyeg- szövő egyik részlegét Fotó: Cs4szár Lajos Nöbizottsági elnökök továbbképzése Hétfőn, február 19-én kezdődött és február 23-ig tart a Dél-Békés megyei termelőszövetkezetek, tsz-vállala- tok nőbizottsági elnökeinek továbbképzése Orosházán. Az egyhetes program célja, hogy naprakész nő-, gazdaságpolitikai és politikai információkkal lássa el a résztvevőket, valamint teret adjon a tapasztalatcseréknek. Nagyon sok hasznos tapasztalatot adtak át egymásnak a nőbizottságok vezetői a szocialista brigád- és versenymozgalomról szóló vitaindító után. Elmondták véleményüket arról is, hogy az egyes termelőszövetkezetekben a vezetésben hol helyezkedik el a nőbizottság, mi a szerepük a belső szabályzók elkészítésében. A keddi napon gazdaság- politikánk időszerű kérdéseiről hallhattak előadást, melyet Balogh János, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa tartott. Az érdekes előadás választ adott arra is, hogy mekkora az egyéni gazdaságok felelőssége a népgazdasági terv teljesítésében. Délután a 44 tagú csoport a Békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetbe látogatott el, majd a részvevők este megtekintették a békéscsabai Jókai Színház Mpliére: Tartuffe című darabját. Tegnap, a szövetkezetekben dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek helyzetéről, illetve javításának lehetőségéről tartott Orosz Tibomé TOT-tanácsos előadást. Délután a közművelődési tevékenységről szólt Bordi Károly TOT-tanácsos. Ma a munkaügyi kérdésekről és a szociális körülményekről tart dr. Pcmgrácz Aladár, a TOT főosztály- vezetője előadást. A délutáni program üzemlátogatás lesz, Gádorosra, a November 7. Termelőszövetkezetbe mennek. Itt a termelésben felmerülő problémákra kaphatnak majd választ. Pénteken, a továbbképzés utolsó napján időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekkel foglalkoznak a szövetkezeti nőbizottságok elnökei. Ezután még egyszér összegzik az egy hét tapasztalatait, melyeket azután mindenki saját munkahelyén kamatoztathat majd. Új követelmények fogyasztási szövetkezeteink előtt M ost már elemzésre alkalmas adatok állnak a fogyasztási szövetkezetek rendelkezésére 1978- ról. így belőlük a megnövekedett, minőségileg magasabb színvonalon fogalmazott követelmények meghatározására levonhatók bizonyos következtetések. Mi jellemezte megyénk fogyasztási szövetkezeteinek 1978. évi munkáját? A korábbi évekhez hasonló változatlan dinamizmusú fejlődés — mondotta Sarkad i István, a MÉSZÖV elnöke a legutóbbi küldöttközgyűlésen. Ez a változatlan dinamizmus az összárbevétel 10 százalékos növekedését jelentette, s azt, hogy a bolti kiskereskedelmi forgalomban megyénkben az ÁFÉSZ-ek 51 százalékos arányt képvisel"’ nek. De kiemelkedő volt a szövetkezetek termeltetési és felvásárlási tevékenysége is, mely 1 milliárd forint forgalomhoz vezetett. A takarék- szövetkezetek betétállománya 17,6 százalékkal nőtt. Általában javult a tevékenységek gazdaságossága, de a hatékonysági mutatók teljesítésében szövetkezeteink elmaradtak az országos átlagtól. A bér- és eszközhatékonyság tekintetében nagy fokú differenciálódás tapasztalható a szövetkezetek gazdálkodásában. A nagy szövetkezetekben — főként a bátortalanság miatt — csak lassan bontakozik és érvényesül a vezetés magasabb színvonala. A szövetkezeti munkát valahogy nehezen sikerül hozzáigazítani az MSZMP KB 1978. márciusi és decemberi határozatában megfogalmazott követelményekhez. Ezt az is alátámasztja, hogy az országos átlagnál jobb, dinamikusabban fejlődő kereskedelmi munkától elmaradnak a minőségi produktumok. A nyereség szintje alacsony, majdnem egy' százalékkal kevesebb az országos átlagnál. Néhány szövetkezetben a nyereség növekedése elmaradt a költségek növekedésétől, így a beruházási és a forgóeszköz növekvő költségeinek fedezete a továbbiakban gondot Okoz. Hasonló problémák tapasztalhatók a bérgazdálkodásban is. A kifizetett bérek az egy településen belül működő más kereskedelmi szervekkel nincsenek arányban. Mindezekből a tényekből olyan következtetés vonható le, hogy a fogyasztási alapokból felhalmozásra, fejlesztésre és a munka szinten tartására nem jut megfelelő összeg, elegendő saját alap a központilag támogatott célok elérésére. Tulajdonképpen ezek miatt állt elő az új helyzet megyénk fogyasztási szövetkezeteiben. A működést körvonalazó ajánlásokat nem lehet és nem is szabad a népszerűség hajhászás szolgálatába állítani, mert ha a szövetkezet a tagság javára lemond egy bizonyos árrésről, vagy a dolgozók között olyan bérpolitikát folytat, melyben eltekint a munkadíj és a teljesítmények közötti országosan és helyileg kialakított, bevált arányoktól, akkor tulajdonképpen a mozgalmat, a helyi fejlesztés lehetőségeinek kihasználásától fosztja meg. Tehát a tagságot így is meg lehet rövidíteni. » A szövetkezet azért szövetkezet, mert különböző ellátási. felvásárlási és fejlesztési feladatokat elsősorban saját erejére támaszkodva old meg. Ha tehát a megengedett árrés kihasználásáról van szó, vagy a tényleges teljesítményekkel arányos bérezés elvének érvényesítéséről, vagy éppen a fenntartási költségek csökkentéséről, akkor minderről nem azért beszél egy-egy szövetkezet vezetősége, mert neki így tetszik, hanem a közös ügyért, a szövetkezeten belüli pénzügyi egyensúly fenntartásáért. Érthető ez, hiszen az alacsony nyereségszint miatt a növekvő áruforgalom ellenére is — figyelembe véve az elvonásokat — a nyereség mennyisége kevesebb 1978-ban, mint korábban. így eleve nem lehetséges a növekvő forgásom teljes kihasználása. Mi marad hátra: Különböző hitelek felvétele a folyamatos működés biztosítására. De ez a megoldás csak áthidaló jellegű, mert a hiteleket kamatostól kell visszafizetni! Végső sorban bármennyire is számolgatunk ebben az igen kényes pénzügyi témában, a legcélravezetőbb megoldás mégis csak a gazdál- __ kodás színvonalának emelé- - se, az engedélyezett árrés kihasználása, a teljesítménynyel arányos bérgazdálkodás megvalósítása, és nem utolsó sorban az üzemelés, a fenntartás költségeinek csökkentése. Ezt részben takarékosság útján, részben pedig a ma még gazdaságtalan tevékenységek átszervezésével, a jövedelmezőség biztosításával érhetik el, vagy pedig, ha ez nem megy, akkor a gazdaságtalan ágazatok felszámolásától sem szabad visszariadni. Bizonyos értelemben így fogható fel az új helyzet, a megváltozott körülmények értelmezése, égy-egy fogyasztási szövetkezet saját munkájára. Mindezekről azért tárgyalt a küldöttközgyűlés, hogy idejében felfedje a fogyasztási szövetkezetek munkáját kísérő káros, a jövőt előnytelenül befolyásoló jelenségeket. Nem valami Békés megyei specialitásról Van szó ez esetben, amit az is tanúsít, hogy , a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa a szövetkezeti munka segítésére irányelvet adott ki, melyben a gazdálkodás minőségének javítását szorgalmazza A Békés megyei fogyasztási szövetkezetek közül az ÁFÉSZ-ek munkájában adódik a legtöbb gond, mivel 1978-ban — a jó eredmények ellenére is — a hatékonysági mutatók alacsony szinten maradtak. Ha a munka minősége továbbra is változatlan marad, akkor erősen csökkenhet a szövetkezet önmegújító szerepe. Nem kétséges: a gazdálkodásban, de a szövetkezeti munka minden területén szükséges a régi szemlélet újra cserélése. Ez a kereskedelmi munka színvonalának emelését, az alapellátás tovább javítását jelenti elsősorban. De az import cikkek helyett a hazai iparban előállított termékek ajánlása, áruba bocsátása és minden olyan intézkedés megtétele, mely végső sorban a hazai eredetű cikkekre alapozza a lakossági igények maximális kielégítését, sem könnyű feladat. A fogyasztási szövetkezetek dolgozóinak felelősségét nem lehet eléggé hangsúlyozni a népgazdaság mai helyzetében. A lakosság már megszokta a külföldi cikkek jelenlétét üzleteinkben. Gondoljunk csak arra, hogy ezekből olykor erőnk felett vásároltunk, ezért is billenhetett meg az export-import helyes aránya a behozatal irányába. Mára olyan helyzet állt elő, mint amikor valaki 100 forint jövedelemből 120-at költ el. Ezért is volt időszerű a legutóbbi megyei küldöttközgyűlésen ezekről a népgazdaságot érintő gondokról őszintén szót váltani, s arra .kérni a küldötteket, hogy a fogyasztási szövetkezetek saját működési területükön az eddigieknél jobban szerezzenek érvényt a tagsági érdekeknek. D. K.