Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

1979. február 21., szerda Ösztönzés prémiummal A gyomai Győzelem Termelőszövetkezetben egy évvel ezelőtt az egész tagságot érintő prémiumszabályzatot dolgoztak ki. Ilyen címen tavaly 1,5 millió forintot fizet­tek a tagoknak, s az összeg 62 százalékát a fizikai dolgo­zók kapták. Sokáig tartott, amíg a munkahelyi kollektí­vák és vezetők elfogadták az ösztönzés új formáját. A tapasztalatokról Gellai Imre elnököt faggattuk. Az Orosházi Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet viasakiolvasz- tásos öntödéjében az elmúlt évben 150 tonna acél alkatrészt öntöttek. Legfőbb megrendelő a Békéscsabai MEZŐGÉP Vál­lalat és az Autóvillamossági Művek voltak Fotó: Veress Erzsi ! — összességében a ta­pasztalatok kedvezőek. En­nek ellenére módosítanunk kell a szabályzat néhány pontját. Részletesebben kell meghatároznunk a feladato­kat, hogy még közérthetőbb legyen miért mit várunk. Eddig ugyanis a prémium­szabályzat nem volt mentes az általános megfogalmazá­soktól, tehát érthetően sok vitára adott okot. Tavaly a célfeladatok teljesítéséhez kötöttük a prémium kifize­tését, úgy gondolom, ezt a gyakorlatot kell továbbfej­leszteni a kizáró és csök­kentő okok közérthetőbb megfogalmazásával. — A célfeladatok rend­szere segíthet egy-egy munka jobb határidő előt­ti elvégzésében... I — Arra törekedtünk, hogy í a feladatok teljesítését kö- : vetően tagjainkat és vezetői­i Eredmények, tervek a MflV-nál A MÁV Szegedi Igazgató­ság 1978. évi munkájáról és feladatairól tanácskoztak az elmúlt hét végén Szegeden, a MÁV Művelődési Házban. Lovász Lázár vasútigazgató beszámolójában részletesen ismertette a dél-alföldi vas­utasok elmúlt évi munkáját. Elmondotta, hogy az elmúlt évben 23,6 millió utas és kö­zel 10,6 millió tonna áru el­szállításáról gondoskodtak a vasútigazgatóság dolgozói. Személyszállítási munkájuk során a minőségi követelmé­nyek kerültek előtérbe. Ered­ményéként javult a korsze­rű vontatási nemek aránya, emelkedett az utazási sebes­ség, csökkent a zsúfoltság. Az áruszállítási tervüket az import- és tranzitforgalom csökkenése miatt nem tud­ták teljesíteni. Ezt még a belföldi szállítások 5,2 szá­zalékos növekedése sem tud­ta ellensúlyozni. Az év fo­lyamán az időnként előfor­duló kocsihiányok ellenére, a fuvarozásban felkínált vala­mennyi árut elszállították. E munka nagyságát jól érzé­kelteti, hogy az igazgatóság területén több mint három- százezer vasúti kocsit rak­tak meg és továbbítottak. Emellett félmilliónál több rakott kocsit fogadtak az ál­lomások. Az árufuvarozási munkában főként ősszel úgy­nevezett árufuvarozási csú­csok keletkeztek, ami nagy­ban nehezítette a vasutasok munkáját. A fuvarozás egyenletessége érdekében az 1. negyedévre meghirdetett előszállítás kedvező ered­ményt hozott. A szerződést kötött 26 vállalat közül 15 túlteljesítette vállalását, ami után 1,8 millió forint fuvar­díjat térített vissza a vasút. Több vállalat a hét végi ra­kodások szervezésével is se­gítette a vasút munkáját. E téren élen járt az Orosházi Üveggyár és a Békéscsabai Téglagyár. Jelentős eredményt értek el az igazgatóság dolgozói a gazdaságosság, az anyaggal és energiával való takaré­kosság terén is. Fejlesztésekre tavaly 357 millió forintot fordítottak. Többek között 38 vágányki­lométer vonalszakaszt kor­szerűsítettek, 55 csoport ki­térő cseréjét végezték el, 31 fénysorompót adtak át. Be­fejeződött a békéscsabai MÁV Nevelőintézet új épü­letének építése. Tovább javultak a vasutas dolgozók élet- és munkakö­rülményei. Kiemelten fog­lalkoztak a dolgozók lakás­gondjainak megoldásával is: tavaly 16 millió forint ka­matmentes kölcsönt osztot­tak szét. Az idei feladatok között a személy- és áruszállítási munka minőségének javítá­sa, az üzemviteli munka jobb megszervezése, a mun­kaerővel és -eszközökkel va­ló hatékonyabb gazdálkodás, az anyag- és energiatakaré­kosság szerepel. Személyszál­lítás vonatkozásában 20,3 millió utas elszállítását ter­vezik. Elsősorban a személy- szállítás színvonalának nö­velésére, a gyorsvonati háló­zat bővítésére, a pontosabb vonatközlekedésre töreked­nek. Az áruszállítási feladatok várhatóan emelkednek. A tervek szerint 10,6 millió tonna árut kell elfuvarozni­uk. Továbbra is biztosítani Hosszú éveken keresztül sok nehézséggel kellett meg­küzdenie a szarvasi Tán­csics Termelőszövetkezet­nek. Gondot okoztak a ta­laj adottságok, kevés volt a korszerű gép, kedvezőtlen volt a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezete, és amit talán elsőként kel­lett volna említenünk, hiá­nyoztak a jól képzett szakem­berek. Ezért kezdeményezte a Körösök Vidéke Tsz-szö- vetség, hogy kapcsolat ala­kuljon ki — a már ismert tsz-pár rendszerben — a Táncsics Tsz és a jól gaz­dálkodó, kellően felszerelt békésszentandrási Zalka Termelőszövetkezet között. Az igazsághoz tartozik, hogy a két szövetkezet között al­kalmanként régebben is volt kapcsolat, és ezt a megálla­podás szorosabbra fűzte és állandóvá tette. A két szövetkezet vezetői megvizsgálták a Táncsics Tsz növénytermesztésének és állattenyésztésének helyze­tét, és tervet dolgoztak ki az átalakításra. Termesztés­technológiai, gépi feltételek és gépek hiányában egyelőre nem érdemes foglalkozni a cukorrépa-termesztéssel, mert csak veszteséget hoz. Ugyanez a helyzet a szójával is. Átmenetileg foglalkozni kell viszont repcetermesz­téssel, növelni szükséges a kell a szállítások egyenletes­ségét, a hét végi és éjszakai rakodásokat, a rakodási idők csökkentését, amit a fuva­roztatók rakodási készségé­nek a javításával érhetünk él. Idén fejlesztésekre 395 mil­lió forintot tervez az igazga­tóság felhasználni. A megyét érintő beruházások közül befejeződik Dévaványa állo­más átépítése, a békéscsabai kocsijavító-műhely építése; tovább folytatják a Szeged— Békéscsaba, a Mezőtúr— Orosháza és Gyoma—Szeg­halom vasútvonalak korsze­rűsítését, Szeghalom állomás átépítését. Ez évben megkez­dik Szarvason a felvételi épület építését, a szarvasi Körös-híd átépítését és Bé­késcsaba állomás csatornázá­sát. G. J. lucerna- és a silótakarmány vetésterületét, a naprafor­gót pedig a vetésterület ed­digi 10 százaléka helyett ez­után 15 százalékán érdemes termeszteni. Az állattenyésztésnél pél­dául a tenyészliba ágazatot érdemes felszámolni, a kel­tetés, az állategészségügy és a tartás problémái miatt. Célszerű viszont a növen­dékliba-ágazat meghagyása. A szarvasmarha-tenyész­tést húsmarháról tejelő ál­latokra érdemes átállítani, és ehhez Holstein-friz fajta­átalakító keresztezést vé­gezni. A fentiek csak kiragadott példák, a megbeszéléseken ennél sokkal részletesebben tárgyalták meg a tennivaló­kat. Emellett a tanácsokon kívül, ahol kellett, fontos segítséget nyújtott a Zalka Tsz. Mivel a Táncsics Ter­melőszövetkezet az utóbbi két évben 12 millió forintért vásárolt gépeket, ezen a té­ren egyre kevesebb segítség­re szorul, de azért a kukori­ca és a napraforgó talajelő- készítésében, a kombináto- rozásnál, kultivátorozásnál, silózásnál, szárításnál és raktározásnál jól jött a ba­ráti segítség. Ezt a Táncsics Tsz a napraforgó és a hízó­marha szállításánál viszo­nozta. két ne csak névlegesen te­gyük érdekelté. Egy-egy dol­gozónk több célfeladat meg­oldásában is részt vesz, így évente a kifizetett prémium több ezer forint is lehet sze­mélyenként. Vagyis a fel­ajánlott pénzösszeg valóban ösztönző, a gyorsabb és pon­tosabb munkára serkent. Mindamellett igyekeztünk szigorúak és következetesek maradni. Ez a prémium- rendszer hatékonyságának alapkövetelménye. — Valóban dicséretes erőfeszítés. Néhány példá­val bizonyítaná az elmon­dottakat? — Tavaly az év elején cél­feladatként határoztuk meg, hogy az aratást követően augusztus 20-ig a szalmát le kell húzni a gabonatáblák­ról, s a földet fel kell szán­tani, vagy tárcsázni. A ha­táridőt nem módosítottuk annak ellenére sem, hogy az aratás a korábbi évekhez ké­pest igen sokáig elhúzódott. Ügy gondoltuk ugyanis, hogy a szövetkezet gépi felsze­reltsége jobb munkaszerve­zéssel még így is lehetővé teszi a munkák elvégzését. Miután a célfeladat megva­lósult, kifizettük a prémiu­mot. — Az elmúlt évben min­den célfeladatot teljesítet­tek? — Nem. Ugyancsak a traktorüzem prémiumfelté­telei között szerepelt, hogy december 15-ig befejezik a szántást. Nyolcvan hektár azonban szántatlan maradt. A prémiumot tehát nem fi­zettük ki, holott a több ezer hektár szántóhoz képest ez jelentéktelen területnek szá­mít. Vagy. A tehenészetben teljesítették ugyan a prémi­umszabályzatban előírt egy tehénre jutó tejtermelést, de az év folyamán előállított tej mennyisége kevesebb lett. Itt sem fizettük ki a pré­miumot. Az együttműködés ered­ményességét a számok is mutatják. Előtte 42 mázsa volt a búza hektáronkénti termésátlaga, ez tavaly 52 mázsára emelkedett. A ku­korica 53 mázsáról 70 má­zsára, a lucerna 32 mázsáról 60 mázsára nőtt. A tehenen- kénti tejtermelés 2250 liter­ről évi 3750 literre emelke­dett. A nyereség 3,2 millió­ról csaknem 6 millió fo­rintra, a bérszínvonal 34 ezer forintról 40 ezer fo­rintra nőtt. Érthető, hogy ezek után mindkét termelőszövetkezet elnöke sikeresnek könyvel­te el az együttműködést. Nem is annyira az anyagi segítségnyújtás jelentett elő­nyöket a Táncsics Tsz-nek, hanem inkább a szemlélet megváltoztatása hozta a si­kereket. A Táncsics Terme­lőszövetkezetben kialakult egy olyan szakgárda, létre­jött egy olyan termelési szerkezet, mely nagyban hozzájárul a gazdálkodás stabilitásához. Így a követ­kező években a Táncsics Tsz már nem gyenge társa, ha­nem kooperáló partnere lesz a Zalka Termelőszövetkezet­nek és ezt az együttműkö­dés még eredményesebbé teheti. L. L. — A ki nem fizetett prémium minden bizony­nyal elégedetlenséget vál­tott ki azok körében, akik végül >s becsülettel helyt­álltak. — Valóban, szövetkeze­tünk tagjai nem hagyták szó nélkül a történteket, s ez érthető. De a prémiumrend­szer bevezetésének egyik célja éppen ez volt. Azt akartuk, hogy a kölcsönös felelősségérzet alapján ne hunyjanak szemet olyan dol­gok felett, amelyek mellett korábban szó nélkül elmen­tek. A célfeladatokat nálunk kisebb kollektívák kapják, s az értékelés is így történik. — Vagyis előfordulhat, hogy a valóban jól dolgo­zók sem kapnak pénzt má­sok mulasztása miatt. Igazságosnak tartja ezt? — Mondtam már, hogy igyekszünk finomítani a prémiumfeltételeket, s ezt mindenben a tsz sajátossá­gaihoz igazítjuk. Ennek el­lenére a rosszul dolgozók miatt, ha az csak egy-két ember is, megtörténhet, hogy a közösség nem kap prémiu­mot. Ez talán nem a leg­igazságosabb módszer, de hangsúlyozom, a célfeladato­kat kollektívák kapják. Egyébként a jó, vagy a ke­vésbé jó munka közötti kü­lönbség a fizetésekben is kifejeződik. — A prémiumrendszer egyik célja tehát, hogy az érdekeltségi viszonyokon keresztül munkahelyi tar­talékokat tárjon fel, moz­gósítson. .. — A szövetkezet tagjai nemcsak egymás munkáját figyelik, de bátrabban bírál­ják vezetőiket is. A szarvas­marha-ágazatban tavaly 70 tehenet minősítettek át, vagyis selejteztek, többet, mint amennyi a tervekben szerepel. A fejőgulyásoktól tudtuk meg, igaz jóval ké­sőbb, és akkor is szűkebb körben mondták el, mint kellett volna, hogy a tehe­nek egy része még jelentős mennyiségű tejet adhatott volna. — A helyesen szerkesz­tett prémiumszabályzat je­lentős mértékben segíthe­ti a munka- és üzemszer­vezést. Egyetért ezzel? — Feltétlenül, hiszen tag­jaink nem egy használható javaslatot adtak már. De ez csak a dolog egyik olda­la. Mivel a prémiumfeltéte­lek a vezetőkre is vonatkoz­nak, az ő érdekük is, hogy minél rövidebb, egyszerűbb úton jusson el az általa ve­zetett részleg a kitűzött cé­lig. Ez pedig elképzelhetet­len a munka- és üzemszer­vezés állandó finomítása nélkül. — A prémiumszabály­zatban foglaltaknak szo­ros összefüggésben kell lennie a szövetkezet előtt álló feladatokkal. Ez ho­gyan érvényesül a Győze­lem Tsz-ben? —• A szabályzatot nem ta­lálomra állítottuk össze. Ez kitűnik abból is, hogy ha az abban megfogalmazottak tel­jesülnek, szövetkezetünk ter­melési értéke 12 százalékkal haladta volna meg az egy évvel korábbit. így azonban az előbb már részben vázolt okok miatt a termelési ér­ték csak 10 százalékkal nőtt. A gyomai Győzelem Tsz- ben egyéves múltra vissza­tekintő prémiumrendszer így is bizonyít valamit; a prémium bevezetése nem cél, hanem eszköz, az ered­ményesebb gazdálkodás esz­köze. Vagyis az ösztönzés olyan módja, amelynek ha­tékony alkalmazását már célként állíthatja maga elé minden gazdálkodó egység. Kepenyes János Huszonkét tonna nyélhús Mind jelentősebb szerepet tölt be a Dévaványa és Vi­déke ÁFÉSZ a nagyközség életében. Évről évre dinami­kusan növekedik áruforgal­ma, felvásárlása, értékesíté­se és a termeltetés is. Ta­valy a kiskereskedelemben mintegy 7,2 százalékkal nö­vekedett az áruforgalom, amelyen belül legdinamiku­sabban az élelmiszer eladá­sa emelkedett. Ez érthető is, hiszen az elmúlt év tava­szán nyitották meg.a nagy­község első 600 négyzetmé­teres ABC-áruházát, s ter­vezik, hogy idén tavasszal a másodikat is átadják. Vendéglátóipari forgalmuk hasonlóan dinamikusan nö­vekedett, a tervteljesítés 120 százalékos volt tavaly. Ezen belül az ételforgalom növe­kedett legjobban. A felvá­sárlás egyes területem nem sikerült a tervteljesítés, amely nagy részt az elmúlt évi rósz időjárásnak tulajdo­nítható be, ugyanakkor a nyúltenyésztésben és a gyü­mölcsfelvásárlásban jelentős előrelépés történt. Erre pél­da, hogy az 1977. évi 168 mázsa nyúlfelvásárlással szemben tavaly mintegy 220 mázsányit vehettek át a te-' nyésztőktől. Az idei tervben alapvető feladatként jelölik meg az ellátási területükön a fo­gyasztói igények színvonalas kielégítését, természetesen a megfelelő jövedelmező gaz­dálkodás mellett. Ezen belül is a bolti kiskereskedelmi forgalmat további 8,4 száza­lékkal kívánják növelni, s hasonló mértékben tervezik a vendéglátóipar forgalmát is. A felvásárlás tervei szerint mintegy 7 százalékkal több burgonyát, zöldséget, gyü­mölcsöt, nyulat, galambot — és sorolhatnánk tovább — szeretnének átvenni. A 108,2 százalékos össz-áruforgalmi tervük annyit jelent, hogy az idei esztendő folyamán mintegy 230 millió forintot kívánnak forgalmazni. Ez 17,5 millió forinttal több, mint tavaly volt. Nyílászárók és félkész lakások A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet termelése az el­múlt évben elérte a 63 mil­lió forintot. Az épületaszta­los-ipari részleg 30 millió forint értékű árut adott át a megrendelőknek, az építő­ipari részleg 25 millió fo­rintos termelési értéket ál­lított elő, az anyagbeszerzé­si társulásból 8 millió fo­rinttal részesült a szövetke­zet. Belföldre az Alföldi TÜ- ZÉP Vállalatnak nyolctípusú ajtót és ablakot gyártanak, részükre tavaly mintegy 20 millió forint értékben szállí­tottak. A Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnak közvetlen beépítésre 4 mil­lió forint értékű, egyedi nyí­lászárót készítettek. A fa­ipari részleg ezenkívül 6 millió forint értékű fenyő kertibútor-gamitúrát gyár­tott és szállított exportra Franciaországnak. A szövet­kezet épületasztalos-ipari részlege évente átlagosan 4 ezer köbméter fenyőfát dol­goz fel. Az építőipari részleg a me­gyeszékhelyen részt vesz a lakásépítési prógram megva­lósításában. A Lencsési úti mintalakótelepen félkész- és kész lakásokat adnak át. Az V. ötéves terv programjában 60 lakás épí­tése szerepel. Az építő rész­leg részt vállal a javító-szol­gáltatásban is. Évek óta jó kapcsolatot tartanak fenn a konzervgyárral, a gabona- forgalmi- és malomipari vál­lalattal, ahol az épületek karbantartásáról, felújításá­ról gondoskodnak. Részt vesznek Békéscsaba egész- sésü gvi. oktatási és gyer­mekintézményeinek karban­tartásában is. A 240 tagú Békéscsabai Építőipari Szövetkezet fenn­állása óta az elmúlt évben érte el a legtöbb nyereséget, ez meghaladta a 6,5 millió forintot. Hasznos együttműködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom